Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KONYHA 1717
Copyright (C) HIX
2004-03-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 a rizsfozes rejtelyei (mind)  24 sor     (cikkei)
2 re: re: RE: *** HIX KONYHA *** #1714 (mind)  4 sor     (cikkei)
3 sved tortareceptek II. (mind)  126 sor     (cikkei)
4 Re: *** HIX KONYHA *** #1714 (mind)  9 sor     (cikkei)
5 Re++: Mi hianyzik kulhonban a magyar konyhabol (mind)  134 sor     (cikkei)
6 bojt es gasztronomia (mind)  34 sor     (cikkei)

+ - a rizsfozes rejtelyei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : 
>az a tapasztalatom, hogy csak ugyanannyi viz kell, mint rizs, vagy csak
egy >picivel tobb. Ha duplaja vizet teszek ra, rizsleves lesz, 

Kedves Gertrud,
ez a jazminrizzsel valo tapasztalatod? Megmondom oszinten, en is kevesebb
vizzel kezdtem (az "egy ujjal ellepje" modszert en is ismertem egy japan
felesegtol), de meglehetosen "al dente" lett a rizs - mar amennyiben kinai
kajaknal nem szentsegtores ezt az olasz kifejezest hasznalni... :-)  En
eddig mindig ketszeres mennyisegu vizzel csinaltam, es egyaltalan nem lett
leveses. De hat nincs ket egyforma rizs... Meg aztan az sem mindegy, hogy a
kb. 20 perc fozes  utan azonnal talalod, vagy meg gondolkodik :-) egy
kicsit a fazekban a rizs, persze leveve a gazrol. Meg igy, utolag is fel
tud szivni nedvesseget. En altalaban hamarabb elkeszitem, es mivel
vastagtalpu rozsdamentes labasaim vannak, meg 40-50 perc mulva is pont jo a
homerseklete, es mar az aljan sincs nedves resz. 
Meg egy picit visszaterve az ujjas modszerre: annak idejen en egy kicsit
ketkedve fogadtam. Ui. amig egy ujjnyi vastagon van a rizs a labosban,
addig OK, hogy egy ujjnyival lepi el a viz. De mi van, ha 6-8 cm vastag a
rizs benne? Akkor is eleg lenne az ujjnyi viz? Bocs, tenyleg nem kekeckedni
akarok, puszta kivancsisag. :-))) 

sziasztok,
Zita
+ - re: re: RE: *** HIX KONYHA *** #1714 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Emberek, tegnapi irasomban felreertheto a masodik mondat, ezert 
tisztazom, hogy Zitaval ertek egyet! Neki volt nagyon-nagyon igaza 
szerintem.
Gyuri
+ - sved tortareceptek II. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

NARANCSOS JOGHURTTORTA

1. Teszta
- 40 dkg marcipan
- 4 tojas
- 3 evokanal kemenyito
- 1 teaskanal sutopor

A kapcsos sutoformat kivajazzuk, kilisztezzuk. Ha van belole ket egyforma az
meg jobb. Ledaraljuk a marcipant. Ez nalam ugy szokott kinezni, hogy berakom
a marcipant hutozni, hidegen kockakra vagom, aztan fogom es diodaraloval
ledaralom. Kozben nem art a diodaralo belsejeben osszegyultet kiturkalni,
mert eltomodhet. Lehetoleg nagyobb, laposabb talba daraljuk, es minel
laposabb hegyet epitsunk belole, mert kulonben az aljan levo megint
osszenyomodik, es olyan, mintha le sem daraltuk volna. Keverjuk ossze a
kemenyitot a sutoporral. Keverjuk ossze a ledaralt marcipant a tojasokkal.
En ugy csinalom, hogy a tojasokat picit felverem, aztan alacsony fokozat
mellett elkezdem a marcipant belelapatolni, es a leheto legsimabbra keverni.
A vegen ovatosan hozzakeverjuk a kemenyitot is. Ontsuk a kapcsosba a teszta
felet, es suto also reszen 175-200 fok kozott 15 percet sussuk. (Nalam
elmegy a 20 perc is, dehat megoldas a bokodes.) Ha megvan a ket kapcsos
edeny, akkor mehet egyszerre is, ha nincs, akkor a teszta kihulese utan
kiontjuk, mosogatunk, vajazunk, lisztezunk, aztan processz ujra a masodik
adaggal. (A tesztat ugy osszuk kette, hogy lehetoleg egyenletesen legyen
mindegyikben marcipan.)

2. Toltelek
- 5 zselatinlap (=2,5 teaskanal=12ml?)
- 1 narancs heja lereszelve
- 1 dl porcukor
- 2 pohar natur joghurt (4dl)
- 2 dl tejszin

A zselatint aztassuk 5 percig keves hideg vizben. Az okosok azt mondjak,
hogy 1 teaskanal zselatinhoz 1 evokanal viz. (?) Keverjuk ossze a joghurtot,
a porcukorral, es a narancs lereszelt hejaval. Olvasszuk fel a zselatint
vagy 20sec-en a mikroban, vagy lassan melegitve a gazon. Ne forrjon! Hagyjuk
nagyjabol kihulni. Kozben verjunk a tejszinbol kemeny habot, es keverjuk a
joghurtos kremhez. Vegul keverjuk bele a zselatint es be a hutobe. Mikor a
krem kozepesen megkemenyedett, kenjuk meg a torta mindket reteget es az
oldalat is vekonyan. Mehet vissza a hutobe, hogy teljesen megkemenyedjen a
krem.

3. Teteje&Diszites
- 5 dkg szeletelt mandula
- 2 zselatinlap
- 1 narancs leve (1-1 es 1 dl)

Aztassuk a zselatint 5 percig hideg vizben, aztan olvasszuk fel az elobb
leirt modon. Keverjuk ossze a narancslevel es be a hutobe. A szeletelt
mandulat tegyuk egy szaraz serpenyobe es kozepes tuzon piritsuk vilagos
barnara. Mikor kihult ragasztgassuk korbe a tortat a piritott mandulaval.
Amikor a narancszsele is kezd megkemenyedni, akkor azt is oszlassuk
egyenletesen a torta tetejen.

Magantapasztalatok:
- Nekem eleg szokott lenni az itthoni naturjoghurtokbol ket pohar (3-3 es
1/2dl) + 2dl tejszinbol vert tejszinhab. A svedeknel persze van kulon
fozocskezeshez valo joghurt, az itthoniak kozul ha ismertek kemenyebb
fajtat, akkor azt valasszatok. Nalam a Sole valt be azert, mert arrol le
tudtam onteni a levet. Ha megis hig joghurtot sikerult venni, akkor ne
sajnaljatok a zselatint.
- Egyszer majdnem eluszott ez a torta azon, hogy a Parmalat tejszinbol
keptelen voltam tejszinhabot verni, azota csak Millit veszek, az mukodik.
- A narancs heja be van kenve valami szutyival, amitol nem rohad meg,
alaposan sikaljatok le!

HALLOWEEN TORTA

Evezzunk kicsit pikansabb vizekre!

1. Teszta
- 3 tojas
- 2 es 1 dl cukor
- 3 dl liszt
- 1 teaskanal sutopor
- 1 teaskanal vanilias cukor
- 1 teaskanal orolt kardamom
- 1 teaskanal orolt gyomber
- 2 teaskanal orolt fahej
- 2,5 dkg margarin
- 4 dl finomra reszelt repa

A kapcsos sutoformat kivajazzuk, kilisztezzuk. A tojasokat a cukorral kemeny
habba verjuk. A lisztet osszekeverjuk a sutoporral es a fuszerekkel, majd
ovatosan osszedolgozzuk a tojashabbal. Felolvasztjuk a vajat es kis hules
utan hozzaadjuk a tesztahoz, vegul belekeverjuk  a repat is. Bele a kapcsos
edenybe, majd a suto aljan 200 fokon 30 percig sutjuk.

2. Habtoltelek
- 3 tojasfeherje
- 9 kanal viz (fontos!)
- 3 dl cukor

A cukrot beleontjuk a vizbe. Lassan melegitjuk, amig a cukor felolvad. Aztan
erosebb gazon 5 percig hagyjuk forrni. Kozben a tojasfeherjekbol kemeny
habot verunk. Amikor letelt az 5 perc a szirupot levesszuk a gazrol es
azonnal, forron elkezdjuk aprankent belecsurgatni a habhoz, amit tovabbra is
verunk a geppel. A hab egy ido utan elkezd kifenyesedni, es vegul ugy
megall, mint a covek. A tesztat ket darabba vagjuk, mindket reteget,
valamint az oldalat vekonyabban megkenjuk a tojashabbal. A Princess tortanal
leirt bubos kemence formara fazonigazitjuk.

3. Marcipanfedo
- 30-40 dkg marcipan

Szinten a Princess tortanal ismertett marcipan fedot kell rahuzni az ott
leirt modon. Mivel a teszta barnas-narancsos szinu, ezert a legmutatosabb
talan a narancs szinu marcipan top.

Magantapasztalatok:
- A kardamom beszerzese necces, szerintem nem csinaltok rosszat, ha
fuszereket a Kotanyi mezessutemeny fuszerkeverekkel helyettesititek.
- A torta viszonylag edes, ha kevesebb cukorral akarjatok, ne a szirupbol
csaljatok le a cukrot!
- Ha a repanak veletlenul leve van, ontsetek le!

Sved tartozkodasomnak ezek voltak a legnagyobb vivmanyai, remelem ti is
oromotoket fogjatok lelni ezekben az izekben! Bar nem allitom, hogy
"paprikas krumpli-fozo rutinnal" nekiallva garantalt a siker, de a tortak
mar csak ilyenek.

Aniko

Ui: Zita! A narancsos muffint kiprobaltam, mazsola helyett fel tabla feher
csoki ment bele, es elfogyott!!!
+ - Re: *** HIX KONYHA *** #1714 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mez van, akacmez is, es ra van irva, hogy eredeti magyar recept 
> szerint keszul!! !

Ez eleg erdekes, nem is tudtam hogy a mezhez is kell recept. 
Biztos vendegmunkas magyar mehek gyartjak :)

A kulfoldi konyhakrol szolo leirasok amugy nagyon erdekesek!

Norbi
+ - Re++: Mi hianyzik kulhonban a magyar konyhabol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hamu vagy inkabb nemes penesz a fejemre: persze, hogy Gorgonzola
ajanlhato mint "kek sajt", a Bleu des Causses meg a Roquefort helyett,
sot onmagaban is (dehogyis Mozzarella). Koszonom Izabella
kiigazitasat!  A Mozzarellat mi leggyakrabban salataba tesszuk.
Valoszinuleg az ehseg homalyositotta el az agyamat :-). 

Zsokanak a kedvenceimrol: Fro-ban kocsonya csak akkor van, ha egy
magyar keszit, igy sajnos ritkan, mondjuk evente egyszer.  Azaz
tudtommal nincs francia megfelelo, de hasonlo lehet, mert a
disznocsulkot meg a fejet is megfozik pl.. Magyaros illetve erdelyi
kaposzta sincs,  sem toltott sem rakott, szekely meg ugy sem, de
kaposztas etelt konnyebb fozni, meg ha nem is lesz ugyanolyan.
Kaposzta ugyanis van, bar mintha itt is "maskepp" savanyitanak, es
fustolthust is lehet (nagy nehezen) talalni. Epp a heten ettunk, ugyan
nem toltottet, hanem fustolt hussal. A "francia" hasonlo a
"choucroute", elzaszi etel, kolbasz es fustolt husszeletek vannak
benne. Nem rossz; nepunnepelyeken szokasos, pl. a St-Germain-en-Laye-i
tavaszi vurstlis unnepen.  Voros (lila?) parolt kaposztat ettem mar
itt (koriteskent, mint otthon).

Zitanak koszonom a kelenfoldi piac tippjet, majd megprobalom. Vagy 8
eve a szombatonkenti MDF piac a Csaszar+Komjadi elott (Bp) eleg jo
volt (eltekintve a hamisitott boroktol), pl. egy nagyszeru husos volt
ott Balassagyarmatrol, aki jo sonkat is keszitett rendelesre, de mar
evek ota nem latom oket, es -foleg- a piac szinvonala is sokat
csokkent.   A Kolosy-teri, ami pedig az atepitese (tonkretetele) elott
a kedvencem volt, teljesen elromlott. Azelott meg erdei gombat meg
szamocat is arultak neha... ma meg alig harom-negy igazi zoldseges,
elegge csak viszonteladonak latszanak, a tobbi zar, lakat, muanyag,
mosopor, hentes, pekseg, na jo, savanyusagos van ketto is es az finom
is. A kinai kis kajaldat sem banom, jol jon a fozokolbaszosok melle. 

Vica Grazbol azt irja, hogy ott csak ostermeloi piac van. Fro-ban nem,
pl. a mi piacunkon (neve is van, Marche' des Estacades) van egy kb.
ostermeloi sor: 15-20 elado, mindegyik keves, max. 4-5-fele aruval,
van tejes (tejtermek, sajtok, de csak friss es 2-3 fele) es van 5-6
altalanos zoldseges a sajtosok, halasok, husos, olajbogyosok, pekek,
borarus, csirke- es paella-sutok meg portugal halleves-ustok mellett. 
Az aru, ha nem francia, akkor spanyol, olasz, marokkoi, no meg afrikai
a banan es szinten avagy karib-tengeri a tobbi egzotikus gyumolcs (s
neha azsiai). Ezek pl. "fruit de la passion" (ajanlom), azaz Passio-
avagy golgotagyumolcs (Krisztus toviskoszorujarol, Passiflora
Coerulea), licsi (Mo-n regen vietnami konzervben volt), mango, kiwi,
ananasz, ezek mostanaban Mo-n is kaphatok; a "khaki" (ez a neve)
Vietnambol jon; a zold citrom az egyik kedvencem.  Az arusok gyakran
olaszok, neha torokok.  Egy masik piacra birkajoghurtert meg -kefirert
jarok, neha friss birkahusert vagy -kolbaszert is; az elado csalad a
hegyekben el es gazdalkodik; draga de jo: na, ok is _lefele_
kerekitik, sot vagjak a centeket.

A paradicsom sokszor sziciliai vagy mas delolasz, a jobbfajtak meg
sotetzold indaikkal ossze is vannak kotve, kimondottan izletesek, de
nincs mindig, csak majdnem (e heten epp van). Van hollandusabbnak
kinezo is, tudtommal genkezelt nincs, mert az EU-ban ki kell irni, ha
olyan, es akkor a nepek nemigen vennek meg. Nyaron Provence-i is.

Fro-ban nincs kofa- hentes- sem taxisuralom (igaz, neha taxi sincs
eleg, mert kvotas), meg a politikusaikat is komoly buntetesre iteli a
birosag, ha rosszalkodnak, sot, neha bortonbe is csukjak oket. Nemcsak
a SARGABARACK, hanem utobbi is mennyivel jobb Mo-n, ahol lathatolag
nemigen talalhatok ilyen megtevedt politikusok! Par eve torveny tiltja
ujabb hipermarketek letesiteset, pontosabban az engedelyezes nehez es
egyaltalan nem bizonyos: a lakossag is beleszolhat es az allam is. A
hipermarketekben van sok jo aru is, de az a kifogas ellenuk, hogy
monopolizaljak a felvasarlast. A termelok ezert es a nyomott araikert,
ami pedig az eladasi arbol nem latszik, meg az erdekeik figyelembe nem
veteleert nagyon haragszanak rajuk.

Az Eszak-Bretagne-ban 1 (egy) euro korul vett hal kilojat Parizsban
tizenot euro korul adjak, tudom, mert probaltam mindkettot (talan
lotte volt). A hal persze erzekeny, azaz hutolancot es gyors
szallitast igenyel, de a kozvetitoi haszon oriasi. Persze Bretagne-ban
sem a kozertben adtak annyiert, hanem a halaszok, a "crie'", azaz a
nagybani piac mellett.   

Amugy Fro-ban a piacok kozul nagyon keves az allando, a tipikus az,
hogy a het bizonyos napjain bizonyos helyeken piac van; mondjuk kedd
v. szerda, szombat es vasarnap delelott altalanos. Akkor az utat vagy
teret egyszeruen lezarjak a forgalom elol, Versailles-ban (laktam arra
par evig) meg a satortarto rudak fem rogzitoi is az utburkolatban
voltak, csak ki kellett hajtani oket. A piac vegen, mondjuk fel egytol
a maradekot (romlo reszet?) olcson kiarusitjak, elsorangu arut is, es
osszepakolnak, kettore mar fol is takaritottak (vizzel is folmossak),
nyoma sincs. 

Marinalt szardinia:
friss szardinia (sajnos Mo-n nem kaphato), lehetoleg friss bazsalikom
(sok), baberlevel, kakukkfu (keves), keves (vagy semmi) fokhagyma,
citrom (vagy zold ~), esetleg petrezselyemzoldje.  Ha nincs friss
fuszer, akkor "herbes de Provence", azaz provanszi fuszerkeverek is
megteszi, de baber kell (az is lehet szaritott). Olivaolaj, so.  A
szardiniat meg kell tisztitani (belsejet eltavolitani), fejet levagni,
a pikkelyeket ledorzsolni, a  gerincet kiemelni,  ha 10 cm-nel
nagyobb.  Egy reteget lefektetni, az aprora metelt keverekkel beszorni
(belul is), sozni, citrom, olivaolajat ra, majd igy tovabb. A tetejere
lehet valami sulyt helyezni (vagy sem), betenni a hutoszekrenybe, es
egy nap mulva kesz. Ket nap mulva meg jobb. En ugy szoktam, hogy jol 
ellepje az olaj. Mindez fillerekbe kerul, a szardinia az egyik
legolcsobb hal, pedig izletes, csak (apro, baj nelkul lenyelheto)
szalkas. Van, aki vekonyra vagott paradicsomot is tesz bele.  
Van, aki a _nagyon_ friss halat filezi (gerinceig bevagva kiveszi azt)
es csak soval, citrommal, nyersen eszi, frissen, ilyenkor hidegnek
kell lennie. Ha szardiniat veszunk, de nincs ido marinalni, akkor a
nagyobbakat nyilt tuzon is suthetjuk, akar nyarson is, mint a keszeget
vagy karaszt.  Pl. rose-t ihatunk hozza, de muscadet-t is. 
Mo-n ugy kepzelnem, hogy ugyanez, marmint a marinalas elvegezheto
snecivel vagy kisebb keszegekkel is, a szardinia husa olajosabb es
erosebb izu. Talan kis karasz a legjobb erre? Eloetelnek nagyszeru.

Na jo, Vicanak: a debreceni Bikaban, azaz az Aranybika etteremben
tobbszor is jot ettem (azaz mindig), a debreceni Nagyerdo etteremben
is (ott ketszer mindig).  Budapesten a Paksi Halaszcsardaba jarok
"gyakran" (Margit korut), ott a kiszolgalas keszseges es az etel
izletes, de a halkinalat vagy tizenot eve bosegesebb volt. S legutobb
a hosszulepest mar nem szodabol, hanem kisuveg asvanyvizekbol 
kavargattak, szomoru ez, kerem. EBBEN, azaz a szomjoltasban
tanulhatnan(a)k Amerikatol, ahol a friss, tiszta viz azonnal jar a
vendegnek (ingyen...), es rogton potoljak is. Fro-ban is barmikor
kerhetek egy kancso vizet, legtobbszor eleve hozzak is. Bp-n az Erdei
Lak (Szepvolgyi uton 65-os busz felso vegallomasa) jo csaladi etterem,
bar nem kulonos gasztronomiai elmeny. Mosonmagyarovarott,
Burkusorszagbol jovet a varos elejefele van egy jo etterem a fouttol
kisse jobbra, egy kis teren, de sajnos megint ehes lehetek, mert nem
emlekszem a nevere. Fogado-szeru, az udvararol is be lehet menni. 

Az onhibajan kivul hirhedte valt budapesti Magnaskertben nem voltam,
de valoszinuleg nem is megyek, mert ahol kepesek a fogast lazaccal
belelni, azaz megrontani (a lazac _magaban_ szinten kituno) ugyanazon
etelben, az nem lehet komoly etterem. 

Kezdek terjengosse valni, pedig par amerikai konyhakozeli elmenyemet
is ide akartam meg tenni, L. Eva kedveert is. Majd maskor. 

Joetvagyat,             Gaal Tamas
+ - bojt es gasztronomia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Olvasmanyaim alapjan a kovetkezo dolgok maradtak meg a fejemben a temarol

Szerintem a  bojt nem csak dietabol all hanem ennel osszetettebb dolog
melynek
fontos lelki vetuletei is vannak testi es lelki megtisztulas egyarant.
Nem vagyok vallasos, de tisztelem azokat akik ugy a test mint a lelek
szempontjabol tokelesedesre vagynak)
Amugy eletunk kulturank sok vonatkozasa, igy a hitvilag is befolyasolja
etkezesi szokasunkat,
konkret pelda ra a bojt ugye.
Ezert hat orommel olvasom azokat az irasokat, melyek segitenek, hogy imadott
hobbymnak,
a konyhamuveszetnek mas vetuleteit is tanulmanyozzam, legyen ez kulturalis,
szexualis,
filozofiai vagy vallasi vonatkozas.
A gasztronomia szamomra tobb annal, hogy nagyon finomra sikerul egy ebed.
Tortenelem, vallas, kultura atszovik a legegyszerubb fogast is ha
utannaolvas valaki.
A fentiekbol kiindulva ugy ereztem, hogy a bojt temarol lehet a konyhan is
elmelkedni,
persze tulzasba se kell vinni a filozofiat
En koszonom azoknak akik hozzaszoltak a bojt temahoz, nem ertek mindenkivel
egyet,
de erdekes olvasni a kulonbozo nezopontokat.

Ugyanakkor nagyon ertekelem a franciaorszagi gasztronomiai leirast,
meg az egyebb orszagokbol szarmazo hasonlo irasokat, nagyon feldobtak
a konyha listat szerintem. Remelem a vilag minden sarkabol fogunk ilyen
irasokat kapni.
Hasonlot marosvasarhelyrol szivesen kuldenek, de szerintem minden
Konyha olvaso nagyjabol tisztaban van az erdelyi konyha mibenletevel,
es felek, hogy tavolrol sem lenne annyira erdekes mint Tamas levele.

Rezso

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS