Kedves Endre,

  A 'hogyan is hasznaljuk a bolygokat muhold gyorsitasar' kerdesen en is
fenn voltam akadva egyszer (en meg gimiben szembesultem vele). Aztan
megertettem. A felreertes onnan ered, hogy a 'bolygohoz kepest nem
valtozik a sebesseg' kijelentes nem azonos azzal, hogy 'nem valtozik a
sebesseg'. Muhold eseten pont ezt hasznaljak ki. Jon a muhold adott
sebesseggel. Bolygo tereben felgyorsul, majd tavolodva lelassul. Bolygorol
nezve gyakorlatilag ugyanakkor sebessegre (kicsit veszit a kozegellenallas
miatt). Viszont ennek a sebessegnek az iranya *megvaltozott*. Ez a trukk.
Ugyanis a bolygo kering a nap korul (fold peldaul 30 km/s sebesseggel). 
Optimalis esetben a muhold menetirannyal szemben erkezik es menetiranyban
tavozik, ekkor a bolygo keringesi sebessegenek duplajat nyerte e
folyamatban.
  Hasonlo az egesz a ping-pong utovel megutott allo labdahoz. Ha az uto
szempontjabol nezed, akkor jott egy labda, ami visszapattant az allo
uto feluletereol, meg sebesseget/energiat is vesztett. Kivulrol nezve
az allo labda orult sebesseggel tavozik.
  Igen, ezek a muhold trukkok elvesznek a bolygo *keringesi* energiajabol,
mert gyakorlatilag egy rugalmas utkozes tortenik. 

> amikor tangencialis palyan kozelitjuk a szondat a bolygohoz, gyorsitja
> a bolygo vonzasa, majd tavolodva az eddig gyorsito vonzas lassito
> hatasat ellensulyozza a szonda tehetetlensege

  Ezt nem tudom ki talalta ki, de oriasi baromsag. Gravitacios eroter
konzervativ. Ha csak egy bolygo lenne, akkor a muholdat semmi modon
nem tudod gyorsitani, csak atmenetileg. Sajnos en is rendszeresen
belefutok ebbe a magyarazatba, es sirva fakadok mindig. Sajnos tenni nem
lehet semmit ellene, mert a hulyeseg gyorsabban terjed mint a tudomanyos
igazsag. Valaki egyszer azt hitte, hogy megertette, mi van, es gyorsan tovabb
adta a tudasat, ami exponencialisan terjed. Hasonloan rendszeresen sirva
fakadok a fekete lyuk magyarazattol, amikor kiszamoljak klasszikus
mechanikabol a szokesi sebesseget egy bolygo felszinerol, es ha ez nagyobb,
mint a fenysebesseg, akkor azt mondjak, hogy ez a fekete lyuk. Na ettol
orjongeni tudnek, mert ezt egy gimnaziumi fizika konyvben le is irtak. 
Nagyon remelem, hogy azota kiszedtek belole.
  Bolgo holdja altalaban nem sok energiat von el a bolygotol. Picit elvon,
mert nem tomegpontok es az arapaly erok miatt a bolygo forgasa lassul. Ha
tomegpontok lennenek es ketten lennenek, akkor semmi modja nem lenne
az energia elvonasnak. Ha mar harom test van, akkor lehet nagyokat
kavarni. Persze kinetikus energiakkal.
  Tudtommal a masodperces es 8 perces kesest nem lehet kimerni, mert a
hidrodinamika eleve belerak valami kesest, amit nem tudsz kello pontossaggal
kiszamolni, igy a kesesek nem merhetok.
  Gravitacio meresenel az a fo baj, hogy a ter a foldre *is* hat. Gravitacios
'tavcso' (banyaban oriasi tomeg) azt meri, hogy a probatest a foldhoz
*kepest* hogyan mozdul el. Ennek megfeleloen homogen ter valtozasat
nem lehet merni, mert az a probatestre ugyanugy hat, mint a laborra, egyutt
mozdulnak el. Amit lehet merni, az a nem homogen komponens. Peldaul
ar-apaly erok. Szupernova robbanaskor oriasi tomeg atrendezodes tortenik,
raadasul aszimetrikusan ('nagyon aszimetrikusan'), aminek a meresere mar
van esely, nagy tavolsagbol is.
  Arnyekolast felrevezetoen magyarazod szerintem. Vasdoboz nem ugy arnyekolja
az elektromagneses teret, hogy azt nem engedi be a doboz belsejebe, hanem
ugy, hogy maga is elektromagneses ter forrasava valik es a doboz es e kulso
ter eredoje a doboz belsejeben pont nulla lesz. Jo, nem pont, mert a doboz
nem tokeletes vezeto, de eleg jo kozelitesben.
  Ha nagyon akarod, akkor van toltes a fenysugar eseten is: az adoban. Magaban
a fenysugarban toltes nincs, de aram van (eltolasi aram, ha jol emlekszem).
Ugy is fogalmazhatok, hogy a fenysugarnak sztatikus (akar elektro-, akar
magneto-) komponense nincs, csak a dinamikusak vannak. Ezert elektrosztatika
(es magnetosztatika) nem kepes semmi valtozast eloidezni. Persze vakuumban
igaz csak az egesz. Anyagban a 'helyzet fokozodik'...

Gyula

Idezet:

> According to the United Nations Scientific Committee on
> the Effects of Atomic Radiation (UNSCEAR) in its 2000
> Report to the UN General Assembly,
> the number of thyroid cases among people who were
> children in 1986 has risen to about 1800 and further
> cases can be expected in the future. Significantly,
> UNSCEAR has, however, found no scientific evidence of
> increases to date in the incidence of any other health
> effects that could be related to radiation exposure.

  Durva forditas: a UNSCEAR (ENSZ bizottsag a nuklearis sugarzas hatasanak
tanulmanyozasara) 2000-es jelentese szerint pajzsmirigy (nem vagyok biztos)
rak elofordulasa azok koreben, akik 1986-ban gyerekek voltak 1800-ra
emelkedett es tovabbi emelkedes varhato. A bizottsag ugyanakkor nem
talalt semmilyen tudomanyos szintu bizonyitekot barmilyen mas egezsegkarosito
hatasra.

[http://www.iaea.org/worldatom/Press/Focus/Chernobyl-15/index.shtml]

  Letoltheto egy kb. 70 oldalas reszletes elemzes is. E szerint 30 dolgozo
es tuzolto halt meg napokon belul. Nincs kimutathato novekedese a rakos
eseteknek (eltekintve a fent emlitett pajzsmirigy/thyroid) rakot. Nincs
peldaul kimutathato leukemia esetszam novekedes. A cikkben van rengeteg
szam, hogy ki mekkora dozist kaphatott. 
  Azt nem talaltam meg, hogy mi volt a rakok kimenetele (i.e. hany gyogyult
meg).

Gyula

Hello,

a hetvenezres szam az osszes varhato halalozas eros felso becslese a
vilagon az 1986 utani sok evtizedben.

En mondjuk Csernobli aldozatanak tekintem azt az otven-szazezer gyereket
is, aki egeszsegesen megszulethetett volna Europaban, de az akkori
(sajto)hiszteria miatt magzat korukban elpusztitottak oket. Roluk
valahogy kevesebb szo esik a mediaban.

Udv:
Jano

Sziasztok!

> [...] amikor tangencialis palyan kozelitjuk a szondat a boly
> gohoz, gyorsitja a bolygo vonzasa, majd tavolodva tole az eddig gyorsito vonz
as lassito hatasat ellensulyozza a szonda
> tehetetlensege, felbontva ezzel a gyorsitas/lassitas egyensulyat, latszolag s
ertve az energia megmaradast.

A szondanak akkor is van tehetetlensege (meg pedig ugyanakkora)
amikor a bolygo gyorsitja. Nem ez a dolog nyitja.

> Honnan van ez az energia? Honnan vonjuk el? Mert a bolygotol nem, lathato,...

Pedig akar hiszed akar nem pontosan a bolygotol lopja el a szonda.
Csak nem a gravitacios energiabol lop hanem a mozgasi energiajabol.
Ha a bolygohoz rogzitett koordinata rendszerbol szemleled a dolgot,
akkor a kovetkezo tortenik: a szonda sebessege kezdetben novekszik
amint egyre jobban megkozeliti a bolygot majd egyre csokken amint
tavolodik tole; a sebesseg nagysaga a legszorasabb megkozeliteshez
kepest ket szimmetrikus idopillanatban egyforma, csak az iranyuk
mas; a bolygo csak mintegy elforditja a sebesseg vektort. Viszont ha
a Naphoz rogzitett koordinata rendszerbol nezed az esemenyeket
akkor a szonda bolygohoz viszonyitott sebessegehez hozza kell adni
a bolygo naphoz viszonyitott sebesseget is es igy mar nem csak az
iranya, de a nagysaga is elter a ket sebesseg vektornak. Ha a szonda
palyajat megfeleloen valasztjak meg akkor ezzel a naphoz viszonyitott
sebessege novelheto, mas esetben pedig csokkentheto.
Termeszetesen impulzus es energia megmaradas ervenyben van a
bolygo-szonda rendszerre nezve, ugyhogy amennyivel a szonda
kinetikus energiaja no (vagy csokken) annyival csokken (illetve no)
bolygo kinetikus energiaja. Azonban a bolygo szondahoz viszonyitott
oriasi tomege miatt az o sebesseg valtozasa merhetetlenul kicsi.

> ... hiszen akkor merhetoen elvonna a bolygo holdja is.

Ha a Naphoz (vagy a bolygo-hold rendszer tomegkozeppontjahoz)
viszonyitod a bolygo es holdja mozgasat akkor megertheted, hogy
ugyanaz a dolog tortenik mint a bolygo szonda esetben, csak itt
periodikusan ismetlodik a mozgasi energia elvonas es visszataplalas
a bolygoba (es forditva a holdba). Amennyivel csokken az egyik
kinetikus energiaja egy adott pillanatban annyival no a masike
(termeszetesen figyelembe veve a potencialis energia valtozast is),
de egy teljes periodusra atlagolva mindket test mozgasi energiaja
kulon-kulon valtozatlan (es termeszetesen a mozgasi
energiak+potencialis energiak osszege barmely pillanatban
ugyanakkora).
Mivel egy hold tomege altalaban joval nagyobb mint egy szonda
tomege ezert itt mar lathato eredmenye is lehet a hold hatasanak a
bolygora: a bolygo nem pontosan ellipszis palyan kering a Nap
korul, hanem ingadozik az ellipszis palya korul es valojaban a
bolygo-hold rendszer tomegkozeppontja mozog egy ellepszis
menten. Minel kisebb a hold tomege a bolygoehoz viszonyitva
annal kisebb a bolygo mozgasaban bekovetkezo "ingadozas"
merteke.

> Se a bolygo tomege, se semmilyen energia, sem a gravitacios h
> atasa nem csokken.

Amint lathatod az energiak csokkenhetnek illetve atalakulhatnak
egymasba es az egyik test at is adhat energiat a masiknak.

> A szupernova-robbanaskor tomeg keletkezik? Vagy a szupernova anyaganak nagy, 
fe
> nysebesseghez kozeli sebessege
> miatt jelenkezne kvazi egy nagyobb gravitacios hatas egyfajta gravitacios Dop
pl
> er-effektus eredmenyekent?

Amikor a szupernova felrobban az ot alkoto anyag eloszlasa
megvaltozik, emiatt az altala keltett gravitacios mezo is
megvaltozik ez a valtozas "gyuruzik" tovabb gravitacios
hullam formajaban. Egy kettos csillag is kepes gravitacios
hullamot kelteni. Ez esetben a keringesbol adodo szuntelenul
valtozo tomegeloszlas az oka a valtozo gravitacios mezonek.
Minnel kompaktabb (nagy tomeg es kis meret) a ket csillag
(lasd neutron csillag es/vagy feketelyuk) es minnel kezelebb
keringenek egymashoz annal nagyobb a gravitacios mezo
valtozasanak merteke.
Hasonlo az elektromos dipol antenna mukodesehez:
ha van egy tolteseloszlas (peldaul egy dipol) amiben a tolteseket
atrendezzuk (gyorsitjuk) akkor a toltesek altal keltett elektromos
mezo megvaltozik, ez a valtozas magneses mezot indukal es
viszont. Ez a valtozas terjed tovabb mint elektromagneses hullam.

Valojaban meg nincs kozvetlen bizonyitek a gravitacios hullamok
letezesere - bar talan mar nem kell sokat varni, hogy a kerdes
eldoljon: ha jol tudom Japanban mar mukodik egy muszer es
nehany even belul az USA-ban is elkezdi mukodeset a LIGO
(Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) ami
harom lezer interferometeres elven mukodo detektor. Azt
hiszem Europaban is epitenek egyet, sot terveznek egy hasonlo
elven mukodo, harom urszondabol allo detektort is joval
nagyobb meretekben es erzekenyseggel.
Kezdetben valoban olyan gravitacios detektorokat epitettek
amirol Gyula is irt: egy hatalmas femtomb tele pakolva erzekelokkel
amik a meret valtozasat mertek. A gravitacios hullam detektalasnak
a kulcsa ugyanis az a jelenseg miszerint az athalado hullam egy bizos
iranyban megnyujtja (illetve osszemyomja) az anyagot, mig az erre
meroleges iranyban ellentetesen osszenyomja (illetve megnyujtja),
szemben az elektromagneses hullammal ami csak egy iranyban
hat a detektalo toltes eloszlasra.
A fentebb emlitett legujabb muszerek ket egymasra meroleges
vakuum csatornabol allnak amikben tukrok kozott egy-egy lezer
nyalab pattog ide-oda es a tukrok tavolsaganak megvaltozasat
merik nagy pontossaggal feny-interferencia utjan. Hasonlo a
Michelson-Morley interferometerhez, csak ez nem fer el egy
asztalon: a ket nagy LIGO detektor kartavolsaga peldaul 4 km,
a kisebbike pedig 2 km. Az orszag ket ellentetes pontjan epulnek
es koincidenciaban fognak mukodni, hogy kiszurjek a
foldmozgasokbal vagy mas okbol fellepo lokalis "zajokat". Sot
ezzel az osszekapcsolt rendszerrel valamennyire irany
meghatarozas is lehetseges.

Viszont van mar kozvetett bizonyitek a gravitacios hullamok
letezesere. Ha jol tudom nehany eve (nem regebben mint
10-12 eve) ezert adtak ki a Nobel dijat. A fickok eveken
keresztul tanulmanyoztak egy ha jol emlekszem ket neutron
csillagbol allo kettos "eletet" es a keringesi ido lassu valtozasabol
meghataroztak mennyivel csokken a rendszer energiaja. Az
energia csokkenes merteke pontosan megegyezett azzal, amit
az altalanos relativitas elmelet szerint a rendszernek gravitacios
hullamok formajaban ki kellett "sugaroznia".

> Ez meg a masik. Hogy lehet elektromagneses hullam, ha elektromos tolteskompon
en
> se nincsen? Mondhatni az
> "elektromagneses"-bol az "elektrom" mar kiesett. De a "magneses" is, mivel a 
le
> gerosebb szamariummagnes sem
> teriti el a fenynyalabot.

Alaposabban at kellene tanulmanyoznod az elektrodinamikat,
kulonosen Faraday es Maxwell munkassagat. Ha megnezed
a Maxwell egyenleteket lathatod, hogy nem csak elektromos
toltesek kelthetnek elektromos mezot, hanem valtozo
magneses mezo is. Hasonloan nem csak aramok (magnsesek)
kelthetnek magneses mezot hanem az elektromos mezo
megvaltozasa is indukalhatja azt.
Ha megbolygatsz egy elektromos toltesekbol allo rendszert,
akkor ezzel megvaltoztatod az altaluk keltett elektromos
mezot, ez a valtozo elektomos mezo megneses mezot indukal,
a valtozo magneses mezo viszont elektromos mezot es igy
tovabb mig vegul az elektromagneses mezo ongerjesztoen
fentartja magat - ugy mond elszakad az ot kelto toltesektol
es onallo "letre kell".

Istvan

Sziasztok !

Radiomusorban hallottam, hogy kb. masfel evtizede indult el hodito 
utjara az a tudomanyosan megalapozatlan propaganda, miszerint a tyuktojas 
rendszeres fogyasztasa egeszsegtelen - fokepp mert kartekonyan
noveli a ver koleszterinszintjet. 
2 eve a Time magazin visszavonta e velemenyt elnezest kerve, es azota 
visszaterhettunk a taplalkozastudomany 300evvel ezelotti allaspontjahoz 
miszerint javallott a boseges tojasfogyasztas, mert az emesztorendszer 
mukodesehez kedveznek a benne eloszlo rendkivul finoman emulgealt zsirok, 
valamint kivalo D-vitaminforras, mely szinte potolhatatlanul kepes 
biztositani a kalcium beepuleset a csontritkulas elkerulesehez. 
Most az a szabaly ervenyes, hogy aki tojast eszik, rogton 3-at egyen !
Az allati koleszterinrol pedig kiderult, hogy idegenkent nem kepes
kartekonyan hozzajarulni az emberi koleszterinszinthez.
Az is elhangzott, hogy a derrel-durral meghirdetett koleszterinmeresi
akciok idejen altalaban elfelejtik megemliteni, hogy ehgyomorral kell
a vizsgalaton megjelenni, marpedig enelkul semmit nem er az egesz.

Udv: zoli

Kedves Math !

>Valaki megmagyarazna nekem, hogy miert olyan fontos kerdes, hogy az
>eletet egy szakallas apo teremtette vagy veletlenszeruen jott letre?

Embere valogatja kinek miert fontos. Regebben hosszasabban is
fejtegettem nehany altalam kiemelten fontosnak talalt emberi 
sajatossagot, melyekbol - mintha csak axiomak lennenek :)  
ez is levezetheto, de ennek felidezeset most elhagyom. 

Az alabbi felszinesebb megkozelitesbol azert remelem kitunik, 
hogy dontoen jogi vagy erkolcsi vonatkozasu problemak rejlenek 
az apo/veletlen kerdesfelvetes kenyszere mogott, de az is, hogy 
gyakorlatiassag, sot - mondhatnam racionalitas szulte kerdes ez, 
mely mellekesen az egeszseg jele is, hiszen a jol mukodo emberi 
kivancsisag is kenyszeriti feltenni a kerdest.

Tehat miert is fontos ?
1. 'Apoban' a legfobb felelos kerestetik.
2. Kiengeszteletlen karvallottak jogorvoslat ill. karpotlas
   iranti igenyuk kifejezesekent vetik fel, vagy egyszeruen csak 
   az elmaradt megdicseresuk hianyerzetebol fakadoan. 
   (Egynemelyek pedig tole esetleg szerezheto elojogok irant puhatolozva)
3. Buntudatosok aggodalmasan firtatjak.
4. Masok a letezesenek sejtese alapjan igazolast/cafolatot varnak.
5. Optimalizalast kedvelok es takarekoskodok dilemmaja is szulheti ekeppen:
   Kinlodjunk-e magunk e rengeteg gonddal, vagy varjunk -
   hatha jelentkezik minden titkok tudoja, aki majd helyettunk,
   egycsapasra... ?

Ezekben en is mindben benne vagyok, ezert tudtam konnyeden osszeszedni.

Udv: zoli