Kedves Lista!
Aki az I-III. részt nem olvasta, annak helyenként hézagos
lesz a mondanivaló. Azonban teljes képet csak az eddigi és
ez utáni fejezetek együttes ismerete nyújthat a
teleportációról.
Ha az ember megfigyel "spontán" teleportációkat, akkor
joggal merül fel benne, hogy ha az ő bármely gondolatának
vagy tettének köze lehetett hozzá, akkor azt fokozatosan
rekonstruálja, és ezáltal végül egyre közelebbi beszélő
viszonyba kerülhessen a jelenség lényegi alkotóelemeivel,
mozgató rugóival. E közeledés végpontja mi más lehetne,
mint az irányított, uralt érdemi teleportáció. A
kísérletező elme nem tehet mást, mint aktív hipotézisek
tömkelegét állítja fel, és nekilát velük kísérletezni. A
hipotézisek többsége természetesen "cigányútra" fog futni,
de egy részük a további finomítgatásokra méltónak fog
bizonyulni, miközben szorul a hurok a becserkészésre
ítéltetett Titok körül.... Nálam az a Titok kristályosodott
ki, hogy teleportálni nem az egyén gondolatainak a magányos
átstrukturálásával, hanem a saját gondolatainknak a többi
ember gondolataival való speciális együtthatása által
lehet, amely "konstrukciók" kicsikarására ráadásul nem is
minden helyzet alkalmas. A gondolatok egyéni
átstrukturálása tehát csak a teljes ciklus egyik fele,
ráadásul a kisebb gyakorlati jelentőségű fejezete. A Nagy
Mesterek egészen bizonyosan így "dolgoztak"........ Miért
lenne mindez másképp, ha a fizikai világban az élő
szervezet ama jelsorai hol érzékelnek, hol meg vezérelnek.
Amit nem érzékeltünk, mert nem is létezett, azt a részletet
nyilván vezérelni sem fogjuk tudni. Ebben rejlik az arra
irányuló garancia, hogy teleportálással lopni az abszolút
képtelenség netovábbja. A teleportálás tehát a
holostrukturális közeg helyreállító, ön-regeneráló
funkciója, amely csalafinta romboló értelemben nem
működtethető, de ezen destruktív kategóriák PERIODIKUS
ellensúlyozásaként viszont köteles működni; - ez az alap-
evidenciák abszolút evidens csimborasszója.
E gondolat-kísérletekben kikristályosodott bennem, hogy
érdemben teleportálni nem az egyik szuper-felszereltségű
kutató laboratórium egyik pontjáról a másikra lehet, tehát
első megközelítésből nem fizikai jelenségként tekintek rá.
Aki ezt teszi, annak akkor is drukkolok, ha ő netán
lepocskondiázza az én erőfeszítéseimet! Valamennyi
információt az ilyen titkos erőfeszítések bajnokainak is
fogok tudni nyújtani a cikk-sorozatban, de nem ez az én
csapás-irányom. Én nem fizikai jelenségként, hanem
ESEMÉNYKÉNT és/vagy FEJLEMÉNYKÉNT tekintek az érdemi
teleportációra.
Eseményt és/vagy fejleményt befolyásolni vagy a szereplők
szuggeszciójával, manipulációjával, speciális stratégiájú
információ-közléssel lehet, ami stressz-struktúra
manipuláció, vagy a káosz-elmélet statisztikai
megközelítésével lehet kapaszkodókat keresni. Ez utóbbi
esetben kozmikus őr-szoftvereket kell feltételeznünk,
amelyeket ha megszólítunk, akkor vagy felfedik a saját
létezésüket, vagy csöndben maradnak.... Egy káosz-elméleti
kapaszkodó máris van: a férfi-nő egyetértéssel garantáltan
lehet a Szerencse Kvázi-Dimenzióját befolyásolni, ezt bárki
leellenőrizheti. Azonban mivel a férfi-nő viszony
globálisan is a padlón van, ezért nem ezt a módszert fogom
kidomborítani, hanem férfi lévén egy "férfias" módszert
fogok favorizálni; - noha végülis minden egyes
teleportációs lehetőségről és hipotézisről meg kívánok
emlékezni a cikk-sorozatban. Ami pedig az érdemi
teleportációt illeti, az nem más, mint materializálódott
érzéki csalódás. Ha tehát nem jármű-vezetés közben, vagy
nem társaságban lep meg bennünket egy érzéki csalódás,
akkor ne kívánjuk a fenébe, hanem várjuk ki a végét, hátha
materializálódik. Ha pedig érzéki csalódás nélkül rögtön a
három-dimenziós csal(-ód-)ás jön, hát akkor köszönjük meg
annak, aki végrehajtotta.
Ha a magányos perceinkben vagy álmunkban olyan érzéki
csalódás lep meg bennünket, amely kellemetlen érzésekkel
jár, akkor a vallásunk legfőbb jelképe nevében parancsolva
mondjuk azt, hogy "Sátán, ........ nevében parancsolom,
TÁVOZZ!" Ezt a formulát méltatni szokták a vallások. Ha
álmunkban elpimaszodnának a kellemetlen szomatikus
tünetekkel, netán epileptoid rángásokkal járó érzéki
csalódások, akkor aludjunk hófehér fejfedőben, vagy
kispárna-huzattal a fejünkön. A fehér szín alaposan
leszigeteli ezeket a sötétségben is jelen lévő, infra- és
ultra-fény jelenségekben is előforduló ún. fotorefrakciós
szingularitásokat, végső soron "atrocitásokat"..... Az
epilepsziát ugyanis a fotorefrakciós szingularitások
okozzák. Az extrém fizikai és/vagy szellemi terheléses
napokon a fehér fejfedő vagy kendő viselése nappal is
érezhetően jótékonyan hat a napi fáradási görbére. Ezt
bárki érezni fogja, és leellenőrizheti a különbséget, de
csak extrém leterheltségű időszakban fogja érezni magát az
igazi különbséget.
Noha a cikk-sorozatban minden általam kinyomozott
teleportációs esélyre és módszerre kitérek, de annak egy,
sokak által a leginkább gyakorolható módjára fogok a lehető
legtöbbet összpontosítani. Ezt a módszert a Kozmosz hajtja
végre, és nem az ember. A homo sapiens csak rábírja a
Kozmoszt, hogy méltóztasson nem berozsdásodni hagyni ezt a
képességét, amit a megfigyelhető spontán teleportációkkal
végülis rendre elárul; - és hát mi hősiesen állunk elébe
ennek a dolognak, nem futamodunk meg az égi manna
elől...... Ez ugyebár az "időág-leltár" módszer. Azonban ez
csak egy általunk tökéletesen uralt stressz-struktúra
részeként lehetséges. Ezért fogunk sokat és aprólékosan
foglalkozni az időágakkal.
Nézzünk meg a Bibliából kettő teleportálós esetet, és
rekonstruáljuk azok stressz-struktúráját. Nevezetesen,
amikor Illés lisztet és olajat teleportál 3 és fél éven át,
illetve amikor Jézus bort teleportál a kánai mennyegzőn
uszkve 3 és fél órán át......
Illés az ószövetségi Királyok Könyvében igazán végszükség-
helyzetben teleportált lisztet és olajat 3 és fél éven
keresztül, tulajdonképpen a szállásadó özvegyasszonnyal
együtt. Később Elizeus, Illés tanítványa szintén hiteles
végszükség-állapotban teleportált egy másik helyzetben.
Jézus a kánai mennyegző lakodalmon bort teleportált, habár
sokan ezt úgy magyarázzák, hogy pálinkát vizezett, meg hogy
becsapta az eleve is pityókás násznép érzékszerveit
amolyan "itt a piros hol a piros" szintű piaci
mágiával..... Nem! Jézus tényleg minőségi bort teleportált.
De hol van Jézus teleportálásában a végszükség"?" Nos,
Illés és Jézus teleportálásának "végszükség"-e közt a
különbséget abban látom, hogy teljesen más a végszükség-
helyzet szintje és "kozmikus" megítélése, ha egy nő csak
megtűr egy férfit a házában, (-mint az özvegyasszony Illést-
), és megint más, amikor a két nem egyesüléséről, majd
pedig ennek a hangulatnak a közösségi kiáradásáról van szó.
Ez utóbbi esetben a jó itóka hiánya maga a "katasztrofális
végszükség".....
A végszükség-helyzeten felül van egy másik fontos közös
analógia minden szentírási teleportációs helyzetben. Ez
pedig nem más, mint hogy a próféta egy eleve is pattanásig
feszült helyzetben ráadásul MAGA JÁRATJA CSÚCSRA A
KEDÉLYEKET, A STRESSZT Ő MAGA TORNÁZZA FEL A
MAXIMÁLIS SZINTRE, MAJD ANNAK LECSENGÉSI FOLYAMATA
RÉSZÉVÉ TESZI AZ ÉRDEMI TELEPORTÁLÁST. Gondoljunk csak
Jézusra, akitől adópénzt követelnek, erre ő egy elsőnek
kifogott hal gyomrában ígéri azt megtalálni, amit valóban
meg is találnak ott. Illés sztorija nagyon világosan
mutatja ezt a csúcsra járató analógiát, amely érdemi
teleportációban cseng le.......; - ugyebár stressz-
struktúra elemzést ígértem: Nos, Illés megérkezik az
özvegyasszonyhoz, aki éppen rőzsét gyűjt. Éhínség van, és
az asszony nyilván maga is rettenetesen szűkölködik a
fiával. Erre Illés felszólítja, hogy "Asszony, adj ennem!"
Ennél már csak az lenne nagyobb szemtelenség, ha egy tömeg-
baleset helyszínén nem a bámészkodóknak nyomnánk a kezébe a
véradásra szólító nyomtatványokat, hanem maguknak a
sérülteknek, akik vért éppen veszítettek...... Meg is kapja
Illés az "adagját" az özvegyasszonytól: "Az utolsó
lisztemen és olajamon lepényt sütök magamnak és a fiamnak,
azért gyűjtöm a rőzsét. Utána amit megettünk, abból várjuk
az éhhalált....., te pedig kedves Illés felőlem azonnal
nekiláthatsz éhen haldokolni....." Illés nem tud kaját
teleportálni magának, de az özvegyasszony lisztjét és
olaját képes teleduplikálni, sokszorozni. Jézus szintén nem
a semmiből "húzta elő" a sok-sok halat és a kenyeret, hanem
teleduplikálta, sokszorozta azt a koedukált tömegben.
Mi ennek az üzenete a mai teleportációs esélyek és
ácsingózások számára? Nos, napjaink magyarországi stressz-
struktúrája egyrészt eleve is csúcs-közeli, miközben
tömegek vergődnek a végszükség nyilvánvaló állapotában. Aki
ismeri a közelmúltbeli internetes munkásságomat, annak
tudnia kell, hogy a kortárs viszonyaink lehető legkényesebb
vonatkozásait csúcsra járattam, és így lám, egy lecsengő
fázisba igyekszem belopni az érdemi teleportációt. Sőt,
az "időág-leltár" módszer által az antiszemitizmus örömteli
és teljes szublimációját ígérem, mint
kívánatos "mellékhatást", és ugyancsak
kívánatos "kockázatnak" ígérem a teleportációt.
Az akupunktúrás kúra gyógyulásos eseteinek 1/3-ában is a
tünetek előbb nagyon felerősödnek, majd a csúcson hirtelen
és teljesen eltűnnek. A szervezetünk mikro-stressz-
struktúrájában maga a makro-stressz-struktúra ismétlődik.
Ezt a megelőző, a III. fejezetben tárgyaltuk, ama érzékelő-
szomatizáló jelsor okán, amely processzus és effektus
fordítottja képezi az integrált pszichofizika alapját.
Ha a gazdaságilag is jelentős teleportációk ill.
teleduplikációk korszaka beköszönt, akkor az a minimum,
hogy az antiszemitizmussal is történik valami....., ugyebár
és nemdebár. A csúcsra járat(-ód-)ott antiszemitizmusnak
és/vagy bármilyen kényes kérdésnek nyilván csak lefelé
lehet majd a "csengése", semmint felfelé; - amely irányból
a tartalékokat előbb mesterségesen "feléltük", hogy az
érdemi teleportációkat csakis egy lecsengő fázisba
pozícionálhassuk.
Hódolatom! Tom
A legközelebbi részben többek közt át kell ismételnünk az 1-
es H-Kulcsot, mint minden alapját.
|
