Sziasztok!


Ferenc irta:

: Te is nagyon jol tudod, hogy ez nem igaz.

Nem tudom, hogy ez nem igaz.

: Egy 13MHz-es oszci erzekeny joszag, nagyon nem mindegy a kvarc
: kapacitasa, a terhelokapacitasok, a layout, az oszci erosito stb...
: Modellezesre alkalmatlan az OPA, iszonyu pontatlan lenne.

Ez a Te allitasod. En azt allitom, hogy egy oszcillatornak 3 parametere
van: freki, negativ ellenallas es rezgokor josagi tenyezoje. Ebbol
levezetheto az osszes tobbi (elindulasi ido, vegso amplitudo). Ezeket a
kivant pontossaggal be lehet allitani 13MHz-en.

: Ezt milyen definicio alapjan allitod? Nem Turing-ekvivalens, nem
: programvezerelt, osszeadni tud ugyan, de logaritmust szamolni nem!
: Akkor miert? A sajat definicioitok szerint sem az, egyetlen itt
: elhangzott definicio szerint sem szamitogep!

Egyreszt: a programmvezerelt nalam azt jelenti, hogy kulonbozo feladatokra
ugyanazt a gepet mas konfiguracioban hasznalni lehet. Ez lehet masik
lyukkartya es lehet masik huzalozas. Nekem a program lehet a topologiaban
tarolva, ha a topologia gond nelkul megvaltoztathato, ergo a fenti gep
szamitogep. (Erre volt ellenpelda az MROM-os mikrovezerlo, aminek a ROM-ja
nem valtoztathato, csak uj chip gyartasaval). Masreszt pedig jo lenne, ha
irodalommal egyszer igazolnad mar a Te definiciodat is.

: Ez miert nem szamitogep, amikor mindent tud, amit az analog gepek, sot
: tok ugyanugy programozhato?

Hatareset. Mint azt elismerted, a Te definiciodnak is vannak hataresetei,
tehat most azon vitatkozol, hogy melyik hatareset nem tetszik Neked.

: Erre kene egy pelda! De nem olyan, mint az OPA-valmegcsinalt
: oszcillator, mert az nem mukodik.

Par bekezdessel foljebb meg irtad, hogy mukodik, ha lelassitom. Most
13kHz-rol volt szo, egy ilyen oszcillatornal mar vegkepp semmi gond nincs
a nyakelrendezessel.

: Valamint hogy hasonlitod ossze a kettot? Hany MHz-es szamitogepnek felel
: meg egy muveleti erosito? Szamitogepbol ossze lehet kapcsolni a
: szamitashoz akar tobbtizezret, de analog rendszerbol?

Ugy hasonlitom ossze, hogy azonos penzbol megepitve melyik szamol adott
pontossagnal gyorsabban. A digitalis gep szekvencialisan szamolja a
diffegyenletet, az analog gep meg parhuzamosan. Csak arra kell ugyelni,
hogy elegendo muveleti erositonk legyen, hogy beprogramozhassuk.

: Ez egy digitalis szamitogep beillesztve egy analog folyamatba.

Forditva: egy analog gep beillesztve egy digitalis folyamatba.

: Egy DSP, melynek kifejezetten ez a celja (analog be es kimenetek, analog
: jelek, de belul 100% digitalis feldolgozas), analog/hibrid gep szerinted?

Hibrid. Minden olyan aramkor, amiben ilyen DSP van, nem veletlenul hallgat
"mixed-signal" jelzore.

: Tehat rakotok egy AD-t meg egy DA-t a procira, irok ra egy PID szabalyozast,
: az mar analog szamitogep?

Nem analog, hibrid. De csak akkor, ha a DA es az AD kozott valami analog
jelfeldolgozas is folyik.

: 50MHz-es? Hehe... El lehet meg adni olyat? 20 eve gyartottak ilyesmit,
: meg itthon is, az EMG-ben. (1568 es tarsai) Biztos lehetsz benne, hogy
: nem uj fejlesztes,

Biztos lehetsz benne, hogy az. Egyebkent a masik 300MHz-es szkop, a
tarolokepernyosok meg 600MHz ill. 1GHz.

: Persze ha mondotok alkalmazasi teruletet, ahol csak ez hasznalhato, egy
: 10GSPS digitalis szkop nem, akkor meg vagyok gyozve.

Pl. ott, ahol 10 masodpercenkent jon egy rovid tuske a normal jelek
mellett, ergo a tuskere nem lehet triggerelni. Ekkor kell egy olyan
digitalis szkop, ami a tusket nem alulmintavetelezi (ill. nem esik 2
mintavetel koze a tuske) es ezzel a nagy a mintavetelezesi frekvenciaval
10 masodpercnyi memoriaja van. Egy analog szkopon jol latszik a tuske (de
nem dokumentalhato, viszont hibakereseshez boven eleg). Hasonlo eset a
fotonsokszorozo, a pulzalt lezerdioda, ill. egy elektrosztatikus
kisules. Ilyen meg a videojel is, ahol a pixelfreki es a sorfreki kozott
sok nagysagrend kulonbseg van es *minden* sort szeretnenk latni a szkopon.
Ha bele is fer a memoriajaba a digi szkopnak, a kepfrissitesi frekvenciaja
sokkal kisebb a szuksegesnel.


Udv,
marky

Udv,
A disco-lampakhoz nem ertek.
De ha egy kupon eresztessz at fenyt akkor az nem egy pontba fokuszal , hanem 
egy vonal menten.
Axiconnak hivjak es sok helyen alkalmazzak: lezeres vagasnal, vagy ha 
kuszobe van az anyag fenyerzekenysegenek akkor akar szukebbre is lehet vele 
fokuszalni mint lencsevel stb.
Persze lezerkardnak nem igazan alkalmas mert a diffrakcio hozza letre, tehat 
viszonylag konnyu megzavarni...
Nem tudom hogy a discoban ezt hasznaljak-e...

Vajon mitol pattannak vissza egymastol a lezerkardok? elvileg siman at kene 
menjenek egymason (bozonok). Elemlampakkal legalabbis nem nagyon ment  a 
dolog :)

> a kovetkezo problemaval folytatok egyenlotlen kuzdelmet: Van n+1 dobozom,
> b[0],..,b[n]. A dobozokban szetosztok N golyot. Az N es n osszemerheto, az
> N=n is lehet, ha ez egyszerubbe teszi a dolgot. A dobozok sorszama
> lenyeges. Ha toszom azt egy leosztasban b[0]=p es b[1]=q (p nem= q), akkor
> ehhez kepest a b[0]=q es b[1]=p egy kulon eset (a tobbi doboz tartalma
> megegyezik). Kerdes az osszes lehetseges leosztas szama. Ismeri valaki a
> problemat es a megoldasat? Ha nem, lehet-e becslest adni?

csak sietve irok, mert hetvege elott mar nem lesz nagyon erkezesem. 
Remelem azert ertheto (es jo).

A valasz:  N=n alatt n [N+n;n] = (N+n)!/(N! n!).

A megoldas nagyjabol a kovetkezo:

1.) Adjunk minden dobozba egy extra golyot, amit a vegen majd elveszunk!
Masszoval atfogalmazhatjuk a problemat: (N+n+1) golyot kell szetosztani,
ugy hogy minden dobozba jusson legalabb egy

2.) Osszuk szet az N+n+1 golyot. Megpedig ugy, hogy sorbatesszuk oket
(sorrend nem szamit) es beteszunk n db elvalaszto falat (kulonbozo 
helyekre). (N+n) kozbe kell szetosztanunk n db elvalaszto falat. 
Ezt [N+n;n] modon tehetjuk.

3.) Minden dobozbol vegyunk el egy golyot !

N=1 vagy n=1 esetekre konnyu ellenorizni, azokra kijon, ugyhogy valoszinu
nem szurtam el :)
Valahol a Bose statisztika kornyeken szerepelt.

udv, kota jozsef

Tisztelt Tudomany,
A tudomany demarkacioja a tudomanyfilozofia internalista foglma, amelyet az int
ernalista normativ, logikai nezet hasznal. Letezik a tudomany externalista, des
kriptivebb leirasa is, amely a tudomanyt szocialis szempontbol irja le, mint az
 ember egy bizonyos tevekenysege, amely egy tortenelmi kepzodmeny, amelynek biz
onyos sozcialis "torvenyszerusegei" vannak. Ennek a nezetnek a legextremebb val
tozata Feyerabend "Anything Goes" nezete. Azonban ezek az externalista megkozel
itesek a tudomany demarkaciojara nem kepesek, legalabbis nem normativ szempontb
ol.
Az internalista nezet felol letezik demarkacio. Reichenbach tette meg azt a meg
kulonboztetest, hogy a tudomanynak letezik felfedezesi es igazolasi kontextusa.
 Onnantol kezdve az internalista nezetek elfogadtak, hogy a tduomany demarkacio
ja az igazolas kontextusaban van. Azaz a tudomanyos elmeletet nem az kulonbozte
ti me g a nem tudomanyos elgondolastol, hogy hogy fedeztek fel, ahnem az, hogy 
mikent kezelik, mikent fogadjak el.
Az internalista nezet abban is megeggyezik, hogy a tudomanyos lemeleeteket, min
t teoretikus allitasok halmazat tekinti, amelyek kozotti logikai kapcsolat a me
rvado. Egy tudomanyos elmelet tehat mindenkeppen egy olyan allitasrendszer, ame
lyeknel a logikai dedukcio a lenyeges. A tapasztalati tudomanyoknal ez azt jele
nti, hogy az elmelet egy olyan altalanos allitasokbol es kezdeti feltetelekbol 
allo allitashalmaz, amelyekbol egyedi allitasokat vezetnek le. Ez a hipotetiko-
deduktiv struktura. Az internalistak abbanis megegyeznek, hogy a tudomany azzal
 magyaraz meg tapasztalati allitasokat, hogy ezeket az elmeletbol levezeti. A t
udomany masik feladata a joslas, predikcio. Az internalista megkozelites szerin
t az igazolas kontextusaban valamifelekeppen a magyarazatokat, a joslatokat, es
 az elmelet stukturajat kell figyelembe venni.
Popper a tudomanyos allitasokban az univerzalis allitasokat tekintette a legfon
tosabbnak, ezert o a falszifikacio, cafolhatosag elvet hangoztatta. Ez az unive
rzalis allitasokra jogos kovetelmeny is. Ezen tul az elmeletek ertekelesenel az
 empirikus tartalmat tekintette.

A korai pozitivistak eloszor a verikifakioc, majd a konfirmacio elvet hangsulyo
ztak. Ezek az egzisztencialis allitasokra mukodo kovetelmenyek, az univerzalis 
allitasokra mar csak akonfirmacio lehetseges kovetelmeny.
Popper es a neo-pozitivistak liberalizalt empirizmus elmelete mar igen kozel al
l egymashoz, mindenkeppen az elmeletek valamilyen ellenorizhetoseget kovetelik 
meg, es az ellenorzes pozitiv kimenetei elfogadhatoak, a negativak pedig rossza
t jlentenek az elmeletnel. Nehany reszletben, hangsulyban van kulonsbeg.
Lakatos a tudomanyos kutatasi programok tekinteteben egy meg bonyolultabb elmel
etet dolgozott ki, amely programok degeneraciojarol es progresszivitasarol szol
 . Laudan is a a tudomanyos programok ertekelesere dolgozott ki mertekeket.
Osszessegeben azt mondhatjuk, hogy arrol nincs konszenzus, hogy egesz pontosan 
hogyan ertekeljek a tudomanyos programokat, elmeleteket, mi az elfogadas pontos
 kriteriuma, kell-e ilyen. 
Carnap szerint vegulis nem kell ilyen, es a bayesianus megkozelites bizonyos fe
lteteles valoszinusegeket vesz alapul. Itt lehetseges egy elfogadasi kriteriumi
s, de el lehet e nelkul is boldogulni.
Namost akkor mi is a demarkacio val a helyzet? Marad az, amiben minden internal
ista egyet ert: egy tudomanyos elmeletnek logikailag rendezett hipotezisbol kel
l allnia, hipotetiko-deduktiv strukturat kell alkotnia, es kepesnek kell lennie
 atapasztalatiok magyarazatara, joslasara. Egy elmelet ertekei az egyszeruseg, 
az empirikus tartalom, a konfrimaltsag, pontossag es hasonlok. Ezen ertekek pon
tos prioritasarol, ertekeleserol nincs konszenzus. Valahogy megis a legtobben h
asonloan ertekelnek tudomanyos elmeleteket, es ha valamilyen elmelet tudomanyos
, es igaz,a kkor elobb utobb attor, es a legtobben elfogadjak, akarhogy is erte
kelnek.
Ami viszont nem tudomanyos, az ezen elvek szerint sokkal vilagosabb kellene, ho
gy legyen. Es itt a kulcs Egely, Uri Geller elleneben.
Miert nem tudomanyos Egely es Uri Geller? talan mert megalmodtak az elmeleteike
t? Talan mert nincs tudomanyos fookozatuk? Talan, mert olyat modnanak, ami elle
ntetes a mai tudasunkkal? Talan mert nem kiserleteznek? Talan mert nemr eproduk
alhatoak a kiserleteik (talan nem azok, de nem ettol tudomanytalanok)? Nem.
Azert nem tudomanyosak, mert nem tudnak osszeallitani egy olyan hipotetiko-dedu
ktiv redndszert, amelynel exakt levezeteseket lehetne vegezni, ahol latnank, ho
gyaz elmelet mit magyaraz, mit mond, mit josol egesz pontosan. Tehat mert nincs
 pontosan megfogalmazott elmeletuk.
Ebben pedig Penrose is ludas, es ugyanugy nem tudomanyos.
Namost mi a helyezt a publikalassal? A tudomany demarkacioja szempontjabol nem 
csak az elvek, hanem az intezmenyek is fontosak. Nagyon fotnos, hogy az elv meg
 tud-e jelenni egy intezmenyben. Es itt az intezmeny nem az akademiat jeenti, h
anem barmilyen intezmenyes rendszert. A tudomany demarkacioja szmepontjabol ale
gfontosabb ilyen intezmeny a publikacio. Ugyanis itt ervenyesulhetnek azok az e
lvek, amikrol irtam. A tudomanyos publikacio elfogadasakor kell, hogy megjelenn
ejenek azok akirteriumok, amelyekrol beszeltem. Ha itt nem szurik az otleteket,
 akkor hol? Talan az emberek fejeben, de hat az igen keves.
A per-review eseteben van egy nagyon jo lehetoseg. A szerkesztoi gardanak azt k
ell megitelnie, hogy az adott elmelet megfelel-e a fenti kriteriumoknak. Minimu
m egy olyan hipotetiko-deduktiv strukturanak kell lennie, amely magyaraz valami
t. Penrose elgondolasa mar itt megbukik. Itt lehet meg szigoritani, hogy az elm
eletnek legalabb olyan jonak kell lennie, mint az eddig elfogadottnak magyaraza
ttekinteteben. Sokszor nem fogadnak el valamit, ha nem magyaraz meg uj dolgokat
, vagy ha nincs donto kiserletre lehetoseg. stb. itt lehet kicsit kemenyiteni.
Ha a publikalas szigoru, akkor lehetne az, hogy csak az olyan elmeletet publika
lnak, ami tenyleg megdonti a jelenlegi elmeletet. Ennek elonye, hogy alaikus la
tna, mi az elfogadott elmelet. Hatranya, hogy hogyan tajekozodjanak az emberek 
alternativ elmeletekrol, es az, hogy a vita nincs szeles nyilvanossag ele bocsa
tva.
Ha az ujsagok enyhebbek, olyan elmeleteket is kozolnek, amelyek maygaraznak, ig
azolnak valamit, vannak ujdonsagok benne, akkor az elfogadasukrol szolo vita ny
iltabb, de alaikus nehezebben donti el a dolgot.
A tudomany jelenlge inkabb ez utobbit valasztja. Talan van az ujsagoknak egy fo
kozata, es egy igazan fontos elmelet elfogadasat egy rangosabb, altalanosabbujs
agbol tudjuk meg. Mig a szakfolyoiratokban jeloltek is lehetnek.
Egy masik dolog a konyv publikalasa. Itt sokszor van szakmai lektor, de ez mar 
a kiado sajat lelkiismeretere van bizva. Egy jo gyakrolat, hogy konyvben tenyle
g csak elfogadott elmeletet publikalnak. Innen tudja meg az olvaso, hogy mi az 
elfogadott. Penrose, ha lenne egy valamire valo elmelete, (mert nincs), akkoris
 atlepte volna ezt a hallgatolagos szabalyt. Ha mindenki az otletet konyvekben 
publikalja, akkor elveszik alaikus szamara ez a  tajekozodasi pont.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

>Feladó: laszlo.meszaros_moc.nosscire
>Biztosan sokan láttak már éjszakánként a diszkókból az égre mutató
>forgó fénykévéket (ezek afféle irányfények a fototróp diszkóvendégek
>tájékozódását megkönnyítend?).
 Hogyne,  nalunk Varadon a 'Lotus' ujonnan nyilt nagyaruhazon is sokaig
mukodott.. (allitolag Medgyesi is reszese.)
 Tobb 10 km. utan az emberek este azt hittek, hogy ufok jarkalnak a
fellegek mogott :-)).
> Azt a -- számomra -- megdöbbent? dolgot
>vettem észre, hogy a körben elhelyezett, majdnem párhuzamos 12 fény-
>nyaláb egyforma hosszú, egyforma távolságban érnek véget, mégpedig
>hirtelen (nem egyszer?en "elhalványulnak").

>Korábbi teóriám az volt, hogy ezek a fénynyalábok igen er?s fényszórók
>nagyon jól fókuszálva, és oldalról azért láthatóak, mert a fényük a
>leveg?ben mindig jelenlev? porszemcséken szóródik.
  Es ezt mi valtoztatta meg?
 Az igaz, hogy a feny lathatosagat nemcsak porszemcsek valthatjak ki,
hanem egyeb jelenlevo szennyezodesek, gazok, para, stb. is de meg a
magneses mezok is beleszolhatnak. A Holdnak sincs mindeg 'udvara', olykor
pedig kettonel tobb is megfigyelheto.
 Ami a lenyeg, csillagkozi terben biztos hogy egy meter hosszunak sem
latszhat a feny a forrasarol, de lehet eszlelheto 100 fenyev tavban, ha
ott epp valami szennyezodes, targy stb. elebe kerul.
>Meginogtam -- ezek az irányfények inkább a starwars lézerkardjaihoz
>hasonlóan viselkednek.
  Nem hinnem hogy kulonosebb magyarazatra szorulna. Az elob emlitetteket
csak erositik egyszerre vegetero fenynyalabok is.
       Udv. Csaba.





-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Kedves Elek,

  Amig a tobbiek bekesen anyazgatnak :-)

  A Te jelolesedet hasznalva: b[0]=p, b[1]=q, stb. Ezt 'lekodolom'
ugy, hogy leirok 'p' darab egyest, majd egy nullat ('doboz elvalaszto').
Majd 'q' darab egyest, megint egy nullat. Es igy tovabb. Ha N darab
doboz van, akkor N-1 elvalaszto nulla kell es 'n'darab egyes (ennyi
golyo van). Ez kolcsonosen egyertelmu. Minden golyo eloszlashoz
egy kodolas tartozik es *minden* kodolashoz tartozik egy megvalositas.
A kodolt verzioban viszont (N-1+n) hely van, amibe N-1 es 'n' objektumot
kell elhelyezni. Ez viszont mar klasszikus kombinatorika pelda,
(N-1+n)!/(N-1)!/n! a kombinaciok szama.
  Mi ezt gimiben ugy lattuk, hogy n oroszlan es N idomar hanyfele modon
tud sorbaallni...

Gyula