Sziasztok!

Cim a dec 17-i Metro "minöségi hírújság"-ból:  (www.metro.hu)

 "A havazással felerösödött a fehér karácsony utáni vágy"

Az, hogy a cikk nem a címröl szól, az apróság.  Hogyan lehet ilyen szörnyü címe
t adni egy cikknek? Azt hiszem, ez szorosan véve nem nyelvhelyességi probléma, 
de valahogy mégis idetartozónak érzem. Mi ez szerintetek? 

Üdv:

R.Mari

A NYELV 0301-ban irta Racsko' Tama's >:
>Hol es mikor voltal te gyerek? O egy magyar babfilmsorozat fohose: "Mekk 
>Elek, az ezermester". Ez a kecskefigura egy kosar kaposztaert cserebe
És nem lényegtelen zoológiai ismérve, hogy egy kormányban evezett egy
hóbagollyal. :-))


Üdv: Attila

A NYELV 0301-ban irta Hunter >:
>Ismet elgondolkodtam a "stb." erdekes helyzeten. Elfogadtam, hogy
>felsorolas eseten a zaro stb ele nem kell vesszo, bar furcsa.
Neked ez furcsa, nekem a vessző a furcsa (még akkor is birizgálja a
szememet, amikor ott kell lennie, lévén ez nagyon ritka eset).

>De ha mar a torteneti okokra hivatkozva nem kell vesszo, akkor hogy szabad
>leirni olyat, mint pl.: "Atomeromuvekben, repulotereken stb. hasznalt
>berendezesek vezerlesere nem hasznalhato."
[...]
>Ez esetben miert nem ragozzuk a "tobbi"-t is?
Vannak, akik ragoznak ilyenkor. Talán ez tekinthető a választékosabbnak,
számomra azonban már ódivatúnak tűnik: atomerőművekben, repülőtereken
stb.-ben használt berendezések. Mindazonáltal nekem éppen a ragozott forma
elé kívánkoznék inkább a vessző, ilyenkor ugyanis inkább látszik
felsorolástagnak a stb. mint formaszónak (ma már, hogy a hangsúly a névelőn
van, egyértelműen formaszó). Ekkor persze az és-es magyarázat már nem jó a
vesszőtlenségre, de mondjuk mondhatjuk azt, hogy: a felsorolásban az utolsó
vesszőt elhagyjuk, ha azt e kontextusban triviális formaszó (és, s, meg,
vagy, stb.) követné.
A stb.-nek mint típusnak nagy hagyománya van. A 20. század első felében
talán a s í. t. (= és így tovább) volt a leggyakoribb megoldás, még
korábban pedig pl. ilyenekkel lehetett találkozni: 's t. a' f. (= s több
afféle). Ez a változás megfigyelhető a pl. esetében is, régebben a p. o. (=
példának okáért) dívott. Gondolom, a latin eg., illetve etc. nyomán alakult
ki mindkettő. Apropó: ti tennétek-e magyar szövegben az etc. elé vesszőt?

Üdv: Attila

Tisztelt Lista!

Így utólag kérek elnézést a 301-es számba küldött fenti tárgyú 
beírásomért, a TIPP-be szántam volna, de már megint rossz makrót 
indítottam el...

Kedves Hunter!

hix.nyelv #301, >:

> "Atomeromuvekben, repulotereken s a tobbi hasznalt berendezesek
> vezerlesere nem hasznalhato" Ez esetben miert nem ragozzuk a "tobbi"-t
> is? 

Mert elvesztette eredeti jelentését, megmerevedett, állandó alakú 
fordulat lett. Amíg nem volt ilyen, addig a fenti mondat így hangzott 
volna: 

  Kovácsműhelyekben, lóistállókban és a többiben használt szerszámok
  tisztítására nem használható. 

A megmerevedéshez még adalékok:

1. Mégiscsak egy latin tükörfordításról van szó: "et cetera", ahol a 
"cetera" egy 'többi, egyéb' semleges nemű többes számú melléknév. A 
megmerevedés tehát már a latinban megtörtént.

2. Egyébként is milyen ragot kapjon a többi, ha a felsorolásban nem 
egyformák a toldakékok, pl. "Tanyán, községben és a többi..."?

3. A fenti fordulat úgy jönne jól ki: "Tanyán, községben és a többi 
[fajta lakott helyen]". Tehát itt leginkább egy hiányos szerkezetről 
van szó, a változó rész elmaradt a ragokkal együtt.

4. Sajnos, most nem elérhető a nagyszótári korpusz, ezért nem tudom 
ellenőrizni azokat az emléknyomokat, mi szerint régen csak a "többi" 
szót rövidítették volna "tb."-nek, az "(é)s" kötőszót pedig teljesen 
kiírták. Ha jól emlékszem, akkor szerintem leginkább ennek az 
állapotnak a maradványa az "stb" előtti vesszőhiány.