Sziasztok!


Janibacsi irta:
: Az 'elv', hogy  pl. a kis bogarka ,a csiszolt pala billiard asztalon
: csupan egy dimnzioban (?) latna, is valotlan feltetelezes. Mert akkor
: nem lehetne tavolsagot meghatarozo kepessegei.
: Ami egyszeru megfigyelessel bizonyithato.

Es meg egyszerubb megfigyelessel cafolhato. ;-) A rendorsegi lezeres
sebessegmeres egydimenzios es tavolsagot is mer (a hullam visszaerkezesi
idejebol szamolja). Hogy a bogar esetleg nem igy csinalja, az mas kerdes,
de 1 terdimenzioban is lehet tavolsagot es az ido szerinti derivaltakat
merni, tehat pusztan logikai alapon nem zarhato ki, hogy a bogar
egydimenziosan lat.

###

: EM hullámnak nincs nyugalmi állapota,
: > de még csak sebesség-változtatásra sem kényszerítheto, igy nincs mód
: > tömegét mérni.

: Mi van, ha tukrot teszunk az EM hullam utjaba?

Vagy olyan anyagot, aminek a hullam frekvenciajan a toresmutatoja nagyobb
1-nel.


Udv,
marky

> 2. a masik az egyidejuseg tipikus peldabeszede. Urhajon belul egyszerre
> oldunk ki ket petardat. Ugyanez egy kulso szemlelonek (aki mozgasban
Itt van a hiba a gondolatodban. Mit jelent az, hogy "egyszerre" ???

> van) nem tunik egyidejunek, mert az egyik petarda elfut a masik meg
> beleszalad a kioldo jelbe (ami fenysebesseg).
Ahogy irtad, kioldo jel szukseges: induljon ez pl. az urhajo kozeperol.
Aki az urhajoban nezi, az nem latja ugyan, de tudja, hogy a jel elmegy
az urhajo elejebe es vegebe, ott egyszerre inditja a petardakat.
Aki ezt kivulrol nezi, az a jelet szinten fenysebessegunek latja (ill.
o sem latja, de tudja) - viszont kozben az urhajo is mozog! ...tehat a
jel NEM EGYSZERRE er oda az elejere es a vegere! A vegere elobb odaer.
A petarda pedig csak akkor indul, amikor odaer a jel...