:  [Hungary]
irja:
>...Hiszen ott arrol volna szo, hogy
>a pszi-energiaval befolyasoljak valahogyan a golyok mozgasat a gombben a
>sorsolaskor, vagy a sorsolast vegzo ember keze mozgasat, es ekozben meg
>azt is tudniuk kellene, hogy melyik golyoban milyen szam van! Azt hiszem,
>ez par nagysagrenddel nehezebb."

>Azzal teljesen egyetertek, hogy ez nagysagrendekkel nehezebb feladat lenne
>egy "varazslonak" / parafenomennak / pszi-energiaval megaldott szemelynek.
>De szerintem nem ilyen nyakatekert a dolgog amennyiben a kovetkezo
>feltetelezesem igaz.
>Egy feladatot megoldhatunk alacsony rendu muveletekkel is , de megoldhatunk
>magasabb szintu ertelmesebb muveletekkel is.
>Miert ne lenne a szandek pszi-energia viszonylataban/szintjen intelligens?

Rengeteg nyakatekert magyarazat hallok arrol, hogy milyen mechanizmussal
befolyasolja a Psi a fizikai valosagot. Egy biztos, szo sincs arrolhogy
"vezeti" valaki kezet hogy x heyelkzz z szamot huzzon a dobozbol. mikozben
ugyanerrol az "erorol" masok azt feltetelezik hogy befolyasolja
atommagok bomlasat avagy eppen gyogyit...
Egyszeruen ertelmetlen ez a feltetelezes.
Sokkal frappansabbnak tartom azokat az elkepzeleseket, amik szerint az agy -
a "psi" segitsegevel elkotelezi a jelent egy valamilyen jovo fele. Ez
azutan ugy valosul meg, ahogy azt a paralell univerzumok modellek
lehetove teszik azaz a lotto szamokkihuzasan  bekovetkezik ugyan minden
lehetseges szam kihuzasa de ehhez 90 agra szakad a valosag es 90 uj
vilagban folytatodik, ha azok belso ellentmondas menetesk maradnak. Ezzel
szemben a  szubjektiv enunk mar kotodik egy elore kivalasztott valosaghoz,
ahhoz amit a Psi-vel magunkhoz lancoltunk.
A Psi nem tesz egyebet, mint kihasznlaja az univerzum legfontosabb
torvenyet: az ellentmodnasmentessegre valo torekvest.
Ez a fajta mechanizmus magyarazna a Psi gyenge voltat is, no meg azt is hogy
a Psi- vel sem lehetett soha lehetetlen dolgokat elerni, legeljebb
valoszinutleneket...

:  [Hungary irja:
> Jo regen, egy kozepiskolai tankonyvben lattam egy mikroszkopos
> katasztrofa-felvetelt, melyen bakteriofag megtamadta es
> ugyesen kidurrantotta hiper-nagynyomasu bakterium ellenfelet.) tovabba:
> Forrovizet is tulelo, hokezelesnek ideig-oraig ellenallo
> bacik is vannak. Nagy trukkjeik lehetnek, hogy feherjeiket
> epsegben kepesek megorizni.

Az igaz hogy a sejtfallal ellatott elolenyekben szamottevo ozmotikus nyomast
lehet merni de azert nem igazan mondanam hogy hiper-szuper nyomasokrol van
szo. Csak annyirol amit a membranja meg kibir. A setfal csak megtamasztja
a membrant, de azert nem teszi igazan acelossa es nem fog elllent allni
tobb atmoszferas turgor nyomasanak, bar a pontos etekeket nem ismerem,
valaki kiszamithatja az intracellularis feherjekoncetraciokbol.

Am a hoturo baketriumokat illeti valoban fantasztikus ahgy a proteinek
hostabilitasat megoldjak: tele vannak a diszulfid hidakkal. Ettol vallnak
igazan rigidde. Arrol fogalmam sincs, hogyan tortenik ezeknek a
molekulaknak aaz oszecsomagolasa, ami igen komoly feladat lehet.

   [Hungary] irja

>Szerintem ki tudunk pusztitani barmit, ami nem virus meg bakterium.
>Az amiknak allitolag vannak olyan eros atombombaik, hogy ket-harom
>darabbal szet tudnak szakitani a foldgolyot. Allitolag az oroszokat is
>megfenyegettek egyszer, hogy le tudnak atomtengeralattjaroval menni a
>jeg alatt a kontinentalis talapzathoz, odaraknak egy-ket ilyet, es
>lerobbantjak oket .... ez szerintetek elkepzelheto?
Megnyugodhatsz: nem igaz. Ezt abbol is le lehet olvasni hogy egyszeru par
tucat kilometers aszteroidakkal semigen tudnank mit kezdeni ah rank
akarnanak pottyanni. A sok megatonna jol hangzik, de hat az enm eleg:
megfelelo helyere (ertsd: melyre kellen tenni oket,  par  ezer
kilometerre... erre nincs technikai lehetoseg. Ha kontinentalis talapzaton
robbantgatnak, attol legfeljebb kiados foldrengesek lesznek.


>Az ember elotti elolenyek csak szerves hulladekokat termeltek. Mi nagyreszt
>szervetlent. Es mestersegeset.
>Ez fontos kivetel! A termeszet nem produkalt PVC hegyeket a semmibol, mig
>mi igen. Muanyag!! Hungarocell!! Azt a molekulat aztan le nem bontja semmi!
>A nikkel, olom, kadmium, faradtolaj az nem olyan baj nagy tavlatokban, mert
>majd idovel ismet lehet banyaszni, termelni, felteve, hogy ismet kialakul
>egy masik ertelmes faj kihalasunk utan. (kerdes hogy mi mennyire vagyunk
>ertelmesek ennek tukreben)

Tokeletes felreertes. Az osszes muanyag elbomlik --idovel.  Valojaban nem
sok vizet zavarnak, sot sokuk haatrozottan jo mikrokornyezetet biztosik a
rovaroknak, mikroszkopikus elolenyeknek. Eleg ha kimegy valamelyik kozeli
tengerpartra es megnezed az uszdekot. A PVC bontasara valdoi uj gen jott
letre a termeszetben, erdekes modon egy korabban ismert gent  kodolo DNS
darab complementer szalan. 
A koolajfelesegeket szezertonnajaval bontjak bakteriumok pl a Mexikoi obol
feneken ahol spontan bugyog a katrany szeru szotty.

Viszont eppen a nehezfemekkel igen nehez elbani. Nagyon eros a oxidaciot
katalizalo hatasuk es valosaggal romboljak a elolenyek belso szerkezetet.
soha nem bomlanak le, legfeljebb kihigulnak illetve megkotodnek vagy
kicsapodo sok formajaban vagy zeolitokba agyazodnak. Ehhez ido kel es
gyakran visszakerulhetnek a bioszfereaba. Raadasul hajlamosak
felhalmozodni a szervezetekben (pl a csontban) es nem lehet megszabadulni
toluk, csak specialis kelatkepzokkel.

>>Latod mennyirre eros a kenyszer a terjeszkedesre.
> Nem latom. Az ember kenyelmes leny, addig nem megy el mashova,
> ameddig jol erzi magat.

Voros Erik, Kolumbusz, Nansen meg sokan masok meg forognak a
sirjukban :)

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)

Franko Jankoval vitatkozom, bar talan atkoltozunk a kornyeszre:

> a termeszet probal beavatkozni. Jelzi, hogy tul sokan vagyunk.

Az ilyen, szemleltetesi celzatu megszemelyesites veszelye, hogy
vallassa fajulhat (pl Gaia...)

Teny, hogy az elmult kb 2000 evben a fold felmelegedese eleg lassu
volt, kiveve az utolso 100 evet, amikoris erosen megszaladt. Lehet,
sot, valoszinu, hogy az emberi tevekenyseg (fosszilis tuzeloanyagok
elegetese) kovetkezmenyekent. Szerencsere a felmelegedesert felelos
(tengerparti) orszagokat fenyegetik leginkabb a kovetkezmenyek, igy
talan mar a kozeljovoben drasztikus lepesek varhatok e tekintetben.

				***

Az oxigen-legkor megjeleneserol:

> Az okozo tulelte? A Fold lakhato maradt? Nos?

Akarcsak az emberallat. A fajok nagy reszet kiirtja, tuleli vagy nem,
a Fold lakhato marad csak mas fajok szamara.

				***

Szennyezesrol:

> Es akkor rajon az emberiseg, hogy olcsobb lett volna a
> keletkezeskor kezelni, mint utolag szorakozni vele.

Ezzel kb egyetertek, de sajnos NINCS egyszeru megoldas a helyzetre.

Ezt hivjak tarsadalmi csapdanak. Van X ceg, amelyek szennyeznek es
mukodnek. Ha ezek kozul valamelyik beruhaz a szennyezes csokkentesere,
koltsegei novekednek, profitja csokken, reszvenyei esnek, a dragabb
termekeit nem tudja eladni -> tonkremegy. A ceg vezetoi okosak, ezert
nem lepnek elsokent. Megvarjak a kenyszerito ereju torvenyeket, amit
viszont csak akkor fognak meghozni, ha az egyugyu emberek altal (az
emlitett cegek altal finanszirozott kampanyt kovetoen) megvalasztott
kepviselok ezt jonak latjak. A motivaciok osszetettek es az elmozdulas
mindig a pillanatnyi gradiens iranyaba tortenik; nem a globalis hanem
a lokalis szelsoertek iranyaba.

Udv///Laci

> - hogy nez ki a tuz a vilagurben

Szerintem pontatlan a kerdesed: nem a vilagurre, hanem a sulytalansagra
gondolhattal. Az elso erre vonatkozo kiserletet valamelyi apollo utazas
soran az unalmas visszauton vegeztek, akkor meg csak a konvekciot mertek
(ami nem meglepo modon a sulytalansagban nincsen :-) A kozelmultban a Mir
fedelzeten es az urrepulogepen is kiserlet volt a gyertyalang vizsgalata
sulytalansagban.
A meres egyszerusegehez kepest eleg bonyolult szerkezetet keszutettek, bar
biztosan sok lehetseges problemat atragtak ami bennem fel sem merult (pl
meg kell gyujtani a gyertyat, de vigyazni kell, hogy az urrepulogepben
semmi mas ne gyulladhasson meg stb). A gyertya langja egy centimeternel
alig nagyobb, halvanykek felgomb volt es eleg rovid ido utan ez a felgomb
is kialudt. A magyarazat eleg nyilvanvalo: a gyertya elnyult langjat a
felfele szallo meleg levego okozza, a friss oxigent pedig az oldalrol
erkezo utanpotlas. A sulytalansagban nincs felfele, annyi oxigent kapott
a lang, ami a homozgasbol odaszarmazott. Amikor a kiserleti ladaban
feldusult a CO2 mar nem tudott elegendo friss O2 molekula arra tevedni,
a lang kialudt.

Reszletes angol nyelvu leiras es egy kis fenykep:

http://zeta.lerc.nasa.gov/cqa/r1.htm

Udv///Laci

> leddel hogy csinalsz folyamatos spektrumot? es laserrel? :))
Leddel passz. Lezerrel festeklezer. Igaz, az se egyszerre megy :)

Tenyleg! Festeklezerhez hasonlo LED-et nem csinaltak mar?

Csussz

> lehet, hogy rossz sutoternek a kialakitasa. lehet, hogy van
> benne 300 fok, csak nem jut el a kajaig. pl. tul nagy a tepsi.

Haat en ugy gyanitom, hogy nehany perc alatt azert igencsak
illendo volna a termikus egyensulynak bekovetkeznie, akarmilyen
nagy is az a tepsi. 

Tisztelettel

Csussz

Sziasztok !

Koszonom a homersekletmeresre kapott otleteket.

Ma ertesultem arrol, hogy a forrasztoon megolvadt  a sutoben, de a
kozonseges feher papir csak tojashejszinure porkolodott meg
ami gyanusan alacsony homersekletre utal.  

Lehetosegkent meg rezvezetek ellenallasanak  merese is szoba johetne. 
250 fok homersekletvaltozasra a vezetek-rez ellenallasa csaknem
2-szeresere no''.

Talan a Weller forrasztopakaknal alkalmazott 
Curie-ponti kikapcsolason alapulo hofokszabalyzo 
is szoba johetne mereshez, ha tudnam, hogy melyik hegy 
hany fokra van belove. (Vannak 5...8-ig beteteim)

Egyelore nem bonyolodom bele, mert idokozben 
igeretet kaptam egy hoelemes muszerre.

Udv: zoli

 irta

> A neten lattam egy egyszeru megoldast. Az energiat aluminium
> formajaban taroljak. Kinyeresehez vizet es nagyfeszultseget
> hasznalnak. Az alu huzallal viz alatt ivet hoznak letre, az alu a
> vizben levo oxigennel aluminium oxidot alkot. A "felesleges"
> hidrogen pedig buborek formajaban kivalik, ezzel mar hajthato
> barmilyen belso egesu motor, stb. A kepzodott aluoxid ha jol tudom
> megegyezik a timfoldel azaz az aluminium gyartas alapanyagaval.
> Ebbol elektromos aram segitsegevel ujra aluminiumot lehet gyartani.

A kornyezetkimelo, palacknelkuli hidrogen-motoros 
jarmu megvalositasa lehet a cel.

A kemiahoz sajnos soha nem volt megfelelo affinitasom,
most megis erot vettem magamon, es utanaszamoltam par
dolognak a kozepiskolai Fuggvenytablazatok, Matematikai, fizikai 
kemiai osszefuggesek cimu nelkulozhetetlen kiadvany
adataibol kiindulva.

1kg aluminium elegetesekor kb. 34Mjoule energia szabadul fel,
es kb. 2kg Al2O3 keletkezik. (Ezt a jarmunek hurcolnia kell.)

Viszonyitasul : 1kg (1.5liter) benzin elegetese 
kb. 44 MJoule energiat szolgaltat.

A szukseges 1kg oxigent kb. 1.2 kg vizbol nyerhetjuk, 
amennyiben az Al2O3 kepzodesehez a viz redukciojaval
nyert oxigent hasznaljuk, s ezzel egyuttal a motor
mukodesehez szukseges hidrogent szabaditjuk fel.

A 1.2liter viz elbontashoz  minimum 16Mjoule energiat kell 
befektetnunk.  (18g viz (1mol) bontasahoz durvan 250kJoule
energia szuks.)

Amint elhasznaltuk az 1kg szinaluminiumot - csak
16MJoule energia all rendelkezesre elegetheto hidrogen formajaban,
s bar ez az aluminium oxidaciojanak 34MJoule-jebol boven fedezheto,            
megis _megmarad_ 18MJoule homennyiseg. 
Ennek mi lesz a sorsa ?

Udv: zoli

Tisztelt Tudomany!

>> a monitorok rontgen sugarzasa mennyire karos az emberre?
> Mint egy szines TV. En nem felek, a hatterhez kepest a 
> sugarzas nem szamottevo.

A szines TV-t nem 20 cm-rol nezzuk, es nem olyan sokat.

Szetszedtem nehany monitort, es mindegyik kepcsoven nagy piros 
betukkel, hogy a monitor mogott huzamosan tartozkodni sugarveszelyes. 
Gondolom nem reklambol. Azota egy kicsit gyanusak a  szamitogeplaborok,
ahol egymas mogott vannak a monitorok.

Mindig az utolso sorba kell ulni!

                                            Aggod József

A natriumlampa gyakorlatilag nem bocsat ki UV sugarzast, igy nem
kell/erdemes fenyport  alkalmazni. Azert nem vibral nagyon zavaroan, mert
sokkal nagyobb a goz nyomasa, mint  a fenycsoben. Igy kialakul egy 4000K
feletti homersekletu plazma. Ez az aram iranyanak  valtasakor lehul nem
sokkal 3000K koruli homersekletre, es ez a homerseklet meg mindig 
elegendo valamennyi feny kibocsatasara, azaz a vibralas sokkal gyengebb.

Valoban leteznek elektronikus elotetek. Ezekkel sok mindent el lehet erni,
peldaul azt is,  hogy a natriumlampa fenye nem sarga, hanem feher. A dolog
szepseghibaja, hogy ilyenkor  a hatekonysag jelentosen lecsokken.

Nemeth Andras

A subjectben szereplo eszkozt most akarjak rank sozni. Arra szolgal
- allitolag - hogy megvedje a vizkotol a moso- es mosogatogepeket, 
csaptelepeket. Nem mas, mint egy kb 5cm atmeroju lyukas muanyag golyo, 
amit a gepbe kell helyezni, illtve a csore huzni. Mukodesi elve a 
mellekelt talyekoztato alapjan a kovetkezo:

Ha a viz mgfelelo sebesseggel folyik at egy elegendo erossegu statikus 
magneses mezon, spontan kristalymag-kepzodes jon letre a vizben oldott 
meszkobol (kalcium-karbonat). A meszko ezekre az apro  kristalymagokra
(aragonit) valik ki, a tartaly fala, illetve a futoszal helyett. 

Nekem ez enyhen szolva gyanus. Ha letezik is a kristalykepzodes 
jelensege, alig tudom elhinni, hogy eleg hozza ez a nagyon gyenge 
magneses ter (leginkabb egy megneses sakkfigurahoz tudnam hasonlitani),
illetve a mosogepben lassan csordogalo viz sebessege. Tovabb noveli a 
gyanumat, hogy az irjak, a merheto vizkemenyseg nem valtozik, csak a 
hatasos kemenyseg csokken. Kezelheto tovabba novenyek locsolovizenek 
lagyitasara is, csupan a kannaban kell tartani par napig (a viz ott nem 
is aramlik!). Meg gyanusabb hogy a magneses ter, ugy latszik, mindenre 
jo. A gazvezetek kore helyzeve egy magnest no a kazan hatasfoka, a 
benzincsore magnest teve a motor hatasfoka no, illetve csokken a 
karosanyag kibocsatas (errol azt hiszem, volt mar szo valamikor). Itt 
a magneses ter a szinhadratokban levo szenre hat valami modon, es a 
hosszu molekulakat egy iranyba forditja,aminek ilyen aldasos hatasai vannak.

Ha valaki tud valami konkretumot ezekrol (pl. milyen eros magneses ter 
kell az aragonit-kepzodeshez, mi a pontos hatasmechanizmus), illetve, hogy
mukodik-e a dolog, kerem kozolje. 

Nemeth Andras

> Egyszer majd kiprobalom , hogy bolti tejfollel
> "beoltom", kivancsi vagyok mi lesz beloe.
> udv
> Gyozo

ennek en mar eccer utannajartam. minden tejtermekrol megtudtam, hogy
keszul kiveve a tejfolrol. annyit sikerult kihamoznom, hogy valoszinuleg
vajkulturaval oltjak, de ez nem biztos. erdekes ez a tejfol. pl. indiaban,
ahol szerintem a tejnek a legnagyobb a kulturaja, a tejfolt nem ismerik.

szoval, ha valaki tudja, hogy mivel oltjak, ne kimeljen!

Tisztelt Tudosok!

Az okori Egyiptomban hasznalatos hieroglifak temajaban jartas szakertot 
keresek. 

Kerem, aki rendelkezik az emlitett tulajdonsaggal, vagy otlete van, - 1-2 
kerdes erejeig - irjon az alabbi cimre:


Koszonettel:
Tihanyi Pal