| 
		| 1. | jogsi 1 ev utan Svedorszagban (mind) | 22 sor |  (cikkei) |  
		| 2. | Tudja-e valaki... (mind) | 4 sor |  (cikkei) |  
		| 3. | Utazasi Iroda (mind) | 18 sor |  (cikkei) |  
		| 4. | Halalkrizis Magyarorszagon (mind) | 32 sor |  (cikkei) |  
		| 5. | Bekesi Laszlonak (mind) | 16 sor |  (cikkei) |  
		| 6. | s.o.s. (mind) | 4 sor |  (cikkei) |  
		| 7. | Kandidatusi (mind) | 9 sor |  (cikkei) |  
		| 8. | Tipp regebbi szamai (mind) | 11 sor |  (cikkei) |  
		| 9. | Ustokoskarambol 3/4. (mind) | 105 sor |  (cikkei) |  
		| 10. | A nagy ustokoskarambol 4/4. resz (mind) | 49 sor |  (cikkei) |  | 
 |  
		| + - | jogsi 1 ev utan Svedorszagban (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Elodi Anna irasat azzal szeretnem kiegesziteni, hogy
- hacsak nem akar a magyar jogsi tulajdonosa letelepedni itt -
el lehet kerulni a kellemetlen es draga procedurat.
Mindossze egy kervenyt kell beadni a helyi kozlekedesi
felugyelethez a munkahely igazolasaval es 500 SKR leperkalasaval
egyutt arrol, hogy hany evig akar az ember maradni vendeg-
professzorkent. Ezutan kb 1 honappal kesobb kiallitjak azt az
igazolo levelet, mely "ervenyesiti" az eredeti magyar jogsit
a tartozkodas idejere. Csaladtagnak is jar az ervenyesites
akkor, ha a kervenyben ezt sikerul kelleoen alatamasztani.
Ha a felesgnek van PhD-je, akkor utobbi fogasra nincs szukseg
(ugyanis egy japan csalad tapasztalatai szerint a fenti
ervenyesites megkapasanak elofeltetele a PhD cim, azaz
hallgatoknak nem jar).
Fentiektol fuggetlenul, a csuszos palya gyakorlatot erdemes
megcsinalni (700 SKR). Nem azert, mintha a gyakorlat elegendo
lenne ahhoz, hogy veszhelyzetben segitsen rajtunk. Mindosssze
azt tanulhatja meg az ember, hogy altalaban keson veszi eszre
azt, hogy csuszik a kerek...
Kellemes husvetot,
Laci
 |  
		| + - | Tudja-e valaki... (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
...hogy lehet-e mar kapni otthon 
Efrajm Kishon legujabb magyar 
nyelven kiadott konyvet (cime:
"Hogy volt"?) ?       (Sz. Zoli)
 |  
		| + - | Utazasi Iroda (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Valaki tegnap Utazasi Irodat keresett. 
Valaki ma valaszolt is.
Szeretnem kiegesziteni egy jo, es olcso tippel.
VISTA Le'gi Utazasi Iroda
BUDAPEST
Ka'roly krt. 21. (volt Tanacs krt.)
1075
Tel.: ++36 / 1 /1429316
		1421534
		2696032
Fax:  ++36 / 1 /2696031
Sok szerencset!
Udv!
Laszlo Bekesi
  |  
		| + - | Halalkrizis Magyarorszagon (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
...es ez mindennek a tetejebe meg csak nem is szenzaciohajhasz
bulvarlap-felfuvas, hanem a kormanyparti Reggeli Kronikaban adtak
a tendencianak ezt a nevet. Mivel uszkve egy honapja volt, a pontyos
adatok kipotyogtak a lukas memoriambol, de valami hasonlok az adatok:
a nok atlageletkora (vagy a varhato; mar elfelejtettem, meg nem is
tudom, igazabol, lenyeges-e (itt kernem szakertoink hozzaszolasat -
az en cimemre)) 63, a ferfiake pedig 56 evre zuhant. A szamokra
nem eskuszom meg, sot, orulnek, ha vakaki pontosabb adatokat tudna.
Szo ami szo, a radio maga ugy fogalmazott, hogy a Statisztikai Hivatal
(vagyhogyishivjak ami maradt belole) szerint "halalkrizis" allt be,
olyan rohamosan csokken az atlageletkor. Persze lehet mero veletlen is,
de korulottem is sokan haltak meg az utobbi idoben; meg a baratnom, aki
a Koranyi tudo-osztalyan orvos, panaszkodott a minap, hogy az egy ev alatt,
miota o ott dolgozik, is mennyit nott a tudorakosok szama/aranya.
Kerdes:
1. ti hogyan rangsorolnatok azokat a tenyezoket, amelyek ilyen nagy
   bevetessel fogyasztjak kis nepunket? (stressz, taplalkozas, kornyezet-
   szennyezes, orvosi ellatas zullese, stb). Kivancsi lennek
esetleg orvosok tapasztalataira, kozegeszsegugyiek,
szociologusok, stb. velemenyere...
2. Jo lenne, ha valaki tudna pontyosabb es reszletesebb adatokkal szolgalni.
   Pl: Milyen a foldrajzi eloszlasa a csokkenes mertekenek? Foleg varosok,
   vagy videken is egyarant? Kor szerinti eloszlas? Milyen tarsadalmi
   retegek erintodnek fokent? Hogy alakult a varhato eletkor pl. a
   szazad eleje ota?
(nem az otthonmaradok idegesitesere es kipiszkalasara, de ha az ok vegere
jarunk, talan lehet valamit tenni...)
Diana
 |  
		| + - | Bekesi Laszlonak (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Ausztraliaban orvoskent csak az praktizalhat, akit az Australian
Medical Assoc. bejegyzett. Kulfoldi diplomaval csak egy kulonbozeti
vizsga letetele utan lehet csatlakozni hozzajuk. Ez a vizsga olyan,
mint tevenek a tu foka. Hallottam orvos ismerosoktol, hogy a nyelvi
reszen pl. Del-Afrikaban, Fokfoldon vegzett angol anyanyelvu, ango
szarmazasu orvos megbukott!
Aki itt vegzi el az orvosi egyetemet, azt termeszetesen beiktatjak.
56-osok mondjak, hogy volt koztuk olyan orvosprofesszor, akinek itt
ujra kellett jarni az egyetemet, hogy ismet praktizalhasson - most
is vannak ilyenek a 86-os menekultek kozul - amikor is a sajat
konyvebol kellett vizsgaznia. A sajat konyv nem ugy ertendo, hogy 
o vette: O IRTA.
Allitolag atment a vizsgan.
Szia, sajnalom, hogy csak ilyen kiabrandito hirem  van
Zoli
 |  
		| + - | s.o.s. (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
A stackerem osszeakadt a QMM optimizeaval es ezota nem tudok hozzaferni a winyo
mhoz. Ha valakinek van valami otlete, irja meg. Fontos lenne.
Palik Imre (Yeti)   |  
		| + - | Kandidatusi (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
: Kandidatusi
Kedves Megyesi Gabor!
   Legjobb tudomasom szerint ujonnan disszertaciot julius 1.-ig
lehet beadni, a mar megkezdett procedurakat azonban 1997-ig
(pontosabban nem tudom) be lehet fejezni. Megkezdett proceduranak
szamit az is, ha valaki megkapta a TMB osztondijat.
               Udv:
                   J. Pali
 |  
		| + - | Tipp regebbi szamai (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Van-e valahol egy archivuma a Tipp regebbi szamainak?  Nem a 
ket hettel korabbi szamokra gondolok, hanem mondjuk az egy
evvel ezelotti szamok elerhetok-e meg valahol?  
Ha igen, akkor az ftp-vel elerheto-e?
Kellemes husveti unnepeket, es jo locsolast mindenkinek
Udvozlettel,  
Szabo Peter Pal
 |  
		| + - | Ustokoskarambol 3/4. (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
(A sorozat elozo reszei a TIPP elozo szamaban volt olvashato.)
A nagy ustokos-karambol II.
  Szamitogepes szimulaciok soran egy egykilometeres, szilard jegbol allo
anyagdarab 60 km/s-os becsapodasi sebesseg mellett 10*28-on erg kinetikus
energiaval rendelkezik, ami 250000 megatonna TNT robbanasakor felszabadulo
energiamennyiseggel egyezik meg. A mag atmerojenek 5 km-re torteno novelesevel
ez kb. 600-szorosara emelkedik. Persze vannak ennel sokkal pesszimistabb
becslesek is, amelyek az ustokos eredeti magjanak atmerojet mindossze 2,3 km-re
teszik, igy valoszinuleg a legnagyobb toredek merete sem haladja meg az 500
metert. Ezek az elgondolasok a felfedezes elotti fotokon alapulnak, amelyeken
nem lathato a P/Shoemaker- Levy 9, igy a kepek hatarmagnitudojanal (20
magnitudo) halvanyabb lehetett, ami 10 km-es felso merethatart jelent. A
kulonbozo kutatocsoportok eredmenyei azonban nagy elterest mutatnak: voltak,
akik az arapaly feldarabolodas modellezesevel probaltak meghatarozni az
objektum meretet. A palyaszamitasok, a toredekek egymashoz viszonyitott
iranya, valamint a kepzodmeny ket vegen lathato pornyulvany arra vall, hogy a
szetdarabolodas nem a legkisebb Jupiter-tavolsag pillanataban kovetkezett be,
hanem 1,4 oraval kesobb. Ez esetben a szuloobjektum meretere 9 km-t adnak a
szimulaciok.
  A palyaszamitasok alapjan az 1992. juliusi kis jupitertavolsagot
megelozoen mar 1989 juliusaban is jelentosen megkozelithette egymast a ket
egitest, mintegy 0,06 Cs.E.-re, ami 9 millio km-nek felel meg. Nem
elkepzelhetetlen, hogy az oriasbolygo mar ez elott is jelentos befolyassal
rendelkezett a P/Shoemaker-Levy 9 palyajara, es 1970 ota minden egyes kozelseg
alkalmaval jelentosen valtoztatott azon. A feldarabolodas mindenesetre az
1992-es kozelseg alkalmaval tortent. A jelenlegi eredmenyek szerint mindegyik
mag bele fog zuhanni az oriasbolygo legkorebe, az egesz objektum ekkorra mar
korulbelul 14 ivperc hosszu savva fog szethuzodni. Ez 30-40 millio km-t
jelent, ami nem sokkal kisebb a Merkur atlagos naptavolsaganal! A becsapodasok
a julius 21-e koruli 5,6 napra fognak koncentralodni: az elso julius 18-an
hetfon 18 UT-kor varhato, az utolso 24-en vasarnap 0 UT-kor. A becsapodasok a
deli szelesseg 44. foka kornyeken tortennek majd, 35 fokra az ejfeli
meridiantol -- igy a Jupiter gyors tengelyforgasanak koszonhetoen minden egyes
becsapodasi pont helye az esemeny bekovetkezte utan nagyjabol 90 perc mulva a
Foldrol is megfigyelheto lesz. A fent kozolt idoadatok pontatlansaga azonban
egyelore az egy napot is elerheti. Elorelathatolag majusra mar egy ora
pontossaggal fogjuk az idoadatokat ismerni, az esemeny elott egy hettel pedig
20 perces pontossaggal. A magok egymastol valo tavolsagat akkor mar sokkal
jobban meg tudjuk hatarozni, igy az elso becsapodas idopontjanak ismereteben a
tobbi mar nehany perces pontossaggal megallapithato.
  A robbanasok alkalmaval kisugarzott fenyt erosen tompitani fogjak a
Jupiter vastag felhoi, igy azok kozvetett megfigyelese (a Galilei-holdak
atmeneti felfenylese) amator eszkozokkel valoszinuleg nem lesz megfigyelheto.
Sajnos a becsapodasok soran egyetlen holdfogyatkozas sem varhato, igy a
megvilagitottsag valtozasat az erosen fenylo holdakon kell figyelemmel kiserni.
A Ganymedes a kerdeses idoszakban mindvegig rossz pozicioban lesz, a Callisto
azonban 18-an es 19-en, az Europa es az Io pedig egyuttveve kozel 3- 3 napon at
kerulnek megfelelo helyzetbe -- azaz ekkor a robbanasok fenye rajuk vetulhet.
A legbelso holdnak, az Ionak a palyajaig a feny a Jupitertol kb. egy masodperc
alatt jut el, mig a Callistoig ugyanehhez mintegy hat masodperc szukseges. 
egy felvillanas hatasara a forrashoz kozelebb elhelyezkedo hold tobb
masodpercel korabban is kifenyesedhet, mint tavolabbi tarsa. Termeszetesen
figyelembe kell venni a holdak egymashoz viszonyitott poziciojat, tovabba a
robbanastol es a Foldtol mert tavolsagukat egyarant. A bolygonktol tavolabb
elhelyezkedo holdrol a feny tobb masodperces kesessel erkezik hozzank egy
kozelebbi holdhoz kepest -- ez az effektus (a helyzettol fuggoen) csokkentheti
vagy tovabb novelheti a kifenyesedesek idokulonbseget. Vegul meg egy erdekes
eszlelesre nyilik lehetoseg, bar ezt nagy mertekben zavarni fogja az
oriasbolygo ragyogasa. Az utolso becsapodasok alkalmaval kisugarzott feny
szorodhat a robbanasok altal bolygo koruli palyara kidobott poron es gazon. Ez
az anyag tovabba (ha valoban nagy mennyisegu lesz), elhomalyosithatja a
holdakrol, illetve a hattercsillagokrol erkezo fenyt.
  Vilagszerte nagy erdeklodes kiseri az esemenyt a szakcsillagaszok
reszerol, hiszen mind az ustokosok fizikajarol, mind a Jupiter legkorerol, mind
pedig a nagy energiaju kozmikus becsapodaskorol uj ismeretekkel szolgalhat. A
megfigyelesek jo reszet az infravoros es a millimeteres hullamhossztartomanyban
fogjak vegezni, itt figyelheto meg ugyanis legkonnyebben a legkor
homersekletnovekedese. Ezenkivul a lokeshullamok hatasara kialakult
felho-hullamokra es az esetleges szeizmikus vibraciokra is komoly figyelmet
forditanak. Szakmai berkekben a "Becsapodas Hetenek" nevezett idoszak alatt a
vilag csillagvizsgaloinak nagy resze az oriasbolygo fele iranyitja muszereit.
A Kitt Peak-i Obszervatorium az Arizonaban nyaron uralkodo felhos idojaras
ellenere kivetelesen uzemelni fog, de a Palomar- hegyi otmeteres tavcsovel is a
Jupitert fogjak eszlelni. A NASA Mauna Kean felallitott infravoros tavcsove
szinten resztvesz a megfigyelesben, es a Kuiper Repulo Obszervatorium is
"munkaba all" erre a hetre. Termeszetesen a megjavitott HST-t is kiveszi
reszet a programbol, annal is inkabb, mivel ez az ureszkoz akkor is
eredmenyesen eszlelheti az ustokost, amikor a foldi obszervatoriumok mar
keptelenek lesznek erre a Jupiter zavaro fenyei miatt. (Az 
oriasbolygo felszinet 230 km-es felbontassal kepes megorokiteni.) Valoszinuleg
a Mir urallomas fedelzeten elhelyezett, illetve addig elhelyezesre kerulo
muszerek szinten bekapcsolodnak a programba. Sot, a Napunktol 41 Cs.E.
tavolsagban jaro Voyager-2 urszonda detektorait is az oriasbolygo fele
iranyitjak -- a Jupiter ejszakai oldalanak sugarzas- valtozasat fogja nyomon
kovetni. Jelentos nemzetkozi programokat szervez az ALPO, a Planetary Society
es szamos mas intezmeny. Arra a kerdesre, hogy milyen eselyei vannak egy
amatornek a jelenseg megfigyelesere, egyelore nem tudunk valaszt adni -- de
azert erdemes a Kedves Olvasonak mar most tornie a fejet, hol is fogja julius
utolso napjait tolteni...
              (STScI PR93-22, Sky and Tel. 1994. januar - Kereszturi Akos)
(Cikksorozatunk elkovetkezo, negyedik resze a leglegeslegujabb hirekrol fog
szolni.)
> ========================================================================
                     Magyar Csillagaszati Egyesulet
                             > ======================================================================== |  
		| + - | A nagy ustokoskarambol 4/4. resz (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
(A sorozat elozo reszei a TIPP elozo szamaban voltak olvashatok.
A sorozat - egyelore - befejezo resze a legujabb fejlemenyekrol szol.)
Tovabb darabolodott a P/Shoemaker-Levy (1993e) ustokos
A JPL Information Service ujabb kepeket tett kozze a vegzete fele rohano
P/Shoemaker-Levy (1993e) jelu ustokosrol. Mint ismeretes, az ustokos da-
rabjai varhatoan julius 19-e tajan csapodnak a Jupiter legkorebe - ponto-
sabban az esemeny kozepe esik erre a napra, a becsapodassorozat egy 5,6 na-
pos intervallumban kovetkezik be.
   A urtavcsovel (HST) mar korabban is eszleltek az ustokost, azonban
termeszetesen oriasi varakozas elozte meg a nagyjavitastol
remelt kepjavulast. Nos, nem csalodtunk, most mar sokkal pontosabb
kepunk van az ustokosdarabok szamarol es mereterol.
   A kozzetett kepek az uj Nagylatomezeju Bolygokameraval keszultek (l. alul
az FTP-cimet!). A bal oldali "allo" kep valojaban harom kulonbozo felvetelbol
keszult mozaikkep, melyen husz kis ustokosmag figyelheto meg (egy tovabbi a
kepmezon kivul maradt), mindegyik kulon komaval es csovaval rendelkezik.
Figyeljuk meg, hogy nehany nucleus mar kisse eltavolodott az egyes magokat
osszekoto kepzeletbeli "nyomvonaltol", tovabba az ustokosbol szarmazo por
nagyobb resze a Nappal atellenes oldalon mutatkozik a Nap sugarnyomasa
eredmenyekent. A kep merete 605000x126500 km az ustokos tavolsagaban.
   A jobboldali felso kepen a legfenyesebb nucleus egyik korabbi, HST-vel
keszult felvetelet latjuk, mig alatta a javitott optikaval keszult januar vegi
allapotot latjuk. Ez utobbi kepen vegre tisztan elkulonulve figyelheto meg a
negy ustokosmag. A felvetel merete 61100x48300 km.
                                                           Mizser Attila
                               ******************
A cikkben emlegetett felvetel (GIF) letoltheto az alabbi FTP-szerverrol:
               ftp.elte.hu:/pub/meteosat/misc/sl9hst.gif
En pedig megegyszer megkoszonom az olvasok turelmet a kicsit hosszura
nyult beszamolok elviseleseben. Mentsegemre szolgaljon, hogy egy valoban
ritka es latvanyos kozmikus jelensegnek lehetunk majd tanui.
                                                Tepliczky Istvan (Tepi)
                                                       titkar
> ========================================================================
                     Magyar Csillagaszati Egyesulet
                             > ======================================================================== |  |