Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2184
Copyright (C) HIX
2003-05-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Zolinak feladat (mind)  88 sor     (cikkei)
2 hoszivattyuval billentheto jeg-viz flip-flop (mind)  14 sor     (cikkei)
3 Re: Alkohol (mind)  22 sor     (cikkei)
4 Re: Napmotor. (mind)  63 sor     (cikkei)
5 Origos hirek (mind)  15 sor     (cikkei)
6 Re: re:kukorica-szolo-permet (mind)  56 sor     (cikkei)

+ - Re: Zolinak feladat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos!

>> Ha van egy kulon viztarozom, melyben a dagaly
>> szintje apalykor megmarad...

>Hatarozd meg, hogy milyen magasra kell tenni a
>"kulon viztarozo" szintjet. Ha magasra teszed, keves viz tud
>belefolyni, hisz a dagaly szintje rovid ideig haladja meg
>a gatmagassagot. Ha alacsonyabbra teszed, tobb viz megy
>bele, de kisebb lesz a magassagkulonbseg, akkor meg azert
>nyersz keves energiat. Van optimalis gatmagassag.

Nekem ez  tul bonyolult.
Viszonylag kis alapteruletu tartaly eleg jol megtelhet a dagaly
tetozese idejen, szuk idointervallumban is, de ez persze
keves energiat tarolna. Sok ilyen szuk keresztmetszetu tartaly
ugyancsak hamar megtelne kb. ugyanugy, persze csak ha egymastol
tavol, szetszortan helyezkednek el. Ha ezeket nagyobb kapacitasuakra
csereljuk ki, jobban behorpad korulottuk a viz ahogy nyelik, tehat
lassabban emelkedik a belso szintjuk.
Szerintem az apaly szintjenel eredetileg melyebben levo - mindig a
vizszint alatt levo, felfele mozgo - a szintet kesve kovetve emelkedo
szaju tartaly kene, amit  akkor rogzitunk vegso poziciojaban, es
csaknem megtelten, amikor a dagaly tetozik.
Az ilyen emelkedo tartaly olyan lenne, mintha vizszintet koveto
tolozar es tarolo lenne egyben, keves mozgo alkatresszel, :)
de hogy mennyivel kell a vizszint alatt lennie mindig
a 'tolozarnak', ahhoz en nagyon nem ertek.

Udv: zoli




Az apalybol indulva tetozo tagaly pillanatnyi vizszintjeit alulrol
es felulrol is korlatos idofuggveny irja le.
E fuggvenybol kivonok egy konstanst, es az idotengelyt metszo
ket pontja kozott integralom. Kapok valamit, de az nem
mond eleget. Az elobbi konstanstol pozitivan ill. negativan
elterovel is erdemes probalkoznom, majd merlegelni az integralok
eredetitol eltereset. Ez igy primitiv.


 kozelitesben


Ez olyasmi, mintha elektronikaban - adott idofuggvennyel
jellemzett feszultsegimpulzusbol kellene energiat nyerni


egyeniranyito kozbeiktatasaval, de a feszultsegforrasnak
belsoellenallasa van es .


A viztarozo alapterulete is szamit, igy emiatt bonyolultabb
az ugy. Ellenben ha eleve szakaszos uzemu eromuvi celt szolgal,
javaslom a kovetkezot: kisse az apaly szintje alatti,
vizszintes csovezetekeken legyen osszekotve a tengerrel, es
a feltoltes ill. leurites soran egyarant foroghat
mindegyikben 'vizcsavar' (ami olyan, mint a legcsavar, csak
vizallo).




Hm, bar nem vagyok elektronikus tapegysegek profi meretezeseben
jartas, de ez az eset ..



Remelem kozelitesnek megfelel, ha villanytani analogiat veve,
a problemat kb. megfeleltetem a kovetkezonek:
Szinuszos feszultseggeneratorral sorbakapcsolt
DC feszultsegforras ellenallast fut.

Adott belsoellenallasu szinuszos feszultseggenerator egy
vele sorbakapcsolt idealis DC feszultsegforrassal
diodan at kondenzatort tolt.
fut.
Kerdes mekkora legyen a DC feszultseg,


elso ellenallasu feszultseggenerator szinuszos oszcillator
zener-diodan at, melyek idealisak.

Veges belso ellenallasu szinuszos oszcillatorral
pufferkondenzatort toltunk diodan at- es vele sorbakotott
zener-diodan at, melyek idealisak.
+ - hoszivattyuval billentheto jeg-viz flip-flop (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Irtam, hogy  hoszivattyuval, azonos homersekletu vizbol es jegbol
hocseres tamadassal jeget ill. vizet gyarthatunk, s a vegeredmeny
olyan, mintha csak felcsereltuk volna a ket kozeget. Igen am, de az
ilyesmi nem lehet egyszeru formalitas ! A csere tenye ugyanis
informaciot hordoz ! A muvelet valojaban 'memoria-iras', hiszen
uzenetkent hasznalhato.  Az pedig energia-bevitelt feltetelez, anelkul
nem mukodhet, tehat az uj viz-jeg rendszer csak akkor maradhat
aranyait tekintve valtozatlan, ha az atirashoz szukseges befektetett
energia tavozott a helyszinrol. Ha nem tehette, akkor a rendszerben
tobb viznek kell lennie mint jegnek.  Tehat a hoszivattyu
akkor is fogyaszt, ha holepcsot nem produkal, csak allapotokat
valtoztat meg.

Udv: zoli
+ - Re: Alkohol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [International]
>Temakor: Alkohol ( 15 sor )
>Erdeklodnek tudomanyos szempontbol, a reszegseg az agy
>melyik teruleteit karositja meg,
 Kerdesedre a valasz nem egyszeru, hiszen az alkohol nemcsak az agy
idegsejtjeit pusztitja, hatasa az egesz emberi szervezetre karos.
>es ez a kesobbiekben miben nyilvanul meg?
 Abban a pillanatban mig az ember fogyasztja, mint altalaban a drogok, a
hatasok kecsegtetoek, utanna pedig a foldre dobja az embert.
Mennyisegileg mind tobb es tobb szuksegeltetik azonos kellemes hatasok
eleresehez, igy alakul ki az egyre nagyobb szervezeti rombolohatas is.
  Erszukuletet okozhat, legzesi es szivritmus zavarokat, a majat kikesziti
es a tobbit mar nem is sorolom. mindezekbol eredoen sulyos depresszio
lephet fel, nembeszelve a beszamithatosagrol. Egy ido utan az ember
mindent felaldoz az utanpotlasert, igy sorstarsait es csaladjat is
hanyagolja.
  A legjobb, ha emberhez meltoan fere tudjuk tenni.
  Ami nagyon fontos, hogy a karosodasok az egyenisegektol is fugg. Van aki
egesz eleten keresztul es nemkismertekben fogyasztja es meg az
egeszsegere valik, van aki csak probalgatja es fogyasztasa maris
belathatatlan kovetkezmenyekkel jarhat.
       Udv. Csaba.
+ - Re: Napmotor. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [International]
>En meg azt, hogy a Fold kocka alaku...
 Csak azt mondja meg valaki az allitasomban mi oly hihetetlen? hisz nem
azt allitom, hogy a targyak a Foldon felfele esnek. Kulonben a kiserletet
barki elvegezheti es meggyozodhet.
 Azt sem latom hogy valami koze lenne a hohatashoz Janos feltevese szerint.
>                  http://www.geocities.com/fhunman/
>Hihihi... Sarkadi ur és a tomegtol fuggo merteku gravitacio. Ezt mar
>evekkel ezelott kiveseztuk... :-)))
 Amiert a kiserlet a Sarkedi Ur honlapjan van bemutatva, nincs koze az SB
kiserletekhez. De ami azt illeti abban a 'kivesezesben' is ketelkedem :-)
>>   Peldaul a nagyjabol azonos szelessegi fokon torteno majdhogynem....
>Akkor kerunk idosorokat. Szeretnem latni, hogy milyen eloszlasban vannak az
>adott orszagokban foldrendgesek.
   Az inga mukodese ota:
 1998  aprilis 27     foldrenges  Jugoszlavia
   98  jun.    27        -//-     Torokorszag
   98  jul.     5        -//-        -//-
   98  jul      9        -//-     Portugalia
   98  szept   12        -//-     Olaszorszag
   99  april.  27        -//-
   99  maj.     2        -//-
   99  maj.    20     Tornado     Pakisztan
   99  maj.    22       -//-      Magyarorszag (Szombathely)
 2000  apr.     5     foldrenges  Romania

   Termeszetes a listat folytathatnam, hisz az iden is aprilissal kezdett,
de mar igy is egyertelmuen latszik az Eszaki felteku tavaszi szezon.
> Illetve meg jobban meggyozne, ha kimutatnad, hogy a deli felteken (ahol
>ugy osszel van tavasz :-) osszel no meg a foldrenges-gyakorisag.
  A Netten elerheto a pontos rengesek stb. helye, idopontja. Ami a lenyeg,
hogy abban az idoszakban gyakoribbak a foldrengesek, amikor mar a Nap
reggeli beesesi szoge a telihez kepest magasabb szogben jut el a
foldkereghez, iletve a fotonok mind kevesebb vastagsagu legkorben
veszitik energiajukat.
>>   A tobbhelyt is pusztitio tornadok titokzatos keletkezesi modjat is
>> idesorolnam.
>Es miert titokzatos??? A tornadok fizikajat elegge jol ismerjuk... Vagy
>lemaradtam valamirol?
 Valoszinuleg. Ugy a tornadok mukodese, mint keletkezese egyenlore
tudomanyosan nem tisztazott. Meg csak az is erthetetlen hogy miert oly
sokszamban jelentkeztek az iden is (Lengyelorszag, Amerika) es meg olyan
helyeken ahol eddig egyaltalan nem tapasztaltak a jelenseget. Vagy epp
Magyarorszagon is miert szazevente egyszer tapasztalnak tornadot?
>> Ennel megmesszebbre menve magyarazatot kapna maga a Fold, es bolygok
>> csilapodasmentes forgasa.
>Es ki mondta, hogy csillapodasmentes??? En ugy tudom, hogy jo par
>szazmillio evvel ezelott meg kb. 400 nap volt egy ev.
 Ez a Nap koruli keringesi idore vonatkozik de egyaltalan nem tisztazott
sem a keringes sem a korforgas allitolagos fekezodese. Ha lenne, vagy nem
lenne utanpotlas, otmilliard eve lett volna ideje megallni.
 A lasulas egyertelmuen kozeledest eredmenyezne a Nap iranyaban, vagy a
Hold a Fold iranyaban, mig ez a folyamat tavolodasnak latszik.
Ha lasultunk is, okozhatja kulso meteor vagy aszteroida becsapodasai.
Allitasok szerint ha csak a Holdat vesszuk figyelembe, rengeteg foldi
eredetu felszini darabkakat oriz, melyek nemis olyan kis energiaju
becsapodasok utan repultek a vilagurbe.
> Az a Fold fennyomasanak eredmenye??? :-)
 Nem fenynyomasnak neveznem. Maga a feny tomeggel valo utkozese reven
johet letre gravitacios kolcsonhatas, mely tomegek nyugalmi allapotat
kepes befolyasolni, ahogy az inga tomegeit, anelkul hogy napfeny erne.
Csakhat mindezeket komolyan is kelene vegyuk.
    Udv. Csaba.
+ - Origos hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szokatlan részecskét fedeztek fel.
  Az újonnan felfedezett részecske a mezonok családjába tartozik. Két
összetevőből, egy nehéz bájos kvarkból és egy könnyebb ritka
antikvarkból áll. Ám az is elképzelhető, hogy egy eddig sohasem
tapasztalt összetételű, két kvarkpárból álló képződményre bukkantak.
  Új részecskét fedeztek fel a fizikusok Kaliforniában, Stanfordban a SLAC
(Stanford Linear Accelerator Center) nevű, "B-gyárnak" is nevezett
részecskegyorsítójánál, a BaBar részecskedetektor adatainak feldolgozása
során. A részecske egyelőre a nem túl izgalmas Ds(2317) nevet kapta.
Létezése nem meglepetés, tulajdonságai azonban alaposan eltérnek a
modellszámítások alapján várttól. Az új részecske a mezonok családjába
tartozik, két összetevőből, egy nehéz bájos kvarkból és egy könnyebb
ritka antikvarkból áll. Az is elképzelhető, hogy egy eddig sohasem
tapasztalt összetételű, két kvarkpárból álló képződményre bukkantak.
   Udv. Csaba.
+ - Re: re:kukorica-szolo-permet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> gabor.jakab
>  re:kukorica-szolo-permet
>  TUDOMANY #2183
Kedves Gabor !
Koszonom a szakszeru valaszt.
> A fo gond az, hogy a kukoricaba nem az eredeti inaktiv feherje
> genjet tettek (ezt egyes rovarok gyomraban egy enzim aktivalja),
> hanem a mar aktivalt format. Ez a feherje azonban, ugy tunik,
> jol kotodik a talaj agyagasvanyaihoz, ami megvedi a lebontastol.
> Ezert lehet magasabb a talaj Bt toxin tartalma a Bt kukorica
> eseteben.
Igy mar ertheto a felhalmozodas.
Felmerult viszont nehany kerdes:
 Ha jol ertem, akkor a mereg szelektivitasat (reszben) az
 biztositja a termeszetben, hogy egyes rovarok gyomraban van aktivalo
enzim masoknak meg nincs.Ezt kerultek meg az aktivalt feherje
genjenek beepitesevel.
1. Hogyan tudtak eloallitani ezt a 'mesterseges' gent?
2. Az eredeti feherjet termelo bakteriumnak milyen haszna szarmazik
abbol ha elpusztit egyes rovarokat? (haszon nelkul nincs evolucio :-)
Csak arra tudok tippelni, hogy egyes novenyfajok direkt 'termesztik'
az illeto bakteriumot( eletteret biztositva neki es gondoskodva az
utodokba valo beoltasarol is), viszont ez esetben a rovarok ugy
valtoznanak meg, hogy eppen annak ne legyen aktivalo enzimje amelyik
a bakteriumgazda novenyt karositja. :-((

> Ok azt talaltak, hogy a kukorica pollen max. 2 oraig eletkepes, ez egy
> elmeleti 32km-es utra eleg. De 200m-nel tavolabbi keresztbe porzas
> mar nem fordult elo. Tehat a vedelmi tavolsagok modszerevel ez
> megakadalyozhato.
Haaat.. es ha egy tornado eppen arra jar? :-))
Genterjedesi kerdesekben nincs helye a statisztikanak. Egy uj gent
'kiirtani' -ha mar elterjedt, joval bonyolultabb problema mint a
nyulakat Ausztraliabol. :-). Letezik egyaltalan valamilyen - legalabb
elmeletileg kidolgozott modszer veszhelyzet esetere?
> Nem tudom, mikor termesztettel utoljara kukoricat,
HuHuuu! - (a pocakos nagypapa is ezt valaszolta mikor a kisunoka
azirant erdeklodott, hogy mikor latta utoljara a f@-at )

> mivel a hybrid kukorica 2-3szoros termest ad. Senki sem rakosgatja
> el a szep csoveket, mert az a kovetkezo evben mar katasztrofalis
> eredmenyt adna (a hybrid vigor hianya miatt).
Itt, Szekelyfoldon ahol keves a temofold es  a regi, 'nadragszij '
foldecskejet kapta vissza a gazda (ritka az a falu ahol
tagositottak), na meg a gazda is mar legalabb 60 eves - itt bizony
meg 'divat' az osi modszer. :-(

> Amint fentebb is irtam, az a scenario tulzottan pesszimista.
Amint fentebb leirtam:
Genterjedesi kerdesekben nincs helye a statisztikanak.
Persze ez csak egy velemeny, nem is szakertoi csak aggodo .

> Hogy ez mennyire realis veszely, azt nehez megmondani
Az utodaink majd tudni fogjak :-(((
Meg egyszer koszonom a gondos valaszt.
Udv. go'be'

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS