> De MAI lengyeleket kerdeztem.
> Attila,Te sem..?

  Melyik Attila, en? Nemigen emlekszem, mit olvastam lengyelektol, nem
nemzetiseg szerint csoportositom az irokat. Lemet sokat olvastam
valamikor regen, most mas nem jut eszembe. Viszont imadom Szabo Magda
ifjusagi regenyeit.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Zongoraleckeket adok-veszek!

Hali!

Tehat rogton vissza a subjectre. Hogyan lesz az ember iro?
Ez a kerdes kulonosen Lang Attila D.-nek es Nagyszekely 
Istvannak szol, de mas is csatlakozhat.

A kerdesem azert vetodik fel, mivel magam is hajlok az iras fele,
azonban par versen kivul mast meg nem sikerult produkalnom.

Az ok az, hogy ha elkezdek egy tortenetet, az magamban egyre 
jobban alakul, dolgozodnak ki a szereplok, a jellemuk, epul a 
tortenet /kb. ekkor kezdem el leirni/, majd annyira elorehaladok a 
tortenettel, hogy gondot okoz magam visszarangatni az elejere es 
irni. Egyszercsak elerek a vegere, a tortenet magamban egy 
kidolgozott egesz. /ekkor meg csak par oldalnal tartok. 
illetve szinten nehany oldal jegyzet a szereplok eloeleterol, 
jellemerol, kapcsolataikrol/ Na ekkor erek el arra a pontra, hogy 
belul elkezd mocorogni az a kisordog ami mindig uj es uj 
tortenetek fele hajt es elkezdek egy ujat. Ennek 
kovetkezmenyekeppen az elozo ugy marad szinte nem is 
befejezetlenul, hanem elkezdetlenul.

Ezt ti, vagy masok hogyan tudjatok megoldani, vagy esetleg ez 
masnak nem is problema, csak egyedul engem erint? Barmi 
segitseget elfogadok, esetleg otletek? 

Udv:
            Attila

Sziasztok,

emlekeztem ra, hogy  Richard Bachnak volt webhelye a neten, most 
viszont nem lelem. Talalkozott vele valaki mostanaban? A 
Google.com sem adta fel az elso oldalon egybol R.B. sajat, 
szemelyes site-jat. Megszunt volna? De vajh miert, ha igen...? 

Viszont kuldok egy linket - angolul, eredetiben olvashatoak itt az 
Illuziok "versikei":

http://www.eskimo.com/~wayneld/illusions.html

Es a multkor elfelejtettem emliteni, amivel Bach berobbant: Jonathan 
Livingston, a siraly.
Dobbenetemre a sok feljott link kozott valahogy rabukkantam arra, 
ahol fel van teve az egesz konyv magyarul es angolul:

http://www.dugonics-szeged.sulinet.hu/irodalom/jonathan/

Nem hiszem, hogy ennek nagyon orulne a magyar kiado, a magyar 
fordito, de talan meg R. Bach maga sem. Ketlem, hogy szerzoi 
jogilag ez a dolog rendben lenne... Azt hiszem, hogy ilyesmire - 
barmennyire is szeretjuk valakinek a muveit, es ebbol a kesztetesbol 
netan minel tobb netezovel szeretnenk megismertetni kedvencunket - 
pont a szerzo miatt figyelemmel kene lenni. Vagy ti nem igy 
gondoljatok?

Udv: Ida ***

> Nem tudom a Pink Floyd-ot szereted-e? Roger Waters (ugy
> tudom, ha nem majd helyreigazitanak) rendezeseben megfil-
> mesitettek. Egeszen mas hatast kelt igy film+zene, bar a zene
> onmagaban is nagyon jo. Kb. harmincszor neztem meg egymas
> utan, es meg mindig talaltam benne ujat. Ugyanez a szurrealisz-
> tikus, rovid vagasokbol allo epitkezes, ahol a tortenetet magad-
> nak kell osszeraknod.

Roger Waters a zenet szerezte, a filmet Alan Parker rendezte,
a cime egyebkent: A fal (The Wall). Az viszont teny, hogy
(mind az otvenszer) katartikus elmeny volt.

> Vagy pl. olvasd ugy A. Clark: A tavoli fold dalai c. konyvet,
> hogy kozben hallgatod Mike Oldfield - kimondottan erre a
> konyvre epulo CD-jet.

Na, erre viszont rossz pelda vagyok. En meghallgattam az 
Oldfield-albumot, de mivel nem tartom a legjobb muvei egyikenek,
nem is kaptam kedvet a konyv elolvasasahoz.

Dani

Ki ismeri E.A.Poe verseit? Egyet hallottam egyszer a rádióban, azóta is
keresem, de még nem bukkantam a nyomára. Természetesen "szakmabeli" vers.
Egy tengerjáró hajó körül tombol a vihar, és egy matróz üldügél az árboc
tövében, és arról elmélkeldik, hogy milyen rossz lehet a szárazföldön, ahol
ablakot tör be a szél, fákat csavr ki, és fel se merül benne (ha jól
emlékszem), hogy a saját életéért kellene imádkoznia...

Cím, kötet, semmit nem tudok erről a versről, hol keressem?

üdv: Wawel



Nagyszékely István
Honlapja:                         http://extra.hu/hajoka
Hajóablak a nagyvilágra: http://www16.Brinkster.com/szia/index.html
Tengerészviccek:            http://extra.hu/hajoka/vicc
Főzzünk chilit...:               http://extra.hu/hajoka/kaja
Egy tengerész naplója:     http://extra.hu/hajoka/naplo/

Sziasztok!

La'ng Attila D. irta:

>   En olvastam, sot be is szkenneltem. Szerintem tortenik benne valami:
> abbol lehet megerteni a filmet.

Ja. Igen. Ez tenyleg nagyon izgalmasnak igerkezik :-))) (Bocs!)

De komolyan:

Pocok irta (sokkal szebben mint amilyen a neve :-) ):

> En olvastam - az egeszet. Mi az, hogy tortenik. Egyebkent a film
> pontosan attol sikerult ilyenre, hogy ezeket a toredekeket magad-
> nak kell a helyere rakni, apro snittek, bevillantasok -  rengeteg
> dolog van benne, ami nekem borzasztoan tetszett.

Hat pont ezek a snittek, felvillanasok a filmben zsenialisan vannak
megoldva, ezert kisse feltem a konyvtol. Egy gep szemszogebol abrazolni
a tortenest, aztan egy emberi szemet, magat az emberi tudatot igy
szereplove tenni, ahogy a film teszi, az emberi tudatot, az egyetemes
emberi letet es egy esendo embert egyszerre terben es idoben vegso
utazasra kuldeni, egyszerre megjeleniteni a kezdet kezdetet es az idok
vegezetet... Megjeleniteni a ko:rbe zart ter-ido-kontinuumot, nyitva
hagyva a kerdest, hogy a vegso atvaltozas jutalom-e, ujjaszuletes mint
egy jobb ember, vagy buntetes, "most megmuttattam neked a mindenseget,
vilagok szuleteset, eddig es ne tovabb, tul sok titkot tudtal meg"...

Es HAL... a vilag legokosabb szamitogepje, de valojaban hiu, onzo es
buta, nagyon buta. Mert mit is csinalt volna egyedul, egy szal emberi
leny nelkul, hisz meg sem tud moccanni? Vajon - vajon az utazas nem
jutalom-e? Egy szal emberi leny a vilagurben, semmi eselye sincs a
hatalmas gep ellen es megis sikerul neki, mert az o ertelme messze
felulmulja a legjobb gepet is...

Huh, bocs, elragadt a lelkesedes :-)

> Pl.: emlekszel arra a jelenetre, amikor a 'majmok fonoke' az itatonal
> szetveri a csontvazat? Mi minden van mogotte, ha belegondolsz.
> Szerszamhasznalat hajnala - es a gondolatkiserlet, amiben Clarke
> eljatszik azzal, ahogy kapcsolatba hozza ezt a hasabbal.

Igen, ez persze igy van. A kerdest pontosabban kellett volna
megfogalmazzam. En a torzo-tortenetet valahogy csak attol a pillanattol
ertettem, amikor a csont atvaltozik urhajova. Az addigi resz nekem
inkabb prologus - es a film snittjei itt is fantasztikusak. Igen, a
csontvaz szetverese - es az addig bantatlan allatok letaglozasa. A
csontvaz szetverese - es a vak diadalittassag az ellenseg teteme folott,
a mindenkori jogos vagy jogtalan, ertelmes vagy ertelmetlen harci
diadal, a mai napig tarto "hurra, agyonutottem a masikat"... Es ugy
tunik, Strauss csakis ezekhez a jelenetekhez komponalta azt a par
taktust.

Igen, ebben a reszben nagyon sok minden van benne - habar a kerdes, hogy
a "survival of the fittest" es altalaban az emberi ertelem fejlodese
csakis az agresszionak koszonheto, vitathato, de ez mar nem KONYV-tema.

> Nem tudom a Pink Floyd-ot szereted-e? Roger Waters (ugy
> tudom, ha nem majd helyreigazitanak) rendezeseben megfil-
> mesitettek.

Igen, szeretem, de errol nem tudtam.

> Vagy pl. olvasd ugy A. Clark: A tavoli fold dalai c. konyvet,
> hogy kozben hallgatod Mike Oldfield - kimondottan erre a
> konyvre epulo CD-jet.

:-) Hat az biztos, hogy azota, miota eloszor lattam a filmet, a
Zarathustra elso taktusai nekem csakis a fenti kepeket jelentik.


Svindler irta:

> En olvastam, es szerintem elvezheto konyvben, sot jo!
> Viszont vannak jobb konyvei is Clarke-nak. Pl : Randevu a Ramaval.
> A 2001 folytatasa, a 2010, pedig szinten jobb. Ebbol is keszult film,
de
> az allitolag (en nem lattam) eleg gyenge lett a 2001 mellett.

Itt ment a TV-ben. Igen, gyengebb, az egesz bele van agyazva a hideg,
azaz majdnem kitoro meleg USA-szovjet haboruba, es ez nagyon sablonosra
sikerult. A vege meg tul edeskes +nem hiteles az en izlesem szerint. Egy
szep nap felbukkan egy 2. nap (hogy miert es hogyan, az a lenyeg benne)
es erre a ket elnokot egyszerre elonti a beke es boldogasg amikor reggel
kineznek az ablakon. Meleg haboru el, vilagbeke be.

> Szerintem egyebkent azert erdemes elolvasni a konyvet (bar en a filmet
> eleg reg
> lattam, 14-15 eves lehettem, es akkor is nemetul, majd angolul neztem
meg
> :) ),
> mert jobban kiderul mirol is van szo, foleg a vege fele.

Erdekes, ezt mondjatok tobben is, pedig egy jo filmet sajat magan at
kellene (meg)erteni. Most mar nagyon kivancsi vagyok, mert azert par
gondolatom csak lenne a filmhez is.


Mas.
Peter Pan irta:

> Ebben igazad van, de en egyreszt azert is szeretem a konyveket,
> mert a sajat fantaziamra van bizva a megjelenites. Szeretem magam
> elkepzelni a konyveket, s neha, ha megnezek egy filmes feldolgozast
> szinte elborzadok. Egyreszt ugye, mert en nem igy kepzeltem el,

Ez legtobb esetben igy van. De ugye, ott a Per mint kivetel... Nekem pl.
meg a Buddenbrook tunt hosszadalmasnak, valszeg ha olyan jol filmesitik
meg mint a Forsythe Saga-t, akkor jobban tetszik. Szoval vannak konyvek
ahol a hosszu leirasok farasztoak vagy unalmasak, itt egy jol megcsinalt
filmvaltozat nyerhet.

> masreszt pedig, mert olyan lenyeges jelenetek maradnak ki a filmbol
> - az ido rovidsege, a tomorites - miatt, amik nelkul egy olyan ember
> nem biztos, hogy megertene a filmet, aki nem olvasta a konyvet. Ilyen

Igen, a legtobb esetben ez tortenik. Nagyon ritka amikor a film
egyenrangu vagy esetleg jobban tetszik mint a konyv. Nekem utobbibol
csak 2 cim jut eszembe (olyan, ahol konyvet is olvastam): A bolondok
hajoja (Catherine Ann Porter, ha jol emlexem) es a Fahrenheit 451, habar
(vagy eppen ezert?) mindkettoben jocskan valtoztattak a cselekmenyen is.
Az masik kerdes hogy ez vajon speciel Oskar Werner-nek koszonheto.

> jo konyvet. Viszont a Kenneth Brannagh fele Shakespeare
> feldolgozasok mar csak azert is jok, mert huek az "eredeti"
> szoveghez. Ezert is nem ertem, hogy a konyvet miert nem tudtam
> elolvasni.

A Hamlet nekem is tetszett. Vajon nalad nem a nyelvezeten mulott? Mert
nehol idegen a regi nyelvezet, nem olyan folyekony. Habar en nagyon
orulok hogy megvan a magyar forditas (2 kotetes osszes muvek, mint
fordito ott van az egesz magyar kolto elit) mert egeszeben messze jobb
mint a klasszikus (es sokaig egyetlen) nemet Schlegel-Tieck fele
forditas. Ha csak ebbol ismertem volna meg, akkor az csak nagyon futo
ismeretseg lett volna.

Udv
Emilia, Stuttgart