Barna Janosnak:
> Ha meg lehetne oldani hogy (viszonylag) keves energiaval (viszonylag) sok hot
> kivegyunk a hutendo anyagbol akkor akar energiat is nyerhetunk. Ha pl. egy
> tropusi tenger vizet 'hutjuk' akkor eleg jelentos az utanpotlas ahhoz hogy
> gazdasagosan termeljunk pl. energiat. Van ennek elvi akadalya?

Semmi. De gyakorlati sem.
A Carnot-gep hatasfoka: n=w/q=(T1-T2)/T1 (T1 a kazan, T2 a hutoviz
homerseklete), n<1 mindig. Ha forditva jaratod (hutogep), akkor
N=q/w=T1/(T1-T2) >1 , azaz a szobaba tobb energia kerul, mint amennyi
aramot fogyasztasz, sot ha nem tul nagy a homersekletkulonbseg a szoba es
a jegkrem kozott (ez a hatasfok T2/(T1-T2), tehat max. 2-es faktor), akkor
a jegkrembol is tobb energiat tudsz kivonni, mint amennyi aram kell ehhez.  

Ez eddig trivi. Az viszont erdekes, hogy ezt ki lehet hasznalni
futeskor energiasporolasra a kovetkezo modon:
1. Egy kazan T1 homersekleten tart egy viztartalyt.
2. Egy hoerogep mukodik a T1 es egy T homersekletu hotartaly kozott.
3. A hoerogep hot szivattyuz egy kinti folyobol (T2) a T homersekletu
hotartalyba.
4. A szobat a T homersekletu hotartalybol futjuk.

Meg lehet mutatni (hazi feladat), hogy T1 > T > T2 eseten (normalis uzemi
korulmenyek, a kulonbseg nem szamit) idoegyseg alatt tobb ho kerul a T
homersekletu tartalyba, mint amennyi hot a T1-bol elvonunk, azaz:
tobb ho kerul a szobaba, mint amennyi kozvetlenul a szen elegetesekor
szabadul fel.

(Kovacs-Parkanyi: Fizikai peldatar II. 71. feladat)

Persze ha a szoba futese helyett egy masik hoerogepet mukodtetnenk T es T2
kozott, akkor vegul is rosszabb hatasfoku gepet kapnank, mint ha
kozvetlenul T1 es T2 kozott mukodtetnenk, hiaba lenne az a hotobblet.

Ezekbol is latszik, hogy magat _energiat_ "termelni" nem nagy dolog, de
azt munkava alakitani annal nehezebb. Ugye milyen pazarlas villannyal
futeni?

Titusz

Haliho'!
Mint nagyon re'gi bringa's, e'n is megfigyeltem a jelense'get.
Deru:lt este'ken e's e'jszaka'kon sze'lcsendben a legero"sebb
a jelense'g. Mint, ha hideg vizbe e'rkezne az ember, ha meg-
ko:zeliti egy vo:lgy alja't.E'n a ko:vetkezo"ke'pp magyara'z-
tam: Naplemente uta'n - mivel szinte semmi sem po'tolja a fent-
ro"l a fo:ldfelszin kisuga'rza's't - jo'cska'n lehu"l a fo:ld
ve'kony felszini re'tege. Ez lehu"ti a vele e'rintkezo" levego"-
re'teget, etto"l az su"ru"bb lesz, e's elkezd csorogni le a 
lejto"n. Fo:ntro"l az uta'npo'tla's biztositva. ('Hegyi sze'l!')
Dimbes-dombos vide'ken csak alig e'szreveheto" szello", de pa'r
o'ra alatt o:sszegyu"lhet a vo:lgyek alja'n jo'kora hideglevego"-
to'csa! A dolog szeles ido"ben nem tapasztalhato'.( A te'tel folyo-
ma'nya: Hosszu' nya'ri bringatu'ra esete'n az ember nem te'r nyu-
govo'ra domb alja'n, vo:lgyben, inka'bb a teto"ho:z ko:zel, fa'k
alatt.) Melyho:z hasollo' jo'kat kiva'nok:  HFeri

Sziasztok!

Tobb helyen is olvastam mar, hogy i.e. 8000 - 10000 korul meg ket holdja 
volt a Foldnek. Az osi summeroknal talaltak olyan csillagaszati tablazatokat 
amiben szerepelt a masodik hold. Valoszinuleg egyik hold sem 
egyezett meg a maival. I.e. 10000 korul tortent egy kozmikus katasztrofa: egy 
szupernovabol kiszakadt csillag darab utkozhetett a ket hold 
egyikevel, ennek soran keletkezett vagy kerult mai palyajara a holdunk.
Ez a katasztrofa a Foldre is eleg durvan hatott: megvaltozott a 
tengelyenek a dolesszoge, elmozdultak a magneses polusok.
Van-e valamilyen csillagaszati vagy foldtani bizonyiteka ennek a 
katasztrofanak? A Hold mindig is a naprendszer resze lehetett?
Mas: azt a remhirt hallottam, hogy a nemreg a Jupiterbe becsapodott 
kisbolygo egy darabkaja a fold fele szaguld. Igaz ez?

Viktor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kertem a cikk irojat, hogy adjon meg referenciakat, ahol az emlitett
erdekessegeket olvasta. A reagalokat pedig arra kernem, hogy ne a
szerzo szemelyet hanem az altala ismertetett hireket kritizaljak
(szinten lehetoleg hivatkozasokkal). Meszaros Laszlo (segedmoderator)

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Sziasztok!

Tobben erdeklodtek a Stirling motor mukodese irant ...

Tortenelem:
 1816-ban Robert Stirling szabadalmaztatta. Elodje egy olyan motor
volt, ahol a hengert kivulrol felhevitetek, ekkor a hengerben levo
gaz kitagult a dugattyut kinyomta, majd a hengert lehutottek (pl.
vizet fecskendeztek bele), ekkor a hengerben levo levego osszehuzodott
a dugattyu visszament eredeti allapotaba (az elparolgott vizet is kinyomta).
A motor alacsony hatasfoku volt.

Robert Stirling a ket fazist melegitest es hutest helyileg szetvalasztotta,
igy a hatasfok es fajlagos teljesitmenye megnott es az Otto motor 
megjeleneseig a kora legjobb motorakent uzemelt, foleg vizszivattyukent.

Stirling fele motor:

1. fazis               2. fazis             3. fazis             4. fazis
---------              ---------            ----------          ----------

futo   +--|--+              +--|--+             +--|--+             +--|--+
xx======#####|       xx======#####|      xx====== ~~~ |      xx======  ~  |
xx     |#####|       xx     |#####|      xx     | ~~~ |      xx     | ~ ~ |
xx     |#####|       xx     |#####|      xx     | ~~~ |      xx     |  ~  |
||     |  ~  |       ||     | ~~~ |      ||     |#####|      ||     | ~ ~ |
||     | ~ ~ |       ||     | ~~~ |      ||     |#####|      ||     |  ~  |
xx     |  ~  |       xx     | ~~~ |      xx     |#####|      xx     |#####|
xx     | ~ ~ |       xx     | ~~~ |      xx     |     |      xx     |#####|
xx======  ~  |       xx======#####|      xx=====|#####|      xx=====|#####|
huto   | ~ ~ |              |#####|             |#####|             |     |
       |#####|              |#####|             |#####|             |#####|   
       |#####|              |  |  |             |  |  |             |#####|
        #####                  |                   |                 #####

Felso dugo fent      Felso dugo fent     Felso dugo lent    Felso dugo lent
also  dugo lent      Also  dugo fent     Also  dugo fent    Also dugo lent

levego a ket dugo    levego hideg, de    levego a felso     levego a meleg
kozotti terben       ossze van nyomva    dugo fele megy     hatasara kitagul
hideg					 es elkezd          es lefele nyomja
					 melegedni          a dugokat

Idealis anyagokat feltetelezve:

1-2 fazis kozott izotermikus valtozas (homerseklet allando)
2-3 fazis kozott izochor valtozas     (terfogat allando)
3-4 fazis kozott izotermikus          (homerseklet allando)
4-1 fazis kozott izochor valtozas     (terfogat allando)

A futo es huto kozott egy hocserelot (regenerator) is illendo hasznalni, hogy
ne vesszen karba hoenergia. A hasznos energia abbol adodik, hogy a hideg
levego osszenyomasahoz kevesebb energia kell, mint a meleg levego tagulasahoz.

A folyamatot megforditva hutoszekreny is letrehozhato (mechanikai energia
befektetessel a "futo"-bol energia viheto a hutobe, igy az abszolut nulla
fok jol megkozelitheto).

Elonye a motornak, hogy az expanzio nem robbanasszeru, mint az Otto motorban,
ezert csendesebb, jobban kiegyensulyozotabb motor keszitheto. 
Tovabbi elonyei:
 - alig fogyaszt olajat, mert a dugok egy zart terben mozognak
 - barmilyen hoenergiaval elmegy (olaj, gaz, nuklearis, nap stb.), specialis
   helyen nem kell oxigen sem, pl.: nuklearis vagy nap futoelembol kozvetlen
   mechanikai energia kicsatolas.
 - kozvetito elemkent levego helyett helium (vagy hidrogen) is hasznalhato,
   ekkor szinte nincs is aramlasi veszteseg es jobb a hoatadas is. Bar a 
   hidrogennel az a baj, hogy magas nyomason es homersekleten a legtobb 
   fembe belediffundal, ezert inkabb heliumot hasznaltak.

Szabalyozasa mar egy kicsit problemas, mert tul nagy hotehetetlenseg, ezert
sokkal egyszerubb a hengerekben levo gaz mennyiseget (azaz a nyomasat) valtoz
tatni. Altalaban a felfele noveles egyszeru: magas nyomasu tartalybol kell
beleengedni a hengerekbe a gazt (0,2 sec alatt megtortenik), de a vissza-
szivattyuzas mar sokkal lassabb (10-20 sec). 

A masik fajta felepitesi mod egy negy hengeres kivitel, ahol hengerenkent
csak egy dugo kell (a szomszed dugo latja el a masodik dugo szerepet). Itt
a szomszedos dugo mozgasa 90 fokkal van eltolva (utolso dugo az elsovel).
A dugok vezerlesere rombusz vagy bolygotarcsas meghajtot csinaltak. Itt a 
dugok egy negyzet szerint vannak elhelyezve (ha ugytetszik, akkor V4 motor),
tehat nem sorosan.

Udv: Nemeth Zoltan
 
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A cikkben szereplo abra eredetileg kicsit szelesebb volt, aztan a HIX a hosszu
sorokat attordelte... a rajz helyreallitasa alaposan megizzasztott. Arra kerem
a cikkirokat, hogy (kulonosen abrak eseten) tartsak tiszteletben a 80 (esetleg
78) karakteres margot es hasznaljanak unispace fontot. Koszonettel:
Meszaros Laszlo (segedmoderator)

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Hoszivattyuval (forditott legkondi) mukodo lakasfutes letezik. A hidegoldali
csokigyo nehany meter melyen a talajban van elasva. A futorendszer villamos
energiaigenye kb. 25-30% vagyis 1 kWh hoeneria beszivattyuzasahoz 0.25-0.3
kWh villamosenergiat zabal meg. A beruhazasigenye igen nagy, ezert inkabb
csak ott eri meg, ahol nagy ter futesere hasznaljak es csak villamosenergia
van igy a 100% energiaigenyu villanykalyha lenne az egyetlen alternativa.

Sziokak!

Azt hiszme 8 eves kormban egyszer sikerult azota sem... Ugylatszik
hulyultem.. :)

a feladat: adva van egy sakktabla (8x8) igy (pl):


	8
	7
	6
	5
	4
	3	
	2
	1
	 A B C D E F G H

Feladat: valahonnan kiindulva a LOUGRAS SZABALYAI SZERINT megtolteni
a tablat (mindenhova lepni).
Van erre valami trukk? algoritmus? Esetleg attol fuggoen honnan indulok?

Megfejteseket varok!
Koszi
Jozsi


> ---------------------------------------------------------------
"I am ageless Picard. You are not."
Q (Startrek: The Next Generation, Episode: Q Who)

elfelejtettem: mindenhova csak 1-szer lephetsz.


> ---------------------------------------------------------------
"I am ageless Picard. You are not."
Q (Startrek: The Next Generation, Episode: Q Who)

En is megfigyeltem mar azt a jelenseget, amit leirtal. 
Egy olyan utcaban lakom, ami nemi tulzassal egy "hegy" gerincen megy vegig. Itt
ilyenkor mindig melegebb a levego.
Arra gondoltam, hogy amikor szep tiszta ido van, es megszunik este a nap
melegito hatasa, a foldfelszini meleg levego elkezd a hegyes-dombos teruleteken
a felszin kozeleben felfele kuszni, es a volgy kozepe tajan fentrol hidegebb
levego aramlik lefele. Az alacsonyabb hegyek-dombok szinte megvezetik a levegot
felfele, kulonosen azert is, mert az o feluletuk is fel van melegedve. (Mintegy
a meleg tereptargyak hulese zajlik igy.)
Hozzatesz a jelenseghez az, hogy a volgyekben elobb jelentkezik a kisugarzas,
pontosabban hamarabb szunik meg a napsugarzas.
Es gondolom, a hideg-meleg levegohatar folyamatosan megy egyre feljebb, de ezt
csak gondolom, meg nem figyeltem meg.
Azt is el tudom kepzelni, hogy a deli lejtok felett szinte termikek alakulnak k
i
- lehetoseget teremtve az esetleges esti sarkanyozasnak. (Felesegek eregetese
:-).

hjozsi

Kovacs Zoltan (KZ) valaszolt a #184-ben, es, mint irja:
>Elozmenyek: TUDOMANY #168, 173, 174, 180, 183.

>KA-nak teljesen igaza van, hogy ha minden egyes meres elott ujra
>elvegezzuk a kalibralast, akkor a hullamhosszmeres nem mutathatja ki
>a fenysebesseg ertekenek esetleges valtozasat. 

Eddig O.K. ;-)).

>A lenyeg tehat az, hogy a fenyterjedest egy 
>fenytol fuggetlenul rogzitett tavolsaghoz
>merve tovabbra is eszlelni tudjuk, ha a fenysebesseg nem allando, 

Ha a szabvany szerinti viszonyitasi alap a fenysebesseg, akkor -- per
definitionem -- NINCS "fenytol fuggetlenul rogzitett tavolsag" !!!

>es ez nem mulik azon, hogy a meterdefinicio fenyre epul-e vagy sem.
>Legutobb lenyegeben ugyanezt irtam, amikor egy adott meterrud ismetelt
>fenyre kalibralasat javasoltam a szabvany  kiserleti ellenorzesere

Itt a bibi, ugyanis nem a feny hullamhosszat kell a meterrudhoz 
viszonyitani (mar egy ideje), hanem viszont. Tehat a meresbol a meterrud
hosszvaltozasa fog [esetleg] kijonni, nem a fenysebesseg valtozasa.

>Ha viszont a meresunk
>celja epp a szabvany (nem az oltony!) ellenorzese, akkor _nem_
>kalibralhatjuk ujra a mar korabban hitelesitett meterrudat, mert az
>ebben az esetben sulyos metodikai hiba lenne.

Mihez kalibraljuk tehat a meterrudat, ez a kerdes. A szabvany szerint
a fenysebesseghez kellene, es en is epp azt allitom, hogy ebben az
esetben viszont epp a feny sebessegenek a valtozasa nem merheto,
azaz: rossz a szabvany.

>A fenysebesseg nem allando voltara utalo _kiserleti_ eredmeny szvsz.
>barmikor publikalhato (lenne, ha volna ilyen). 

A jelenlegi szabvany szerint _elvileg_ nem merheto a nem-allandosag.
Nem merheto jelenseget eleg nehez publikalni. Elobb a szabvanyt
kellene modositani... 

>En inkabb attol felnek,
>hogy egy esetleges ilyen hir a hidegfuziohoz hasonlo lavinat inditana
>el: az elso neszre annyi opportunista "me'rne" valtozast, hogy evekbe
>telne, amig kiderulne, hogy mar az elso meres is rossz volt.

Nyugi, a gravitacios "allando"-ra sem haraptak ra sokan.
Egyebkent a fenyhez kotott meterdefinicio elott eleg sokat mertek a
fenysebesseget, es eleg kulonbozo ertekeket kaptak. A dolog nem annyira
durva, mint G eseten, de erdekes. Ja, akkor meg a meterrud volt a refe-
rencia...

>A fenysebesseg allandosaga tehat az ujabb meterszabvany ota sem
>dogma, csak egy elmelet, amely kiserletileg barmikor ellenorizheto.

Azaz: lenyegileg tovabbra is a meterrudat tekintened Te is
referencianak.
Probalj meg egy ilyen cikket publikalni egy metrologiaval [is]
foglalkozo
szaklapban! Aztan majd mutasd meg a referee-k velemenyet!

----
Fred Hoyle-t pedig a Nobel-dij [hianya] miatt emlitettem, nem
kapcsolodik
szorosan a temahoz. (A http://www.newscientist.com/ -on regebben volt
szavazas a Nobel-dijat erdemelt, de nem kapott tudosokrol. Magasan
Hoyle vezetett fizikaban az olvasok szavazatai alapjan. Pedig en nem is
szavaztam;-))) Tobbek velemenye szerint 1983-ban neki is ott lett volna
a helye S. Chandrasekhar es W.A. Fowler mellett... De ez egy masik tema.

Udv
Attila

Czettele Gyozonek: (TUDOMANY #184)

>Tobbszor is tapasztaltam a kovetkezo jelenseget:
>Alkonyat tajan lejton lefele menet hirtelen erzi az ember, hogy
>hideg lett a levego.
Ez jo megfigyeles, es maris magaban foglalja a kerdesedre a valasz
feletet: ugyanis ezt alkonyat tajan es nem pedig nap kozben, vagy
reggel tapasztalod.

>Vagyis eles hatar van a hideg es meleg levego kozott. OK a hideg
>levego surubb.
Pontosan, a hideg levego surubb, ergo nehezebb, ergo lefele szall,
avagy csuszik.

>De mitol hideg a levego?
Marmint, mitol hideg alkonyatkor a hegyoldalon a levego?

>1. Mashonnan jott oda? De szel nem fujt. Talan fentrol ereszkedett
>le?
Pontosan: fentrol ereszkedett le. Azaz a hegy tetejen nappal
valamivel kevesbbe melegszik fel a levego, mint lejebb, es hamarabb
kezd kihulni. Aztan az a hideg levego alkonyatkor kezd lecsuszni a
hegyoldalon, es mivel surubb a korulotte levo legretegtol, a talajhoz
legkozelebbi reteget alkotja (amennyiben van a hegyoldallal meroleges
= fentrol lefele iranyulo arok, abban me'g inkabb megerezni a hideg
levego lefele aramlasat, oly annyira, hogy enyhe szello is
keletkezhet ott).

>2. Helyben hult le? De miert hul le jobban a levego a volgyben,
>mint a dombteton?
Szoval nem a volgyben hult le, hanem a hegy teton.

>A jelenseg enyhe lejton is megfigyelheto, nyilt terepen is, ahol
>a fak vagy a hegyoldal nem vetnek arnyekot.
Enyhe lejton is megfigyelheto, de nyilt terepen csak akkor, ha nem
megyforma a hoeloszlas, pl. erdo az egyik oldalon, szanto a masikon,
avagy ret jobbra, folyo balra, vagy beepult terulet versus ret.
A fak altal vetett arnyek nem szamit, csupan az, hogy a fak
mennyisege mint egy kerites, reszben utjat allhatja a lefele aramlo
levegonek, illetve moderlja azt; viszont nem tudom ide magyarazni a
hegyoldal arnyekat.

Mivel ejjelre a hideg levego mar lefolyott a hegyoldalrol es
osszegyult a volgyben (ahol altalaban viz is van), azert ejjel
gyakran a volgyben van a leghidegebb, utana a hegy csucsan es
legmelegebb a hegy kozepmagassagaban (amennyiben a hegy-volgy szint
kulonbseg nem tobb 5-600 meternel).

Udv. Istvan

>Felado :  [Hungary]

>Ha meg lehetne oldani hogy (viszonylag) keves energiaval (viszonylag) sok hot
>kivegyunk a hutendo anyagbol akkor akar energiat is nyerhetunk. 

Igy van. De az energiat csak egyfelekeppen tudod rabirni, hogy valamilyen
iranyba aramolni kezdjen. Homerseklet kulonbseggel. Es a torveny az, hogy
mindig a melegebb helyrol aramlik a hidegebb fele. Ez nem fizikai torveny,
hanem matematikai, statisztikai. Nincs kibuvo.

>Ha pl. egy
>tropusi tenger vizet 'hutjuk' akkor eleg jelentos az utanpotlas ahhoz hogy
>gazdasagosan termeljunk pl. energiat. Van ennek elvi akadalya?

Nincs. Igy mukodik a termoelem. (Peldaul). Ha meg tudod oldani, hogy egy
termoelem egyik vege a tengerbe logjon, a masik fele meg az Eszaki Sarkon
legyen, akkor folyamatosan termelheted az elektromos energiat.

Mas kerdes, hogy ez az energia is csak a Napbol szarmazik, azt meg szamtalan
mas modon is ki lehet nyerni (szelmalom, vizimalom, vizieromu, stb.)

De ha mindenkeppen az oceanokat akarod, akkor nekem is eszembe jutott
valami. Nem lehetne-e felhasznalni azt, hogy az ocean vize fent meleg, lent
meg hideg? Persze a kulonbseg nem lehet tobb 20 foknal.

> -----------------------------------------
>Felado : Kovacs Zoltan (KZ)

>1. Konkol Attila aggodott, hogy ha a fenysebesseg erteket a meter
>definiciojaban rogzitjuk, akkor nem tudjuk c-t merni, kovetkezeskepp
>nem vesszuk eszre, ha esetleg megsem allando. Erre valaszoltam azt,
>hogy ezentul inkabb az egyes sugarzasok hullamhosszat erdemes merni
>(pl. a korabbi definicioban hasznalt kripton-atmenetben). Azt mar sajnos
>csak hozzagondoltam, hogy egy ilyen meresnek csak ugy van ertelme,
>ha a meterrudunkat az elso fenyre kalibralas utan mar nem bantjuk;

Es mi van, ha egy gonosz terrrorszervezet hirtelen az osszes meterrudat
ellopja? Vagy ha mondjuk az idomeresben olyan ugrasszeru fejlodest erunk el,
ami szuksegesse teszi a meterrud tovabbi pontositasat? A gyakorlati
problemakrol nem is beszelve. Hogy akarsz te egy mertetre vagott meterruddal
10^-9 nagysagrendu effektusokat merni? Hat ha mar csak hozzaersz ehhez a
meterrudhoz, azzal is tobb trillio atomot sikalsz le a felszinerol. A
mozgatas soran hajlik, deformalodik. A hoingasrol nem is beszelve. Vajon
milyen pontossaggal kell allandoan tartani a homersekletet, hogy a
meterrudad hossza az emlitett pontossagon belul maradjon?

Mindez latszolag csak gyakorlati problema, de a valosagban nem az. Az elvont
meterdefiniciokra azert van szukseg, hogy a mereseket a vilag barmely
pontjan, akarhanyszor meg lehessen ismetelni. En valoszinunek tartom, hogy
azt az ominozus parizsi meterrudat sem hasznaljak mar evtizedek ota semmire,
hanem a nagy pontossagot igenylo meresekhez mindenfele interferencia
jelenseget hasznalnak, esetleg magat a definiciot.

Igy tehat a fenysebesseg valtozasanak kimutatasat nem tartom lehetsegesnek
egy lepecsetelt, es het lakat alatt orzott femdarab segitsegevel. El tudom
kepzelni viszont peldaul relativisztikus jelensegek kapcsan. Mondjuk
reszecske utkozesek segitsegevel. De hasznalhatunk mas, a fenysebessegbol
szarmaztatott allandokat (Peldaul a vakuum permeabilitasat es permittivitasat.)

>3. Ha a szabvany a fenysebesseg allandosagara epit, akkor az ismetelt
>kalibralas nem artalmas, csupancsak folosleges; 

Mint mondtam, szerintem epp azert van az uj definicio, vagy barmilyen elvont
definicio, hogy ne ahhoz kalibraljunk, hanem azzal merjunk, mert a megkivant
pontossagot mas modon egyszeruen nem lehet eloallitani.

>Mas szoval, egy szabonak
>oltonyvarraskor nem szukseges a szabvany megbizhatosagaval foglalkoznia
>(tfh. az amugy eleg pontos az o celjaira), 

Rossz pelda, mert epp a lenyeg sikkad el: a megkivant pontossag. A szabo is
kenytelen volna minden alkalommal ujra kalibralni, ha a megrendelo mondjuk
nanometeres pontossagot kovetelne. 

tehat nem oszt, nem szoroz,
>ha minden kuncsafthoz vadonatuj, frissen fenyre hitelesitett szabocentit
>vasarol, legfeljebb dragabb lesz tole az oltony. Ha viszont a meresunk
>celja epp a szabvany (nem az oltony!) ellenorzese, akkor _nem_
>kalibralhatjuk ujra a mar korabban hitelesitett meterrudat, mert az
>ebben az esetben sulyos metodikai hiba lenne.

De ertsd meg, hogy a szabvany NEM a meterrud, hanem maga a definicio. Ha ezt
a definiciot kezzelfoghatova, szallithatova akarod tenni, akkor hasznalhatsz
mindenfele segedeszkozt, meterrudat, de ezek nem a szabvany, csak annak a
lekepezesei, ezert minden esetben hitelesiteni kell oket.

Itt a meterrud szerepe csak annyi, mint mondjuk egy feszultsegmero muszer,
amit (ha igenyes vagy), minden meres elott az etalon feszultsegforrashoz
hitelesitesz.

Vegh Peter

Sziasztok  Tudo'sok!
	
	Ko:szo:no:m  a  va'laszokat  az  o:ro:kmozgo'ke'nt  felvetett 
proble'ma'ra.  Elne'ze'st  ke'rek,  mert  nem  fogok  mindegyikre 
reaga'lni  e's,  hogy  nem  ide'zem  be  a  leveleiteket.  
	Ku:lo:nben  egyre  keve'sbe',  hiszek  ma'r  az  o:ro:kmozgo'ban, 
ku:lo:no:sen  azo'ta,  hogy  az  Interneten  tala'ltam  a  Japa'n 
hajo'ro'l  mu"szaki  lei'ra'st.  Arra  ke'rtem  M.  Lacit,  hogy 
tanulma'nyozza  ezt  e's  sza'moljon  be  ro'la  neku:nk.  E'n  csak 
felu:letesen  ne'ztem,  de  az  az  e'rze'sem  nem  a  csupasz  ho"-mozga's
 hajtja.  Csalo'dott  vagyok.
	Amikor  azt  i'rtam,  hogy  a  vi'zsuga'r  hajto'mu"  a  vizet  hu"ti, 
nem  arra  gondoltam,  hogy  az  O'cea'n  hu"l  le,  csupa'n  a 
vi'zsuga'r,  miko:zben  az  u'szo'  test  mozga'sa  munka't  ve'gez  a 
ko:zegen.  Ja'nos  e'rvele'se,  a  cowboyokro'l  (  csak  a  sti'lus 
kedve'e'rt  i'gy),  akik  beesnek  a  lengo"ajto'n  de  nem  tudnak 
kijutni,  meg  a  forro'  ga'zba  helyezet  propellerro"l  ami  forga'snak 
indul,  de  munka't  ve'gezni  nem  tud,    mintha  sa'nti'tana.  Mert 
ha't  nyithatunk  a  kocsma  a'tellenes  oldala'n  egy  ko:zo:nse'ges 
nyi'la'st,  e's  azon  a't  megszo:khet  a  to:meg,  e's  i'gy  a  kocsma 
megvalo'si'tana'  a  rake'ta  elvet.  Azt  meg  te'nyleg  nem  e'rtem, 
hogy  indulhat  anyagi-valami  mozga'snak  u'gy,  hogy  ko:zben  me'gsem 
tud  munka't  ve'gezni.  Na  jo',  tegyu:k  fel  nem  ve'gez  munka't,  de 
akkor  is  su"ru",  homoge'n,  izomorf  ko:zegben  A  pontbo'l  B-be  jut 
egy  eszko:z  (  mondjuk  egy  hajo')  valamilyen  sebesse'ggel, 
maga'to'l,  energia  befektete's  ne'lku:l.  Aze'rt  ez  is  egy  nagy 
vi'vma'ny  volna.
	  A  fo:ldnek  keringe'sekor  nem  kell  megku:zdeni  a 
ko:zegellena'lla'ssal  (  mert  nincs  ko:zeg,  va'kuum  van),  eze'rt    a
 fo:ld  egy  klassz  o:ro:kmozgo'.  Ha  ilyen  elvet  (Maximum  mozga's, 
No  munka),  sikeru:lne  egy  eszko:zzel  su"ru"  ko:zegben  is  (levego", 
vi'z)  produka'lni,  akkor  ez  is  egy  klassz  o:ro:kmozgo'  volna.
	A  szita  modellt  u'jragondoltam,  mert,  jo'  ke'rde's,  hova'  keru:l 
az  ajto'k  csapkolo'da'si  energia'ja.  Segi't  az  ha  az  ajto'kat 
elhanyagolhato'  to:megu"nek  ke'pzelem?  Nem  tudom  megi'te'lni.
	Csere'lju:k  ki  a  lengo"ajto'kat  modern  fotocella'sokra,  vagy 
meri'tsu:nk  az  ionos  ko:zegbe  (  pl  tengervi'z),  rengeteg,  para'nyi 
indukcio's  tekercset,  melyekben  gerjesztett  zajt,  egyeni'ra'nyita's 
uta'n  gyu:jtsuk  o:ssze...  E's  i'gy  tova'bb  volna  me'g  ne'ha'ny 
o:tletem,  de  egyre  inka'bb  az-az  e'rze'sem,  csak  bonyoli'tom  a 
proble'ma't.
	Lassan  kezdek  kifulladni,  de  a  ke'rde'sek  tova'bbra  is 
nyugtalani'tanak:
	      
	Egya'ltala'n  lehetse'ges-e  a  ko:zegellena'lla'st,  megkeru:lni, 
kiiktatni?  Vagy  lehet-e  a  Brown  mozga'st  eggyeni'ra'nyu'si'tani?  A 
puszta  ho"  mozga's  ma'r  te'nyleg  ve'ga'lloma's,  hullade'k?
	
	Mint  tudja'tok  az  emberise'g  energiafelhaszna'la'sa'nak  jelento"s 
re'sze't  a  ko:zlekede's  eme'szti  fel.  Annak  pedig  nagy  ha'nyada  a 
ko:zegellena'lla's  leku:zde'se're  megy.  Egy  marslako'  valo'szi'nu"leg 
igen  gazdasa'gtalannak  tartana'  eszko:zeinket.  A  mai  szemle'letben, 
a  ko:zeg  ellense'g,  a  mozga's  akada'lya,  egyedu:l  a  repu:le's,  a 
felhajto'ero"  leheto"se'ge  a  poziti'vuma.  A  vitorla's-hajo'k 
napjainkra  elvesztette'k  jelento"se'gu:ket,  maradt  a  ge'pi  ero", 
hogy  megku:zdjo:n  a  Nagy  Rossz  Ellena'lla'ssal.  
	
	Van-e  valami,  ami  a  szemle'leten  va'ltoztathat?  
	  
	  Na  sziasztok:  Csaba