Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 75
Copyright (C) HIX
2002-03-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Nemetek (was: Honfoglalas) (mind)  13 sor     (cikkei)
2 Iranyok (mind)  11 sor     (cikkei)
3 Re: minoseg, megbizhatosag (mind)  20 sor     (cikkei)
4 Re: Precedens... (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Re: Jo, akkor nyelvhasznalatrol (mind)  10 sor     (cikkei)
6 Re: en - te - o - .... (mind)  13 sor     (cikkei)
7 Re: Holt nyelv volt-e Jezus koraban a bibliai heber (mind)  51 sor     (cikkei)
8 Re: Bar Kochba keme (mind)  19 sor     (cikkei)
9 Re[7]: Filmcimek felreforditasa (mind)  11 sor     (cikkei)
10 Javitas: Re: en - te - o - .... (mind)  13 sor     (cikkei)
11 Re: Bar Kochba keme + honfoglalas forditasa (mind)  86 sor     (cikkei)

+ - Nemetek (was: Honfoglalas) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nyelv#72, Lang Attila D.
>   Vagy itt vannak megint a németek, akiket a szlávok egységesek némának
> hívnak és velük mi is, de már a latin népek egy része az allemann
> törzsek nevét használja rájuk: Allemagne, Alemania -- az angolok és az
> olaszok pedig az átfogó Germany, Germania szót. S csak a legközelebbi
> nyelvrokon hollandok mondják, hogy Duitsland. (A dánok szavát nem
> ismerem.)
A teljesseg es a meglepetes kedveert az olasz nyelvben az orszag 
neve valoban Germania, de lakosait es nyelvet a tedesco nevvel 
illetik.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Rekettyes = Rekettye tervezo es berendezo szakember
+ - Iranyok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Na, ezert folosleges volt 70 soron keresztul fosni a szot. Ez a 3
> sorod osszefoglalja a filozofiadat: nyugodtan rugjunk bele akarkibe,
> aztan majd jol megmagyarazzuk, hogy mas dolog is serto am. Embert
> olni nem akarsz csak azert, mert mas is megtette mar?

  Felek, hogy igy nem fog menni nekunk, Pityu. Javaslatom: Te erre, en
amarra, legyen kozottunk a maximum egy-egy kalapemeles az utca tulso
oldalarol.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Barmifele szamitastechnikai hiba visszavezetheto egy vezetekszakadasra.
+ - Re: minoseg, megbizhatosag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0073, Szegedi Ga'bor >:
>Tehat: ki tudja, mi is a minoseg illetve a megbizhatosag?

Elobbi nyilvan a milyenseggel rokon, megsem ugyanazt jelenti.
A minoseg nagyon pontosan definialhato dolog, ha nagyon erdekel,
minosegszabalyozasi, -biztositasi jegyzeteket erdemes elolvasni. De ezekben
nem lesz konyhanyelven megfogalmazott leiras. Nem is lehet.
A minoseget ugy kell elkepzelni, mint egy hatalmas tablazatot, amelyben
kulonfele -- objektiven merheto -- tulajdonsagok es azok mert ertekei
szerepelnek. Meghatarozott szempontok szerinti sulyozassal pedig szamszeru
vegeredmeny hozhato ki.
Az mar termeszetesen szubjektiv alapon dol el, hogy mely tulajdonsagok
milyen sulyozassal kerulnek a tablazatba.

A megbizhatosag egy sokkal megfoghatatlanabb dolog, egyreszt ugye emberre is
lehet mondani, masreszt egy bizonyos termek megbizhatosaga a minosegnek egy
bizonyos resze. De hogy melyik resze...?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re: Precedens... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0072, 
>Gyanítom, hogy nemcsak [<- egybe írandó!] nekem, hanem még jó néhány
>olvasónak  soknak tunhetnek a hetek óta tartó, többségében idegen
>nyelvekre vonatkozó magas szintu, tudományos kifejezésekkel telezsúfolt
>hangképzési leckék, ugyanakkor a magyar nyelv sajátosságairól viszonylag
>kevés szó esik.

Az elején megbeszéltük, hogy nem zárjuk ki az idegen nyelveket sem.
Aki akar, az nyugodtan írhat a magyar nyelvről.
Akit pedig zavar a sok magas szintű nyelvészduma, az átlépheti az adott
levelet, vagy annak egy részét. Én is így teszek néha.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re: Jo, akkor nyelvhasznalatrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0074, :
>Merd am ki dekara pontosan, hogy mindig csak annyi
>tiszteletet adj, amennyit kapsz! Nehogy veletlenul jobb

Pityu! Mivel moderatorunk nincs, ezert megkerlek, hogy 
ezt a temat MOST fejezd be itt a listan.
A stilust pedig tartogasd mashova.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re: en - te - o - .... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tamás írta:

>Korlátozottan, a birtokos névmás esetén ismerik az obviatív 
>kategóriát a szláv nyelvek is: az alany birtokát a "svoj" névmás 
>fejezi ki, így szovák "on c^ítal _svoju_ knihu" 'olvasta a 
>(saját) könyvét', de "on c^ítal _jeho_ knuhu" 'olvasta az ő 
>könyvét (a másét)'. 

Ez a forma létezik az északi germán nyelvekben is: dán "han lćste sin bog" -
olvasta a (saját) könyvét, "han lćste hans/hendes bog" - olvasta (egy
másvalaki) könyvét.

Gyuri
+ - Re: Holt nyelv volt-e Jezus koraban a bibliai heber (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tamás írta: 

>Idézném Pusztai Viktóriát: "Általánosnak tekinthető az a nézet, hogy 
>a misnai héber a Judea területén már századók óta beszélt köznyelvből 
>alakult ki erős arámi hatásra. A II. Templom pusztulása [Kr.u. 70.] 
>után megszakadt a bibliai héber irodalmi tradíciója, helyét a 
>köznyelvi változat vette át. A misnai héber beszélt nyelvi voltát 
>legmeggyőzőbben az ún. Bar-Kochba-levelek bizonyítják."  

>Persze az is kérdéses meddig 
>tarthatta volna ez még beszélt nyelvként az arámival szemben: a fenti 
>eszmefuttatás szükségét érzi bizonygatni, hogy a korban használt 
>héber nyelvváltozatot egyáltalán beszélték: egy virulens nyelv esetén 
>értelmetlen dolog ez irányban érvelni. 

Van értelme az érvelésnek, bár egész más, mint amit te gondolsz.
Meggyőzödésem szerint Pusztai Viktória azt az általánosan elterjedt tévhitet
kívánja cáfolni, amely szerint a héber mint beszélt nyelv Jézus korában már
halott volt, s az ország zsidósága kizárólag arámul érrintkezett egymással.
Ez az elmélet az első tudományos misnai héber nyelvtan szerzőjétől, Abraham
Geigertől ered, aki szerint a misnai héber csupán mesterséges irodalmi nyelv
volt, amit a tannaiták hoztak létre bibliai héber és arám elemek
keverésével. Geiger elméletét jóformán az egész nem-zsidó tudományos világ
kritika nélkül elfogadta. M. H. Segal nem sokkal Geiger nyelvtanának
megjelenése után, 1908-ban publikált úttörő írásában elsőnként bizonyította
a misnai héber beszélt mivoltát, s elméletét az ötvenes-hatvanas évek júdeai
leletei - s ezek közt is legdöntőbbben a Bar Kochba-levelek -
megerősítették. Valamiért ez az elmélet - amely a mai hebraisták széles körű
támogatását élvezi - nem terjedt el annyira a szakmai körökön kívül, mint
Geiger álláspontja. Magyar nyelvű publikációban a Jézus korában beszélt
héber nyelv említésével csak az utóbbi évtized során találkoztam, Pusztai
Viktória írása ezen kevesek közé tartozik.

Arról pedig valóban csak spekulálni lehet, meddig tarthatta volna még magát
a héber beszélt nyelvként. Aramaizált formájában már Jézus korában is több
száz éves múltra tekinthetett vissza, ez önmagában tehát nem lehet a
közelálló hanyatlás előjele. Beszélt nyelvként egy jól definiálható
közösség, a judeai zsidóság céljait szolgálta. Ezen belül különleges
társadalmi funkciója is biztosította fennmaradását: Judea és Jeruzsálem
egészen a Bar-Kochba lázadás leveréséig a zsidóság szellemi központja is
volt, halachikus döntésekért az egész ország (beleértve az arámul beszélő
Galilea lakosságát is, amelyet Judea zsidósága alacsonyabb státuszúnak is
tekintett) az itt élő írástudókhoz fordult, s maguk a döntvények az itt
beszélt héber nyelven hagyományozódtak orális formaban. Úgy gondolom, hogy
ha drasztikus társadalmi változások nem következtek volna be - a Templom
elpusztítása, a judeai zsidóság lemészárlása és maradékának elüldözése,
amelynek következményeként a vallási központ Galileába tevődött át -, a
misnai héber még évszázadokon át élhetett és virulhatott volna disztinkt
nyelvként az arám mellett.

Gyuri
+ - Re: Bar Kochba keme (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Láng Attila írta:

>Az általam írt történetben jobban hiszek. Egyrészt mert az -- ha 
>emlékeim nem csalnak -- Grätzer Józseftől származik, másrészt mert ha 
>a kém nyelvét kivágták, akkor tudhatott írni, ha nem tudott írni, 
>akkor tudott volna mutogatni vagy a porba rajzolni. 

Kedves Attila, higgyél bátran bármelyik verzióban, attól még egyik sztori
sem hitelesebb a másiknál. Mindkét legenda fiktív - ezt Tamás említi is -,
vagyis csak a barkochbajáték eredetét magyarázó népi szájhagyományban él. A
legenda sem ebben, sem a Tamás által hozott formájában nem szerepel sem a
Bar Kochba korabeli forrásokban, sem a zsidó hagyományos irodalomban, sem
szépirodalmi műben, de egyáltalán: nincs olyan írott forrás, amely a
legendát a játék nevének magyarázatától függetlenül említené.

Grätzer József részletesen ír a barkochbáról a "SICC"-ben, a név eredetéről
azonban itt nem szól. Persze neked lehetett más forrásod is.

Gyuri
+ - Re[7]: Filmcimek felreforditasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

OFF
hix.nyelv #74, Mártonfi Attila:
> Koltayról beszéltünk. Nem filmművészetről.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hallottam még erről a Koltayról, 
még az arca is előttem van egy interjúból. De hogy valójában ki ő, 
mit tett és nem tett, nem tudom. Ennek pedig az az oka, hogy távol 
áll tőlem a filmművészet, emiatt már az általad felvetett distinkciót 
sem tudom értelmezni magamnak.
ON
+ - Javitas: Re: en - te - o - .... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

hix.nyelv #74, Racskó Tamás:
> Az exkluzív "mi" azt jelenti, hogy ebbe az(ok) a személy(ek) nem
> értendő(k) bele, aki(k)hez beszélünk (vö. maláj "kita" 'mi, köztünk
> ön(ök) is'); ezzel szemben az inkluzív kategória kiterjed a
> hallgató(k)ra is (maláj "kami" 'mi, de ön(ök) nem'). 
A fenti korábbi hozzászólásomban az eredeti "inkluzív" - "exkluzív" 
mondatsorrendet felcseréltem (a hagyományosabb) "exkluzív" - 
"inkluzív"-ra, azonban a maláj hivatkozások tekintetében erről 
elfeledkeztem. Tehát a maláj "kita" 'mi, köztünk ön(ök) is' az 
_inkluzív_, és a maláj "kami" 'mi, de ön(ök) nem' az _exkluzív_ 
névmás. Elnézést a figyelmetlenségért.
+ - Re: Bar Kochba keme + honfoglalas forditasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #74, Láng Attila D.:
> Az általam írt [Bar Kochba] történetben jobban hiszek. 
Az igazság az, hogy én sem a tiedben, sem az enyémben nem hiszek. Ezt 
volt hivatva kifejezni a "fiktív eredettörténet" szókapcsolat. 
Szerintem ez egyfajta nagyvárosi legenda (vi. hoax), az én forrásom 
(Magyar nagylexikon) egyértelműen a XX. sz.-i Budapesthez kapcsolja 
az elnevezés keletkezését. Szerény véleményem szerint először volt a 
név történet nélkül (avagy ma már megállapíthatatlan hagyomány 
alapján), utána "magyarázási kényszerből" született a legenda több 
variációban. A tiéd valóban kidolgozottabb, csak kissé Monty Python- 
os :-), értem ezalatt, hogy kevéssé valószínű, hogy egy összecsapás 
oda kulminálna, hogy a sértett (sértő?) fél kezét-lábát-nyelvét 
veszti és életben marad. Vitatkozni erről nem érdemes, még az is 
meglehet, hogy eredetileg az Activityt akarták barkochbának hívni 
(ahhoz pedig kell rajzolni is; írni pedig nem tudom, a korabeli 
judeai átlagpopuláció mennyire tudott), csak utólag egyszerűsödött 
szimpla mutogatássá... :-))  

> hja, a szótárt szlovákok készítették szlovákoknak... 
Ha a Chrenková-Tankó párosról készítette, akkor ők éppen magyarok. 
Inkább arról lehet szó, mennyire részletezik a jelentéstani 
különbségeket. Én pl. meg szoktam nézni az "ajánlott" idegen szavakat 
a másik szótári irányban is: ez sokszor eligazít.  A középszótár pl. 
az "obsadit^"-ra az alábbiakat hozza: "1. lefoglal (helyet); 
elfoglal, betölt (pl. állást); 2. (kat.) megszáll; 3. beültet, 
teleültet; 4. betölt (pl. állást)". Ebből látható, hogy a "vlast'" 
'hon, haza' szóhoz csak a 2. jelentés illik. Egy szótár azonban, 
sajnos, csak a nyelv csontvázát tartalmazza, az "élő hús" eléréséhez 
már nyelvismeret szükséges.  

> De mondok valamit: hozzuk párhuzamba a magyar honfoglalást az
> európaiak beözönlésével Amerikába. 
A példa jogos: ha jól emlékszem a Depardieu szerepelte film alcíme 
"Conquest of the Paradise" volt. Ez éppen párhuzamban van az 
angolszótárazott "honfoglalás"-sal, vi. a "Magyar/Hungarian/Árpád's 
Conquest (of Hungary)"-val. Mind a "Norman Conquest" vi. Anglia 
normannok által történő elfoglalása, mint a "Conquest of America" 
kifejezésekben a szó értelme az, hogy egy "civilizáltabb" hatalom 
meghódít egy "kevésbé civilizált" területet. Ebben a viszonyban az 
erkölcsi győztes a meghódított. Ezzel szemben a magyar "honfoglalás" 
a magyaroknak[*] nem ezt jelenti: pozitív üzenete van, "végre hazát 
találtunk". Amikor a szót lefordítjuk, ezt az aspektusát kell 
visszaadnunk.  
Próbálkoztál még az angol "occupation" szóval. A fenti film az 
amerikai benszülöttekből némi felháborodást váltott ki, s többek közt 
a "conquest" szó eltörlését is szorgalmazták vmi. durvábbra (mert ők 
így élik meg), pl. "occupation"-re. A magyar párhuzam: 895-ben 
honfoglalás ("conquest") történt, de az I. vh. előtt Boszniát 
elfoglaltuk ("occupation").  
Persze a "Magyar Conquest" jó egy hosszabb munkában, ahol két 
mondatban ki lehet fejteni, hogy miről van szó, így az olvasó képbe 
kerül. De filmcímnek -- ahol ilyen magyarázatra nincs lehetőség, 
valamint a populáció közép- és kelet-európai történelmi ismereteinek 
szintje nem mérhető --, annak nem jó: minthogy más népek történelme 
tapad a szóhoz. Emiatt pl. mindegy hogyan fordítjuk eszperantóra: 
gyökértelen[**] nyelv, gyökértelen szójelentésekkel, nem kell azokhoz 
alkalmazkodnunk, fogalmainkat akadály nélkül elhelyezhetjük benne. 
A "Heimatgründung" is jó lehet, viszont nem tudom felmérni, hogy egy 
echte németben is azt ébreszti-e, amit bennem.  
Volt még a fenti angol változata, "homeland foundation". A 
"foundation" elviekben jó lenne (vö. ausztrál "Foundation Day" az 
'1788-as brit partraszállás ünnepe'), de a "homeland" nem. Angolul 
egyszerűen nem létezik az a fogalom, hogy 'hon, haza'. Pl. "homeland" 
csak akkor van, ha távol vagy tőle; ha ott van, akkor "home", 
"country" (de ezek nem felcserélhetőek, idiómánként rögzített a 
használatuk), ill. az ország/népnév használata. Így lenne "Foundation 
of Hungary", de ez pedig jobban írja le a Szent István-i 
országalapítást, mint a magyarok bejövetelét. Ez persze a német 
"Heimatgründung" esetén is megfontolandó probléma.  
[* Most tekintsünk el attól, hogy a "magyarok" számára úgy _en bloc_ 
pozitív fogalom-e a honfoglalás. Ezt szlovák létemre 
munkahipotézisként én is el szoktam fogadni.]
[** Eszperantistáknak: a "gyökértelen" kitételt itt nem kritikaként 
használtam, hanem metafóraként.]

> Azt hiszem, "amerikai típusú lelkesedés" értelemben már használatos a
> das Wow.  
Jó, jó, én én német fonetikai viszonyok közt keletkezett szóra 
gondoltam, ha nem is hangsúlyoztam ki: temészetesen a "Guglow", a 
"von Bülow" nevek német szavak, de szláv szerkezetűek. Ugyanide 
csatlakoznak mostanság az olyan angol eredetű szavak, mint a "Wow" 
/woh/, a "Glasgow" /gläsgoh/. Ezekkel állnak szemben a németben a 
"StrOH" (vö. a. "strAW"), a "BoGen" (vö. a. "boW"), ill a "-gAU" végű 
településnevek (vö. a. "GlasgOW"), stb.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS