Sziasztok!

Bar tegnap mar jeleztem, hogy a Hold keringese nem gyorsulhat a foldi
arapaly miatt, azonban ujabb hibaval probaltam javitani a hibat, legalabbis
ketkedve fogadtam a Hold tavolodasanak gondolatat. Annyi mindenkeppen igaz,
hogy mikozben az arapaly miatt a Fold forgasa lassul, a Hold egyre tavolabb
kerul a Foldtol. De ekozben a Hold keringese is lassul, mind a
szogsebesseget (keringesi periodusido no), mind a palyamenti sebesseget
tekintve. A nagyobb tavolsag miatt azonban ezzel egyutt a Holdra juto
perdulet eppenhogy no a Fold-Hold rendszer vonatkozasaban, es ez
egyensulyozza ki a lassulva forgo Fold csokkeno perduletet. Ugyanis a
perdulet megmaradas torvenyenek mindenek felett ervenyesulnie kell.
Altalaban is kiolvashato az egy kozepponti egitest korul keringo bolygok
(holdak) adataibol, hogy a kozepponttol tavolabb keringo bolygok (holdak)
keruleti sebessege is, es szogsebessege is kisebb.
...     sebesseg  periodus ido
...       [km/s]   [nap]
Merkur  47.9      87.9
Venusz  35.0     224
Fold    29.8     365
Jupiter 13.1    4333
Pluto    4.7   90800
 Ebbol kovetkezik, hogy a perdulet novekedese adott tomegu hold eseten
nagyobb tavolsagal, es kisebb szog-, es palyamenti sebesseggel jar. Ahogy a
Hold tavolodik, ugy csokken az arapaly erok szerepe, igy a folyamat idoben
egyre jobban lelassul, elhuzodik (alighanem a jovobeli vegtelenbe).
Gondolom, es remelem, hogy masok is erre a velemenyre jutottak.

A gondolatot folytatva ugyancsak az arapaly erok lehetnek felelosek azert,
hogy a bolygopalyak alakja tobbnyire alig-alig ter el a szabalyos kortol.
Keplernek nagy szerencseje volt, hogy a Marsot tanulmanyozta, mivel a Barre
altal szabad szemmel vizsgalhato bolygok kozul a Mars excentritasa a
legnagyobb, de ez is csak 0.0934 (egy szamitogep kepernyojenek sokszor
nagyobb a torzitasa: egy negyzet rajzolasaval, es lemeresevel konnyen
ellenorizhetitek). Ha a Venusszal probalkozott volna, soha nem jon ra, hogy
a bolygok elipszispalyan mozognak. Ha a Naprendszer veletlenszeruen jott
letre, akkor valami magyarazat szukseges ahhoz, hogy miert majdnem szabalyos
kor a legtobb bolygo palyaja, es ugy tunik az arapaly erok nehany dologra
fenyt deritenek. Ugyanis az excentrikus palyan mozgo egitesteknel a
perihelium kozeleben erosebbek ezek az erok a kisebb tavolsag miatt, tehat a
kozelallasban erosebb a perdulet kivandorlasa a kozponti egitestrol a
keringo egitestre, ekkor ervenyesul jobban a palyakorrakcio. Sajnos a Merkur
kilog ebbol az elmeletbol, jolehet o van a legkozelebb a Naphoz, igy szamara
tovabbi magyarazat is kellene.

Ui: Megkapva Kalman reagalasat, nehany korrekciora szorulok. Nem az Omegat
akartam irni, hanem az Orinon csillagkep egyik csillagat, de sajnos mar eleg
regen olvastam azt a cikket, es a nevekkel is hadilabon allok. :(
Mindenesetre jol lathato fenyes csillagokrol van szo, amelyeket az
egyiptomiak kulonfele istenekkel azonositottak. Ha lesz idom (szerencsere
jonnek az unnepek:), megkeresem a cikket.

A dagalypup keseserol, vagy eppen sieteserol ugyan az SH sorozat fizika
konyveben van szo, de ezt is regen olvastam, igy az allitasom inkabb csak
egy rogtonzott hibas modellalkotasnak az eredmenye, amelyben a Fold all,
elvegre en a foldon allok. :) Persze, ha a Fold forog, es a Hold marad le
mogotte szinte allva, akkor valoban  sietes lesz a kesesbol. Igy valoban,
ahogyan irod, ez a a dagalypup elore huzna a Holdat, es a gyorsitonak tuno
ero okozza a Hold tavolodasat, es paradox modon a lassulasat, mikozben a
perdulete novekszik. (A mozgasi energiaja csokken, de a teljes mechanikai
energiaja no.) De a fo problemamat az idezett lapon az a kitetel okozta,
hogy a Hold gyorsul, ami nagyon nehezen hiheto volt szamomra, igy ha nehezen
is, de nemileg tisztazodott szamomra a kerdes, es nyugodtabban tudok aludni.
Es bar a lap helyesen emliti, hogy a periodusido lassul, de a sebessegrol
rosszat irt.

Udv: Takacs Feri

Zoli,

> milyen deffiniciot adott az agyra, de megteszem majd.
> Mindenesetre irok egyet en is, es utolag nezem meg,
> van-e kulonbseg, es miben all az.
OK. De szerintem az agy is egy azon dolgok kozul, amit onmaga, sajat
letezese definial.

J.

 [Hungary]

>összefoglalója. Épp ezért ütköztem meg annyira a cikkben maradt egyetlen
>súlyos tévedésen. Először azt hittem, elgépelés, de VJ a mai cikkben
>megismételte és hangsúlyozta a korábban leírtakat.

Koszonom a helyreigazitast, igy szerencsere nem ragad meg a hulyeseg se az
en, se a tobbiek fejeben.

Erdekes modon azt tudtam, hogy a Higgs nem a gravitacio bozonja, megis
leirtam a hulyeseget. Azt viszont eddig rosszul is gondoltam, hogy a Higgs
mechanizmussal megoldodna a gravitacios problema is. Amit megertettem
belole, hogy a Higgs ter egy mechanizmus lenne, ami nyugalmi tomeget ad a
reszecskeknek, a Higgs bozon pedig ennek a hatasnak a bozonja lenne. Tevesen
automatikusan felteteleztem, hogy ez egyben a vonzo tomeg kerdesere is
szolgaltat magyarazatot.

En fizikabol csak szilardtestfizikat tanultam a muszakin, jo regen, egy
azota reg megszunt kepzesi forma kereteben. Azt se hasznaltam sose, viszont
a fizikai erdeklodesem megmaradt. Van, amit rendesen, a matematikajaval
egyutt megertettem, pl. a Dirac-egyenlet teljesen elbuvolt, de ami mondjuk
40 evnel fiatalabb eredmeny, es nem pont olyan, amit a szilardtestfizika
vagy valami szukebb, pl. felvezetofizika  miatt tanultunk, az mar messze tul
van azon, hogy reszleteiben megprobaljam megismerni. Szoval mondjuk T'Hooft
vagy Higgs messze nem tunt olyannak, amit nem "foglalkozas koreben
elkovetett" szinten meg lehetne rendesen erteni. A felig megertett dolgot
meg jol felre lehet erteni...

Kerdeznek akkor kicsit a Higgsrol.   :-)
Higgs bozonnak hivjak, a bozonok kolcsonhatasokat szoktak kozvetiteni. Ez a
bozon tulajdonkeppen mi kozott kozvetit? (valoszinuleg ezert ertettem felre
az egeszet, valahogy ugy, hogy mondjuk az osszes tobbi reszecskehez
kozvetit, es akkor mar csak egy fel lepes belekeverni a gravitaciot)

Udvozlettel, Jozsef

ui. lehet most mar magyar karaktereket hasznalni? (dgy cikkeben a magyar
ekezetek nalam jol olvashatoak)
árvízturo tükörfúrógép

Minden adatot valahonnan  atvettem, de lehet tulhaladott. 
Nincsenek abszalut igazsagaim. Ezert tartom hasznosnak a 
vitaforumot.
---------------
Takacs Ferenc

Bolygomozgas < Merkur, Venusz, pororoca;

- a Merkur, Venusz adatok csakugyan tevesek, egy elavult 
adatsorbol vettem ki,
Mar haron napja meg van az altalad is ajanlott Web oldal.
- a"pororoca" nem partmenti arapaly. Evekkel ezelott lattam 
egy reszletes dokumentum filmet,
de akkor nem erdekelt az ok. Csak a katasztrofalis viz 
visszafolyasra emlekszem, amely heteken keresztul tartott
es tobbszaz kilometert tett meg.
Amiota Internettel rendelkezem megkerestem egy Brazil Web 
oldalt, onnan tudtam meg, milyen periodusban zajlik le
valamint azt, hogy nincs egyertelmu valasz az okat 
illetoen, de januar elejetol egesz majusig tart, valtozo 
intenzitassal. 
Amikor megalkodtam a cikloid bolygomozgas lehetseges 
formajat akkor jutott eszembe, hogy ezzel talan 
magyarazhato. 
A periheliumban eroteljes Fold sebesseg lassulas all be, 
amely a korforgasos elvbol nem adodik ilyen 
nagysagrendunek. 
Masodszor a folyo foldrajzi helyzete kedvez ennek a 
jelensegne, azaltal, hogy kozel parhuzamos es az egyenliton 
fekszik, 
keleti iranyba folyik,elotte a nagy viztomeggel. 
A viz tehetetlensegi ereje hajtja visszafele. Az 
intenzitasa valtozo, meg a napi ciklusban is.

<Arisztotelesz is igy gondolta meg, mivel nem tudott meg a 
surlodasrol,
<azonban Newton torvenye hatarozottan kimondja, hogy az 
allando mozgas
<fenntartasahoz nincs szukseg erore (es az allando 
forgomozgas ennek egyik
<esete). Ez a torveny meg az alt.rel. elmeletevel is 
osszhangban maradt.

- az orokmozgas a tehetelenseg aran, az egyenesvonalu 
mozgasra ervenyes, surlodas mentes kornyezetben. 
A korforgas utelterest kovetel. 
A gravitacio csak kenyszeriti az ut elteresre, de nem tud 
energiat hozza adni. Igy egyertelmu, hogy nem kepes korbe 
forogni, 
tehetelensegi energiaveszteseg nelkul. Erre alapoztam, hogy 
csak cikloid mozgast kepzelek el.
- a nem egyenletes periodussal forgo egitestekkel 
kapcsolatos elvek, feltevesek, de ha jo a Naprendszer 
mozgasi elv,
kell legyen magyarazat.

Agymodel

<A masik levedhez csupan annyit szeretnek hozzafuzni, hogy 
az egyedek reszben
<szabad cselekvesi kepessegeit joggal nevezhetjuk az egyen 
sajat szabad
<akaratanak megnyilvanulasanak, de ehhez nem lehet 
kategorikusan
<hozzakapcsolni a jo fogalmat. 


- Tokeletesen egyetertek veled, abban ami a jo es rosz 
megiteleset jelenti tarsadalmi (kozossegi) szempontbol,
de kihangsulyoztam: a maga reszere, ott es akkor! Lehet, 
hogy egy perc mulva mar szamara is rosz ami jo volt, 
de az mar; nem akkor es nem ott. Vagy lehet ott, de nem 
akkor (ter-ido). Sokszor mondjak; nem jutott eszembe ennel 
jobb!
Nem minden esetben szandekos, vagy elore megtervezett 
(sokszor nincs ido ere) a cselekedet, inkabb kepesseg fuggo.
Minden egyednek vannak sajat ertekei. Ez a veleszuletett 
bun! A tarsadalmi kozossegek a tortenelem folyaman mindig 
aval kuzdottek, hogy mindenki fogadja el az egyseges 
ertekrendet. Nem sikerult soha, vagy tobbe-kevesbe, de csak 
ideiglenesen.
Minden tarsadalmivaltozas felboritja ezt a rendet. A jo es 
rosznak van kozossegi megitelese es egyedi megitelese. 
Termeszetesen kell valalni a kozossegi ertekeket vagy a 
nemvalalsnak a kovetkozmenyeit, de ettol az elv nem 
valtozik.

------------------
Kalman

<Van, de olyat szobaban nem fognak eloallitani:
csillagtomegu forgo fekete lyuk kell hozza, hogy
eszre lehessen venni a jelenseget.


- azt jegyeztem meg irasodbol, hogy a gravitacios 
forgonyomatek, legalabbis a Naprendszerben kizart.
- az ingaperiodus egyezeset a bolygo periodussal, mastol 
meg nem hallottam idaig.
- termeszetes, hogy vannak felteveseim. A befutott emberek 
nem kozlik felteveseiket, mielott meg nem 
bizonyosodnak rola, de en igy is jonak tartom a vita veget. 
A nemegyetret o velemenyek is vezethetnek
uj utra.
Szerintem, ha a bolygok sajat tulajdonsagai szerin 
keringenek, kolcsonhatasban, nem azt jelenti, 
hogy nem keringhetnek kozel azonos sikban,

--------------------
Zoli

<Egyebkent korabbi leirasaimbol nem hianyzott az alapelv.

- bocsanat, de nem olvastam korabbi irasaidat. Nem reg 
leptem be a HIX-be. Mirol gondolod, hogy nem olvastam masok
ezzel kapcsolatos elveit?

<Emlekeztetem a tisztelt olvasokat, hogy a szaglas molekulak
<sajatrezgesenek detektalasan alapul.

- lehetsegesnek tartom azt, hogy a szaglo receptorok a 
rezonancia alapjan reagalnak a kulombozo szagokra.
Valami kell szelektalja szpecifikusan, de en nem ezen az 
uton haladok, hanem csak abbol a
szempontbol van szuksegem az elv bizonyitasahoz, hogy egy 
szpecifikus ingert (altalaban analog) atalakit
a minden vagy semmi elven, digitalis ingersorozata, stabil 
amplitudoval, valtozo fazissal es frekvenciaval, stb.
Mindegy, hogy milyen biologiai folyamatok zajlanak le ennek 
erdekeben. Vannak ezzel kapcsolatos velemenyeim is
a "bioaramok" weboldalon.
Az volt a tervem kezdettol, hogy mindent beepitsek, amit 
eddig bizonyitottan megismertek - s en is ismerem - 
az idegi mukodessel kapcsolatban. Ha vegig tanulmanyozod, 
eszreveszed, hogy mukodik azzal, amit eddig felfedeztek.
- az en modelemben nincs szukseg PLL mechanizmusra.

<Mas: Honlapodon hosszasan foglalkozol a felteteles 
reflexek jelentosegevel.

- a felteteles reflexel kapcsolatban azt hangsulyoztam ki 
(ez is bizonyitottan letezik), hogy ezideig, ezzel 
kapcsolatban csak komplex
cselekedeteket tanulmanyoztak ( a Kutyuli palda), de a 
felteteles reflexnek van egy lekisebb formaja, egysege
Ennek elonye az, hogy a legkisebb reflex utan barmikor 
elterelodhet a reflex utja, mint a kutyuli peldaban is,
egy masik informacio altal. Nem kotelezo az egesz komplex 
reflexnek lefutnia. Igy az emberi (allati) cselekedetet
az informacio, csak a reflex iranyat valtoztatja az elet 
folyaman. A genezissel beindul es a halallal megall.

Udvozlet Szocs.

Sziasztok !

Nem varva meg az amugy szuksegszeru es egeszseges ledorongoast,
tovabbmegyek kisse az agy lenyegenek puhatolasaban, de
a gondolatok rendszerezetlensegeert elnezest kerek.
Megjegyzeseket teszek a korabbi cikkeimhez mintha naplot
irnek, feljegyezve mi az ami meg ma eszembejutott es hozzafuzendo, 
ill. vizsgalat targyat kepezi:

-Nem latok lehetoseget kifogastalan kozertheto definiciot 
 adni az agyra, mert sokfelet lehetne adni. Ha a tul altalanos 
 'adat-rezonatort' adom, az csaknem semmitmondo. 
 'Komparativ fuggveny-analizator fuggveny-transzformacios
  funkcio-generatorral' jobb lenne, vagy kozerthetetlen ?
- Kulonbozo elolenyek agyanak neuronhalozati strukturajat 
  ugy velem sajatos erzekszerveik determinaljak.
- Az emberi elmeben valszeg a viszonylag rovid mintak 
  hosszu sorozatokba szervezve uj mintakat alkothatnak, 
  melyek ugyancsak komparalhatok mas hosszu 
  mintasorozatokkal.
- Start utan megindulo mukodese nem kizart, hogy 
  fraktalgeometriaban ismert mintak szerinti lesz.
- Ha a neuronokat szub-agynak minositjuk, akkor kivankozik,
  hogy az emberiseget szuperagynak minositjuk, de van-e
  szupertudata ?
- A tudat a kovetkezteto kepesseg, azaz a valtozasok valoszinusitesenek 
  kepessege. 
- Az emberisegnek mint komplexumnak olyan modon lehet 
  tudat-elmenye, hogy tapasztalja - a kozos elhatarozasok  
  pl. kuldjunk szondat a Marsra - megvalosulnak. 
  Onellenorzeskor megallapithatja, torekvesei elerese 
  sikeres, es nem kizarolag veletlenszeru folyamat eredmenye, 
  tehat az egyuttmukodes kedvezobb, mint annak hianya.
- Aperiodikus jelek egy resze leirhato tomorebben 
  logikai algebraval, mint egyeb leirassal.
  Kisebb memoria-kapacitasu egyed neuronja logikai leirast 
  keresve Monte-Carlo modszerrel, talalat eseten 
  tomoritheti a vett mintakat (idofuggvenyeket).
  Azt mondjak rajuk - lassu, de logikusabb a gondolkodasuk,
  mint a konnyen magoloknak.
  Viszont sokat hibaznak, ha meghibasodott csomagjaikat
  is kicsomagoljak es elelnorizetlenul tovabbitjak. 
- Gratulalok Takacs Ferinek, akkor is, ha kiderul, cafolhato a  
  Napra vonatkozo feltevese.
- A neuronok kozul tobben valoszinuleg parhuzamosan
  ugyanazon jeleket dolgozzak fel, de eseti hibazas
  eseten vajon, mikent javitanak ?
- Az alom arra valo, hogy tesztelje a rendszer mukodokepesseget,
  kipihentseget, munkakepesseget ismert mintakbol veletlen 
  esemenyeket generalva ?
  Az elso fittek, kipihentek ebresztgetik ily modon a tobbieket ?
  Ha megszunt valamely perferia elerhetosege, a neuronok 
  megtanuljak, hogy nem kell tesztelniuk ?
  Az elszakadt osszekotteteseket az ossejtek kutatasanak 
  elorehaladtaval meg fogjak oldani, es meg sok egyeb
  lehetoseg is kinalkozik, de nagyobb erokkel kellene
  kutatni ebben az iranyban is.
- A heurisztikus gondolkodas sokakat idegesit ?

Udv: zoli