Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1930
Copyright (C) HIX
2002-08-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 komoly/komolytalan a kerdes? (mind)  6 sor     (cikkei)
2 ingyen kiserletezok, kontra tudomany (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Szocs kiserletehez (mind)  33 sor     (cikkei)
4 plitvice (mind)  26 sor     (cikkei)
5 RE: hit es tudomany (mind)  18 sor     (cikkei)
6 RE: BTK (mind)  90 sor     (cikkei)
7 Re: *** HIX TUDOMANY *** #1929 (mind)  52 sor     (cikkei)
8 mez (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - komoly/komolytalan a kerdes? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haliho gensebeszek !

Kerdesem, mikorra varhato a 4 levelu loherek vilaguralma ? 
'Level forty two' se lenne rossz. :)

Udv: zoli
+ - ingyen kiserletezok, kontra tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Szerintem egyszeruen kontrollalhatok a temeszetgyogyaszok.
Ra kell kerdezni, vannak-e dokumentalt referenciaik a modszereik 
hatekonysagarol. A valaszbol racionalisan gondolkodok sejthetik, 
mi az abra, ill. utanajarhatnak.
Mit gondoltok a pszichologusok is a termeszetgyogyasz 
kategoriaba tartoznak ?  Toluk is azonnal referenciakat
kell kerni, mert asszem vannak koztuk eppugy magabiztosan 
es otletszeruen magyarazatokat gyartok, mint a tgy-ok kozott,
amikor specialis problemaval kerulnek szembe.
Toluk sem art referenciat kerni, nehogy kiserleti nyulja
legyen a gyerek, akivel kapcsolatos a gondunk.
Ma fel fullel pszichologust es lelkipasztort is hallottam 
predikalni a radioban. Mindketten szuggesztiven, magabiztosan
beszeltek.  Utobbi ilyesfeleket mondott a sokasagnak:  
 ... nem arra biztat minket, hogy ..... Arra sem biztat minket, 
hogy .... es arra sem biztat minket, hogy ...., hanem arra biztat 
minket, hogy ....
Referenciat egyikuk sem emlitett. Ebbol pattant ki e cikkem otlete.

Ud: zoli
+ - Szocs kiserletehez (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szocs !

Elozo levelembol kimaradt, hogy mozgo dekoraciokent, ill.
jatekkent gyartottak folyamatosan porogve koszalo magneses porgettyut. 
Alatta pulzalo elektromagnes volt, 1 db tranzisztorral es 9V-os 
elemmel.
Irtam ingad mozgasanak kihangositasarol, de jobb otletem tamadt. 
2db tekercs es 2 db VCO kene, melyek differencial-modban kiszurhetik 
a forgo magnesrud jelet es hangot fokepp csak az imbolygo inga valtozo
indukciojabol generalnanak egyutt. Ha pl. CD4046
CMOS IC-kkel oldod meg a VCO-kat (Voltage Controlled Oscillator) 
egyszeru a kapcsolas. (Nehany passziv alkatresz kell csak hozza.)
A ket oszci jele't ellenallasokon osszegezve es diodaval vagva 
kivalo 'uttetett' hangfrekis jelet lehet nyerni szerintem, es az 
ingat erzekelo tekercsek kelloen nagy menetszama ill. vasmag eseten 
meg eloerosito sem kell.
A CD4046-ban me'g szorzo-keveresre alkalmas EXOR kapu is van.
Ezzel kulon is keverheted a ket oszcid jelet, amivel tovabbi remes
hangokat nyerhetsz.
( A CD4046 csodas dolog. Irtam mar rola regebben is.
Erdemes vele megismerkedni, ha valaki kedveli a kaotikus 
rendszereket. Lehet vele kaotikusan valtozo hangokat is produkalni
PLL uzemmodban. Sot, amig be nem lovi az ember a PLL-t tobbe-kevesbe 
stabilra, addig mast nem is produkal. :)

A megmaradt lepusztult walkman nem eldobando, mert fejhallgaton 
elvezheto vele a kaotikus inga zeneje, a csalad oromere.
Tovabbi effektusokra ad lehetoseget, ha az ugyancsak az elektronikabol 
nyerheto uttetett alacsonyfrekis jelet visszacsatolod a motorra, azaz 
a fordulatszamot az inga mozgasaval befolyasolod. 
A 'kortars-zene' igy valszeg meg 'modernebb' lesz. :)

Udv: zoli
+ - plitvice (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> hasonlo foglalkoztatott engem is a minap, amikor .hr-ben nuyaraltunk,
> es meglatogattuk a pitvicei tavakat. aki nem ismerne, a hegyekben
> egeszen magasan egy torendszersok sok szinteltolassal, amiket vizesesek
> kotnek ossze. nagyon bovizu, viszont egeszen a hegyek tetejehez kozel
> vannak. azon csodalkoztam, hogy honnan van az a rengeteg viz?

Annyira nincs kozel a hegyek tetejehez.

Egyebkent karsztviz; plitvice szuk kornyeke europa egyik legcsapadekosabb 
videke. A karsztvideken rengeteg apro dolina (par tiz meteres suppedes)
lathato, az aljan viznyelo. osszegyujti a csapadekvizet ami egy barlag-
rendszerben tarsaival osszefolyva nagyobb tomegge gyulik majd egy ponton
a felszinre tor, meglehetosen nagy vizhozammal. Ott par tiz kilometeren
at tavak vizesesek stb majd ugyanolyan hirtelen eltunik es csak vagy 100
km-rel arrebb, a tengerparttol nem messze bukkan fel ujra. vizfestessel 
azonositottak.

Vernet ilyesmi inspiralhatta a Sandor Matyas varfogsagbol menekulos
epizodjanak megirasara.

Mi aprilis kozepen jartunk ott, akkor Plitvice kornyeken meg tel volt (a
megtisztitott parkolo kozepen hatalmas kupacban allt a ho), es akkora
volt a vizhozam, hogy a gyalog bejarhato terulet csak 1-2 km maradt, a
tobbi turistaut viz alatt volt. Van fotom ahogy felturt nadraxarban es
mezitlab probalok elorehaladni a labszarkozepig ero jeghideg vizben :-)
cserebe turistak csak elvetve voltak.
+ - RE: hit es tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves vitatarsak,
sajnos az utobbi idoben nagyon nem volt idom valaszolni, es ebben a kozeljovobe
n sem lesz jelentos valtozas. Szamomra erdekes volt az eszmecsere, sok kulonboz
o nezopontot ismerhettunk meg, es en sokat tanultam belole.
Az eredeti kijelentesem, miszerint a tudomany eppugy hiten alapul, mint a valla
s, igy ebben a formaban tenyleg egy kicsit tul laza altalanositas volt. Azt aze
rt tovabbra is fenntartom, hogy a hit a tudomanytol (illetve annak gyakorlati a
lkalmazasatol, ahogy Gyula fejtegette) tisztan el nem valaszthato. A sajat sejt
esemet probaltam finomitani a vita soran. Azt hiszem, igazabol eppen a konkret 
adatok, esetek hianyoznak, amik alapjan meg lehetne vizsgalni, hogy a tudomany 
muveloit milyen (tudatos es tudattalan) motivaciok mozgatjak, milyen feltetelez
esekkel elnek a vilagrol es benne onmagukrol, maskeppen szolva, mi is a valodi 
vilagnezetuk.
Persze tisztaban vagyok vele, hogy ez mar vastagon a pszichologia terulete, val
amint szemelyes tema. Szvsz erdemes lenne ezzel foglalkozni, majd talan valaki 
valahol egyszer megcsinalja (vagy mar meg is csinalta, csak nem hallottam rola 
:-)
Peter
+ - RE: BTK (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos )!

> >> >Aki buta, az azert buta, mert nem hajlando tanulni a sajat
> >> >hibaibol.
> >> >Ez mindenkinek a sajat valasztasa (bar sokszor nem tudatos). [...]
> >> Sok igazsag van ebben, amiket irsz, de ezen az alapon a BTKbol ki
> >> kell iktatni egy csomo dolgot (csalas...)
> >
> >Hat ha a vegletekig visszuk a kovetkeztetest, logikusan igy van.
> Szerintem nem is kellene a vegletekig elmenni.
> A termeszetgyogyaszok egy resze kozonseges csalo es kesz. Olyan
> szolgaltatasokat ad az emberek megtevesztesevel, amiknek egy 
> celja van, espedig sajat zsebenek megtoltese. A problema azert
> erdekes, mert a hatarvonal a tisztesseges gyogyitas es a csalas
> kozott nagyon nem eles.
> De a ket veglet attol meg letezik, tehat a penicillin injekcio 4 nap
> alatt tokeletesen gyogyit egy ronda torokgyulladast, Gyurcsok 
> meg meg a TV-n kerszetuli energiasugarzasaval meg az otthoni
> szeanszaval igenis csalo.

Egyetertek. De a problema eppen ott van, hogy ha valaki nem latja - nem hajland
o felismerni - hogy Gyurcsok csalo, azt hogyan lehet megvedeni attol, hogy fent
 nevezett uriember lenyulja az utolso inggombjaig?
A BTK altalaban mar csak eso utan koponyeg jellegu megoldast kivan a gondokra. 
Bizonyos esetekben (halalbuntetes) statisztikak altal bizonyithatoan nem hataso
s az elrettento ( = tanito) hatasa, es bar pl. csalas eseteben ezt nyilvan meto
dikailag nehezebb merni, en azert megkockaztatnam, hogy ott sem lendit a helyze
ten.

> >Mindazoktol, akik ezen a kovetkeztetesen esetleg felhaborodtak,
> >szeretnem megkerdezni, szerintetek mire valo a BTK?
> Egy eros eszkoz, amivel az egymas erdekkoreibe belelogo emberek kozott
> valamelyest rendet lehet tartani.

No igen, valamelyest :-) Azt hiszem, egyetertunk abban, hogy a BTK tavolrol sem
 tokeletes eszkoz erre. De biztos ismeritek a mondast, hogy akinek kalapacs van
 a kezeben, az mindent szognek lat...

Kedves Tamas )!

> a jogtar CD-rol  kiemelve:
> 
>                               1978. evi IV. torveny
>                             a Bunteto Torvenykonyvrol
>                                   ALTALANOS RESZ
>                              A bunteto torveny celja
> 
> ezt a reszt
> 
>        Hatalyon kivul helyezte: 1993. evi XVII. torveny 103. par. (1).
>        Hatalytalan: 1993. V. 15-tol.
> 
> hatalyvesztes elotti szoveg
> 
> 1. par. E torveny celja, hogy vedelmet nyujtson a tarsadalomra
> veszelyes cselekmenyekkel szemben, neveljen a szocialista
> tarsadalmi egyutteles  szabalyainak megtartasara es a torvenyek
> tiszteletere. Ennek erdekeben meghatarozza a buncselekmenyeket es
> az azok elkovetoivel szemben alkalmazhato bunteteseket es
> intezkedeseket.
> 
> ********
> ergo:
> nincs celja :-((((((

Ez tetszett ;-)))

> torvenyek tiszteletenek kovetelmenye  nuku
> tarsadalomra veszelyes cselekmenyek elleni vedelem nuku

Szerinted a BTK tenyleg megfelelo es hatasos eszkoz a torvenyek tiszteletere ne
velesben, illetve a tarsadalomra veszelyes cselekmenyek megakadalyozasaban?
A szocialpszichologia (lasd Aronson "A tarsas leny" c. konyvet) ugyanis mar egy
 ideje tudja, hogy kulso korlatokkal, buntetessel nem lehet nevelni, csak un. "
szabalykoveto" magatartast elerni. Ami lenyegeben annyit jelent, hogy amig tudo
m, hogy figyelnek, addig jol fogok viselkedni. Ha meg ugy latom, hogy nem figye
l senki, akkor azt csinalok amit akarok.
A masik ellenervem megint csak pszichologia: Eric Berne szerint (Emberi jatszma
k) a bunozok tobbsege nem logikus gondolatmenet alapjan, a varhato hasznot es v
eszteseget felbecsulve jut arra a kovetkeztetesre, hogy bunozni fog, mert meger
i, hanem jatszmat jatszik, aminek eppen az a celja, hogy elkapjak es megbuntess
ek! Ez egyenes leszarmazottja a bujocskat jatszo gyerekek hozzaallasanak. A buj
ocska lenyege nem az, hogy elbujjunk, hanem az, hogy megtalaljanak! Azt, aki to
keletes buvohelyet talal, a tobbiek nem szeretik, mert elrontja a jatekot. Ugya
nigy, a bunozok kozott elenyeszo a profik aranya, akik tenyleg hideg fejjel, pr
ecizen dolgoznak, es oket tobbnyire nem is kapjak el soha.
Tehat ezen az alapon (es a fentebb emlitett statisztikak alapjan is) ugy gondol
om, hogy a BTK nagyon hatekonytalan megoldas altalaban, es konkretan a magukat 
termeszetgyogyasznak feltunteto szelhamosok ellen.
Peter
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #1929 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csaba,

 [Hungary]
>>Ket hangvilla vakuumban: az allo hangvilla vakuumban is atveszi a
masik
>>rezgeseit, mert tokeletesen meggatolni az energiacseret nem lehet.
>
>>Nemes Marcus
>>tehat a masik hangvilla nem fog berezegni.
>
 En amiatt (is) aggalyoskodtam,
mert
>>valosagosan
>>ket abszout idealis hangvilla rezonanciafrekvenciaja nem
>>egyezhet meg. Annak valoszinusege 0. :)
>
>>elvben berezgethetik egymast villak,
>>csak kimutatni lenne ezt nagyon nehez.
Semmi ellentmondas nincs a latszolag ellentmondo velemenyek kozott.
En teljesen korrekt voltam.
Marcus arra gondolt, hogy energiacsere csak a gazban terjedo hullamok
segitsegevel tortenhet.
Zoli a technikai problemajra koncentralt.

Egyeb velemenyek is voltak, pld ket idealis (vegtelen josagi tenyezoju)
hangvilla nagyon kis valiszinuseggel hangolhato ugyanarra a
frekvenciara. Erre azt lehet mondani, hogy ha vegtelen josagi tenyezoju
hangvillat tetelezunk fel, akkor kettot is lehet feltetelezni.


>  A kiserletek folynak, es meg ami nem tisztazott, mennyire hatnak
kolcson
>legures terben a tomegek meretuktol fuggoen?
Persze a SB elmelet szerint az azonos tomegek nem hatnak gravitaciosan
egymasra, de errol ismeritek a velemenyem: ugy ahogy van hibas elmelet,
amelyet az elmelet es a gyakorlat egybahangzoan cafol.

>Valoban nohetnek e a kolcsonhato erok a tomegek meretkulombseguk
>elteresevel, es forditva???

Nem.


Robi

>Egyetlen kerdes maradt meg ezzel kapcsolatban: ugye az
elektrosztatikus
>eroteret nem lehet arnyekolni?
Mar miert ne lehetne?
Minden jo vezetovel korulvett toltesmentes terreszben nulla a terero.

Janos
+ - mez (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali Janos!
      
<mizsei=eet.bme.hu> írta "mez" témában:
(2002. augusztus 27.)

> Ugyanis ha a mezbol a cukor kikristalyosodik (hosszas allas soran),
> akkor a maradek mar lehet olyan hig, hogy megerjed.
 Hogy van ez? Nem azert kristalyosodik ki a cukor, mert parolog a viz,
es az oldat cukorra tultelitodik? Esetleg azert, mert az invert cukor
mas, kicsit rosszabbul oldodo cukorfajtava alakul? De akarhogy is, a
kristalyos cukor felett egyensulyban csak telitett cukoroldat lehet,
tehat szamottevo higulasrol aligha beszelhetunk. Az meg mar csak
szemelyes tapasztalat, hogy "ikras" mezet megerjedni en meg nem
lattam, legfeljebbb "lerabolt" friss, tul hig anyagot. Ugy hallottam,
hidegebb videkeken pergetes utan hokezelik a mezeket, mert tul higak,
ezert fennall az erjedes veszelye. A tomeny cukoroldat viszont magaban
is bakteriumolo, lasd cukros befozes.

                                                          Kibuc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS