1. |
re: re Zsofinak es Istvanak Tematikarol (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
2. |
re: tematika (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
3. |
Konyv koruli teendok (mind) |
82 sor |
(cikkei) |
4. |
Idoutazas (mind) |
114 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: re Zsofinak es Istvanak Tematikarol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gyuri!
Kénytelen vagyok újra megszólalni, és elnézést az off-
ért.
Úgy látszik nem írtam elég világosan ezért
megismétlem.
Egy könyv fogyasztói árából (pl. 2000 Ft-os
könyvéből) 1000 Ft, azaz ezer csak és kizárólag a
terjesztőké azért, hogy terjesztik a könyvet. (kis- és
nagyker egyaránt)
A másik 1000 Ft marad (na) a kiadónak, amennyiben
nem lenne szerzői honor (annyi, amennyi),
előkészítés (értsd szerkesztés, tördelés, korrektúra,
borítóterv, nyomdakész film, stb.), ez egy kb. 200
oldalas könyvnél baráti áron 150 eFt körül van,
nyomdaköltség (fenti méret 2000 példány, nem túl
rossz minőség 3-350 Ft/db) tehát a kiadó befektet a
könyvbe minimum 1 millió Ft-ot. Majd kénytelen némi
reklámköltséget is rászánni ezen felül (és ez sajnos
nem kevés kis pénz-kis fogyás), mivel épp ma
néztem, hogy a legnagyobb könyvterjesztőnél
pillanatnyilag 44625 FÉLE könyv kapható, ezekkel
mind meg kell küzdenie egy új kiadványnak.
És most jön a hab a tortán – ma egyetlen
könyvterjesztő és bolt sem kockáztat, tehát csak és
kizárólag bizományba vesznek át könyvet. Fixért csak
már jól fogyó utánnyomásokat, még Moldovát,
Vámost se nagyon első nekifutásra. Hát még egy
elsőkönyves íróét!
Tehát optimistán számolva legalább fél év, és nagyon
jó kapcsolatok (értsd biztosan nem verik át a fejedet,
bár ez sem mindig működik) kellenek ahhoz, hogy egy
kiadvány legalább nullszaldós legyen. És ekkor még
csak a ráfordítások térültek meg jó esetben.
Arról már szó se essék, hogy mi van akkor, ha
mégsem fogy. Mit gondolsz, miért van az utóbbi
időben minden sarkon leértékelt könyvesbolt?
Egyébként semmi közöm az ügyhöz, csak én is
kiadóban dolgozom, meg én is írtam már könyvet és
szépen ki is adtam magam. Istvánnak már írtam
magánban, hogy én bizony „fognám a pénzt és
futnék”, minden kínlódást a kiadóra hagyva. És majd
a második könyvemnél diktálnék.
Mindenkinek szép napot!
Zsófia
|
+ - | re: tematika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gyuri és István!
Bocs, de most néztem meg a tematikát
részletesebben. Nem szép dolog, ha valaki egy
második Brian Tracy könyvön gondolkozik,
gyakorlatilag szóról, szóra megegyeznek a témakörök
az ő Maximális teljesítmény c. könyvében lévőkkel.
Ezek után csodálkozom a kiadón, hogy egyáltalán tett
akármilyen pénzügyi ajánlatot. Ráadásul akkor, mikor
Dunát lehetne rekeszteni az önmegvalósító
könyvekkel.
Újra csak azt mondom - én fognám a pénzt, és
nagyon gyorsan futnék
Szeretettel Zsófia
|
+ - | Konyv koruli teendok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Listatagok!
Kedves Gyuri és kedves Zsófi!
> A 100.000 forint eléggé kevés összeg, de sajnos ilyen világban élünk.
Egyetértek. Ezen az összegen már nem kell rágódni, mert ennyiért
biztosan nem dolgozok senkinek.
A gazdasági kalkulációt én is elvégeztem, és hasonló eredményre
jutottam. Köszi, hogy ilyen lelkiismeretesen kiszámoltad!
> Viszont mi akik nagyon szeretnénk ezt a könyvet, a neten keresztül
megrendelnénk Istvántól és ELŐRE kifizetnénk, így István is jobban
járna anyagilag és mi is kedvezőbben jutnánk a könyvhöz.
- Ha terjesztésre kerül a sor, én is a költség és pénztárca-kímélő
megoldások híve vagyok, ezért ez az ötlet nagyon is járhatónak tűnik.
> Ennek hátránya, hogy a könyves boltokban nem jelenne meg csak
netes ajánlással és a fórumokon és a mi ajánlásunkkal terjedene, s
postai utánvétellel.
- Valamit valamiért!
> Minden könyvkiadó attól fél, hogy rajta marad a sok könyv és
nem tudja eladni. Kis ország, kevesen szeretnek olvasni és a
magyar nyelv sem tartozik bele a világnyelvek közé.
- Már jelentkezett olyan tagtársunk, aki 3 nyelvre is lefordítaná. :)) Így
nem gond, ha kicsi a piac, csak meg kell érni!
> De ha Domján Lacinak küldenél egy kiadás előtti példányt és
egy listát a mi nevünkkel címünkkel akik szeretnénk
nyomtatásban látni ez a könyvet, akkor az is előfordulhat,
hogy azt mondja Laci, hogy vállalja a terjesztését és minden
AK tanfolyamon és könyvesboltokban is megjelenne.
- Már fogalmazom a levelet Domján Lacinak, de már van aki közbenjár
nála a könyv ügyében.
Nagyon szépen köszönöm a sok jó ötletet és az aggódást!
> Hát sajnos ez nem így van - a másik 50 % a könyvterjesztésé, a kis-
és nagykereskedéseké.
- Én is így értesültem.
> Persze ez semmilyen módon ne befolyásoljon István, ha "irnod kell",
akkor irni is fogsz úgy gondolom.
- Részleteket még nem tudok, de van nyomda-tulajdonos rokonom, a
volt tanítványaim között pedig nyomdász osztályvezető és könyvkötő
egyaránt van.
Valahogy csak összejön!
> Ha valaki nekem százalékot ajánl az legtöbször azt jelenti, hogy én
dolgozok és ő leakasztja a %-os hasznát
> ha valaki fixet ajánl, az legtöbbször azt jelenti, hogy ad valamennyit
és a hasznot ő vágja zsebre
A két állításból legtöbször az érvényesül, amelyik roszabb nekem.
- Ezen talán még a pozitív hozzáállás sem tud változtatni. Legfeljebb
akkor, ha saját kézbe veszzük a dolgok irányítását.
A felvázolt problémát egyébként a Milliomos agy c. könyv szépen
megfogalmazza.
Aki szeretne jobban élni, feltétlenül olvassa el!
Nem arra alapoz, hogy megváltoztassa az olvasót, hanem tényeket ír
le, logikusan és következetesen. Az önerőből lett milliomosok
észjárását mutatja be felméréseken, statisztikákon és személyes
tapasztalatokon keresztül. Én rengeteget tanultam belőle.
Mégegyszer köszönöm mindenkinek a segítő szándékot. Mindent
megteszek annak érdekében, hogy ne csalódjatok se bennem, se a
könyvben.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
+ - | Idoutazas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Listatagok!
Néhány hónapja írtam egy levelet az idő általam elképzelt
szerkezetéről. Abban arról volt szó, hogy minden idősík egyszerre
létezik. Ezzel a fejtegetéssel senkit sem szeretnék untatni, csak azért
említem, mert kaptam egy rendkívül érdekes levelet.
Ebben egy tagtársunk arról számol be, hogy miként vett részt egy
időutazáson. Nekem annyit írt még korábban, hogy minden pontosan
úgy történt, ahogy látta. Nagyon nagy időintervallumot mutattak meg
neki. Persze biztosan lesz köztetek, aki azt mondja majd, hogy nem is
időutazás volt, csak látomás, és ennek hatására alakítja úgy az életét,
hogy minden egyezzen.
Elég nehéz erre egyértelmű választ adni, én mégis az időutazós
verzióban hiszek inkább.
Íme a sztori:
14-16 év korul tortént egy májusi napon reggel szokásosan a 7 orás
ébredésem tájékán: szurkés ,esos, borult ,amolyan szomorkás nap
volt fekudtem. --Direkt nem irom ,hogy láttam magamat ,hiszen a saját
testemben voltam és ugy éltem meg az eseményeket mint most --a
foldon --én legalább is azt hittem .
Fehér ruhát hordtam. Nem értettem mért fekszem ott . ;és olyan
érzésem volt mintha uvegkoporsoban lennék. Balra forditva a fejem
megláttam a családomat: legelol Edesanyám, kozvetlenul mellette, de
egy picit mogotte a Bátyám és homályosanbban és magasasabban ,de
mogottuk Edesapám . (A leirásnak fontos a szerepe!)
En meg elkezdtem lassan sullyedni a siruregbe mikozben a családom
felém hajolt.
Zuhogott az eso ,és kavicsokat hajitottak a koporsomra (amit ugy
szabad csak elképzelni mint amikor fekszel nyitott szemmel és a
sirureget belulrol ovezo voros téglákat látod és a koteleket amin
leeresztenek). Mivel nem láttam a koporsot de azt vettem észre, hogy
el akarnak temetni, le akartam állitani az egészet, de nem hallottak
meg és nem látták azt sem hogy tiltakozom. (Érdekes modon addigra
lemeztelenedtem és szintén fontos, mindent ugy láttam mint az
elobbiekben irtam.)
Szoval sullyedtem le, kozben egy nagy sirkovel zárhatták el a siromat
mert minden elsotétult és én borzasztoan féltem .
Aztán féltem és fáztam is, majd hamarosan elkezdtem lefele csuszni a
borzaszto hidegbenés a teljes sotétségben;
(Fontos: ---a budai Szemlo hegyi barlangban ezt az élményt éloben is
megkostolhatod!! Kiváncsi lennék rá mit fogsz mondani.)
Ahogy haladtam lefelé egy kanyargos pályán--ezt ugy képzeld el mint a
bobskate-vagy bobslake pályán csusznál!--és ahogy haladtam lefelé a
testem kezdtett eltunni --én meg megint csak megijedtem: ugy látszik
ilyen ijedos vagyok.
Szoval ahogy csusztam lefelé azt éreztem, ,hogy kezdenek eltunni a
lábujjaim majd igy tovább. Felfelé kozben hihetetlenul felgyorsultam
majd ekozben eltunt a félelem érzet--mellesleg ez rovid ideig tart ---és
egy kellemes melegségérzet nyugodtság majd boldogságérzet lepett
el, de a testem eltunt.
Ekozben távolrol megjelent egy fény. --Még akkor amikor a félelmem
megvolt de már muloban . Es mire a testem eltunt, mint a kis felhok,
kerek formátlan, idonként egybeolvado dolgok repultek felém.
Hangokat is hallottam --ugy emlékszem --és furcsa sápadt sárgás
fényben korulvettek; egyutt repdestunk. Egyre boldogabb és
boldogabb lettem, soha ilyen boldog nem voltam . Pillanatra lenéztem,
és láttam akkori életem valodi résztvevoit még az ellenségeimet is. Az
áthato nagy szereteten kivul mást nem éreztem.
Ekkor mintha a nagymamám fejét -alakját pillantottam volna meg --
Megj.:O akkoriban ment el és én ?2000 ?km távolságbol megéreztem
mi torténik Vele (betegség). De azt is tudtam nem sokára eltávozik
kozulunk! Beszélt hozzám.
Azt mondta : Itt maradhatsz kozottunk, de aki ide feljon már nem megy
tobbé vissza. Nézd meg mi vár rád és utána donts! Majd
visszafordultunk.
Erdekes dolog tortént: egy 'lámpás' elotérbe kerultem ahol
Edesanyám fogadott; szoknyába --bluzba volt feloltozve és ezt mondta
nekem: (képileg balrol-jobb irányt kell elképelni ) elore kell menni,
tessék, fáradj be!
--Nos beszálltam (jobb fele megint képileg) és ---!!! Most jon az álmom
másoktol eltéro része!!!
---Akkor lejjebb szálltam, már fentrol megpillantottam magamat elég
szomoruan, komolyan ,ultem egy széken ,és felnéztem magamra --
mármint a képen lévo félhosszu -rovid haju anyuka a nézelodo lélekre
nézett osszehuzott szemoldokkel -elottem két kis gyerek Az egyik egy
lányka és a hosszu szoke haját kefélem és a másik egy kb 3 évvel
fiatalabb kisfiu mind a ketto képileg háttal állt nekem --mármint a
lelkemnek ; aztán az anyuka énem jobb fele tekintett --haladási irány
balrol jobbra --és már nem emlékszem pontosan hogyan az jelent
meg ,hogy most" 37 "vagy talán "38 éves vagy "és szintén balrol
jobbra lejto irányban szálltam a kovetkezo kép felé--vagy az
kozeledett mig azt hallottam minden lenyugszik ezután .
A végén magamat láttam a kép bal oldalán ulok idosen74 egy fotelban
melynek málnás -barnás a kárpitja elottem egy asztal azon egy nyitott
konyv kozottunk hátrébb egy olvasolámpa és én mosollyal elalszom
mikozben azt gondolom milyen jo és boldog életem volt ;. Ezután
visszaszálltam a lelkekkel --szerintem amolyan angyalkák voltak !, de
mielott elérkeztem volna egészen a fényhez vmi sulyos ,határozott de
selymes hang megkérdezte: biztos ,hogy velunk akarsz maradni?
Csak egyszer élsz,az is ilyen rovid ideig tart de ha itt maradsz nem
fordulhatsz tobbé visszza . Kicsit elkeseredtem gondolkoztam -- nehéz
volt a végtelen boldogságot otthagyni ,de végul is azt mondtam jo
lemegyek --mire az angyalkák visszakisértek. Mikor felébredtem
határtalanul boldog és nyugodt voltam és tobbé nem féltem a haláltol --
-1 honapig .
Mikor felébredtem a belso hangom azt mondta: tudod Nici, ez az érzés
addig fog csak tartani amig el nem engeded a rossz érzéseidet és
gondolataidat . Ha azokra csak gondolni is mersz visszajonnek a
félelmeid . Sajnos egy ido után ,pusztán kiváncsiságbol kiprobáltam --itt
elcsusztam mert azota is félelmekkel kuzdok ,de most valahogy kezd
jobb lenni a dolog .
Eddig a levél. Úgy érzem, hogy elgondolkoztató.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
|