Kedves Zoli!

Kozben eszembe jutott egy egyszerubb megoldas a hullamokon utazasra. Ez
viszont csak kis meretu hajonal mukodik. A hajo feneket tele kell rakni
leffentyukkel, amelyek hatrafele konnyen a hajotesthez simulnanak, es a hajo
konnyen uszhat elore, de a hajo hatrafele mozgasanal kinyilnanak legfeljebb
a hajofenekre meroleges mertekig, igy hatrafele sokkal nagyobb lenne a hajo
kozegellenallasa. Igy a hullamok lejtos oldalan konnyen elore csuszkalhat a
hajo, de visszafele mar kevesbe. Lehet, hogy a leffentyuk helyet egy allat
egy iranyba simulo bundaja megteszi, es az is lehet, hogy az eszkimok is
regota hasznaljak ezt a modszert a borrel boritott kajakjaikon az evezes
megkonnyitesere. Nagyon nagy hullamoknal persze ez a modszer sem igazan
hasznalhato, mivel ekkor a viz nem csak fel-le mozog, hanem a hullam
iranyaban is vizszintesen, es a hajo is konnyen felborulhat.

Persze tudom, hogy en inkabb a vizben valo haladomozgasra koncentraltam, mig
Te a vizen ugralasra, igy ez nem egeszen pontos megoldasa a kerdesednek, de
itt is a hullamok energiajanak kinyereserol van szo. Ha helyben akarod
kinyerni az energiat, akkor egy melybe logatott vizszintes lemez kvazi
horgonykent mukodik, de szo lehet valodi fenekhorgonyrol is, es mindig
megfesziti a tarto kotelet, amikor a hullam megemeli az uszo szerkezetet.
Ezzel konnyu energiat termelni, de a meghokkento ugrasok elott meg kell
engedni a horgonyt tarto kotelet. Alkalmazasra az jutott eszembe, hogy a
vilagto bolyak ilyen modon maguk termelhetnek az aramot, es az ugralaskor
messzebbrol latszanak, illetve nappal is feltunobbek lennenek. Persze
veszelyes is lehet egy ilyen ugralo bolya, ha valaki melle uszik, igy talan
celszerubb az ugralast zaszlolengetesre redukalni.

Udv: Takacs Feri

Kedves Gabor !

>>>Mielott ez rogzulne a HIXes koztudatban megadnal, legy szives nehany forrast
, ahol 35%-os legkori oxigenkoncentraciorol lehet olvasni.
Meg sohasem hallottam arrol, hogy az allatok nagy meretuket a nagyobb parcialis
 nyomasu oxigennek koszonhetik. <<<

Itt adom !

Menjunk vissza az idoben kb. 10 - 15 evet es lapozzuk fel az ezzel a temaval fo
glakozo szaksajto nehany peldanyat. Lehet hogy ezek meg az internetes robbanas 
elott voltak, igy valoszinu hogy a Guttenberg galaxis bolygoi kozott kell keres
ned nyomtatott formaban. 

Ha sajat emlekeim nem csalnak szinte minden tudomanyos szaksajto tele volt ezze
l, pl. Nature, National Geographic, Science, Scientific American, amiket en abb
an az idoben olvasgattam. Tudom ezek lapozgatasa ma mar kevesbe divat, de latta
m egy ismeret terjeszto filmet is National Geographic Channel-en. Itt a tudosok
 tudomanyos alapossaggal elemeztek a csapdaba (megkovesedett fenyogyanta) zart 
levego buborekok osszetetelet, a komponensek izotop aranyat, az elemzes hibafor
rasait, es a zart buborekban hosszu ido alatt bekovetkezhetett valtozasokat. Az
 altalam kozolt oxigen koncentracio erteke a tudomanyos kozvelemeny altal a leg
inkabb elfogadott ertek. Vannak termesztesen olyanok is akik ebben ketelkednek,
 es vagy alacsonyabb vagy meg magasabb koncentracio ertekeket adnak meg. Abban 
viszont mindenki egyet ert, hogy a mainal joval magasabb oxigen koncentracio vo
lt a prehisztorikus korban. Engedj meg egy idezetet a vilaghalorol (National Ge
ographic honlapja) csak peldakent: 

>>>>> Idezet kezdodik

At the same time, plants release more oxygen into the atmosphere. "One widely e
ntertained idea is that the Cambrian Explosion had something to do with an incr
ease in oxygen at the time," said Hedges. The lack of oxygen would limit animal
 size because the larger an animal is, the higher its requirement for oxygen. 

"The plants conceivably boosted oxygen levels in the atmosphere high enough for
 animals to develop skeletons, grow larger, and diversify," said Hedges. 

<<<<< Idezet vege

Az idezet elso bekezdesenek utolso mondata azt allitja, hogy ... az oxigen hian
y korlatozza az allatok meretet ..., az idezet masodik bekezdese pedig azt, hog
y magasabb oxigen koncentracio epp a mereteket, es a diverzitast noveli.

Ez volt amit, en is kozoltem a Nagy allat - Kis allat reflexioban, csak egy kic
sit altalanosabban az eloszervezet energia input oldalara vonatkoztatva. 

Vegul erdekessegkent engedd meg, hogy hozzategyem eppen a hatalmas prehisztorik
us vegetacionak koszonhetoen hult le Fold eppen arra az atlagos homersekletre, 
aminek a jelenlegi elovilag a letet koszonheti.

Remelem gondolat ebresztonek es figyelem felkeltesnek ez epp eleg. 

Udv 

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Szervusz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Agykutatok megvaltot varnak ( 50 sor )
> Idopont: Tue Dec 11 18:03:43 CET 2001 TUDOMANY #1677
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 .......
> 2. A XIX. szazadban vegeztek-e valoban olyan kiserleteket,
> hogy sejteket kulonfele alaku kalodakba teve hagytak
> funkcionalni, majd kiveve a pl. 6szogletu kalodabol, a sejt
> megorizte a 6szog alakot, es osztodasakor is szogletes utodai
> lettek ?
A kerdes elso reszere a valasz valoszinuleg nem. Nekem 
valami olyasmi remlik, mintha (tobbesjtu) allatokkal es
novenyekkel probaltak volna ilyet tenni.  A masodik resze
(szogletes utodok) biztosan nem. Micsurin  lehet, vitaba
szallna velem.

> Amugy egy csomo dolgot rosszul tud, de ezek nagyjabol olyasmik,
> amiket sokan masok is hasonlan memorizaltak.
> Pl. hogy a lemingek rendszeresen tomeges ongyilkossaggal
> ritkitjak magukat tulszaporodas ellen.
Mikor a lemingek tulszaporodnak a folyamatos eros 
stresszhatas eri oket. Ez az egyik oka ami miatt "orult"
vandorlasba kezdenek. Az  ilyenkor tapasztaltakat hiszik
sokan ongyilkossagnak.

udv,

Gogy

Kedves Math !

>ebben a hosszu agymenesben egy csomo mindent osszehordtal, 
Regota nem bosszant, sot jokat szoktam mosolyogni magamban, 
amikor alabecsulik velemenyemet (kb. ilyen  szohasznalattal), 
mert sokszor tapasztaltam, hogy elbol, reflexbol elvetett 
meglatasaimnal jobbakat sajat kutfobol nem tudtak elorangatni,
ill. kesobb evek mulva visszakaptam velemenyemet cafolomtol, 
mint velt sajatjat.
Biztatonak velt tetszetos elmeletekrol pedig nem egyszer kiderult 
hogy divatjuk lecsengett, mert a gyakorlat nem tartotta eletben.
( tevedeseimrol sajna gyengebb nyilvantartast vezetek :)

>amiben egy csomo minden van, ami
>1) spanyolviasz, tehat mar tudjuk, nem te talaltad fel

Melyiket nem en ? Ki mindenki tudta ? Most vegyem elo a vilag osszes 
irodalmat, es olvassam vegig a kimittudot ? Addig lemegy a Nap.
>2) jo otlet, de tudjuk, hogy nem ugy van
Melyik nem ugy van, es mekkora biztonsaggal allithatoan ?

>3) homaly,mert nem irtad le rendesen, vagy homalyos asszociaciohalmaz
Ez tenyleg elo szokott fordulni, ha tomorre fogom, vagy ha
kialakulatlan, de biztato sejtesem van.

>4) Ami rossz otlet, mert nincs ugy, es nem is mukodhetne ugy.
Mi nem ?

Mindossze a kesleltetomuvonalas visszacsatolt logikai rendszerek
lehetosegere kivantam rairanyitani a figyelmet, es ezt is csak 
amiatt mert eleddig veletlen-mintavetelezeses informalodasaim
soran nem talalkoztam ilyesfele lehetosegre utalassal, es
felotlott, hogy elvben, ranezesre az agy strukturaja lehetove 
tehetne e praktikus es egyszeru eszkozok megvalosithatosagat.
Viszonylagos egyszeruseguk ellenere igen sokoldalu eszkozok.

Meg kell mondjam, hogy - ugy az agymukodes kutatasa, mint a pszichologia 
teren naivnak tetszo megkozelitesek eppugy olvashatok, mint
megfontoltabbak, azaz nem velelmekre, hanem komolyabb kutatasokra epulok.
Utobbiak viszont szukszavu es nem tul sokatmondoak szoktak lenni,
leggyakrabban erdekes aprosagoknak, adalekoknak tunnek.
Ha nem hallana az ember folyton, hogy hianyzik egy jo agymodell,
es a sejtszintu folyamatok sokasaga sem tisztazott meg, 
akkor is tudni lehetne, hogy hianyok boven vannak, hiszen a 
pszichiatriai ko'rleirasok hanyavetisege, valamint a kivizsgalasok 
hanyavetisege arra utal, hogy nem tulajdonitanak jelentoseget 
ko'rok eredetet es jelleget precizen feltarni, mert kikezelni 
egyelore csak nehanyat lehet a sokfele kozul. 
(Pl. a kenyszerbetegseget ujabban mikrosebeszettel) 
Varhato attoresrol pedig azota hallani, amiota valamelyest vizualisan
is megtekinthetove valt az agymukodes, pedig ez megintcsak 
aprocska lepes, bar hosszu ut vezetett idaig, es ez is diadal.

Amikor tomeges jarvanyos pusztulas van haszonallatok koreben - 
annak sulyos gazdasagi kihatasai miatt azonnal megmozdul a toke, 
es nagy erokkel probalnak gyorsitani kutatasokon. Ellenben az 
osidok ota egyedi es csaladi tragediakat okozo, csaladfakon 
atgyuruzo, hosszutavra kihato, becsulhetetlen karokat okozo - 
es a kozhiedelemmel ellentetben nem ritka, hanem igenis gyakori 
(csak titkolt, elleplezett) emberi elmebetegsegek jelentosebb 
reszere mintha sokkal kevesebb figyelem iranyulna, mint amennyi kellene.
Mintha elaludt volna az u:gy annal a pontnal, hogy a legkinosabb
bajokra elvben adottak a nyugtatok, van tuneti kezeles.
Minden 4..5. ember erintett valami elmeproblemaban, ami korosnak
mondhato. 
Nekem pl. szerencsere csak az a bajom nehany fobiamon kivul, 
hogy sokmindenre rettento konnyen raszokom, es kegyetlen nehezen 
tudok leallni, bar vigasztal, hogy erosen elitelheto dolgokra 
sose hajlottam, igy azokra valszeg emiatt nem szoktam ra.
Az egyik karos szenvedelyem az elmelyult gondolkodas, 
mely idomet es kedvemet sokminden egyebtol elvette es elveszi, 
de leszokni amiatt nem tudtam, mert mar regota tapasztalom,
hogy abbahagyasa depressziot okoz.
Regota muvelem es a kedvem szerinti modon - minel kevesebb divatbol 
felkapott elmelet figyelembevetelevel.
Idovel majd valtoztatok ezen, mert nyilvan egyre tobb es
gyakorlattal is igazolt elmelet szuletik, ami egyre kevesebb
teret enged otleteknek es talalgatasoknak. 
De ha mar tudni lehetne mikent is mukodik az agy, akkor is 
felvethetunk lehetseges alternativakat.

A sokszor legyintessel elintezett intuiciorol :
Ha jol emlekszem, Roger Penrose kulon felhivta a figyelmet az
intuicio jelentosegere, annak mibenletet nem taglalva.
Ennek hatteret abban latom, amit magamrol tudok - a problemak 
megoldasat nem a verbalisan fogalmazni es kommunikalni kepes 
enem produkalja, hanem egy annal 'alacsonyabb' szintu 
hatterfolyamat, mely szinte megallas nelkul dolgozik, 
es ha talalatot sejt - meguzeni es atadja ellenorzesre.
Ha elvi probleman ragodik - megoldasul grafikus modellt ad at, 
bar e megoldasok zajosak, ha pedig manualisan tevekenykedem, 
iranyitja a mozdulatokat annal joval gyorsabban, mint ahogy 
magam azt tudatosan tervezve, megfontolasokkal tenni tudnam.
(lasd. tekeros vagy tili-toli logikai jatekok bekattano
 megoldasa alig odafigyelos gyakorlatozasok kozben)

Az olvasas is ilyen tudattalan hattertamogatassal mukodik 
szerintem. Ranezunk egy szora es nem kell betuzgetnunk, mert a regrol
begyakorlott hatterfolyamat a bitkepekbol gyors konverzioval meg
az elirt szavak fogalmi kepet is helyesen passzolja at a 
lassacskan gondolkodobb kommunikalo enunknek. 

Mar a gyors kepkonverzio miatt is feltetelezem, hogy logikai 
kombinacios halozatok allnak mogotte, es azok sejtszinten
fejlodnek ki a veleszuletett alapvetokbol, valszeg sok sejtben 
parhuzamosan, es nem teljesen egyforman es nem kifogastalanul.
Ha nem talalnam a neuron feluleten, akkor belso membrant 
keresne'k, ha modomban allna.

A ketallapotu logika mukodesenek energiafogyasztasa is kedvezo,
igy ezt miert is mellozte volna a termeszet ?
Valszeg rugalmas atalakulasa - atkonfiguralodasa is lehetseges.
(Az atallasi ido masfele problemamegoldo  gondolkodasmodra nalam 
kb. 2 hetet vett igenybe, amikor kb. evente valtogatva hol digitalalis, 
hol analog aramkorokkel foglalatoskodtam, de pl. bonyolultabb
uj szoftverek hasznalatanak begyakorlasanal is tapasztaltam,
ilyesfele 'athangolodasi' idot. )

Ha valaki azt allitja, hogy logikai halozat letezeset, vagy 
ezzel szoros rokonsagban levo modelleket ki kell zarnunk, 
ha neuronok mukodeserol van szo, annak ala kene nyomos 
ervekkel tamasztania. Tettek ezt mar valahol ?

Felreertes ne essek, semmikepp nem a mai komputereinkkel valo 
rokonsagot feltetelezem, sot megrokonyodom, amikor ilyesmit 
pedzegetnek meg agymukodesrol tanult szakemberek is.

Udv: zoli

Sziasztok !

Gondolatcsirat dobott at hatterben robotolo 'kombinatorom' 
mikozben elozo cikkemet irtam agymodell temaban.

*Az evolucio folyaman temerdek allitolagos kiserlet eredmenyekent 
maradtunk fenn. Geneink reszben a ma szukseges adottsagainkat 
irjak le, mig reszben valoszinuleg olyan kodokat is cipelunk 
(feleslegesen/teherkent ?) melyekre nincs szuksegunk jelenleg. 
Pl. vegyuk a hidegturest, es/vagy a fenyhianyos eletmodot.*
Ha csapasszeruen ujra szuksege volna erre a kovetkezo generacioknak,
kepes volna alkalmazkodni gyorsan, kulonben kihalna rengeteg vervonal, 
vagy mi mas lenne ?
Ha nincs mod gyors alkalmazkodasra, ugy a maradek keves fizikailag
hidegturo egyed, akik kozul raadasul esetleg minden 4..5. 
psziches zavarokkal kuszkodik, (pl. hidegtol, sotettol, kosztol 
es ehsegtol depresszios lesz ) akkor a csekely szamban megmaradtak 
leszarmazottai beltenyeszet miatt szellemileg terhelten, es 
egyeb bajaik mellett - kepesek volnanak biztositani fajfennmaradast ?

Ha az evolucioelmelet kiforrott hasznalhato elmelet, akkor 
ilyesfajta kerdesekre valaszt kell tudnia adni, 
megpedig matematikai alatamasztassal.

Ha az evolucio kimunkalta, hogy megfelelo genek aktivalodjanak 
az embrioban, amennyiben az anya sokat fazott terhesseg alatt,
akkor kedvezobb a helyzet.  

Ha ilyesmi nem mukodik az embernel, akkor az emberiseg torteneteben 
hirtelen jott es tartosan marado eroteljes globalis lehulesek, melyekre 
felkeszulni nem volt ido, vegzetesek lettek volna, nem ?
Tovabbi fogyashoz vezet, hogy utodnemzesre hidegben 
kevesebben vallalkoznak, de ha megis, az meg nem jelenti okvetlenul, 
hogy ok hidegturok lennenek, hisz lehet, hogy mindossze csak 'forroveruek' 
bizonyos szituacioban. :)

*-gal megjeloltem azt a szakaszt, ahol meg fogalmam sem volt, 
hogy mirol fogok itt konkretan irni, es mire akarok kilyukadni ! 
Azt gondoltam eredetileg - agymukodeshez fuzott felvetes lesz
ez is.

Udv: zoli

Az elmult alkalommal szo volt vizkeszletunk a termeszet kesztette 
oldodasarol, bomlasarol.
A mai hirek arrol szamolnak be, hogy immar mestersegesen is olcsobban jutunk 
hodrogenhez a viz elektrolizisebol mint eddig.
Japan kutatok fe'lvezetokent vasoxid reteget hasznalva az eddiginel olcsobb 
megoldast talaltak hogy napenergia segitsegevel a vizbol oxigent es 
hidrogent nyerjenek.
Habar vizkeszletunk boseges, (egyenlore,) maris aggodunk nem juthat e a Fold 
is a Mars sorsara? Avagy emberi tevekenysegunk mennyire surgeti ezt a 
folyamatot?

Energia. Roman kutatok egy kulonleges talalmanyt szabadalmaztattak. 
Hasznalata lehetove teheti a foldgazbol nyert energianak a megduplazasat. 
Eszerint sokkal olcsobban mukodtetnenk hoeromuveinket. Az elso hasonlo 
tipusu hokozpontot Bebetyosze'plakon (Margita mellett) -ahol koolaj es 
gazkitermeles folyik- fogjak uzembehelyezni.
  Udv Csaba.

 irta:

> A mez gyujtesben is minden virag aprocska porszeme is beszamit.
> Es ne feledjuk, tobb miliard eve zajlik a folyamat.

Koltoi kepek nem potoljak a konkret fizikai szamitasokat.
Az iment meg arrol beszeltel, hogy a Fold tomege a dinok kora ota novekedett
szamottevoen (ami nem is 200, hanem mintegy 65 millio eve ert veget) -
dontsd el, mit akarsz mondani...

> Tudosok allitjak, hogy oriasbolygonk a Jupiter is csillagga 
> vallhat idok multaval, amit epp az allando tomegenek 
> novekedese idez elo.

Pontosan kik es hol allitjak ezt? Amugy a Jupiternek eleg sokat kene hizni
ehhez, mert a tomege emlekeim szerint mintegy tizedresze a magfuzio
beinditasahoz szukseges tomegnek.

>   A jegtomb kb. szazotven cm atmeroju, (kerek) es kb. hetven 
> cm hosszu lehetett, melyben gyonyoruen latszott a deli noveny levele. 
> Hogy mennyire volt zold nem tudom, akkoriban meg ritkasag volt a szines 
> televizio.

Ha valaki mas is tud errol valamit, ugyan szoljon mar hozza! En nem tudom
hova tenni...

> Az otvenkettes oriasi sziberiai becsapodas rejtelyeit meg jelenleg is 
> tanulmanyozzak.

52-ben meteor csapodott be Sziberiaba? Csillagaszok, tud errol valaki
valamit?
Nem a Tunguzka-meteorra gondolsz veletlenul? Az 1908-ban volt.
Peter