Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Rezgescsillapitas. ( 122 sor )
> Idopont: Sun Nov  5 22:03:09 EST 2000 HANG #945

Kedves Peter!

> Szerinted mitol szolnak _annyira_ elteroen azok a kabelek, amiket
> mind szupertiszta, oxigenmentes, etc. rezbol [vagy ezustbol]
> keszitettek? Amiknel gyakran meg a dielektrikum is azonos. Amiknel a
> "felepito anyagok tulajdonsagai" szinte pontosan megegyeznek.
> Tudjuk, hogy egyik kabelgyarto sem finomit rezet, egyik sem huz
> drotot, mindegyik attol a szinte egy kezen megszamolhato gyartol
> rendeli a kabelt, amelyek ilyen kabelek keszitesevel foglalkoznak.

Megha hasonloak is akkor is nagyok a kulonbsegek. Pl: ugyanazon femtisztasag
mellett a technologiai elteresbol nagy kulonbsegek adodonak a polikristalyok
felepitese kozott vagy nem mindegy milyen szennyezoatomok maradnak a
kristalyokban. A szigetelo anyagok is nagyon elteroek meg ha ugyanannak
hivjak is oket. Stb...

> Minek lehetne meg tartani?

Az audiokulturat probaljuk kepviselni. Az pedig az eszkozrendszer minosegen
is mulik. Az pedig szomoru teny, hogy a mai technologia adta lehetosegek
joszerivel csak a komfortra vannak kihasznalva, a hangminoseg masodlagos.

> En ilyen marhasagot soha sem mondtam! Hu de jo lenne, ha minden
> egyeb mozdulatlan lenne! Mint [kozel] a lemezvagasnal. Az lenne a
> tokely. Csak eppen nem lehet megcsinalni. En egeszen mast irtam.

Akkor nezz utana alaposan, mert sajnos ez volt az ertelme.
 A
> lemez sajnos vinilbol van, es nem femtarcsara felvitt vekony [a
> barazdamelysegnel alig vastagabb] lakkreteg. Nem vakuum rogziti
> altalanos esetben a gyakran kupos, gorbe lemezt, mint a halalegysiku
> lakkot a vagasnal. A lemez mindenkeppem rezgesba jon, a kar
> mindenkeppen rezgesbe jon, a lemezjatszo mindenkeppen rezgesbe jon.
> Afelol volt vita koztunk, hogy ezeket a tezgeseket mennyire es mi
> modon jo csillapitani? Ha mar szuksegkeppen letrejott. De azt soha
> sem mondtam, amit fennebb ideztel tolem. [Ha agyonkenjuk
> csillapitoanyaggal a lemezjatszot, lemezleszoritot teszunk a
> kozepere, akkor sem lesz rezgesmentes a lemez. [A lemez! Nem a
> tanyer.]
Ezzel nem is vitatkoztam volna.

> Sohasem biraltam direktben a szelessavu rezgascsillapitast. Sem az
> egyeb megoldasokat. Townshendet meg nem is hallgattam
> osszehasonlitasban. Nem en kotottem beled, hanem Te voltal az, aki
> kerekperec excathedra kijelentetted, hogy az "ilyen rezonans
> anyagok, mint az uveg, meg acel _teljesseggel_alkalmatlanok_
> lemezjatszo allvanynak".
Nem egeszen. Az uvegrol azt allitom csekely a belso surlodasa, ergo kicsi a
csillapitasa. Az acel pedig mint szerkezeti elem igencsak rezonans hajlamu.

> Erre hoztam en nehany ervet, hogy mik az
> elonyei. Imho tulzottan a rezges _csillapitasara_ koncentralsz, es
> kevesbe figyelsz a rezges energiajanak _elvezetesere,_atvetelere_.
> Mert imho itt kezdodik a dolog. Ha a lemez rezgese nem adodik at
> eleg jo hatasfokkal a tanyernak, akkor hiaba csillapitjak a tanyert.

A rezgescsillapitasi metodusainkban ELSO helyek egyiken van a csatolas.
Eppen arrol irtam tobbszor mennyire fontos, hogy az akusztikai impedanciak
stimmeljenek, mert kulonben rossz a csatolas, vagyis nem csillapithato a
celtargy. Az osszes kiegeszito eszkozunk megvalositasaban ez fontos
szempont.

.... Es erre a rezonancia a legjobb modszer. A rezonanciaban
> levo csatlakozo alkatresz sokkal tobb energiat von el, mint a nem
> rezonans. Ismetlem. Az az energia, ami a tanyart tartja rezgesben,
> az mar nem a lemezt tartja rezgesben, ez mar tiszta nyereseg.

Felteve ha a csatolas jol megvalosithato. De pont ez az ami nem valosithato
meg jol a gyakorlatban, raadasul konnyen elhangolodhat kis eltereseknel is.

> Marpedig tevezni es radiozni nem is tudnank nelkuluk. :-)

A mechanika nem radio, ezt neked kellene jobban tudni. Az elvek csak elvek.
Nem mindegy hol alkalmazzuk.

> A rezgesfelvetelnel [hogy az ne maradjon a lemezben] sokkal nagyobb
> hatasfoku, mint a nem rezonans megoldasok. [Miert baj, ha rezeg a
> tanyer? Ezt a rezgesenergiat a lemeztol vette el! Akkor a lemez
> kevesbe rezeg. Ha ugy lehetne csillapitani a tanyer rezgeset, hogy
> kozben a rezgesfelvelo kepessege megmaradna, akkor freejazz lenne.
> De elvileg nem nagyon lehet.] A szobahomerseklet valtozasabol fakado
> elhangolodast, meg nagyon erosen tuldimenzionalod. Imho a gyartasi
> elteresekbol ennel sokkal nagyobbak a hibak. :-)

A hanglemezt a testhangoktol (ami a lemezjatszobol kerul ra) es a
leghangoktol egyarant es egyidoben kell vedeni. Vagyis egyeduli lehetoseg a
tanyerhoz csatolasa, ami miatt a tanyernak is rezgesmentesnek kell lennie.
Az elcsatolas a tanyertol pedig fabol vaskarika. Ahhoz hogy forgatni
lehessen a lemezt  mindenkeppen mechanikai kapcsolatra van szukseg amin
boven atmennek a karos rezgesek. A leghangoktol elvileg arnyekolassal is
lehetne vedekezni, de a gyakorlatban ezt nem teszik mert a jo kivitelezese
rendkivul nehezkes es ronda lenne.

> Nem bizol benne, hogy a tudostarsadalom helytallonak fogja talalni?
> Biztos vagy benne, hogy en vagy az itt levo profi fizikusok meg
> utana sem tudnank nezni semminek? :-(
Mint korabban irtam mostmar profi fizikusokkal dolgozunk ezen a teman.
Az a meggyozodes alakult ki bennem, hogy nem is akarnad elfogadni megha
helytallo is.

> Csak eppen semmire nem jok. Peter Mezek szerint a LINNek meg az
> aerodinamikat is figyelembe vettek a tervezeskor. [Egy ket
> masodpercenkent megfordulo sima tanyernal!]
No ezektol a ferditesektol tudok falnak menni. Ez valodi m.j.

> Termeszetesen pusztan csak ezert. :-))))))))

Igen. Sem penzunk sem technologiai adottsagunk nincs a megvalositashoz.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ujra kabel kerdes ( 51 sor )
> Idopont: Mon Nov  6 03:33:57 EST 2000 HANG #945

Kedves Janos!

>Lehet-e egy abszolut
> perverz parameteru kabel (pl. VdH Hybrid) jo kozelitessel
> "rendszerfuggetlen", eppen azert, mert mondjuk "eroszakosan" eltolja az
> eredo impedanciat? Ez most tenyleg kerdes akar lenni!

A hf. savban nem lehet problema korrekten megoldani az illesztesi
kerdeseket. Pl a studiokban szabvanyos impedanciaval, szimmetrikus
rendszerben dolgoznak. Ott ugyanugy megjelennek ezek a furcsa hangzasi
problemak.
Szamunkra az alapveto kerdes, hogy a makrofizikai parametereken tul
lehetseges-e, s ha igen akkor miert hallhatoak a kabelfelepito anyagok
tulajdonsagai a ful szamara. Ez az amit folterkepeztunk a tudatosan
beleterveztuk a kabelekbe.

Udvozlettel Bese Attila

Hello!

Van egy olyan problémám, hogy építettem egy hangfalat,
ami kétutas. A magas-középsugárzó piezzo rendszerű.
A probléma az, hogy folyamatosan növelve a hangerőt a 
magas egyre nagyobb teljesítményt vesz fel és elnyomja 
a mélyet. Mi lehet a hiba oka, és mi a megoldás?

Hi!

                   Poca
              

> Felado :  [Hungary]

> Erdeklödnek milyen vasbol,milyen rezböl és milyen szigetelöanyagbol van a tra
fo

Nem titok. A vas svajcbol szarmazik (pontos tipust es a gyartot is meg
tudom majd mondani) orientalt szemcseszerkezetu, gyenge szorodasra
hajlamos vas, jol gerjesztheto sziliciumos vas, EI kivagassal.
A drot negykilences, csokkentett oxigentartalmu rez, zomancszigetelessel.
Szigeteles: olajvaszon.

Igazan semmi kulonos nincs benne. Viszont a tekercselesi eljarast, es a
keszites kozbeni trukkoket ne kerdezd. Szubjektive jobban szol, mint az
azonos meretu Tamura.
>  .
> 
> >A Rubycon WKZ a legdragabb sorozatu kondenzator. A legjobb kornyezetben
> >valoban a legjobb. Lehet a celtabla kozepere celozni, de nem biztos, hogy
> >el is talalod. Azonkivul: nem egyszer kell a tabla kozepebe talalni, hanem
> >mindig.
> Nalunk a legjobb kornyezetben van hasznalva.
> Szoval mi mindig a kozepebe talalunk.

Hja kerem, ha valaki gazdag, az nem biztos, hogy dicsoseg.

Udv:
		JURECZ Laszlo Miklos    
		      reporter
	      Hungarian Television News

Viletel professzor irta:

>Nem akarok reszletekbe menni az orvenyaramokkal kapcsolatban,
>mert ezzel egyik kabelem konstrukciojaval kapcsolatos 
>(hmm,talan uzleti) erdekeimet sertene

Jaaaaj!  Mar Te is?  :-)))))

Udv, Peter.

Marton irta:

>>Ha nekem mutitsz egy akarmilyen gagyi bolti kabelt 10dB
>>magasvagassal, akkor nyilvanos harakirit fogok elkovetni a hiendson.

>Csak a hasamra utottem. Legyen akkor szazszor kissebb. De jo lenne >egyszer ma
r kimerni, es nem a levegobe beszelni.

Barmikor, es nagyon konnyen ki lehet merni a legalapvetobb
muszerekkel. De fel kellett volna tunnie Neked, hogy kabeltesztek
sohasem irnak frekimenetrol, pedig a magazinok teszteiben gyakran
meglehetosen hightech muszereket is hasznalnak mas cuccok eseteben.
Megsughatom, hogy eppen azert nincsenek frekimenetek a tesztekben,
mert minek _minden_ kabel eseten leirni, hogy a hangfrekis savban az
kifogastalan. Nincs kozottuk ezugyben erdemleges kulonbseg. Azt meg
Te sem feltetelezheted, hogy az oriasi szubjektiv kulonbozoseguk
millibeles frekielteresek miatt van.

>>Hogy kepzeled ezt kikompenzalni hangeroemelessel? Az egesz hanganyag
>>spektralis eloszlasa megvaltozik, akarmekkorara is allitod a
>>hengerot. Persze lehet egyidejuleg vagni a melyeket es emelni a
>>magasakat (/), de ez esetben sem er semmit a hangeroemeles.

>Akkor ne magasvagas legyen, hanem melyemeles. 

Nagy cselesen "elfelejtetted" beidezni, amit a   _
magasemelesrol es melyvagasrol rajzoltam. _/ es /

Abban a soha sem letezo esetben, amikor a vagas az egesz hangfrekis
savban egyenletesen valtozik [/], akkor valoban lehet
hangeroemelessel ezt a kettot!!!! a melyvagottat es a magasemeltet
egymasba alakitani. De ebben az esetben ugyanazt is jelenti, a
magasemeles es a melyvagas. Pl. a kozel ilyen RIAA korrekciorol
ugyanolyan joggal mondhatjuk, hogy "magasat emel" es ugyanolyan
joggal, hogy "melyet vag". Bar  ott azert helyesebb melyvagasrol
beszelni, hiszen a melyhangu barazdak hatalmas amplitudojanak
csokkentese a kiindulo ok. Egyebkent ilyen hiba nem letezik. Ilyent
csak direkt lehet eloallitani. A hifi cuccok jellemzo hibaja mindig
egy adott frekiertektol kiindulo, es allando meredeksegu vagas, vagy
emeles. Eppen ezert [annak, aki a hangszinszabalyzast elviseli] jobb
eredmenyt ad a Baxandall tipusu hangszinszabalyzo. Mert ennel a
vagasi/emelesi meredekseg allando, a poti tekergetesevel a
torespont, a vagas/emeles kezdete tologathato a frekitartomanyban.
Ez jobban passzol az esetleg elofordulo hibakhoz, mint az
altalanosan hasznalt "lepke" hangszinszabalyzo. Ugy lehet pl. a
legmagasabb v. legmelyebb hangokat emelni vagy vagni, hogy
bekenhagyjuk ekozben a kozepeket. A Lepkenel" a torespont mindig
azonos helyen, jellemzoen 1kHzen van, es a potival a vagas/emeles
meredekseget valtoztatjuk. Tehat itt csak ugy emelhetjuk a
legmagasabb hangokat, hogy egyidejuleg minden 1kHz feletti hangot is
emelunk. Minel feljebb vagyunk az 1 kHznel, persze annal nagyobb
mertekben.

>Szoval nem ertem mit akartal mondani azzal, hogy "Az is tevedes,
>hogy 10 dB magasvagasnal _rendesen_ hallatszik a cintanyer."

Probalj meg egyszer RIAA korrektor nelkul jo melyeket csinalni
hangeroemelessel, es rogton meg fogod erteni. :-) 
[A csipogod mar feluton  elfustol.]
A fenti esetben meg a melynyomod kopne ki a membranjat, mielott
elered a "jo" cintanyerhangot. Ami persze messze nem lenne jo
cintanyerhang, mert spektralis osszetetele teljesen torz lenne, a
cintanyer kulonbozoen magas hangjai nem az eredetinek megfelelo
aranyban lennenek a hangkepben, hanem a legmagasabb osszetevok,
felhangok a normalisnal sokkal, de sokkal erosebben szolnanak. Hat
ezt akartam mondani. Ha csak eppen nem az a zeneietlen, mesterseges,
faraszto hang a kedvenced. :-)

Egy / bol sohasem lesz - pusztan az erosites novelesevel.
Nem ertem hogyan lehet ezt nem erteni. :-)

>>>Kimber meg olommal is megtolti a csucs hangszorokabelet.

>>>Kivulrol? Egy vezeto anyaggal? Akkor kis orvenyaramok 
>>>keletkeznek, amelyek iszonyuan belezavarnak a hangba. 
>>>Ez egy baromsag.

>>Akkora nagy baromsag, hogy minden arnyekolt interconnectet ki
>>kellene dobni emiatt a szemetbe. :-)

>Valami Kimber nevezetu ceg nem is arnyekolja az  interconnectet. >Hallottal ma
r rola? :)

Ettol meg ezer mas ceg arnyekoltakat gyart, amiket mind 
ki kellene dobni. A Nirvanat is. Nezd csak meg het sorral feljebb:
"minden _arnyekolt_ interconnact"-rol irtam. Minek hivatkozol nekem
a Kimberre, mikor tudod, hogy tudom, hiszen nekem is van.

>De konyorgom itt HANGFALKABELrol volt szo, es abban nem lattam meg
>arnyekoltat. 

Ja! Elfelejtetted irni, hogy a kis orvenyaramok
_csak_interconnectben_ keletkeznek..... :-) 

>Mivel itt nagysagrendekkel nagyobb aramok mennek, mint
>interconnectnel, ezert az indukalt feszultseg is sokkal nagyobb.

Na es? A nagyobb indukalt feszultseg szazalekosan pont ugyanannyi
zavart es veszteseget okozna a nagy aramban, mint az interconnectnel
a kicsi a kicsiben. Teljesen aranyos a dolog. Csak az aranyok a
lenyegesek itt.

>>Es tevet sem lehetne nezni koax antennakabelen. Miert gondolod,
>>hogy "iszonyuan"? Kivul nem nagyon zavar a vezeto, belul sokkal
>>inkabb.

>A koax az egy teljesen mas dolog. De hangfalkabelben nincs is koax.

Honnet veszed? Sok arnyekolt hangszorokabel letezik. Ezek nagy resze
ket arnyekolt erbol all es az egyik jel az egyiknek a belso eren
_es_ a masiknak az arnyekolasan fut parhuzamosan, mig a masik jel
vicaversa a szabadon maradt ketton. Te fizikarol irtal, fizikai
erveket hoztal fel. A fizika meg ugyanugy vonatkozik a
hangszorokabelre, mint az interconnectre. Koaxnak meg nem csak az
antennakabelt nevezzuk, hanem az interconnectek 99.9%-at is.

Udv, Peter.