| 
		| 1. | parittya (mind) | 17 sor |  (cikkei) |  
		| 2. | planetarium (mind) | 15 sor |  (cikkei) |  
		| 3. | Takacs Ferinek (mind) | 11 sor |  (cikkei) |  
		| 4. | re: hullamcsomag (mind) | 39 sor |  (cikkei) |  
		| 5. | Re: Gravitacios parittya (mind) | 40 sor |  (cikkei) |  
		| 6. | Re: jeee.g (mind) | 45 sor |  (cikkei) |  
		| 7. | Nagy nevek arnyekaban (mind) | 21 sor |  (cikkei) |  | 
 |  
		| + - | parittya (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
> E-mail :  [Hungary]
> Azaz eljutottunk oda, hogy jelexerint csillagkozi urhajot ilyen modszerrel
> nem erdemes a Nap kozelebe vinni -- nyilvan azon egyszeru oknal fogva,
> hogy a Nap megkozelitesehez jelentosen le kell elobb lassitani a
> szondat... (Csak tajekoztatas jelleggel: ha a fent meghatarozott maximalis
Miert kell feltetlenul lassitani? Nem a sebesseg nagysaga, hanem az iranya a
problema. Pl. a Fold ugyanilyen nagysagu, csak mas iranyu sebesseggel a
jelenlegi majdnem kor helyett bevitorlazhatna a Nap kellos kozepebe...
Valamelyik bolygot, nem is feltetlenul tolunk befele esot lehetne
iranyvaltoztatasra felhasznalni. Lehet, hogy tobbet is erdemes. (Pl. a
Jupiterrel atfordulni egy Napkozeli elnyujtott ellipszisre, esetleg a
Jupiter kozeleben is tuzelve.) Nehez optimalizalo feladatnak latszik, mikor,
milyen bolygoallasnal, mekkora kezdeti uzemanyag felhasznalassal, milyen
iranyban erdemes nekiindulni stb.
Udv,  Jozsef |  
		| + - | planetarium (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Hali Feri!
>>>Biztos rengeteg hasonlo program van, ha valaki talal valami jol mukodot,
nekem is irja meg.<<<
http://www.aho.ch/pilotplanets/release.htm
Ez a planetariumprogi a gyenge kis PalmIII-asom 160x160-as lcd-jen is
mindent tud amire szuksegem lehet. Mondjuk ustokoson nem lehet vele
utazni. De pl. tavcsovet tud vezerelni, nekem csak egy 20x50-es
tabori van, azt en vezerlem.
Megvolt a Holdfogyi, Napfogyi, Jupiter-holdak, Szaturnusz-gyuru (epphogy)
fiastyuk, az Andromeda, de ahhoz nagyon sotet kell neki. Milyen
latvanyos dolgot lehet me'g egy ilyen tavcsovel mostanaban megfigyelni az
e'gen?
udv, Sanyi
 |  
		| + - | Takacs Ferinek (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Kedves Feri
En inkabb csak tomoren valaszolok.
Amit hosszan irtal, az a te velemenyed, Feri.
Bizom benne nem haragszol meg nagyon, ha en tovabbra is fenntartom a
magamet.
Koszonom
Fotiszteletem
Voland
 |  
		| + - | re: hullamcsomag (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Kedves Zoli!
 > A 'hullamcsomag' mit is jelent?
Semmi bonyolultra nem kell gondolni, a *csomag* csak azt akarja
kifejezni, hogy nem vegtelen hosszu. Egyszeruseg kedveert gondol-
junk egy 1 meter hosszu es 1 mikron hullamhosszu hullamra. Ez mar
hullamcsomag. Nyilvan van ertelme arrol beszelni, hogy ez 1 miko-
ronos hullam, de szigoruan mar nem igaz. A tiszta szinuszos hullam
mindig vegtelen hosszu. Ha a veges darabot atengedjuk egy szuron, 
akkor latjuk, hogy az eredetileg eles hullamhossz (vagy fekvencia)
egy picit kiszelesedik. 
Ha 1 meter helyett 2 meter hosszu darabot veszunk, akkor a kisze-
lesedes fele akkora. Pontosan ugy, ahogy a Heisenberg hatarozat-
lansagi relacio -- ami a fotonra is igaz -- mondja. 
Amikor a gerjesztett hidrogenatom kisugaroz egy fotont, akkor a
foton energiaja nem abszolut hatarozott. Amikor vonalas szinkeprol
beszelunk, ez nem abszolut vonalas -- van neki ugynevezett terme-
szetes vonalszelessege. Ha abszolut vonalas lenne, akkor a gerjesz-
tett hidrogenatom ugy maradna, sose sugarozna ki a fotont. A foton
merete nagyjabol a feny koherenciahossza. 
Az interferencia lenyege, hogy a fenyt *kettevalasztjuk*, majd utana
ujbol osszehozzuk. Az interferencia szempontjabol a lenyeg az, hogy
a ketfele fenyut kulonbsege hogyan viszonyul a hullamhosszhoz. Ha
egesz hullamhosszban kulonboznek, akkor osszeadodnak stb... a ket
fenyut abszolut kulonbsege elvben nem szamit. Ha az egyik tukrot 1-2
milimeterrel odebb tesszuk semmi baj, legfeljebb eltolodnak a inter-
ferenciacsikok ha nem egesz hullamhosszal tettuk odebb. Azert nem 
novelhetjuk a kulonbseget tetszes szerint -- elobb-utobb azt vesszuk
eszre, hogy az interferencia romlik majd megszunik. Ha tulmegyunk a 
feny koherenciahosszan az azt jelenti, hogy akkor a foton mar nem 
talalkozik onmagaval. Ha jol remik, ez valahol a dekameter kornyeken
van. 
Lezerre hosszabb, ott eppen az a lenyeg, hogy a termeszetes vonalsze-
lesseg ala megyunk.
udv 
kota jozsef
 |  
		| + - | Re: Gravitacios parittya (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Kedves Tamas!
abban teljesen igazad van, hogy az elv onmagaban, bolygok gravitacios
parittyasegitsege nelkul keves. A baj ott van, hogy a Fold keringesi 
sebessege tul nagy, tul sokba kerul ha meg akarunk szabadulni tole.
De hasznalhatjuk a bolygokat parittyakent fekezesre is. Ahogy irtam
kesobb (valoszinu mar kereszteztuk egymast) a Naphoz ugy a legkonnyebb
menni, ha a Jupitert hasznaljuk fekezesre. 
Amennyire emlekszem, a NASA tavlati terveiben a 90-es evek kozepen 
szerepelt olyan szonda, ami eloszor a Naphoz ment volna utana meg ki-
fele. De biztos azert nem vagyok benne. Azota valtoztak a tervek is,
a Nap es Pluto most ket kulon szonda.  Mindkettonek a Jupiteren lenne
az elso allomas.
A csillagkozi szonda pedig kulon izgalmas mese. Az elkepzeles ott az, 
hogy eloszor a Naphoz kozel kell menni, hogy jol felgyorsuljunk. Amikor 
a szonda kb 37 millio kilometerre (0.25 CsE) messze van a Naptol, akkor 
pedig bekapcsolja az antigravitacios pajzsot !
Az antigravitacios pajzs nem vicc, hanem egy fultballpalya meretu vitor-
la lenne, amit ugy feszitenek ki, hogy a napsugarzasra meroleges legyen. 
Ekkora felulet kell, hogy a fenynyomas ellensulyozza a gravitacios von-
zast (ez persze feltetelez egy bizonyos eleg kicsi sulyt a szondara). 
A fenynyomas csakugy mint a gravitacio egy-per-r-negyzet, igy innentol
kezdve a szonda erohatas nelkul marad, egyenletesen megy kifele azzal 
a sebsseggel, amire felgyorsult.   
Ez nem fanatzmagoria, hanem komoly terv. Mindez persze nem azt jelenti,
hogy ha akarnank akar holnap is indulhatnank. De 10 even belul megold-
hatonak tunik.  
Meg megmaradt a jolismert problema, amit eddig szandekosan elodaztam: 
Szep, hogy kozel kell menni, de hogyan is jut a szonda a Naphoz kozel? 
Most csak arulok el, hogy a valasz most nem a Jupiter, hanem a vitorla. 
A tobbit meghagyom megoldando rejtvenynek.  
*Feladat*:  Hogyan kell vitorlazni, hogy kozel jussunk a Naphoz ? 
Tegyuk fel, hogy nem akarunk sokkal tobb uzemanyagot hasznalni mint 
ami arra kell, hogy kijussunk a Fold vonzaskorebol.
udv
kota jozsef
 |  
		| + - | Re: jeee.g (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Egykori építőanyag-tanulmányaim alapján magánál a fázisváltozásnál
következik be a térfogat-növekedés. 1 l jég súlya csak 0,92 kg, ez az ami a
fagykárokat okozza, utána már a jég is úgy viselkedik, mint egy rendes
szilárd anyag. A hőmérséklet csökkenésével csökken a térfogata, nő a
sűrűsége. Ez az erő, illetve nyomás  elég tekintélyes lehet, az irodalom
szerint eléri a 100 MPa (100x10^6 N/m^2) nagyságrendet.
Szittner Károly
 > az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:  ...
>
> Zoli,
>
> >>>Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
> >>>osszehuzodnak ?
> >>>Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.
> >
> >>Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)
> Tudomasom szerint normal allapotban a jegnek egyfele modosulata letezik.
> Ebbol az kovetkezik, hogy 0 fok alatt ugy viselkedik, mint minden
> szilardtest.
> Hutve osszebbmegy. Ettol van a rianas a Balaton jegen. En is lattam
> lékhorgaszas kozben, nagyon erdekes, amikor hul az ido, elkezd durrogni a
> jeg (Zoli, keszits homerot ami a durrogas integralasaval mutatja a
hofokot).
> A keletkezett resek olyan keskenyek, hogy sokszor egy kespenge is alig
> dughato belejuk. Aztan a resbe is belefagy a viz, es amikor melegszik az
> ido, akkor meg kitolodik a partra  a jeg.
>
>
> >Ketsegbeejto, hogy nem tudom honnan szedtem, de ugy emlekszem
> >hutesekor 0-tol -2...-4 ? fokig meg tagul, majd attol kezdve
> >zsugorodik.
>
> Modja mar meg valaki, honnet szedhette ezt a Zoli. Engem is erdekel.
>
> >A viz surusege tablazat is elegge kulonos:
> >Homers. Suruseg
> >0       999,867
> >5       999,926
> >10      999,727
> >15      999,126
> Ja, es fagyaskor kb. 8%-ot tagul.
> Szerencsere, kulonben megfagynanak a halaim a tavakban.
>
> Janos |  
		| + - | Nagy nevek arnyekaban (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Olvasvan a #1633-t,  a Tudomany es technika diohejban cimu 
tudomanytorteneti 'Puska' fuzetkeben rogton megneztem - Max Planck 
1857-ben szuletett. Elotte azon jart az eszem, hatha kiderul - 
hany evig is kell meg csiszolodnom, hogy magam is rendezettebben
es brilians stilusban irhassak ? 
Kiderult azonban, hogy eveket csusztam, es az ide irt sokszaz 
cikkem ellenere sem zarkoztam fel.
Vigaszom, hogy en meg irhatnek konyvet 'Einstein kortarsa voltam' 
cimmel :), hiszen legzsengebb ifjukoromban 3/4 evig orulhettem 
ennek a szerencsenek.
Vegul eloszor a radiobol, majd szuleim beszelgetesebol szinte 
biztos, hogy eljutott hozzam hamar - az akkor nekem meg csak 
hanglejtesekbol ertheto hir, 1955 tavaszan.
Udv: zoli bacsi 
 @@@@@
@ :-)
 @@@@@
(Ez itt egy Newton portre -- M.L. moderator)
 |  |