> Már többször próbálkoztam a nyílt kulcsú titkosítás megértésével, de 
> nem sikerült megértenem, illetve nem sikerült elmagyarázniuk azoknak 
> akiktôl érdeklôdtem.
> Nem értem miért kellenek nagy prímszámok, és miért nem jó erre 
> bármilyen közönséges szám.
> Talán sokat segítene, ha vennénk egy egyszerü példát.
> Mondjuk a 23 vagy a 13 olyan nagy prímszám, amirôl csak sok-sok 
> számítógépes gépidôvel lehetne bizonyítani, hogy prímek.
> Hogyan lesz ebbôl titkosítás illetve kulcs a titkosításhoz?
Nem pontos magyarázat, de a lényeg ez:
a titkosítás pl. úgy történik, hogy ezt a két prímszámot összeszorzod, 
ez lesz a nyilvános kulcsod. Visszafejteni úgy lehetne, ha 
prímtényezőkre bontanád. A 23*13 nem túl bonyolult, de pl. két 25 jegyű 
prímszám szorzatából már "kissé" nehezebb megmondani, melyik volt ez a 
két szám.

Jozsi irta:
>A fak (meg barmifele egyeb novenyek) kepletesen szolva
>a levegoben levo szendioxidbol "kiszurik" a szenet,
>meg a vizbol a hidrogent, es mindketto
>mellektermekekent az oxigent kiengedik.

Mivel ez a Tudomany lista, ezert hagy pontositsak annyit
hogy a novenyek altal kibocsatott oxigen teljes egeszeben
a viz bontasabol szarmazik, a szendioxid oxigenje beepul
a szerves vegyuletekbe.
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ws20-131.unine.ch)

Sziasztok!


Szokoly Gyula irta:

: Mellesleg az eddig egyetlen 'feltorhetetlen' modszer ilyen. Kell
: generalni veletlen bitsorozatot, azt kicserelni.  De most *igazi*
: veletlen sorozat kell, nem alveletlen. Peldaul izotop bomlasa, stb.

Tudtommal az egyetlen torhetetlen modszer a "one time pad", amikor az
uzenettel megegyezo hosszusagu veletlen bitsorozatunk van (ahogy Te is
irtad) *es* ezt a kulcsot csak egyszer hasznaljuk. Erre jo egy alveletlen
generator is, ha a periodushossza nagyobb, mint az uzenet hossza.

: Anno a Commodore-64 gepekben volt ilyen mellesleg.

Izotopos veletlenszamgenerator volt a C64-ben? Egyebkent az ilyesmi hogyan
mukodik? Ket egymas utan bekovetkezo bomlas kozti idot merjuk? Es ezt
hogyan kepezzuk le binaris szamma? Elektronikusan a klasszikus megoldas
az, hogy elofeszitunk egy Zener-diodat, megmelegitjuk (hadd nojon a
termikus zaj), es a Zener-feszultseg AC komponenset valami hasznalhato
jelszintre erositjuk, majd raeresztjuk egy ADC-re. Itt feher zajt kapunk
egy frekvenciatartomanyban, amit alulrol az AC-csatolas es az erosito
1/f-zaja, felulrol pedig az erosito/ADC savszelessege korlatoz.


Elore is koszonom,
marky

Szervusztok TIPPesek!

Egy rovid idore elrabolnam figyelmeteket. Regen uzemelt egy oldal a
http://crises.sytes.net cimen, amely a vilagban bekovetkezezz rendkivuli
helyzetek begyujtesere szakosodott, persze mellette meg rengeteg mas
informaciot is el lehett erni.

Az oldal azota egy "kis" valtozason atesett, es ezert batorkodom ismet
figyelmetekbe ajanlani.

Az uj oldal neve: RSOE Veszelyhelyzeti Informacios Szolgalat. Roviden, mi is
talalhato az oldalon:

- Globalis Katasztrofa Adatbazis
- Meteorologiai Felvetelek
- Aszteorida Adatbazis
- Tudas es Keptar
- ADR Veszelyes anyag Adatbazis
- NEXRAD Doppler Adatbazis
- Hurrikan Adatbazis

Friss hirek erhetoek el weben, wapon, RSS es KLIP segitsegevel.  Az oldal fo
profilja pedig az Interaktiv Riasztasi terkep, amely 5 percenkent frissulve
tajekoztatja az erdeklodot az aktualis esemenyekrol.

Az oldal cime ahol meg lehet tekinteni a fentieket:
http://visz.rsoe.hu

Velemenyeket es otleteket szivesen varom a  cimre.

Koszonom turelmeteket, udvozlettel:

 Boszormenyi Zsolt

http://index.hu/tech/tudomany/holo0626

na nezzuk.
 
"A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect
 fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legf
ontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és 
Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a t
udományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott felfedezés felfordíth
atja a tudományt. 

A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatom
i részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommuniká
cióra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterr
e vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól. " 

ez olyan ertelemben igaz, hogy a reszecskek kozott informacio korrelacio van. e
z az Einstein Podolsky Rosen paradoxon kimerese, es valoban paradoxon az alabbi
 feltetelek mellett: 

1) a reszecskeknek van allapota, ami leirja oket 

2) az allapotok kozott determinisztikus osszefuggesek vannak 

3) nincs fenynel gyorsabb kommunikacio 

1) elvetese valoban az objektiv valosag elveteset jelentene bizonyos ertelemben
 . 2 es 3 elvetese nem. 

  

"Tudnak egymásról 

A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. 
A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint se
mmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban. " 

lasd EPR. az utalas helyes, az interpretacio mese. 

"Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösz
tönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hog
y Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehá
t az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki ált
al megélt valóság gigantikus hologram. " 

ld 1). de hogy a hologramm hogy jon ide, azt nem tudom. 

  

" hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy r
ózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a 
teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat tovább apírtják, 
minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel
 ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazz
a. " 

ha jol tudom, a hologram valoban elosztott tarolasu, azaz minden egyes resze az
 egeszrol tartalmaz informaciot, de nem tartalmazza az egeszet. azaz a ket kics
i rozsa informacioveszteses kodolasa a nagy rozsanak. hibas kozelitese. de hat 
ilyen szinte minden modern keptomoritesi eljaras is. 

  

"A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a
 megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építőkövekh
ez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Asp
ect-féle felfedezés értelmezéséhez. " 

baromsag. 

  

"Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kís
érletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulko
dik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemm
el nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyel
37; a halat körülvevő akváriumot. " 

  

halandzsa. 

  

"A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy sze
letét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben
 meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a
 fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió. " 

  

az elso mondat ok. a masodik halandzsa. 

"A világegyetetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbent
37; tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétvál
aszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világe
gyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban 
állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogéna
tomok protonjaival. " 

ez viszont ures trivialitas. eddig is tudtuk,hogy minden osszefugg mindennel. l
d gravitacio. 

  

"Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelensége
inek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet 
hány minden ilyen felosztásra. " 

rossz kovetkeztetes. attol, hog yminden osszefugg mindennel bizony mi megis dar
abolva ertjuk meg. 

es amig nincs alternativa, marpedig a kutatok nem kivnalnak, addig ez igy is le
sz. 

  

"Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek tárolási 
helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a következtetésre, ho
gy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes agyban szétoszolva ő
;rződnek. " 

feligazsag. felig igaz, felig nem. 

"A múlt század 20-as éveiben Karl Lashley rendkívüli jeletőségű kísér
letsorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a patkány agyának
, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult művele
tsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő olyan mag
yarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a részletekben" jelensége
t. " 

 viszont van egy csomo olyan kiserlet, amikor ha eltavolitottak egy allat vagy 
ember agyanak egyr eszet, vagy roncsolodott, akkor specifikusan serutl valamely
 kepessege. es vannak erre alapozott funkcionalis felosztasai az agynak. az agy
 tarolasa egyreszt elosztott, masreszt azert specifikus is. 

"Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megta
lálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az eml
ékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulz
usok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a
 holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tár. " 

reszben valoban elosztott, de erre meg nem o jott ra. ez a neuronhalok egyik "a
laptulajdonsaga". 

"Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis
 helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet so
rán 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britanni
ca adatmennyiségének ötszöröse. " 

ez butasag. az elosztott tarolas semmivel sem tomorebb ugy altalaban a nem elos
ztottnal.  az agy tarolasi kapacitasa abszolut nem rejtely. 100 milliard neuron
 atlagosan 1000 szinapszissal boven kepes lenne ennyit tarolni akar binarisan i
s. gy.k. ez 100 trillio bit. 

  

"Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az
, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak 
másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holograf
ikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekve
nciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi. " 

az, hogy az agyra bizonyos holografikus elmeleteket dolgozzanak ki, hat jo. ez 
hozzajarulhat az agykutatashoz. a fizikai vilag holografikus "modellje" visoznt
 csak egy metafora. namost ezt meg raadasul ilyen vulgarisan osszekapcsolni az 
agymodellel az egy ektelen szelhamossag. 

  

"Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt 
tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lé
nyként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában ve
vőkészülékek vagyunk a frakvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebb&
#337;l a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak. " 

a szelhamossag fokozodik... 

"Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként emleget
ett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont felvillanyoz
ott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes lehet megoldani t
udományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a parapszichológia
i jelenségek a termé

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

kedves L.Z.

http://index.hu/tech/tudomany/holo0626

ez a cikk velemenyem szerint intellektualis imposztorkodas.
nehany valos eredmeny es nehany feligazsag nagyon nagy tulinterpretalasa.

posztmodern hulyeseg.

math

kibuc,

errol mar en is hallottam. egesz jol hangzik.

Sziasztok,

  Biztos eszrevettetek, de a RSA modszert jol elszurtam. Valaki
tudja a helyes modszert?

---

Kedves Tamas,

> >Europa milyen hatekonyan tonkrevagta a nem kozuti teherszallitast
> Tenyleg?

  Tenyleg. Nemetorszagban ha hetkoznap autopalyan jarsz, akkor *osszefuggo*
kamionsor a jobb sav (vasarnap ki vannak tiltva, keves kiveteltol
eltekintve). Asszem Marky mondta, hogy a nemet teherszallitas 3 km/h
(nem eliras) sebesseget er el.

> >de szepen halad a vasuti szemelyszallitas legyilkolasaval is
> 
> Europa? Tenyleg? Egyre-masra epitik a 200-300 km/h sebessegu
> szuper-expressz vonalakat. Dombos videkre kanyarban bedolo vonatokat
> keszitenek a 200-as atlagos tempo eleresehez, stb. Mar itthon is van
> InterCity, ambar botranyos, hogy felarat kernek erte.

  Ha mar ugy cikizted az amcsikat, hogy a kenyelemert felaldozzak a
kornyezetet, akkor visszakerdezek: ezek a szeuper-expressz vonatok
mennyi szennyezesbe kerulnek a hangyomanyoshoz kepest? A nemet ICE
vonatok miatt total fel kell ujitani a sinhalozatot (szerintem
teljes sincsere). Aztan a 250 (mai per pillanat a csucs naluk)
az duplaja a normalis 120 koruli sebessegnek (amivel a normal
elovarosi vonatok jarnak), ami talan negyszeres fogyasztast eredmenyez.
Na meg a sinek kihasznalatlansagat, mert kozos palyan megy a
120-as es a 250-es vonat is. Ergo a kapacitas kicsi. Raadasul a habokra.
Ismerosom kiprobalta, Berlin-Munchen leggyorsabb vonattal 6-7 ora.
Elovarosi vonatokkal 10 (igaz, 4 atszallassal). A gyors verzio
100 Euro. Autoval 600 km (50 Euro benzin), repulovel 50-100 oda-vissza.
Akkor ki a turo fog vonattal menni?
  De a botrany az ar, amit kernek erte. Raadasul emelik folyamatosan.
Lassan egy embernek is olcsobb autoval menni. Sot, repulni szinte
mindig olcsobb. Foleg a maganembereknek szolo kedvezmenyeket nyirjak
meg. Nemetek legalabbis.
  Ja, es az tok jo, hogy tud menni 200-zal, de csak a hatarig. Mert ugye
veletlenul sem *egy* verzio van beloluk.
  Mondjuk a csucsa az egesznek itt van Munchenben. Anno a nemetek
megcsinaltak a 'magneses lebegtetesu' vonatot. Eleg gyatrat (tetu lassu
a japanhoz kepest -- 350 vs 500 km/h), de megvolt. Viszont uzembe
helyezni azt nem, mert nem maradt ra penz. Jo, ekkor eladtak a kinaiaknak,
de korai orom volt, mert kina rajott kozben, hogy eleg neki a hagyomanyos
ICE, ami csak 250-et tud, de eleg neki jo minosegu hagyomanyos sin.
Jo, akkor mi legyen. Kitalaltak, hogy akkor legyen ilyen vonat Munchenben
a repter es a belvaros kozott. Zsenialis otlet. Normal elovarosi vonattal
40 perc, 10 perc kovetesi idovel. Azaz maximum 50 perc kijutni (igaz,
a normal vonat sok megalloval rendelkezik). Ezt kene kivaltani. Na ja,
de a nyomvonal minimum fele a varosban megy, ott nem lesz 350 km/h.
Szoval meglepne, ha 20 percnel hamarabb kierne, 350 ide, 350 oda. A
10 perc kovetesi ido is meglepne. Tovabba annyi megallo nincs, nekem
peldaul 10 perc eljutni a fopalyaudvarra, tehat *nekem* egy perccel
nem lenne rovidebb. Meg ez is OK. De ezek utan kitalaltak, hogy
uj nyomvonal kene (szerencser, ugy nez ki *ezt* megfurtak), ami
azt tudja, hogy elmegy az epulo uj foci stadion elott, igy ha politikus
jon, akkor *szamara* meg tud allni (VIP megallo -- normalisan nem
all meg). Mindezert a nyomvonalat az Isar erteren kell atvinni, ami
egy gyonyoru termeszetvedelmi terulet (meg autout sincs benne, csak gyalog
vagy kerekparral jarhato). Szoval ha valakiknek agylovese van, akkor
magasrol tesznek a kornyezetvedelemre. Europaban is, USA-ban is. Hulyeseg
altalanos.

Gyula

>comfort in exchange for gas mileage.  Ford may not be exploring the high
>mileage angle because SUV's are outselling compact cars."
>
>Ebbol is latszik, hogy az amerikai emberek magasrol tesznek
>kornyezetvedelemre. Az a fo, hogy o"k ne izzadjanak, nekik ne kelljen
>megtanulniuk, hogy mi az a kuplung es bivalyul menjen a verdajuk.

Ez nem amerikai, hanem egyszeruen emberi tulajdonsag.
A nemeteknel is mennek fol a kobcentik meg a lóerők.
Ha Mo-n is 600.000 forint lenne az atlagfizus es 100Ft lenne a benzin
literje, akkor mi is ugyanezt csinalnank.

> az USA-ban evtizedek ota 55mph (88km/h) a sebesseghatar az autopalyan.
Mi a szo:sz? Az inkabb a varoson beluli vagy kornyeki sebesseghatar.
1998-ban me'g csomo helyen tudtam menni 75mph-val.

> Bush-kormanyzat asszisztal, mivel droton rangatjak oket az olajmogulok.
No Politika On Tudomany, Pliiz!

----------------

A "13 es 23 mint oriasi primek" kerdest valoban felreertettem.
Csodalkoztam is rendesen. :-)) Bocsi.

BM