| 
Kedves k.horvath9!
hix.nyelv #523,  >:
> Melyik a legnépszerub magyar noi név? Ha eltekintünk a héber eredetu
> Mariától, amelynek vallásos csengése van, magyarok többsége valószínüleg 
> az Anna nevet választja.
  Ez egy -- akár szándékosnak is vélhető -- csúsztatás: az Ladó-féle 
Utónévkönyv adatai alapján a legnépszerűbb magyar név az Éva volt 1967-ben, 
az Anna csak a 18. helyen állt. Azóta csak annyi változás történt, hogy a 
tradícionális nevek (köztük az Anna) gyakorisága csökkent a Szandrák és 
Zsaklinok előretörése miatt.
  Egyébként is semmiféle eltérés nincs a keresztyén (és zsidó) országokon 
belül az Anna név használatában: van annyira angol, mint amennyire magyar.
> A sumér vallás legendái szerint a világot Anu isntenno teremtette, Anu az
> osanya, az Édesanya, a Boldogasszony. 
  Azt hiszem erre mondják: pöcse van a menyasszonynak. Az Anu _akkád_ (tehát 
sémi) istennév, sumer alakja An, ez utóbbi jelentése egyszerűen 'ég(bolt)'. 
És _férfi_ isten volt, kultuszhelye Urukban lévén annak felemelkedésével egy 
időre (Mardukig) a sumer panteon főistene lett. Mellesleg teremtő sem volt, 
maga is született Ansar és Kisar nászából.
> Igy Anu is elbujt [...] de végül is  elokerült ismét mint Anna, a
> legnépszerübb noi név. 
  Annyira elbújhatott, hogy máig sem került meg. A mi Anna nevünk a Bibliából 
jő, nálunk a "katholizálás" után jelent meg. A Bibliában pedig egy héber 
beszédes név: "Hannah" annyi mint '[Isten] kegyes volt'.
> Tengri, Mén, Dámaszék, Anu, a Fehér Ló, (...), Manesz és a többiek
> bujdoklásra kényszerültek. 
  Kaponyányimonyók kimaradt, neki kitalálta a királykisasszony a nevét, így 
azóta ő is bújdosik.
> Fehér Ló, ( etiópul-koptul: Feresz, innen a magyar frász kifejezés)
  Egyrészt az etióp nyelvek és a kopt egymástól távol álló nyelvek az 
afroázsiai (másképpen sémi-hámi) nyelvcsaládon belül. Másrészt akkor a 
magyarok végülis az afroázsiai népekkel rokonok most vagy a sumerekkel?
> Tengri a tenger alakjában mossa  a világ partjait
  Ami ugye nem azonos, az altáji népek jól meg is különböztetik a két szót, 
sosem cserélik össze (vö. oszm.-török "tanr1" 'isten' ~ "deniz" 'tenger', 
halha-mongol "tenger" 'ég; isten, szellem' ~ tengesz 'tenger'). Az 
altájiaknál Tengri, a megszemélyesített Ég a kínai Égi Császárhoz kapcsolatos 
kultusz átvétele. Több istenük nem is volt, lévén az alaphitük a sámánizmus.
  A magyarban is csak a "deniz"~"tengesz" folytatódik a "tenger" szóban, a 
másikra nem cseréltük le a két magyar szavunkat: 'ég' és 'isten'.
> az ima befejezésekor mégis megmondjuk, hogy kinek címezzük a imánkat: a
> Ménnek 
  Ez esetben rögtön felmerül a kérdés: az Illig-féle történelemhamisítók 
oroztak a magyaroktól, van az előbbiek "eredményeit" hasznosították a 
magyarok. 
  A XIII-XIV. sz.-ig nem volt ui. a magyarban határozott névelő, emiatt az 
ima végén csak annyit mondhattak: "Mén". Minután elterjedt a névelő, ráadásul 
le is rövidült "az"-ból "a"-vá, gyorsan át kellett írni a Bibliát eredetiben 
is, az összes másolatában is, meg az összes fordításában is; valamint el 
kellett hitetni a világgal -- a zsidókat is beleértve --, hogy már ezer 
év(ek) óta az "A Mén" kifejezést használják és nem a "Mén"-t. Szeretnék azzal 
kezet rázni, aki ezt megszervezte, és végrahajtotta...
  (Egyébként héberül az "ámén" annyit tesz 'valóban, bonyosan, biztosan; úgy 
legyen!'. A héber nyelv nem ismerete nem mentesíti a szerzőt.)
> Si non e vero, ben trovato.
  Mint a fentiek mutatják: Non e vero, mal' trovato.
> Út, utazni. Magyarban az ige a fonévbol képzodik,az út és az utazás között
> szoros összefüggés van. Nem így az angolban, ahol a road  és a travel
> szavak között, nincs összefüggés, sem a francia route és  voyager 
  Ez egy szándékosnak tetsző füllentés a nyelvet nem tudók megtévesztésére. A 
francia "voyager" ige mellett ott van a "voie" 'út(vonal)', az olasz 
"viaggiare" mellett a "viaggo < via", a román "a cälätori" meleltt a "cale". 
Vi. minden újlatin nyelvben megvan ez az összefüggés.
  Megvan a germánoknál is (pl. német "Reise" > "reisen", svéd "resa" > 
"resa", de az angolban is meg található a maradványa: a "waying" 'útnak 
indulás' a régi, már kikopott "to way" ige melléknévi igeneve), és megvan a 
szlávoknál is (pl. orosz "puty" > "putyesesztvovaty", bulgár "pät" > 
"pätuvam", szlovák "cesta" > "cestovat'"), a baltiban (vö. litván "kelias" > 
"keliauti", lett "cel,s^" > "cel,ot"), az indoirániban (pl. cigány "drom" > 
"dromel") stb.
> sumérul, egyiptomiul, baszkul, keltául
  A sumer és a baszk még csak-csak elmennek turáni nyelveknek (ha a turáni 
nyelv definíciója a ragozó jelleg), de az egyiptomi sémi-hámi gyökstruktúrájú 
hajlító nyelv, a kelta pedig indoeurópai hajlító. Ha ezekkel rokon a magyar 
nyelv, akkor rokon a héberrel és az angollal is...
  Annyi mindenesetre világos, hogy a szerzőnek a nyelvészetről nem sok 
fogalma van. |