Tavol alljon tolem, hogy beleszoljak a szepen burjanzo antiszemitizmus
vitaba, de nem birom megallni, hogy ne idezzek be egy cikket. A cikk
Detlef Junker tollabol szarmazik, a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban
jelent meg, en magyar forditasat olvastam a Valosag 2000/10-es szamaban.
A cime: a holokauszt amerikanizalasa. Persze csak reszek becsepelesere
van erom, ha valaki ugy gondolja, tendenciozusan ideztem, olvassa el
az eredetit.

"Az amerikaiak kollektiv emlekezetebe melyen beivodott a zsidokkal
kapcsolatos europai nepirtas. Muzeumok, emlek- es kutatohelyek, 
egyetemek, iskolak, adomanyok es adomanygyujtesek emlekeztetnek
szuntelenul ra. A legnagyobb hatast megsem a szo es a kutatas, hanem
a kep, a holokausztnak a tomegtajekoztatas reven zajlo "ertekesitese"
valtja ki. A holokauszt az abszolut gonosz megtestesitojekent minden
vonatkozasaban az ellenfel agyoncsapasara szolgalo ervve valt az
Egyesult Allamokban mostansag zajlo politikai es erkolcsi vitakban.
Egyetlen jelkepnek sem tulajdonitanak oly kulonbozo jelenteseket,
mint a holokausztnak, s egyetlen analogiaval sem elnek es elnek vissza
tobbszor, mint a holokauszttal.

A holokauszt az utobbi 30 evben az amerikai zsidok identitasanak
kozeppontjava valt. Az Amerikai Zsido Bizottsag egyik 1999-ben osszeallitott
tanulmanya szerint az amerikai zsidok 98%-a ugy tekint ra, mint sajat
identitasanak fontos vagy igen fontos alkotoelemere s csak 15%-uk
szamol be arrol, hogy tartja magat a zsido szokasokhoz es vallasi
eloirasokhoz ...

[A holokauszt emlekezetenek szentelt washingtoni] muzeum koncepciojaert
felelos tanacsado testulet a kovetkezokeppen valaszolt: "Ez a muzeum
azert tartozik az amerikai elet lenyegehez, mert az Egyesult Allamok
demokratikus civilizaciokent ellensege a rasszizmusnak es a legradikalisabb
megnyilvanulasi formajanak, a nepirtasnak. ... A nacik szoban es tettben
megtagadtak az amerikai nep legfobb hitvallasait.

Ha ezt a kijelentest ugy kell erteni, hogy a nemzetiszocialista ideologia
es uralom tagadta az amerikai demokracia eszmenyeit es ertekeit,
akkor vitathatatlanul helytallo. Ha viszont az Egyesult Allamok tortenelmere
vonatkozoan szandekozik megallapitani valamit, akkor bizony nemcsak
a megtizedelt indianok utodainak, hanem a fekete amerikaiak szemeben is
groteszk az az allitas, hogy az Egyesult Allamok a rasszizmus ellensege.
Mivel e kisebbsegeknek eddig meg nem sikerult olyan muzeumot letesiteniuk
az orszag fovarosaban, amely az indianok vagy a rabszolgak sorsat mutatnak
be, az o szemukben a zsidok privilegizalasa a holokauszt washingtoni
muzeuma. Ez feszultsegeket idez elo az afrikai szarmazasu amerikaiak
egy resze es az amerikai zsidok kozott. ...

A jelenlegi amerikai helyzet gyokeresen kulonbozik attol a szituaciotol,
amelynek a masodik vilaghaboru es a nepirtas idejen, illetoleg a hatvanas
evek elejeig, a hideghaboru tetopontjaig lehettunk tanui. Franklin D. Roosevelt
amerikai elnok egyszer sem utalt nyilvanosan a zsidok veszelyeztetett
helyzetere a Harmadik Birodalomban es Europaban, ugyanis ugy velte, hogy
az orszagban szeles korben elterjedt antiszemitizmus miatt politikailag
nem engedhet meg maganak ilyen utalasokat. A veszelyben levo zsidokon
segitett volna, ha novelik a szamukra megallapitott bevandorlasi kvotat,
de ez is hasonlo okokbol maradt el. Meg ha harcba bocsatkozott volna is
ezert Roosevelt, nem lett volna eselye a kongresszusban 1924-ben bevezetett
korlatozo jellegu bevandorlasi torvenyek modositasara. Az elnok egyebkent
mindent megtett, amit megtehetett a zsidokert az ervenyben levo torvenyek
keretei kozott. De az sem hallgathato el, hogy az Egyesult Allamokban
mukodo zsido szervezetek is viszonylag passzivak maradtak. A szeles
korben elterjedt rezignacio elhitette az emberekkel, hogy amugy sem lehetne
sokat tenni.

A Nemetorszagbol elszarmazott szegeny zsido csalad sarja, Adolphe S.
Ochs altal 1896-ban megvasarolt New York Times cimu lap a masodik
vilaghaboru idejen rakaszkodott sajat iranyelvehez, amely azt diktalta,
hogy semmikeppen ne latsszon zsido lapnak. Ezert vajmi keves emlitest
tett a holokausztrol annak idejen. A dachaui koncentracios tabor 
felszabaditasarol szolo, cimlapon kozolt tudositasban egyszer sem
szerepelt a zsido szo. Habar a koncentracios taborok felszabaditasat
abrazolo, 1945-ben keszult fenykepfelvetelek elementaris undort valtottak
ki, az Egyesult Allamokban eleinte tovabbra is tartotta magat a nem
elhanyagolhato antiszemitizmus. A kortarsak tudataban meg nem parjat
ritkito esemenykent jelent meg a holokauszt. A haboru idejen vajmi keves
amerikai volt tisztaban a nepirtas mereteivel. 1945 majusaban az amerikaiak
zome ugy velte, hogy a nacik osszesen egymillio szemelyt - zsidokat es
nem zsidokat - gyilkoltak meg a koncentracios taborokban. ...

A kezdodo hideghaboru sem kedvezett a holokausztra valo emlekezesnek.
A totalitarizmus elmelete a nemzetiszocializmust es a kommunizmust is
szembeallitotta a szabad Nyugattal. A McCarty szenator nevevel jelzett
korszakban a boszorkanyuldozes celpontjava valtak az allitolagos es 
velelmezett kommunistak, s kiderult, hogy "utitarsaik" jo resze zsido
szarmazasu. Kulonosen a deli allamokban kapcsolodott ossze az 
antikommunizmus, a rasszizmus es az antiszemitizmus. Nemegyszer
egyutt szidtak a "komcsikat, a niggereket es zsidokat" ...

Mindez valoszinuleg meg nem vezetett volna a holokauszt jelenleg
tapasztalhato amerikanizalodasara, ha nem zajlott volna le kulturalis
forradalom a hatvanas evek Amerikajaban. Igy szol legalabbis Peter
Novick egyik legizgalmasabb tezise. Miben allt e kulturalis forradalom?
Abban, hogy a gyoztesek es hosok dominans kulturajat olyan kultura
valtotta fel, amelyben a vesztesek es aldozatok is szohoz juthattak. E 
fordulat ota Amerikaban egyre nagyobb feszultseg mutatkozik a nietzschei
ertelemben vett heroikus es kritikus tortenelemszemlelet kozott. A
vietnami haboru, a polgarjogi mozgalom es a bevandorlast szabalyozo
torvenyek forradalmi jelentosegu modositasanak hatasara az orszag
tortenetenek kritikus kezelese egyre inkabb teret nyer a heroikus-hazafias
ertelmezessel szemben.

Az amerikai tortenelemnek ez a kritikus szemlelete egyertelmuen a nem
feher kisebbsegek erkolcsi fegyvereve valt, de a nok is felhasznaljak a
tarsadalmi elismeresert folytatott kuzdelmukben. "Megindult a kuzdelem
a legnagyobb szenvedestortenet reven megszerezheto olimpiai aranyeremert"
- irta Peter Novick. Az amerikai zsidok mindaddig behozhatatlan elonyre
tesznek szert ebben a versenyben, amig meg tudjak gyozni az amerikaiakat
a holokauszt "egyedulallo es hasonlithatatlan voltarol". Minden mas
tortenelmi vetket masod- es harmadrangunak minositenek hozza kepest.
 ...

Minden jel arra vall, hogy az egyesult allomokbeli lakossag 98%-anak
(vagyis a nem zsidoknak) koreben legfokeppen azert nepszeru a holokauszt,
mert modot nyujt nekik arra, hogy megerositest nyerjen regi keletu, 
vilagmegvalto szerepuk. Egy idegen nep (a nemetek) buntetteire valo 
emlekezes a gonosz kirekeszteset (externalizalasat) lehetove teve
megerositi az amerikaiak kritikus-heroikus-hazafias tortenelemszemleletet."

Udv, Gabor

> A koronazas ezer eves evfordulojara pedig, tenyleg
> arrol szeretnek hallani legalabb egy csatornacskan, mert a kovetkezo
> evfordulot mar ugysem erem meg
kedves Robert,
en maximalisan megertelek - illetve megertenelek, ha az allami penzbol
finanszirozott adokon nem omlene allandoan az ezereves allamisagrol
szolo musorok ozone
tele van vele a sajto, a hirek, a hiradok, hogy ki hol, milyen zaszlot
adott at, mit avatott fel es mennyi penzt koltott az orszagblamazs
iroda, meg Nemeskurthy egyutt, meg kulon kulon a semmire, mikozben a
tanarok es a noverek formalisan eheznek...
csak udvozolni lehet, ha valahol nem errol van szo...

mas:

>>> De azt egy zsido is vegye
> tudomasul, hogy nem lehet egy mai magyart felelosse tenni a regi
dolgokert,
> mikozben ok maguk nem szamolnak el a sajat hibaikkal. Mert ok sem
angyalok,
> es nem is buntelenek. Azt nem lehet eljatszani, hogy kiragadjuk a
> holocaustot, es tartjuk a markunkat a zsozsoert, mikozben
eltagadjuk, hogy
> a zsido maffiozo kommunista vezetok mekkora karokat okozta, es
milyen
> ordenare gyilkossagokat hajtottak vegre, a magyar nep ellen.<<<
tudod, ez maga a tomeny antiszemitizmus...
nem az a lenyeg, hogy milyen vallasu volt az, aki a gazembersegeket
csinalta, hanem hogy gazemberseget csinalt
ilyen erovel le lehetne rangatni a vizes lepedot az osszes
keresztenyrol is, nem beszelve a muszlimokrol, a hindukrol, a
zen-buddhistakrol, a sintoistakrol is, mert mindenki csinalt a
tortenelem folyaman rengeteg csirkefogaszatot
ember es ember kozott vallasi alapon tenni ertekere, es foleg
jellemere vonatkozo megkulonboztetest meglehetos szellemi
elmaradottsagra vall, szvsz
akinek nem inge...
udvozlettel
Palaci

Én emlékszem amikor összevesztem a tanárral a föiskolán mert azt bizonygatta
hogy a HIV Európából származik.
Ugyan akkor emlékszem egy régi magyar újságban olvastam, hogy amerikai
túristák afrikában rájöttek valamelyik majom vére jó hatással van a
szekszuális vágyakra, ezért befecskendezték maguknak.
Természetesen a majomnak kutya baja se volt a virustól.
Most ugyan az a helyzet a Hepatitis C vel, miszerint a drogosok 80%-ékának
van. Természetesen a vietnámi vetáránoknak is, meg a sitteseknek is,
azonkivül orvosoknak, növéreknek. Hogy jön ki a 80%?
> wrote in message news:...
> Tisztelt Listatagok!
>
> Egy ideje mar megy egy listatarsunk altal - Kallo Robert 2000.
> majusi cikk-sorozatanak urugyen - mestersegesen gerjesztett
> vita az antiszemitizmusrol. Beidezem Robert cikk-sorozatanak
> zaro sorait. Kerlek benneteket olvassatok el az alabbi sorokat,
> amelyek alapjan en Schwarcz Arpad doktor irasait elorehala-
> dott koranak tulajdonitom, mivel az fel sem vetodhet, hogy nem
> ismeri kello alapossaggal a magyar nyelvet.
>
> Kar(?), hogy Szolt mar nincsen a listan, mert az o hires profiler
> programjaval talan diagnosztizalni is tudna az esetleges elvalto-
> zasokat. ;-(
>
> Tisztelettel: Karcsi
>
> Idezet Roberttol:
> >* A fentiek 1985-ig kovetig az AIDS elozmenyeit es furcsa
> >elterjedeset a vilagon. A tovabbiakban mar nem erdemes
> >okokat keresni, hiszen a szalak annyira osszekuszalodta,
> >hogy pontos megallapitasokat nem lehet tenni. A halalos vi-
> >rus elterjedt a vilagon, es senki sem tudja, hogy pontosan
> >hogyan es mikent terjed.
> >* Vegezetuk a bizonyitekaim alapjan, az allitasaim !
> >1. Igazolt teny, hogy a virusjarvany kirobbantasaert a ho-
> >moszexualis ferfiak a felelosek.
> >2. Igazolt teny, hogy az USA nagymertekben felelos a jar-
> >vany kitoreseert.
> >3. Igazolt teny, hogy az USA prominens szemelyisegei min-
> >dent megtettek azert, hogy a felelosseget masokra haritsak.
> >4. Igazolt teny, hogy az USA homoszexualis szervezetei iszo-
> >nyu penzt koltottek arra, hogy a tenyeket elferditsek.
> >5. Nem igaz az az allitas, hogy az AIDS csak szexualis uton
> >terjedhet.
> >6. Nem igaz az az allitas, hogy az AIDS virus szabad levegon
> >azonnal elpusztul.
> >7. Joggal megallapithato az a felteves, hogy az AIDS virus,
> >mar nagyon regen letezett, am vagy veletlenul, vagy szandeko-
> >san elszabadult abbol a kornyezetbol, ahol letezett, de megbe-
> >tegedest soha nem okozott. Az ilyen elszabadulas pedig akkor
> >szokott kitorni, amikor egy adott populacio elohelyet erosza-
> >kos behatasok erik. Gondoljunk csak arra, hogy az Amerikai
> >indianok hanyan haltak meg az Europabol beszivargo egyszeru
> >nathavirustol.
> >Am az Europai ember szervezete sem tudott mit kezdeni a
> >spanyolnathaval, vagy a malariaval.
>
>