1284 szo - 7.394 betu - 8.713 betu es betukoz - 205 sorA SUMÉR,
EGYIPTOMI ÉS BASZK NYELVEK
NÉHÁNY CSODÁLATOS KIFEJEZÉSE.
Dennis Sugar y Frank
Amikor e sorok mint írója kisfiú a pesti Alkotmány
utcában lakott, délelött a Szemer utcai általános elemi
iskola padjait koptatta,és délután az Országház téren
játszott kisbarátaival. A négysarkos, hol-az-olló-
komámasszony, stafétafutás – ezek voltak a legnépszerübb játékok.Ki
kellet választani hozzájuk a húnyót, vagy
az egyes csapatok tagjait. Ezért kőrbeálltunk,egymásra
mutogatva énekeltük az an-tan-ténuszt, és akire az utolsó
szótag esett, az volt a kiválasztott. Egyszer megkérdeztem
a legnagyobb fiút, mit jelent az an-tan-ténusz, de nem
csak ő nem tudta, hanem odahaza Édesanyám is csak
azt mondta: ennek nincs értelme, miután kislánykorában
ő is megkérdezte Édesanyját, aki úgyszintén nem tudott magyarázatot
adni.
Tudjuk azóta, hogy az An-tan-ténusz egy súmér
nyelvű Napköszöntő himnusz, amelynek magyar fordítását
közölte többek között a Magyar Hírlap 1975 február 3.-i
száma. A súmér szöveg így hangzik:
An tan Ténusz, szó raka Ténusz, ala bala Bambusz.
-a magyar fordítása:
“ kelj fel Ténusz ( ténusz = Nap), szórj reggelt Ténusz,
degedj-dagadj, üsd-vágd a Bambuszt ( bambusz =
sötétség)”.
A szórj reggelt kifejezés magyarázta: reggel >ra gel >
Rá kel, azaz Rá, a Nap, felkel. Innen a héber női
név Rachel, magyarul Hajnalka.
Aki nem hisz ebben előveheti Cyrill GADD,
A Sumerian Reading Book, Oxford, 1924 c. könyvét és
egy angol-magyar szótárt .Segítségükkel maga is
lefordíthatja.. Aki németül tud, annak P. Antol Deimel S.J.,
Jezsuita Atya a Vatikán kiadásában megjelent
Sümerisches Lexicon, Rom, 1927-37 c. szótárát ajánljuk.
Becsülöm a tisztességes magyar nyelvtudósokat,
hiszen tévedni nem halálos bűn. Így hirdetheti valaki a
finn-ugor tévelmélet igazságát. Magam mindenesetre
jobban hiszek egy évezredek óta énekelt magyar
gyerekdalnak, mint a Magyar Tudományos Akadémia
nyelvi osztályának,hol nincs egy sumérul tudó nyelvész .
( Zárójelben megjegyzem, hogy nem tud ott senki
sumérul, egyiptomiul, baszkul, vagy aki a kelta nyelv
három tájszólását ismerné– sőt talán azt sem tudja
senki, hogy van három kelta tájszólás. Nem ismerik
ott az igazi magyar rokonnyelveket).
Nem lehetetlen, hogy a finn-ugor hitvallású
nyelvészeknek van igazuk a magyar nyelv sumér eredetű
iskola híveivel szemben. Elég, ha akadémikusaink végső
érvül bemutatnak egy évezredes, finn-ugor nyelvi gyökerű gyerekdalt,
amit a legifjabb magyarok ma is énekelnek.
Amíg ez megtörténik, vegyük az An-tan-ténuszt
perdöntő érvnek.
A Szemere utcai iskolára emlékezve, Anna néni,
a tanító, - mintha ez tegnap és nem hatvan éve történt
volna – most is itt áll elöttem. Elnézést is kérek tüstént
az Olvasótól, hogy egy kis életrajzi anekdótát ídézek fel,
hogy ezzel jobban megismeri e sorok íróját.
A tanító néni egyízben az akkor élő legtiszteltebb
magyar politikusról, gróf Apponyi Albertről beszélt
nekünk. Elmondta, hogy milyen kiváló, müvelt ember ő.
Tökéletesen beszél németül, franciául és angolul,
nagy hazafi, kiváló diplomata ... és még ezernyi más
érdemét sorolta fel. Szavai annyira megkaptak, hogy együltöhelyemben
elhatároztam, hogyha nagy leszek,
én is megtanulok tökéletesen ezeken a nyelveken, belölem
is nagy magyar hazafi, gróf és diplomata lesz. Akkor
még nem sejtettem, hogy ez a szándék lesz életem iránytűje.
Tudat alatt hordtam ezt a nagy tervet és csak harminc-
negyven év multán ébredtem arra, hogy gyerekkori
álmaimat megvalósítottam, megtanultam a három
világnyelvet és még másik hármat melléjük, diplomata és gróf
lett belőlem ... Tévedésem csak abban rejlett, hogy
mindez nem Magyarországon, hanem a világ más
táján történt velem. Azzal vígasztalodtam, senki sem
lehet proféta saját országában.
x x x x x
2.*”Ne nyúzz engem, fiam” – mondja a türelmetlen
mama a kisfiának. A Magyar Sakkéletben olvastam,
hogy egy játékos addig nyúzta a döntetlenre álló
játszmát, míg azt meg nem nyerte. żHonnan ez a kifejezés?
Az embernyúzás az assziriaiak egyik hozzájárulása
volt a civilizációhoz. Ékírásos táblák azzal kérkednek ,
hogy asszir királyok harmincezer fogoly lenyúzott bőrével
fedték be az elfoglalt turáni város falát. Ismeretes az
embernyuzás az azték civilizációban, ahol ez vallási ritus
része volt. Az azték papok az áldozat bőrébe bujtak. E sorok
írója Antwerpenben látta Van den Bosch festményét, amely
egy megvesztegetett bíró megnyúzását ábrázolja.
A sumér-magyar nép zömének elpusztulása, a
mezopotámiai őshaza elhagyásának fő oka az asszir
és babilon háboruk következménye volt i.e. 2500-2000
körül. Az embernyúzás kifejezés olyan mély nyomot hagyott
a nép kollektív emlékezetében, hogy ez máig is fenmaradt,
mint egyedülálló nyelvi sajátosság.
4.Akit nem nyúztak meg az asszirok és a babilóniaiak,
akiket nem halálra csak nehéz testi büntetésre itéltek a
győztesek- amibe természetesen szintén könnyen bele lehetett halni - ,
annak kihasítottak hátából egy bőrszallagot. Ennek
a mindennapos, gyakori büntetésnek is megmaradt az emléke
a magyar nép és a magyar nyelv kollektív emlékezetében,
a szíjat vágok a hátadból kifejezésben, amely minden más
nyelvben ismeretlen.
Ha az őseink nem Mezopotámiából, hanem a
komancsa, a sziú és az apacs indiánok földjéről érkeztek
volna a Kárpátmedencében, nem a szíjat vágok a hátadból,
vagy ne nyuzz kifejezést használnák, hanem azt
mondanák: megskalpollak, vagy: ne skalpold a koponyám.
De őseink Mezopotámiából jöttek, emlékeik onnan
származnak nyúzásról és hátból való szíjvágásról beszélnek.
żKi az aki kisgyermek korában nem gyüjtött
cserebogarat, aki nem énekelte: cserebogár, sárga
cserebogár? żKi az aki nem játszott velük, nem őrizte
őket gyufaskatulyába? ż Vajon ez a szeretet, talán
tisztelet – hiszen a cserebogár repülni is tud – nem
azért került a magyar őslélek mélyébe, mert ez az
egyiptomi szkarabeusz bogár nem más, mint isten
szimbóluma? A bogár-isten neve Kpr, ennek kiejtése
keper -talán van összefüggés e szó és a magyar “csere”
között – idegen átírásban : Kheper, Xeper, Chepr, Jeper.
A bogár galacsinta gyöngybe tojja petéjét, ezt göngyöli
maga elött, amig száraz, napos helyet talál számára.
A galacsinta gyöngy a Napot, annak mozgását ábrázolja,
a beléje rejtett pete pedig az élet szimbóluma, az
ujjászületést a feltámadást jelképezi. A bogár ugyancsak
az Úr Képe, a Kép Úr vagy Kep-er. Szintén egyiptomi –
magyar szóegyezség, gondolat egyezség, kiejtésbeli
rokonság. Noha az is lehet, hogy mindez csak véletlen
és a magyar cserebogár az egyiptomi szkarabeusznak
csak távoli rokona.
żMelyik a legnépszerűb magyar női név? Ha eltekintünk
a héber eredetű Mariától, amelynek vallásos csengése
van, magyarok többsége valószínüleg az Anna nevet
választja. . . Anni, Anikó, Annuska, Annácska, Nusi ..
żkinek nem volt Anna nevű szerelme? Az Anna-bál
évszázadok óta a legnépszerübb, a lányok, fiúk számára
minden idők legfontosabb bálja. A Mária komoly név, az
Anna romantikusan hangzik.
żHonnan ered a név? A sumér vallás legendái szerint
a világot Anu isntennő teremtette, Anu az ősanya, az
Édesanya, a Boldogasszony. Amikor a kereszténységre
térő magyarok katholizáltak, elhagyták régi pogány
isteneiket, gyakran önként, ám titkon néha visszasírták
őket. Tengri, Mén, Dámaszék, Anu, a Fehér Ló, ( etiópul-
koptul: Feresz, innen a magyar frász kifejezés), Manesz
és a többiek bujdoklásra kényszerültek. Tengri a tenger
alakjában mossa a világ partjait, vigye el a frász Fereszt,
üsse meg a manó Máneszt. A Mén megmaradt imádságaink
végén. Noha az imákban Istent, Jehovát, Jézus Krisztust
emlití a magyar nyelv, az ima befejezésekor mégis
megmondjuk, hogy kinek címezzük a imánkat: a Ménnek,
ámen. Igy Anu is elbujt, elöször Szüz Máriává változott,
majd Boldogasszony lett belőle, de végül is előkerült ismét
mint Anna, a legnépszerübb női név.
Si non č vero, ben trovato.
6.
Út, utazni. Magyarban az ige a főnévből képződik,az út és
az utazás között szoros összefüggés van. Nem így az angolban, ahol a
road és a travel szavak között, nincs összefüggés,
sem a francia route és voyager noha a spanyolban van
camino és caminare.
Ezzel szemben más rokonnyelvekben, mint az egyiptomiban,
az út és az utazás ugyanabból a gyökből ered, ime a
hieroglifája mindkettőnek: (sajnos itt nem tudjuk közölni).
Ugyanilyen gondolatközösség van a baszk nyelvben, az út
baszkul bide és utazni bideia. A turáni, sumérből származó
nyelvek az utazás fogalmát kapcsolják az út fogalmához.
Ezek a mozaik kövecskék sorra kimutatják, melyek
a magyar nyelv rokon nyelvei, hol volt a magyar őshaza,
honnan származnak a magyarok.
Mindezt mint munkaelméletet ajánlom, én sem vagyok
a falu esze, én is tévedhetek, és velem szemben a sumérul, egyiptomiul,
baszkul, keltául nem tudó akadémikusainknak, egyetemi tanárainknak van
igazuk.
D.S.y F.
|
