Kedves Listatagok!
Rég írtam már a listára, talán még most sem tenném, ha nem ült
volna
le ennyire a levélírási kedv.
Már régóta szerettem volna ezt a történetet megírni nektek, de akkor
visszajött, nekem pedig nem volt kedvem kísérletezni a küldésével.
Vártam hát, s közben történt egy s más. Ezeket én most átadom nektek:
A Biblia hatalma
Ott kezdem, hogy tavaly ősszel összeomlani látszottak az anyagi
forrásaim. Keményen kontrolloztam, és meg is voltam győződve róla,
hogy
ennek az eredményeként fordult jobbra a sorsom. (Akkor a Mese az
aranyhalról c. írásomban olvashattatok erről.)
Most azonban komolyan el kellett gondolkoznom egy másik magyarázaton
is.
A leírt történet tanulságaként úgy gondolom, kontrollozhatunk mi
akármilyen elszántan, de ha fent másképp gondolják életünk folytatását
,
úgyse történik semmi.
Kiegészítésként azért annyit szeretnék hozzáfűzni az eseményekhez,
hogy
nem vagyok vallásos. Nem kaptam ilyen jellegű nevelést.
Nem vallásban, és nem Istenben hiszek, hanem abban, hogy van fölöttünk
egy ismeretlen hatalom, amit mások viszont szemrebbenés nélkül Istennek
neveznek.
Ősszel az anyagi források megnyílása szinte napra pontosan egybeesett
egy Biblia megvásárlásával.
Az történt ugyanis, hogy a sógrom lánya bérma-ajándéknak kért egy
Bibliát. Én kaptam a feladatot, hogy megvegyem.
Ért néhány meglepetés már a könyvesboltokban is, mert kiderült,
hogy
nem
is mindegy milyen Bibliát veszek. De ezt hagyjuk.
Hosszas keresgélés és utánajárás után megtaláltam a KÖNYVEK-KÖNYVÉT,
egy
14 ezer forintos Bibliát. Bőr kötésű, arany betűk és arany kereszt
van
a
fedőlapján, mérete pedig nagyobb minden eddigi lexikonunknál. Csodálatos
festmény-reprodukciók vannak benne, egy életre szóló emlék. Csak
külön
polcra helyezhető, mert nem fér be semmilyen könyvespolcra..
Megvettem, és csodálatos mellékhatásként beindult a munka.
Ez nekem akkor fel se tűnt, egy pillanatig sem fordult meg a fejemben,
hogy kapcsolat lehet a kettő között.
Aztán kifutott a munka, és én örültem neki, hogy végre szusszanhatok
egyet a hosszú (kb. 6) hónap után. (Kontrollozni még véletlenül se
akartam, nehogy összejöjjön.)
Azt nem tudtam, mi lesz a folytatás, de nem volt lelki erőm, hogy én
munka után kujtorogjak, annyira kihajtottam magam.
Ekkor azonban úgy alakult, hogy a feleségemnek is meg kellett vennem
ugyanazt a Bibliát, mert beleszeretett.
Mostmár nehezebb volt felkutatni, de sikerült.
Amikor rátaláltam, nem volt nálam elég pénz, ezért másnapra halasztottam
a vásárlást. Aztán másnap hazavittem.
Délután csörgött a telefon, és újabb, nagyon hosszú távú munkát
kaptam.
Viszont az is kiderült, hogy már előző nap is kerestek, csak azért
nem
értek el, mert rossz volt a telefonom.
Mivel néha még gondolkozni is szoktam, szöget ütött a fejemben, hogy
miért jött ez össze? Nem kellett volna, nem is akartam, és nem is volt
a
dolognak semmilyen előzménye, amiből következhetett volna.
Aztán egy hét múlva letolást kaptam egy korábbi munkaadómtól, amiért
nem
tud elérni mobilon, pedig munkát szeretne adni. És mit gondoltok,
mikortól kezdett keresni?
Bizony, a vásárlás napjától.
Ekkor már komolyan törtem a fejem. Mi lehet a kapocs a három
munkalehetőség között?
Elővettem a naptárat, átbeszéltük a feleségemmel, és arra a véleményre
jutottunk, hogy csak a Biblia megvásárlásának lehet köze hozzá, hiszen
annyira egybeesnek a dátumok.
Miután elfogadtam ezt a hihetetlen magyarázatot, megírtam ezt a
történetet, hogy elküldjem a listára.
Akkor úgy gondoltam, hogy ezzel a poénnal zárom majd a levelemet:
Ki tudja mi történne, ha még olvasgatni is kezdeném?
Egyszer azonban még erre is sor kerülhet…
Amikor ezt leírtam, újra elgondolkoztam. Miért is ne? Lehet, hogy erre
ment ki a dolog.
Azóta többször is kipróbáltam.
Először azért, mert nagyon rossz órarendet hoztak össze nekem. Emellett
nem tudtam volna mellékállást vállalni.
Mivel sehonnan sem látszott a megoldás, gondoltam, felütöm a Bibliát.
Elolvastam azt a két oldalt, ahol kinyílt, és vártam mi lesz.
Kontrollozni nem próbáltam, mert kíváncsi voltam a hatásra.
Néhány nap múlva úgy alakultak az események, hogy megoldódott a probléma
.
Aztán megint eltelt egy kis idő. Szerettem volna, ha a Mese az
aranyhalról c. írásban említett ismerősöm újra megkeresne.
Megint felütöttem a Bibliát, és ismét megtörtént.
Talán mondanom se kell, hogy nálunk ez a könyv azóta egy külön díszes
polcon várja, hogy időnként belenézzek. :)))
Mivel nem vagyok telhetetlen ember, sok idő telik el két olvasás között.
Ha lesz még olyan említésre méltó történés, ami a Bibliához kapcsolód
ik,
majd beszámolok róla.
Azt nem tudom, másnak működik-e a dolog, de gondoltam, ha megírom,
akár
még az is megtörténhet.
Ezekben a szűkös időkben ez nem is lenne rossz!
Mindenkinek sok sikert és szerencsét kívánok, a listának meg azt,
hogy
ébredjen fel Csipke Rózsika álmából!
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
