Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2580
Copyright (C) HIX
2004-07-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Zakatol a vonat (mind)  30 sor     (cikkei)
2 re: gravitacio, hotechnika (mind)  41 sor     (cikkei)
3 Re: vonatok (mind)  30 sor     (cikkei)
4 Re: CO2 (mind)  25 sor     (cikkei)
5 Re:+ - Gravitacio (mind)  34 sor     (cikkei)
6 Re: Sakk (mind)  32 sor     (cikkei)

+ - Zakatol a vonat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vonat fekezese:

- Miert ne lehetne biztonsagi ov nelkuli vagy allo utasokkal teli jarmuvet
pont annyira fekezni, mint egy szemelyautot, legyen az vonat vagy busz?
Itt Pesten a BKV buszok mindig ezt csinaljak. Szerintem terhajlitos
antigrav-generatoruk van, mert 1/10^-6 sec alatt 50km/h-rol 0-ra
kepesek lemenni. Mi utasok megis tuleljuk ezt valahogy... Szoval csak ne
tessek kenyeskedni! Egyebkent meg hany autos koti be az ovet? Talan 30%?

-Vonat fekezesekor lehet homokozni a sint a jobb surlodasert es vasuton is
van ABS, meg tarcsafek. Szerintem nem akkora a kulonbseg a fekezesben.
Inkabb csak energiatakarekossag miatt allnak meg lassan, hogy tisztan az
elektromos vezetekbe visszataplalassal dolgozhassanak.

-Japanban a legujabb generacios menetrendszeru shinkanzen mar most is
400-zal megy, szoval csak ne temessuk a kereket! A mai vilag eppen, hogy
nem a radikalisan uj talalmanyok fele halad, hanem a meglevo technologiak
minden hataron tuli tovabb-finomitasat vegzik a mernokok az egyre bovulo
informatikai lehetosegek segitsegevel. Elektronikus fekvezerles, hogy ne
legyen tojas alaku a kerek; aktiv felfuggesztes, hogy ne razzon a vonat
1,5x sebessegnel, meg automatikus vasuti biztosito berendezesek. Ez meg
mindig sokkal, de sokkal olcsobb, mint lebego vonatokat gyartani.

-Acel helyett mar most is az aluminum kocsiszekreny a divat, aztan titan
es szenszal johet. Kisebb suly, nagyobb sebesseg, de rovidebb fekut a
kisebb tehetetlenseg miatt. Keramia fekek, sze'n-nanocso" felsovezetek,
ionizalt legnyalab a aramszedo pantograf helyett a tavolabbi jovoben.
Szerintem a lebego vonat doglott elkepzeles, mert a kerek sokkal olcsobban
fejlesztheto tovabb. A magneses ter arnyekolasa miatt a lebego vonatok
do:g nehezek lesznek.
+ - re: gravitacio, hotechnika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>A gravitacio nem linearisan, hanem negyzetesen valtozik
>> a tavolsaggal forditott aranyban. Ha ketszeresere no a 
>>tavolsag, akkor negyedere csokken ket test kozott a gravitacio.
> Gondolom, ez pontszeru testekre vonatkozik. Mi a helyzet a szamottevo terbeli
> kiterjedesu testekkel? A Fold sugara ugy 6200km korul van, ami tavolrol se
> ponts
A gravitacio (nagyjabol, mert a Fold nem homogen) linearisan csokken a 
kozeppontig, ahol nulla.
Ugy veheted, hogy egy ures gombhej belsejeben *nincsen* vonzas - csak 
az a gomb vonz, ami meg alattad van. Gimnaziumban tanultuk.

> zeru. Ha furunk egy alagutat Mondjuk Londonbol Hong-Kongba, az egy gombhur
> lesz, ami felutig a Fold kozepontja  fele kozelit, utana meg tavolodik tole,
> de soha nem halad at rajta. (tekintsunk el a technikai megvalosithatosagtol,
> a hoszigetelestol, stb.)
> Ez az alagut Londonban nezve egy mittudomen 30fok meredeksegu lejto, ami
> eltunik a foldben. Hong-Kongban is. Csinaljunk egy vonatot, ami nulla
> leg-kozeg-gordulesi es egyeb ellenallassal mozog. Londonban "beleejtjuk"
> a vonatot, a palyaja feleig a gravitacio gyorsitja (gyorsitja?), utana meg
> lassul, vegul epp csak eler H-K-ig. esetleg egy picit ra kell segiteni.
> Mukodhet?

Igen - ha tokeletes a szigeteles. Sem talajviz, sem ho", sem foldrenges 
nincs es a fal birja a nyomast is. Ilyen anyagot ma nem ismerunk. Ezen 
kivul, az elkerulhetetlen deformaciok miatt az ut kozepen idonkent 
parszaz G oldaliranyu gyorsulast kell elviselned :-(
Erdekesseg, hogy az ut kb. fel ora, fuggetlenul attol, hogy a Fold 
melyik ket pontjat kotod ossze. Ugy erdemes roviditeni, hogy feluton 
aktivan gyorsitasz, a masodik felen meg fekezel. Kb. 25 eve olvastam 
errol egy konyvben.

> Szoval ma, Magyarorszagon hoszivattyuzni szemfenyvesztes.
Magyarorszagnal csak Izland van jobban ellatva hev- es egyeb forrasokkal.
A gond csak az, hogy nagyobb egyszeri beruhazast kivanna, ahogy irtad is.
Erdemes lenne osszeallni 10-20 csaladnak - akkor pedig azt valakinek uzemeltetn
i
is kellene... akkor pedig elobb-utobb szolgaltato lenne belole, aki ugye a
haszonbol el... de akar az allam is tamogathatna, nem csak szavakkal.

 .. viszont mindenkeppen hasznalj rasegito futest is - kulonben szuksegtelenul
tul kell meretezned, ezert nagyon draga lesz.
+ - Re: vonatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Tuesday 13 July 2004 17:10, Nemes Marcus wrote:
> ICE-baleset Eschedenel tortent. Eschedenel egy halom hulye korulmeny
> jott ossze:
> 1) eltorott a kerekpant
> 1a) a zorgest az utasok jeleztek a kalauznak, aki vagy tovabbjelentette,
>     vagy nem (nem emlekszem mar), de a Deutsche Bahn nem tulajdonitott
>     jelentoseget a zorgesnek
> 2) torott kerekpanttal valtora futott a vonat es kisiklott valamelyik
>     kozepso vagon
>    (eddig "normalis eset")

Annak idejen errol a pontrol mondtak itt a szakik a mediaban hogy nem jott 
volna ossze a tgv eseten, mert a kozepso vagon nem tudott volna kisiklani, 
megtartotta volna az elotte-mogotte levo.

> A nagy kerdes az, hogy egy kisiklott es esetleg felborult TGV
> eltrafalja-e a hidpillert vagy sem. Szerintem eltalalta volna (nem volt

Viszont allitolag nem siklott volna ki, igy nem is tudta volna eltalalni. 
De ezt franciak mondtak, lehet hogy hazabeszeltek.

> Egyes velemenyek szerint a TGV-nek jo eselye lett volna a palyan
> maradnia, mert egy kozepso vagon siklott ki es ez rantott magaval
> mindent, mig a TGV merevsege megakadalyozta volna, hogy a tobbi vagon
> egyaltalan kisikoljon.

Na ugy ;-) En ezeket az egyes velemenyeket hallottam :-D

-- 
Udv, Sandor
+ - Re: CO2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Tuesday 13 July 2004 20:04, szgyula wrote:
>   Mar majdnem azt hittem, hogy ertem, erro jon Sandor es elrontja :-)

Az eleg rossz jel ha olyan kepes elrontani aki maga sem nagyon erti :-)

> naivan azt mondanam, hogy a bioszfera elnyeli. Osidok ota folyamatosan.
> Akkor miert 'baj', hogy no (ha Sandort jol ertem picivel) a kibocsatas?
> Meglepne, ha az elnyelo kapacitas pont ettol fogyna el. 

Miert meglepo? Van egy egyensulyi helyzet, hogy 5% plusztol kibillen vagy 
sem, attol fugg hogy stabil vagy instabil egyensulyi helyzetunk van. A 
priori barmelyik lehet a ketto kozul (vagy akar kozombos is), nem?

> Mondjuk a cikkbol egy dolog nem volt vilagos: mi lesz a faval, ami no
> az erdoben. A cikk (lehet feluletes olvasatomban) azt implikalja,
> hogy a kivagott fa visszakerul a legkorbe. Ez igaz? Ha papir lesz
> belole ami vegul a szemetegeto eleget, akkor nyilvan, de ha fodem,
> akkor nem (lasd USA hazepites). Mik az aranyok?

Ez megint idoskala kerdese, egy erdo egy ido utan egyensulyi allapotba jut 
es amennyi szenet felvesz, annyit ki is bocsat korhadassal. Gondolom 
sok-sok ev utan meg szen lesz belole, de annyi idonk nincs:-)

-- 
Udv, Sandor
+ - Re:+ - Gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Feladó: hpeter25_uh.tratseerfHello!
>A gravitacio nem linearisan, hanem negyzetesen valtozik a tavolsaggal
>forditott aranyban.
  Egyetertek, ugyanezt a magneses hatasoknal is megjegyezhetjuk, habar
maskep is meg lehet fogalmazni. Kepzeljuk el, a fold gomb alakjat
laposra preseljuk, (legyen 1 cm.) a kor atmero nem valtozik. Tolle sugar
tavolgagban a 'g' erteke nem valtozik.
  Barmely gomb alaku tomegnel sugarnyi tavolsagban e lapitott
korfeluletet, mely 90 fokba zarodik, egysegesnek vehetjuk, ami valtozo
az a felszini g .
  Namost ha az egysegnyi felulettol tavolodom, az ileto szogbezart felulet
csokkenesevel a G erteke egyenes aranyba csokken.
  Ha a sugartavolsagbol kozeledem a lapitott felulethez, (vagy jukat
furnank a fold kozepeig, elmeletileg( ami tudjuk gyakorlatilag nem
lehetseges)) a 'g' erteke linearisan csokken.
 >Tehat a gravitacio csak a vegtelenben csokken le nullara!
Ebben is egyetertek.
>Nagy tomegek eseteben nagy tavolsagra is hat a gravitacio, mert meg nem
>csokkent le nullara.
 Amit feszegetnek, hogy a nagy tomegeket atomszerkezetre bonthatjuk (immar
nem titok), ha pedig egy atom nem hatna tobbmillio km-re egy masik atom
szerkezetre gravitaciosan, akkor a tomegek osszege sem.
  Ha jol tudom, ezek a hatasok pedig fenysebesseggel terjednek.
  Hogyan lehetseges, ha a teret egy allo 'masszanak' veljuk?
  Kell legyen valami ami az infokat, hatasokat terjeszti.
   Valahogy ugy fest, mintha a tobbi erosebb kotesek mar valami elsodleges
erohatasnak lenne az eredmenye.
>Feladó: szgyula_ed.gpm.epmKedves Csaba,
>  Szoval ez a lenyeg. Mas ero vagy nincs (semleges testek), vagy tul
>hamar lecseng. Egyedul a gravitacio tud nagy tavolsagban megjelenni.
  Tehat ter-tomeg relacio, melyek mukodesi elveit meg sok titok fedi,
talan az elkovetkezendo kiserletek sorozatai tobb fenyt deritenek a
nemtudottakra, amit mi mar lehet el sem erunk, de vajon miert is vagyunk
ennyire kivancsiak?..
+ - Re: Sakk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Istvan,

  Csak egy rovid korrekcio:

> hagyjuk ki azokat a lehetséges játszmákat, 
> amelyek ismétlődő lépések miatt nem fejezhetők be.

  Ilyen (tudtommal) a sakk szabalyai szerint nincs, mert veges
allasismetlodes (3 remlik) utan dontetlen. Vagy ha veges lepesben
nem tortenik utes (50 remlik), akkor is.
  De durva felso becsles konnyu: 32 babu van, 64 kocka. Hogy a leutes
is benne legyen, legyen egy 65-dik kocka (ezen viszont tobb babu
is allhat), ez a leutottek kockaja. Ebbol maris jon a durva becsles,
65-nek a 32-dik hatvanya. Aminel biztos nagyobb a 100-nak a 32-dik
hatvanya, ami egy egyes utan 64 nulla. Ez kegyetlen durva becsles volt.
Elvegre sok allas 'azonos' (pl. ket azonos szinu paraszt csereje
nem valtoztat), ha nem a 'leutott' kockara raksz egy babut, akkor 
a kovetkezo mar csak 64-re mehet. Ezt tovabb javithatod azzal, hogy
bizonyos allasok nem johetnek letre. (Jo, jo, most elhanyagoltam,
hogy parasztbol lehet barmi ha beviszed.)
  Also becslest is adhatsz, persze. Kiraly, kiralyno, bastya es lo
barhol elofordulhat a tablan. Szinenkent mind a negybol legyen egy a
tablan. Ezek az allasok mind lehetsegesek. Azaz 8 kulonbozo babu
64 kockara (egy kockan egy). Ez 64*63*62*61*60*59*58*57 allas. Ez maris
tobb, mint 14 nulla egy egyes utan.
  A valosag a ketto kozott van.
  Szoval garantaltan 'veges' allas van. Tovabba a szabalyok miatt
minden jatszma veget er egyszer, maximum 30*50 lepes utan (elvegre
50 lepesenkent utni kell, kulonben dontetlen). Igy veges jatszma
van. Csak bazi sok.

Gyula

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS