> Felado :  [Hungary]

> >Ha nem tudnak egymasrol, akkor hogy lepnek reakcioba?
> 
> Nem az 'anyag' lep reakcoba, hanem a 'hatasaik' talalkoznak, ami maga a
> 'reakcio', magyarul: Hatas-ellenhatas. Mint minden anyagi mozgashoz, ehhez
> is ido kell, igy mire ez a reakcio letrejon, a hatast kivalto anyag mar
> reg elporolt a JOVO fele szekundumonkent 3x10^8 m-t megteve es fogalma
> sincs, mi jatszodik le mogotte a MULT-ban ugy nehany szazezer km-re.

Itt azt feltetelezed, hogy az elemi reszek fenysebesseggel mozognak - csak
ugy altalaban, minden megkotes nelkul. Miert is van ez igy szerinted?

Amig ezt meg nem magyarazod, a fejtegeteseid teljesen alaptalanok.

(Kulon erdekessege a hozzaszolasodnak, hogy a multat - mint idokategoriat
- kilometerben mered. Ez egyszeruen nevetseges.)

Necc Elek (az ezermester)

> Felado :  [Romania]


> Nemreg olvastam Carl Sagan Kapcsolat c. konyvet, es nagyon tetszett
> benne az ot let, hogy a 'teremto' a transzcendens szamokban rejtett el
> uzenetet valamilyen forma ban, es a fejlett civilizacio ami a konyvben
> szerepel ezeket imadja..(a konyvben ink abb a pire koncentraltak).
> Tudom, hogy mar soksok tizedesjegyig kiszamoltak a pit e s semmi
> ilyesmit nem talaltak... Megis tudna valaki erdekessegeket errol a
> tamarol?(transzcendens szamok, ismetlodo szamjegyek stb.)

A pi elso tobb mint 50 milliard ( 50,000 millio ) szamjegyet analizalva
azt talaltak, hogy nem talaltak semmit. Latszolag minden belso logika
nelkul kovetik a szamjegyek egymast, leszamitva azt az aprosagot, hogy az
egesz egyutt megadja a kor keruletenek es atmerojenek aranyat. Aki talal
valami belso kodot, abbol hires ember lesz.

Bemasolok nehany kepletet a pi lehetseges kiszamitasara. Mind europai
szerzo muve egy kivetelevel. Melyik az? (Aki ismeri, az ne jatszon.)

2/pi = sqrt(2)/2 * sqrt(2+sqrt(2))/2 + sqrt(2+sqrt(2+sqrt(2)))/2 ....

pi/2 = (2*2)/(1*3) * (4*4)/(3*5) * (6*6)/(5*7) * (8*8)/(7*9) .....

pi/4 = 1 - 1/3 + 1/5 - 1/7 + 1/9 -1/11 + 1/13 .....

pi^2/6 = 1/1^2 + 1/2^2 + 1/3^2 + 1/4^2 .....

pi^4/90 = 1/4^4 + 1/2^4 + 1/3^4 ........

pi = 48 * arctan(1/48) + 32 * arctan(1/57) - 20 * arctan(1/239)

1/pi = sqrt(8)/9801 * sum[n=0,inf]{(4n!)*(1103 + 26390n)/((n!)^4 * 396^(4n))}

Erdemes atmasolni papirra, mert ASCII-ban nem mutat jol.

Necc Elek (az ezermester)

A mitokondrialis evahoz hasonlo elven alakulnak a csaladnevek.
Csak persze az allando, apai agon oroklodo vezeteknev nem eleg
regi talalmany ahhoz, hogy mar mindenkit Meszarosnak nevezzenek.

Udv///Laci

"I've just had an unhappy love affair, so I don't see why anybody  
else should have a good time. Message ends." (Prostetnic Vogon Jeltz)

Peter ugy ervel, hogy (nem tudom szabalyosan ">" idezni), hogy ha egyszer,
ott kialakult egy vilagegyetem, akkor ugyanezzel az erovel maskor, mashol
is kialakulhatott.

Ha jol ertem, akkor a Peter altal felveltett "maskor" es "mashol" ujfajta
"superior" ido es ter merteket feltetelez. Olyant, amely univerzumunkon
kivul (is) ertelmezett es amely teridoben (tudom, hogy nem szabadnak ezzel
a szoval illetni, mert azt mar el van hasznalva, de nem tudok hamarjaban
talalo elnevezest kiotleni) elhelyezheto a mi univerzumunk meg a tobb is.

Azert megjegyzem, hogy a tudomanyban nem illik a "quod licet jovi non
licet bovi" elvet alkalmazni. Tehat ha a Teremto Isten feltetelezese nem
tudomanyos, akkor a parhuzamos univerzumoke sem az. Nem latom be, hogy a
valoban finomhangolt termeszeti allandok moge ket bizonyithatatlan
hipotezis kozul miert valasszam a vegtelen szamu parhuzamos vilag-
egyetemet, mig a masikrol 50 even belul mulva kiderul, hogy igaz-e.

Udv///Laci

Hello TUDOMANY!

> Felado :  [Romania]
> Idopont: Sat May 13 15:20:03 EDT 2000 TUDOMANY #1115

> Nemreg olvastam Carl Sagan Kapcsolat c. konyvet, es nagyon tetszett benne az 
ot
> let,
> hogy a 'teremto' a transzcendens szamokban rejtett el uzenetet valamilyen for
ma
> ban,
> es a fejlett civilizacio ami a konyvben szerepel ezeket imadja..(a konyvben i
nk
> abb
> a pire koncentraltak). Tudom, hogy mar soksok tizedesjegyig kiszamoltak a pit
 e
> s
> semmi ilyesmit nem talaltak... Megis tudna valaki erdekessegeket errol a
> tamarol?(transzcendens szamok, ismetlodo szamjegyek stb.)

a Pi-rol tudok:

Itt kesesgelj: http://pi2.cc.u-tokyo.ac.jp/index.html
> 20th September 1999
> Two independent calculations based on two different algorithms generated 206,
158,430,208 (=3*2^36)
> decimal digits of pi and comparison of two generated sequences matched up to 
206,158,430,163 decimal digits, e.g., 45 decimal digits difference.
> Then we are declaring 206,158,430,000 decimal digits as the new world record.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Az angolul nem beszelok kedveert:
A hosszu szam (fennebb) a Pi kiszamitott szamjegyeinek eddigi maximalis
szama. /Attila/
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@ 

> (More details soon at http://pi2.cc.u-tokyo.ac.jp/index.html)


> Declared record: 206,158,430,000 decimal digits
> Yasumasa KANADA and Daisuke TAKAHASHI

Letezik egy szuper_pi progi (zip 72KB) 32M digitig szamolja a pi-t.
/ha a letoltes nem sikerul Japanbol, nekem nyugoskodott:(
, elkuldhetem/

Utanna lehet vizsgalodni /elobb szedd ki a szokozoket/ :)

Üdvözlettel!
     mailto:

Kedves Math !

valamit egyre kevesbe ertek. Talan azert mert nem tudom, honnan indult 
ez a determinaltsagi tema. Irod:

> tudtommal az osszes valodi fizikai rendszerre felirt valodi modell a
> jelenlegi elfogadott tudomany szerint ilyen. (marmint newtoni-einsteini
> mechanikaban)

>>felteveseket tettel. Billiardgolyokra, klasszikus mechanikara rendben, de
>  ...
>igy van. mivel az elo rendszerekben felvetett kerdes eseteben ez megfelelo
>keret a vitahoz.

Mit jelent itt a *valodi* ? Es jol ertem, hogy az *elo=e'lo"* ? Mert ha elo,
akkor a klasszikus mechanika mar nem ad megfelelo keretet. Akkor sem, ha 
zillio reszecsket tudnal nyomonkovetni.

Az korabbi kerdesekhez:

>>2.) Diffegyenlet :     dv/dt = 6.x**{1/3}
>>ami egy megfelelo alaku potencialdombon valo atkelest ir le. A nullatol
>>messzebb tetszolegesen kilapithatjuk a dombot, az most lenyegtelen.
>>Namarmost x(t)=(t-t_0)**3  es  x(t)=-(t-t_0)**3   egyarant megoldasok es
>>metszik egymast. Csak hogy kossem az ebet a negyzetgyokhoz :)

> namost, mivel diffegyenletekbol nem egeszen vagyok flott, ezert a 
> kovetkezo kerdeseim vannak:
> 1) mi akkor a pontos alakja a potencialdombnak?
> 2) ha jol latom, ez egy olyan allapotegyenlet, hogy az allapotterben nem-
> csak a kezdopoziciot, hanem a kezdosebesseget is fel kell venni. vajon a
> ket megoldas ebben az allapotterben is metszi egymast?

Igen, az allapotterben is metszik egymast -- x=0, v=0 mindkettore. 
Mint Tamas mar reszben irta, ez nagyjabol -x**{4/3} alaku potencialdomb, 
Lehetne  -x**{4/3}/(1+x**2) hogy messze szep lapos legyen. A ket megoldas
annak felel meg, amikor a golyo jobbrol vagy balrol eppen atgurul ugy, 
hogy a teton eppen megall, de veges ido alatt atgurul (vagy vissza). Ahhoz,
hogy a trajetoriak messek egymast es ne csak osszesimuljanak (mint surlodasi
esetben, l. Tamas irasa), szingularis  pontra van szukseg, ahol a diffegyen-
let nem ad egyertelmu valaszt. 

Csonakazas: irod

> sajnos a csonakos peldad a kovetkezo okokbol nem jo.
> 1) vagy kicsire veszed a rendszert, akkor viszont nem ugyanaz a rendszer
> irja az ember jobbra es balra mozgasat, hiszen masok a diffegyenletek

arrol volt szo termeszetesen, hogy a csonak es utasa a rendszer. Lehet ugy
venni, hogy ket elem, ha megengedsz makroszkopikus testeket. Ugy latom az 
alabbi allitasaid ezt nem zarjak ki. Miert kellenenek mas diffegyenletek 
a jobbra es balra mozgashoz ? Eleve, ha egyertelmuen megmondom a mozgast,
akkor az adja meg a diffegyenletet, nem pedig forditva. Kismillio mozgast/
diffegyenletet lehet erre adni. Ettol a rendszer meg nyugodtan determinisz-
tikus marad.  

> az allitasom ismetlem akovetkezo:
> 1) van egy meghatarozott determinisztikus rendszer
> 2) ennek van valahany allapota, ami szabad
> 3) a rendszer fizikai, azaz nem matematikai rendszer.
> 4) amennyiben a rendszer kulonbozo allapotbol indul, azaz legalabb egy
> allapotvaltozoban kulonbozik, akkor kulonbozo trajektoriat fut be, es 
> ennek megfeleloen mindig visszakovetkeztetheto.

Ha jol ertem a 4 pont jelentene azt, hogy trajektoriak nem metszhetik egy-
mast. De csak az kovetkezik, hogy trajekotoriak *szogben* nem metszhetik
egymast. Ha metszik egymast, akkor a derivalt is ugyanakkora, tehat ha van
metszespont, akkor ott osszesimulnak. Surlodas eseten egyben is maradnak,
a potencialdombos peldanal siman el is valnak. 

> ha viszont indeterminizmusrol van szo, akkor nem beszelhetunk cel-
> szerusegrol sem.:) marpedig ez volt a kerdes.

Tevedes ne essek, nem beszelek celszerusegrol. Sem mellette, sem ellene. 

udv
kota jozsef

Sziasztok!

: hogy dolgozatot kell irno egy Francia gyartmanyu TGV ALTATIQUE villamos
: motorvonatrol ami valami magnes lebegtetesu palyan megy 515 km/h ora
: sebesseggel. 1990 ota vilgarekord. A keresokkel nem sokra jutottam ezert
: irtam ide remelve ti tudtok segiteni.

Azt hiszem, itt 2 dolog keveredik. "Mezei" vonattal valoban a TGV tartja a
rekordot (miutan a nemet ICE 1992-ben 406,9 km/h-val lemaradt [anno
vilagrekord volt]). Tovabbi problema, hogy 350 km/h korul van a mezei
vonatnal a gazdasagossagi hatar. Cimszavakban: dupla sullyal feszitett
felsovezetek [280km/h -> 15 kN; 330km/h -> 27kN]; surubben elhelyezett
oszlopok, specialis bronzotvozet-aramszedo [3000? km-enkent cserelni];
kerekkopas; megallasi/kisiklasi problemak; kanyart nem lehet ennyivel
venni; oldalszel, hovihar stb. felboritja a menetrendet; alagutban
levegotulnyomas; kegyetlen hosszu valto kell, hogy ne legyen nagy
oldaliranyu gyorsulas [ICE valto kb. 150 meter hosszu, a ferde allasban
max. 200 km/h -> 0,5m/s^2] stb.). A TGV sem jar 515-tel, csak 3xx
km/h-val.

ICE1-2 280 km/h utazosebesseg, ICE3 330 km/h tervezett. Magneses elven
ennel sokkal gyorsabban lehet kozlekedni (nincs surlodas, nincs kisiklas,
10%-os emelkedo lekuzdese [ezzel szemben ICE 4,5% ill. TGV 1,5%]), a nemet
Transrapid uzemi sebessege 450 km/h lesz (utana legellenallasi gondok
lesznek) -- ha a kormanynyak vegre sikerul eldontenie, hogy mi legyen
vele. Regebben a www.mvp.de -n voltak jo infok, de ezt most eppen
atepitik, van helyette www.transrapid.de (gyakorlatilag 0 muszaki
infoval). A www.maglev.com meg ugy latszik, megszunt. :(

Forras: Transrapidos tanulmanyi kirandulas+Siemenses pofa eloadasa az
egyetemen.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

 (Gyiran Istvan) irta:
 
> >> Tehat szo sem lehet semmilyen 'harcrol', semmilyen 'versengesrol', mert
> a
> >> reakciokban resztvevo atomok (molekulak) NEM IS TUDNAK EGYMAS
> >> LETEZESEROL!!!
> 
> >Ha nem tudnak egymasrol, akkor hogy lepnek reakcioba?
> 
> Nem az 'anyag' lep reakcoba, hanem a 'hatasaik' talalkoznak, ami maga a
> 'reakcio', magyarul: Hatas-ellenhatas. Mint minden anyagi mozgashoz, ehhez
> is ido kell, igy mire ez a reakcio letrejon, a hatast kivalto anyag mar
> reg elporolt a JOVO fele szekundumonkent 3x10^8 m-t megteve es fogalma
> sincs, mi jatszodik le mogotte a MULT-ban ugy nehany szazezer km-re.
Ez baromsag!

> Egyebkent a problema sokkal bonyolultabb es a megoldasa egy sor
> reszletkerdest felvet, de ez a lenyegen mit sem valtoztat. Mindjart elso
> kerdes annak meghatarozasa, hogy az origot a teljes atomhoz, vagy annak
> csak a magjahoz kotom.
Miert eppen az atommaghoz? Annak is merete van!
Vedd mar eszre, hogy nincs ertelme a modellt ilyenre hasznalni!
 
> Mindenesetre az biztos, hogy egyik molekula a masik molekularol mar nem
> kaphat informaciot, tehat a molekulak ugy nyargalnak a terido t-tengelye
> menten a MULT-bol a JOVO fele, hogy nem tudjak mi van korulottuk.
A molekulak persze, hogy nem tudnak arrol mi van korulottuk, hiszen
nincsen tudatuk. Ennek ellenere gyonyoruen reakcioba tudnak lepni
egymassal, mert edesmindegy nekik, hogy az ot ert hatas (amitol esetleg
eppen gerjesztett allapotba kerul) hany pikoszekundummal ezelott hagyta
el a rekciopartnert. A partner ugyanis azota is ott van mellette, es nem
"porzik el szekundumonkent 3x10^8 m-t megteve", kulonosen nem a  "jovo
fele". Vagy ha el is porzik, hat minden "egyutt porzik vele", es nem
metert, hanem szekundumot.

Vegyunk egy peldat: 
Gyufat gyujtok. (Most tekintsunk el attol, hogy szerinted a gyufafejben
levo vorosfoszfor es a gyufaskatujan levo feherfoszfor (vagy valami
hasonlo) nem tudhat egymasrol, es nem fog meggyulladni).
Kozelitem a kezed fele. A lang felol erkezo ho eleri a kezedet, ahol
nehany fajdalomerzekelo idegvegzodes jelet indit az agy fele. A
gyufalangbol a szoveteidet roncsolni kezdo hatas nehany pikoszekundummal
ezelott indult ha fotonokrol van szo vagy nehany mikroszekundummal
korabban, ha forro gazokrol (ennyi volt a Minkovski modell). Ehhez
kepest a jel csigalassusaggal halad az agy fele, es az csigalassusaggal
indit el egy valaszt. Az eredmenyekepp elrantod a kezed es meg jol pofan
is vagsz. Hol volt itt a jovobelatas? Reflexeidtol fuggoen
milliszekundummal, szekundummal korabbi hatasra valaszoltal (az a nehany
pikoszekundum ami a fenynek kellett semmit sem szamit), de meg igy is
hasznos volt, hiszen megakadalyoztad a tovabbi serulesedet.
A "jovobelatas" ott kovetkezik, hogy legkozelebb mar akkor pofan fogsz
vagni, ha meglatod, hogy meggyujtok egy gyufat. (Azok a fotonok megint
csak pikoszekundumokkal korabban indultak el mielott elertek volna a
retinadat (Minkovski), de ez az ingerulet miliszekundumaihoz kepest nem
is szamit)
De erre a "jovobelatasra" egy kagylo valoszinuleg hatarozottan nem
kepes!

> Kovary Peter:
> >Most, ebben a pillanatban Roma nagyon messze van
> >tolem, de azert el tudok menni oda, es bedobhatok egy ermet a Trevi
> >kutba, tehat "hatassal lehetek ra". [Eleg lassan terjedo hatassal
> >:-)))]
> 
> Ez igy van, ahogy modod. Csakhogy a kauzalitas azt mondja ki, hogy 'ebben
> a pillanatban' nem lehetsz hatassal Romara. Roma 'pillanatnyi' allapota
> ugy alakul, mintha Te es mi itt valahanyan a vilagon se lennenk.
Pillanatban (delta t=0) nem letezik hatas, es nem alakul az allapot! Nem
lehetunk hatassal, mert a hatas valtozast feltetelez, a valtozas pedig
idotartamot! Ehhez felesleges volt Minkowskit megemliteni is. 
(Lehet, hogy ha indoeuropai nyelvcsaladbol szarmaznank nem volna ennyi
vita. Ott ahol a present perfect egyertelmu dolog, ott nem kellene
ennyit szenvedni a jelen, mult, es idotartam felreertelmezesevel.) 

Gogy

De Hawking azt is mondta, hogy "egyben" atjutni egy masik univerzumba,
esetleg egy bebiuniverzumba nem tul valoszinu... Meg ez az utazgatas is
azon alapul, hogyha vannak fekete lyukak, akkor lenni kell fehereknek
is. De ez a Hawking sugarzas mellett talan nem is szukseges...

Zeratul

Az, hogy az elet levezetheto az elettelenbol, az szamomra nem kerdes. De
egyvalamit megis fontos kiemelni: megpedig azt, hogy ami elvileg
levezetheto, nem feltlenul vezetheto le gyakorlatilag. Elvileg ki tudod
szamolni a Xe szinkepet, csak gyakorlatilag nem... tulsagosan bonyolult,
es ezert csak kozelito szamolasokat tudunk vegezni ra. Az elo anyag
_osszes_ tulajdonsagat levezetni szinten egy kicsit neheznek tunik.
Sokkal fontosabb, hogy csak azokat az elemeket emeljuk ki, ami az elo
rendszerek kialakulasat eredmenyezte. Agyunk mukodeset pl. nehez lenne
levezetni az alkoto molekulak szerkezetebol. Az elo rendszerek
tovabbfejlodesere vannak mas elmeletek, pontosabban egy, az evolucio. 
A kezdeti rendszerek kialakulasat mar jonehanyszor levezettem az
elettelen anyagbol, de erre te soha nem valaszoltal erdemben...

Zeratul