Szia Zoli,

az ilyen hosszu utazasi ideju uzenetkuldessel az a baj,
hogy mire a szonda "odaer" valahova, minden jelforras
teljesen elnemul rajta. Igy sajnos csak egy darab fem
erkezik az esetlegesen celbavett bolygorendszerbe.
Ennek az erzekelese rendkivul nehez feladat. A NASA
egisze alatt fut egy projekt, ami a Fold korul keringo es
a palyajahoz kozel elhalado aszteroidakat terkepezi fel.
A megfigyelt aszteroidak meretenek also hatara ha jol
tudom 1km koruli. Es ezek itt vannak a szomszedban!
Egy nehany tonnas vasdarab athaladasa a Naprendszeren
szerintem meg nagyon hosszu ideig szamunkra teljesen
erzekelhetetlen esemeny marad. Ha figyelembe veszed
a bolygopalyak altal behatarolt oriasi teret, osszeveted a
szonda paranyi meretevel es a radarok, teleszkopok
erzekelesi kepessegevel, akkor szerintem a kozeljovoben
nincs lehetosegunk meg az ilyen meretu egitestek felfede
zesere sem. Nem beszelve arrol, hogy ha esetleg tudnank
hogy talaltunk valami erdekeset, oda kell repulni hozza
es legalabb nehany meter tavolsagbol lefenykepezni. Egy
mas bolygorendszerbol rekezo szonda sebessege nagyobb,
mint a csillagara atszamitott 3. kozmikus sebesseg. Egy ilyen
gyors es kistomegu celpontot csak szembol esetleg kicsi
szogben oldalrol van esely megkozeliteni. Ahhoz, hogy a
Foldre le lehessen hozni, eloszor a Nap koruli palyara kell
allitani, hovedo pajzsot raszerelni es remelni, hogy nem eg
el az atmoszferaban. Ha az ISS fedelzetere ararnank vinni,
akkor viszont hajtomuvet (es sok uzemanyagot) kellene
raszerelni, hogy elegge lelassithassuk. Szoval szerintem ez
elegge komoly feladat napjaink urhajozasa szamara.
Hogy esetleg valakik mar eltek elottunk a Naprendszerben?
Erdekes lenne tudni, hogy hol es hova tuntek nyomtalanul.
Vagy van nyom, csak nem latjuk?

Krisztian

Udv.!

Szerintem az a gond, hogy a Pioneer-szeru "koveteink"-nek egyetlen esetben
van valamicske jelentoseguk: ha rovid idon belul (max. 100 ev) kioljuk
magunkat, de VEGLEG es TOTALISAN. Ha ez nem kovetkezik be, akkor a
Pioneer-eknek semmi eselyuk, hogy valaha idegen civilizacio fogja be oket,
ugyanis akkor az fog tortenni, hogy mondjuk 2100 (2200) korul szepen jon egy
foldi komp, megtalalja oket, beemeli a raktarba, hazaviszi es lesz egy szep
helyuk valamelyik urkutatasi muzeumban :-), mikozben tiz (szaz) masik szonda
halad tobbek kozt ugyanabba az iranyba es nem ketmillio ev alatt fog
odaerni, hanem mondjuk 20 ezer ev alatt. :-) De ha meg nem is fogjak be a
Pioneer-t, hanem egyszeruen nem foglalkoznak veluk, akkor is az a
valoszinubb, hogy mire valamilyen csillagrendszerbe er, addigra mar emberek
laknak ott es ok teszik muzeumba. :-) Szoval ez fog tortenni, hacsak belenk
nem szall a kisordog a kozeljovoben.
Es ha mar arrol van szo, hogy merre tart a Pioneer, szerintem 99.99% az
eselye, hogy nem fogja elerni az emlitett csillagot, hanem inkabb valamilyen
mas csillagot fog elerni, mivel nincs kiszamitva, hogy idokozben milyen
gravitacios hatasoknak lesz kiteve. Es a legkisebb iranyvaltas is azt fogja
jelenteni, hogy messze-messze elkeruli az illeto csillagot. De szerintem meg
annak is nagyobb az eselye, hogy p. egy kobor aszteroidaval vagy ustokossel
utkozik es megsemmisul.

Na minden jot.

Kedves Sanyi,

> letezik hiteles felvetel (lehetoleg mozgokep) gombvillamrol?

Hitelesrol nem tudok, de felvetelek vannak:

http://www.pharmachip.hu/zyx/gombvillam/video.htm

A harmadikat kiveve (ami viszont nem gomb) nem vagyok tulsagosan meggyozve.

A folapon, http://www.pharmachip.hu/zyx/, van sok egyeb PARA cim is, tobbek
kozott gombvillam fenykepekre mutato is:
http://www.pharmachip.hu/zyx/gombvillam/kepek.htm .

Sajnos az UFOkhoz hasonloan a gombvillam megfigyelesek szama is jo
korrelaciot mutat az ezzel foglalkozo TV musorok elofordulasaval, sot a
kulturalis beallitodassal. Mig Amerikaban foleg repulo UFO-kat szokas latni,
Mo-on ez eleg ritka. Masreszt viszont Magyarorszag ketsegtelenul nagyhatalom
a gombvillam-eszlelesekben, mig az USA-ban a legtobb ember azt sem tudja,
eszik-e vagy isszak. Az ember nagyjabol azt varna, hogy az ilyesmik
nagyjabol hasonlo suruseggel fordulnak elo az egesz Foldon.

Ebbol nem kovetkezik, hogy akar UFO, akar gombvillam ne letezhetne, csak az,
hogy a "megfigyelesek" donto resze valoszinuleg teves.

Udv,
Jozsi.

Thus spake HIX TUDOMANY:

> + Lehet, hogy nem minden gomb por, de minden por gomb volt idaig nekem :)
> Nem tudom, hogy miert, ne csak az optikai torvenyeket nezd, hanem a CCD
> mukodeset is. Persze fenyes dolgok inkabb csikokat okoznak mint gombot, de
> biztos van ra magyarazat. (Vagy filmes gepnel is van pelda ilyenre?)

Ok, elhiszem... Csak nem ertem hogy hogyan alakul ki a gomb.
A vizpara-hivok kedveert megemlitem hogy a masodik kep teremben keszult,
belso terben, nem vizparton :)

> + Akkor a filmesen tok mas? Ja, es az altalad ismerteknel mindenhol vaku is
> kellett az effekthez?

Ami regen a filmesen jelent meg, nagyon kontrasztos, teljesen feher,
atlatszatlan gomb volt. Nem tudom hogy vakuval vagy anelkul keszultek.

> Semmi koze ehhez, de letezik hiteles felvetel (lehetoleg mozgokep)
> gombvillamrol?

Persze, a neten talalsz rengeteget. Mozgokeprol nem tudok, de sok olyan
villamok fenykepezese kozben hosszu expozicioval keszult kep van, melyen
veletlenul lekaptak 1-2 gombvillamot is. Mivel mozogtak, a kepen lathato a
palyajuk is, de a mozgas folyamata nyilvan nem.
Egyebkent ha valaki ketelkedik a letezeseben, en mar 2x lattam gombvillamot,
mind a kettot 1993 kornyeken. Mind a kettot lattak masok is rajtam kivul.

> Sanyi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Sziasztok !

Manapsag vilagszerte aramellatasi gondok vannak, kesobbre
pedig vizhianyt josolnak.
A napokban tamadt ez a pofonegyszeru otletem, pedig 
evek ota tortem a fejem idonkent. 
Ma videken a 10 m-nel melyebben levo vizu furt kutakbol 
elterjedten ugy szoktak felcsalni a vizet, hogy leengednek 
eros kotelen egy elektromos szivattyut, ami kabelen kapja 
a villanyt, s muanyagcsovon nyomja fel a vizet. 
Ezt a felszerelest idonkent fel is kell huzni kulonfele 
okokbol, ami meglehetosen strapas, ha pl. 30m-nel melyebben 
van a cucc, es a cso is tele van vizzel. Nem igazan 1emberes munka. 
Aztan, az olcsobb szivattyuk aluminiumbol vannak, de kozenseges 
kromozott imbuszcsavarok fogjak ossze, melyek a vizben korrodalnak.
Hamar rozsdasodnak es valszeg a szivattyu szetszedese is 
nehez lesz kesobb emiatt. Emellett a kutba vezetett
220V sem igazan megnyugato. 10m-es kabellel aruljak ezeket, 
s csak kulon, egyeni megrendelesre gyartjak hosszabbal.
Aki dragabb szivattyut hasznal, aggodik, hogy ellopjak.
Ha a szivattyu leszakad, valszeg lent fog rohadni az idok vegezeteig.

Mindezt elkerulendo fognek ket locsolotomlot, melyek U-csovet
alkotnak, alul 2 db beepitett visszacsapo-szeleppel. 
Az U-cso a leheto legmelyebben van leengedve, s viz all
benne. Ha az egyik agba egy fenti kompresszorral (akar a hazbol)
levegot nyomok, a masik agban feljon valamennyire a viz. Amint a 
levegot kiengedem, az egyik lenti szelep zarja a vizes agat, 
mikozben a levegos agba a masik szelepen at bearamlik a kutviz.
Ezutan ujra levegot nyomok, es megint emelkedik a masikban a
viz, s igy tovabb. Hogy ne kelljen tul sok levegot hasznalni,
a levegos ag viz feletti resze lehet kisebb atmeroju cso is.
A hatasfok ami kifogasolhato, mert a komprimalt levego felmelegszik.
Bar a vizkiemeles szakaszos, de olcson es konnyen automatizalhato,
es paratlan elony, hogy aramkimaradas eseten kezi pumpalassal
is mukodhet. Odalent korrozionak kitett anyagra nincs
szukseg, se villanyra. A kompresszornak viszont olajmentesnek 
illik lennie. Felfoghatatlan, hogy ezt az elvet miert nem ismerik es 
hasznaljak regota, meg maguk a kutfurok sem. 

Udv: zoli

Sziasztok!

Kell egy jonehany metere magas specialis U-cso, melynek egyik aga 
lent femcsobol keszult hutospiral, a masik aga pedig hoszigetelt 
normal cso.
Fentrol belogatjuk az egeszet az eresz lefolyocsovebe, mely 
alatt hidegvizzel teli hordo legyen. Ha palinkat toltunk 
az U-csobe, akkor az valszeg lehutheto akar 0Celziusz ala 
is oly modon, hogy levegot pumpalunk a spiralos agba, melyben 
komprimalodva eloszor felmelegszik, majd a hutoviztol lehul. 
A spiralbol kiszorult palinka ekkor a hoszigetelt csoben 
lesz mar, magas folyadekoszlopkent. Ha ujra nyomunk levegot, 
akkor nagynyomasu hideg legbuborekok szallnak felfele
a foyadekban, mikozben tagulva hulnek, s lehutik azt.  
Csak amiatt ajanlok szokvanyos fagyallo folyadek vagy sosviz 
helyett palinkat, mert az utobbi a legkornyezetbaratabb anyag. 
A szesz viszont parolog, de zart rendszer eseten ez nem gond,
tehat zartta es folyamatossa kell tenni az egeszet, ami 
biztosan megoldhato. Csak a suritett levego keringeteserol
kell gondoskodni, mig a hideg palinkaerol nem, mert
azt a legbuborekok hajtjak.
A hordo vize az egyetlen gond, mert ha felmelegszik, azt sajnos
cserelni kell.  Remelem emiatt nem vetitek kutba e mai otletemet! :)

Udv: zoli

Kedves Joska !

A szokes aszteroidarol temakorben valami meg tovabbra 
sem jo a korabbi fejtegeteseimben. A majdnem elsikkadt elvi 
problema:
A foldi ugro a bevetett energiajat egyszerre forditja
sulyemelesre es ontomegenek gyorsitasara.
Ugyanezen energiaval x vegsebessegre tudja gyorsitani magat
egy vizszintes idealis kocsin fekve, de akkor olyan aszteroidarol nem 
szokhet meg eme sebesseggel, ahol x a szokesi sebesseg, mert ott 
megha pehelysulyu versenyzonek minosul is, mindenkepp kell 
valamennyi emelesi munkat is vegeznie,  mialatt x-et szeretne elerni.
Minel gyorsabban zajlik le egy gyorsulas, annal kisebb
az emelesi munka - mint veszteseg. Makroszkopikus test tehat 
mindenkepp veszit. Jol gondolom?  Az a sejtelmem tamadt meg ebbol 
kifolyolag, hogy pl. a fotonok gyorsulasi ido hijan mintha kihagynak az 
emelesi munkat, amikor szoknek. 

Udv: zoli

Kedves Rocky !

Koszonom a valaszt. Nemreg hallottam, hogy az EU
kereskedelemben is fordultak elo trukkozesek es vedelmek. 
Pl. az import elo allatok szamara az atvevok hosszu tekervenyes 
karamokat epitettek, hogy az allatok tobb oras kesessel erkezzenek 
meg. Tenyleges toporgos varakoztatas tehat nem volt, csak erosen 
lelassitott haladas, ami alatt valszeg eltunt az a sulyfelesleg, 
ami a korabbi itatasbol eredt.

Udv: zoli

Sanyi:
>letezik hiteles felvetel (lehetoleg mozgokep)
>gombvillamrol?
Furcsa volna, ha nem lenne, de sajna gyartani is lehet ilyen 
felveteleket. Ami az erdekesebb, hogy gombvillamfe'leseget 
mar sikerult eloallitani, bar nem olyat mint az igazi, tehat a 
tudosok mar tudjak, hogy van igazi es, hogy az milyen.
Azt pedig sejtik, hogy mire lehetne hasznalni, ha gyartani 
lehetne igazit.
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=19612

Udv: zoli

Folytatas:
A tegnap megirt a legegyszerubb valtozat, mely tovabb
fejlesztheto.  Pl. folytonos uzemuve teheto, ha tobb nyomoagat 
alkalmazunk, s a nyomoagak pedig valahol fent valtoszelepeken at
felvaltva kapnak levegot.  
A hagyomanyos hazi vizellatok ugy mukodnek altalaban, 
hogy  a vizet eloszor puffertartalyba nyomja  egy kutbeli 
szivattyu, majd e tartaly vizebol  fent masik gepezet allitja 
elo a  2..3 bar nyomasu csapvizet ugy, hogy vizet nyom egy 
nyomasallo tartalyba, melyben bezart levego is van. 
Szerintem az is megoldhato bizonyos esetekben, hogy ezen 
nyomasfokozo (hidrofor) legyen  az ujmodi  vizkiemelo 
kompresszora is.

Minthogy a Holdon is lesznek szivattyuzasi gondok, remelem
otletem ott mindenkepp megvalosul, s egy emlektablat allitanak 
majd ott nekem. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Mar vagy ot eve dolgozgatok egy Sony videokameraval (16 X optikai zoom), es
van egy sajnalatos fogyatekossaga, amellyel azonban inkabb egyuttelek, sem
hogy egy kontar mek-mester megjobban elrontsa. Az objektiv belsejeben, a
lencsek kozott ugyanis van egy kis piszok. Ez a piszok azonban csak ritkan
jelenik meg a videofelveteleken, kizarolag eros szembefenyeknel, amikor is
mindig a kep egy bizonyos pontjabol indulva kis vilagos gombok egyre
csokkeno sorozata latszik. Valojaban nem rontja el nagyon a kepet, sot
mondhatni mozgalmassa teszi. Amikor kozeli zoom van beallitva, a gomgok
sorozata elhalvanyul, viszont a sotet piszok homalyos rombusz alakja egyre
inkabb kivehetove valik a vilagos hatteren. A V.F altal kozzetett kepeken is
pontosan azt latom, hogy mocskos az objektiv. Ennek igen nagy a
valoszinusege, bar ketsegtelen, hogy mas objektiv elott lebego objektumok
(pl. apro bogarak), amelyek nincsenek elesre fokuszalva, elmosodva
gombszeruen szetterjedo aurat mutatnak.  A hatarozott utvonal menti vilagos
gomb sorozatok viszont az objektiven beluli reflexiok kovetkezmenyei, vagyis
tobbnyire az objektum elszennyezodesenek a kovetkezmenyei. Egyes objektivok
persze tiszta allapotban is reflexiokat mutatnak egy pontszeru
vilagitotestrol, amelyek lehetnek egy iranyban gombszeruek, de lehetnek
masmilyenek is, pl. negyagu csillagokka valnak a pontok. Minden objektivnak
van egy jellemzo belso reflexio viszonya, amit csak draga, vagy ideiglenes
modszerrel lehet csokkenteni, de megszuntetni teljesen nem lehet. Muveszi
felveteleknel neha keszakarva hoznak letre ilyen efektusokat. Szerintem
mindenki talalkozott mar ilyen kepekkel, nem igazan tarthato megleponek egy
ilyen latvany.

Ha valaki egy ilyen kepek alapjan ufot kialt, annak elobb bizonyitania
kellene, hogy az objektivje semmikeppen nem okozhatott ilyen zavart, mivel
ezek a zavarok a kepalkotasi folyamatok igen gyakori kiseroi, es tul
kontrasztos fenyviszonyok eseten elkerulhetetlenek. Kulonosen, mint ahogyan
a kepeken is lathato, eros, vagy pontszeru fenyforrasok vannak a az objektiv
latotereben vagy annak kozeleben. Az elso kepen egy napsutotte fej latszik,
a masik kepen valoszinuleg utcai lampak pontszeru fenyei, vagy vakuval
megvilagitott bogarak. Es akkor meg nem is beszeltunk a filmek eseteben
elofordulo elohivasi hibak szamos lehetosegerol. Megjegyzem, egyeseknek
talan konnyebb ufoert kialtani, mintsem beismerni a kepalkotasban valo
jartassaguk fogyatekossagait.

A por zavaro hatasat ebben az esetben kizarnam, mivel a szokasos por sokkal
surubb, es sokkal kisebb szemcseju, igy ha nagyon eros oldalvilagitasban
egyaltalaban latszik, akkor a teljes kepfeluleten okoz elvaltozast, amit a
kontraszt csokkenesekent, es majdnem folytonos fatyolkent eszlelunk.

Tovabbi megjegyzesem, hogy a Rontgen-sugarat talan soha nem fedezik fel, ha
az elromlott keplemezek kapcsan egyszeruen csak ufot kialtottak volna.
Rontgen vette a faradtsagot, hogy kideritse, mi okozott a lemezeken
foltokat. A sajat, es masok hibalehetosgeit kizarva uj, nagyenergiaju, nagy
athatolo kepessegu, de szemmel lathatatlan fenysugarakat fedezett fel, es
ezert kesobb megkapta a fizikai Nobel-dijak kozul a legelsot.

Ezert hat senkit sem beszelek le arrol, hogy megtudja ezen furcsa jelensegek
okait, talan, meg nagy felfedezeseket is tehet, bar nagyon valoszinu, hogy
be kell ernie a fotozasban valo jartassaganak novekedesevel, es ez sem
megvetendo. Aki sokat akar fotozni, vagy videozni, annak nem art megtanulnia
ennek a tobb szakmat is felolelo teruletnek egynemely fortelyat.

Udv: Takacs Feri