Kedves Attila!
hix.nyelv #149, Láng Attila D.:
> Szükségem lenne hónapnevek fordításaira olyan nyelvekből, ahol nem a
> latin neveket használják.
Valahol ezeket láttam már összegyűjtve az interneten, de most nem
találom. Most akkor újból össze kell állítanom. A tévedés lehetősége
nincs kizárva, mert gyakran nehezen etimologizálhatóak a nevek, és
amit elfelejtettem (vagy sosem jegyeztem meg), azt most saját
kútfőből kell pótolnom. (Repülő ékezetek: "^" - hacsek, kis v; "'" -
éles ékezet, lágyjel, mgh-prejotáció; "." - felső pont, "~" - macron,
felső vonás. A cirill betűs szavak nemzetközi szlavisztikai átírással
szerepelnek, kiv. "ä" - orosz, belorusz kemény "e": ezt hivatalosan
tompa ékezetes "e"-vel jelölik.)
* Cseh: 1. "leden" 'jeges', 2. "únor" 'előbúvás az odúból [medvéé]',
3. "br^ezen" 'nyíres', 4. "duben" 'tölgyes', 5. "kve^ten (máj)"
'virágos', 6. "c^erven" 'férges [~rovaros]', 7. "c^ervenec" 'kis
"c^erven" = júniusutó', 8. "srpen" 'sarlós [~aratás]', 9. "zár^í"
'szarvasbőgéselő', 10. "r^íjen" 'szarvasbőgés', 11. "listopad"
'levélhullás', 12. "prosinec" 'őszes/szürke színű'.
* Lengyel: 1. "styczen'" 'összekötő?', 2. "luty" 'kegyetlen [hideg]',
3. "marzec" 'március', 4. "kwiecien'" 'virágos', 5. "maj" 'május', 6.
"czerwiec" 'férges [~rovaros]', 7. "lipiec" 'hársvirágzás', 8.
"sierpien'" 'sarlós [~aratás]', 9. "wrzesien'" 'hangás-csarabos', 10.
"paz'dziernik" 'kendertörő', 11. "listopad" 'levélhullás', 12.
"grudzien'" 'rögös [~csupasz föld]'
Megjegyzések: (1) Őszintén nem tudom mit kötne össze január, de más
etimológiát nem tudok találni. ]
* Horvát: 1. "sijec^anj" 'vágó', 2. "veljac^a" 'nagy/sok [fagy]?', 3.
"oz^ujak" 'újraéledés', 4. "travanj" 'füves', 5. "svibanj"
'somvirágzás', 6. "lipanj" 'hársvirágzás', 7. "srpanj" 'sarlós
[~aratás]', 8. "kolovoz" 'kocsizós [~terménybegyűjtés, -raktározás]',
9. "rujan" 'sárguló', 10. "listopad" 'levélhullás', 11. "studeni"
'hideg', 12. "prosinac" 'őszes/szürke színű'
[Megjegyzések: (1) Január neve utalhat a nád- ill. szecskavágásra.
(2) Február neve a 'nagy, sok' szóból etimologizálható, talán a
fagyra vonatkozik az ukrán és lengyel párhuzam miatt.]
* Ukrán: 1. "sic^en'" 'vágó', 2. "l'utyj" 'kegyetlen [hideg]', 3.
"berezen'" 'nyíres', 4. "kviten'" 'virágos', 5. "traven'" 'füves', 6.
"c^erven'" 'férges [~rovaros]', 7. "lypen'" 'hársvirágzás', 8.
"serpen'" 'sarlós [~aratás]', 9. "veresen'" 'hangás-csarabos', 10.
"z^ovten'" 'sárguló', 11. "lystopad" 'levélhullás', 12. "hruden'"
'rögös [~csupasz föld]'
* Belorusz: 1. "studzen'" 'hideg', 2. "l'uty" 'kegyetlen [hideg]',
3. "sakavik" 'buja', 4. "krasavik" 'szép', 5. "maj, traven'" 'május;
füves', 6. "c^ärven'" 'férges [~rovaros]', 7. "lipen'"
'hársvirágzás', 8. "z^niven'" 'aratás', 9. "verasen'" 'hangás-
csarabos', 10. "kastryc^nik" 'csontváz??', 11. "listapad"
'levélhullás', 12. "s'nez^an" 'havas'
[Megjegyzések: (1) Október nevét legvalószínűbben a szl. "kostra"
'csontváz' szóra tudom visszavezetni, ami talán a csupasz fákra utal.
Alternatív etimológiák tekintetében vö. ukrán "kastorka"
'ricinusolaj', szl. "kastrol" 'lábas, serpenyő', szl. "kastrovat"
'kasztrál']
Latin hónapneveket használ a szlovák, az orosz (de nyelvjárásokban
élnek a szláv alakok), a bulgár, a szerb és a szlovén. A szorbról és
a macedónról nincsenek információim.
-------------
* Litván: 1. "sausis" 'száraz', 2. "vasaris" 'tavasz[elő]', 3.
"kovas" 'varjú [hava]', 4. "balandis" 'galamb [hava]', 5. "geguz^e."
'kakukk [hava]', 6. "birz^elis" 'nyírfa [hava]', 7. "liepa" 'hárs
[hava]', 8. "rugpju~tis" 'rozsaratás', 9. "rugse.jis" 'rozsvetés',
10. "spalis" 'cséplés', 11. "lapkritis" 'levélhullás', 12. "gruodis"
'rögös [~csupasz föld]'
[Megjegyzés: (1) Január neve a "sausas" 'száraz' szóból
etimologizálható, és a terméketlenségre v. kevés csapadékra utalhat.
(2) Furcsa, de február neve a "vasara" 'nyár', "vasarinis" 'nyári;
tavaszi (gabona)' szóból vezethető le, valószínűleg eredetileg egy
'tavaszelő, felkészülés a tavaszi vetésre' kifejezés része lehetett.
(3) Június és december hónap nevének alapját litván forrásaim nem
tartalmazzák, de etimológiailag megfelelnek a szláv 'nyíres', 'rögös'
hónapneveknek.]
A lettben a latin hónapneveket használják. A fenti nevek egyben
kitűnő balti-szláv egyezéseket mutatnak, pl. lt. "sausas" ~ szlk.
"suchy'" 'száraz', lt. "berz^as" ~ szlk. "breza" 'nyír(fa)', lt.
"liepa" ~ szlk. "lipa" 'hárs(fa)', lt. "gruodis" ~ szlk. "hruda"
'rög'.
-------------
* Walesi: 1. "Ionawr" [jo:naur] 'január', 2. "Chwefror" [xwEvror]
'február', 3. "Mawrth" [maurT] 'március', 4. "Ebrill" [EbriK]
'április', 5. "Mai" [mai] 'május', 6. "Mehefin" [mEhEvin]
'nyárközép', 7. "Gorffennaf" [gorfEna] 'nyárvége', 8. "Awst" [aust]
'augusztus', 9. "Medi" [mEdi] 'aratás?', 10. "Hydref" [h2drE] 'ősz',
11. "Tachwedd" [taxwED] '?', 12. "Rhagfyr" /r_0agvir/ '<a téli
napforduló előtti nappal kezdődő hónap>' < "rhag" 'előtt' + "byr"
'rövid :> legrövidebb nap'
[Megjegyzések (1) az adatok forrása: <http://www.estelnet.com/
catalunyacymru/catala/gbs_mynegai.htm> és <http://home.ccil.org/
~cowan/sessiwn/msg00737.html>; ez utóbbi breton és cornwalli adatokat
is hoz. (2) November nevének etimológiája tisztázatlan. (3) A régi
kelta naptár utolsó hónapja december 20-án kezdődött: ennek a nevét
örökölte meg a mai december.]
-------------
* Finn: 1. "tammikuu" 'tölgyhó', 2. "helmikuu" 'fagyöngyhó', 3.
"maaliskuu" 'színeshó?', 4. "huhtikuu" 'lármáshó?', 5. "toukuhuu"
'hernyóhó?', 6. "kesäkuu" 'nyárhó', 7. "heinäkuu" 'szénahó', 8.
"elokuu" 'élet hava', 9. "syyskuu" 'őszhó', 10. "lokakuu" 'sároshó',
11. "marraskuu" 'bogyóhó?', 12. "joulukuu" 'Karácsony hava'
[Megjegyzések: (1) Biztos lesz majd valaki, aki jobban tud finnül, és
korrigál. (2) Január tölgyről való elnevezését illetően vö.
"tammi|pakkanen" 'metsző hideg, tkp. tölgy|fagy', ill cseh 'április'.
(3) Március és április neve a természet ébredésével: a kizöldüléssel
és a madarak megjelenésével függ össze [már ha jó az etimológia. (4)
Május nevével kapcsolatban vö. a szláv "c^erven'" hónapnevet. (5)
November etimológiájában sem vagyok teljesen biztos.]
Az észtek latin hónapneveket használnak, de előfordul pl. "heinakuu"
'július' is a "juuli" mellett.
-------------
* Baszk: 1. "urtarril(a)" [urtariL(a)] 'évkezdet hava', 2.
"otsail(a)" [orts'aiL(a)] 'farkas hava', 3. "martxo(a)" [martSo(a)]
'március', 4. "apiril(a)" [apiriL(a)] 'április', 5. "maiatz(a)"
[maiats(a)] 'május', 6. "ekain(a)" [ekain(a)] '?', 7. "uztail(a)"
[ustaiL(a)] 'aratás? hava', 8. 'abustu(a)" [abustu(a)] 'augusztus',
9. "irail(a)" [ir\aiL(a)] '?', 10. "urri(a)" [uri(a)] 'ínség', 11.
"azaro" [asaro(a)] 'káposzta időszaka', 12. "abendu(a)" [abendu(a)]
'advent'
[Megjegyzés: (1) Baszk forrásaim szűkösek, így nem tudok minden nevet
etimologizálni. Június talán az "ekaitz" 'vihar' vagy az "ekarri"
'hoz' szóhoz köthető, a szeptemberre több lehetőség adódik, pl.
"iragan" 'elmúlik', "iraka" 'perje'. De igen valószínű, hogy
leginkább egyik sem :-)]
-------------
* Albán: 1. "janar" [janar] 'január', 2. "shkurt" [Skurt] 'rövid
[hónap]', 3. "mars" [mars] 'március', 4. "prill" [priL] 'április', 5.
"maj" [maj] 'május', 6. "qershor" [cerSor] 'cseresznye hava', 7.
"korrik" [koR\ik] 'aratás', 8. "gusht" [guSt] 'augusztus', 9.
"shtator" [Stator] 'hetedik hó', 10. "tetor" [tetor] 'nyolcadik hó',
11. "nëntor"  ] 'kilencedik hó', 12. "dhjetor" [Djetor]
'tizedik hó'
[Megjegyzések: (1) A nevek a névelő nélküli alakjukban szerepelnek, a
toszk "-or" végződés geg alakja "-uer". (2) Április és augusztus neve
jellegzetes albán módon a kezdő mgh. lekopásával keletkezett a latin
névből, részben más albán szavak hasonlító hatására, pl. "gushë"
'torok', "gushter" 'gyík'. (3) Szeptember-decemberig a hónapnevek a
római naptár szerinti számozást őrizték meg. (4) Archaikus nevek:
"kallnor" [kaLnor] 'január < gyékény? / pörkölt? hava' és "fror"
'február < a latin név rövidülése'.]
-------------
> és külön kategória gyanánt a francia forradalmi hónapok: vendémiaire,
> brumaire, frimaire...
Erről ld. pl. <http://windhorst.org/calendar/>;. A nevek egy
évszakspecifikus "melléknévi" képzőből, és egy, az adott hónapra
jellemző természeti esemény, mezőgazdasági tevékenység nevéből
állnak:
* 1. évszak "-aire" végződés: 2/1. "vendémiaire" 'szüret', 1/2.
"brumaire" 'köd', 1/3. "frimaire" 'dér'; 2. évszak "-ôse" végződés:
2/1. "nivôse" 'hó <csapadék>', 2/2. "pluviôse" 'eső', 2/3. "ventôse"
'szél'; 3. évszak "-al" végződés: 3/1. "germinal" 'csíra' 3/2.
"floréal" 'virágzás', 3/3. "prairial" 'rét'; 4. évszak "-idor"
végződés: 4/1. "messidor" 'aratás', 4/2. "thermidor" 'hőség', 4/3.
"fructidor" 'gyümölcs'
-------------
> Ha kell, a neveket tudom szállítani.
Ha valamit kihagytam volna, ami neked megvan, "szállítsd"...
|
