Kedves Csaba!

>>Mas: a csillagok szilard magjarol:
>Nem sikerult visszakeresnem az adatokat, de Szakacs ur ha vonalban lenne,
>bovebben informalna.

Nyilvan az en korabbi cikkemre gondolsz, de en nem allitottam a Nap magjanak
halmazallapotarol semmit (ha ugy tunt volna, az csak hibas fogalmazas),
csupan azt, hogy a Nap magjaban (illetve az un. gazbolygok belsejeben)
ugyanolyan (igen jelentos) aranyban fordulnak elo a kozepes, es nehezebb
elemek, mint atlagban az univerzumban. A halmazallapot kerdese ettol
fuggetlen, es egesz mas jellegu megkozelitest igenyel ennek tisztazasa,
nevezetesen csak a QM segitsegevel lehet becsleseket tenni, hogyan is
viselkedhetnek az atomok ilyen hatalmas nyomason, es homersekleten. Itt a
Foldon ilyen kornyezetet nem lehet tartosan letrehozni, de a gyorsitokban
torteno utkozteteseknel nyilvan fellepnek ekkora erok is, amelyekbol
kovetkeztetni lehet a tartos allapotra is. Errol azonban en sajnos semmit
nem tudok mondani.

Udv: Takacs Feri

Kedves Joska !  

A valaszom kesett, mert egy kozeli server idonkent leveleket
nyelt el, es aztan par nap mulva az ujrakuldeskor pedig en
cimeztem felre, de meg sikerult idoben visszarantanom a
TIPP-rol :).  Amit most kuldok vegre, mar bovebb, mert
idokozben ujabb, atgondolasra erdemes lehetosegek is felmerultek.

>ha ugyes vagy termeszetesen fel tudod magad robbantani -- de
>inkabb ne probald, hianyoznanak az irasaid :).

Koszonom, megtisztelsz, de alig van esely ra, mert eleg gyakran
elszurok dolgokat. :)
A kiserletezo robotnak egyebkent mar az elejen volt olyan
hatsogondolata hogy kozepen lehetne egerut is a tukron, hogy
kisebb leegessel jaro tuleles eseten a bemutato megismetelheto
legyen sertetlen tukorrel. :)

>Tulajdonkeppen meg fokuszalas sem kell ...

Bocs, de a #1728-ban a sztoribol kifelejtettem, ezek a robotok
hiszterikusan takarekosak ha energiarol van szo, hogy tobb maradjon
uzemanyagra relativisztikus ropkodeshez.
Aki pazarolna, azt nem veszik robotszamba.

A homoru tukor is energiatakarek miatt jott elo, de valojaban
egy kontrakcios problemara kivantam felhivni a figyelmet.
Ha a gombi jelleg elvesz, elgondolkodtato - mikent lehet megis
fokuszpontja a tukornek?
Parabolanal nem merulne fel ilyen gond, s ettol az eset meg
kulonosebb.

>Azert arra gondolni kell, hogy ha nagyon gyorsan megyunk akkor
>a tukrot elero fotonok (a tukor szempontjabol) mar gamma-sugarak,
>akik nem tukrozodnek olyan szepen -- esetleg csak lyukat furnak a
tukorbe.

Valoban, a tukor gyenge lancszem, erre is tenyleg ugyelni kell.
Nem tudom mennyire volt komoly igeret, amikor a 70-es evek vegen
a Kreml oregembereit Reagan megfenyegette - ha elmergesedik
a helyzet - olyan hidrogenbombara is szamithatnak, mely az urben
robbanva, sugarzastol elillano tukorrel a hattereben meg kepes
akkora dozist a foldre juttatni, hogy a kipostazando katonai behivok
minimum olvashatatlanna valjanak.

Ugy tunik, a tukor fele szaguldo fenyforras ennel konnyebb eset.
Esetleg faklya helyett lehetne lezert hasznalni, s a nyalabot
lencsen at kupszeruen szetteritve, megnovelt feluletu es joval
tavolabbi tukorrel reflektalni egy adott helyre.
(csak tippelem, hogy nagyobb tukor szetszortabb gammaval kevesbe
rongalhato.)

A robot a sajat megolvasztasa sikerenek eselyeit talan
mas modon is javithatna.
Pl. ha lezerdiodat hasznal, optikaval sokszorosara novelt
nyalab-atmerovel es a fenyt egy keresztben elsuhano siktukorre
 vetiti, s a tukor ugyancsak relativisztikus sebesseggel mozog,
ugy aberralt feny eri, mely - bar magasabb frekvenciaju
a jarulekosan megnovekedett Doppler miatt, viszont a beeses
mar elter a merolegestol - legalabbis a tukorrel haladok altal
megfigyelhetoen. A tukor mozgasa es az elferdult hullamfront
a sugarzas becsapodasi helyenek 'elkenodesevel' jar, es kimeletesebb
utkozest jelent - ha jol gondolom.

Arra persze ugyelni kell a keresztben elvonulo felulet nyugalmi
hosszanak es sebessegenek megvalasztasanal, nehogy a kontrakcio
folytan elhanyagolhato legyen a tukor jelenlete. :)
(A fenygyuru-paradoxon cimu cikkben utaltam ra, hogy a krater
 elveszhet a fenygyuruben.)

A fentiekbol latszik - nehany dolognak okvetlenul utana
kell szamolni, hogy a fizika fizika maradjon, es ne filozofia.
(Ezt valojaban Szocsnek uzentem. :)

Acsi, nem kell tulragozni ezt az ugyet, majd en elmondom,
hogy van ez fizikailag ! - szolhatna kozbe Dozer Bullcsi
(Body Buildcsi grafitozott oklu, forrofeju fia).
Idezem:
* En a fateromtol oroklott programhiba folytan egyhelyben
forgok, ezert furofejet kaptam, banyagep vagyok, es csakis uranban
utazom, igy lattam par sugarozont - elhihetik.
A specrelt is kenem-vagom ahogy kell, ezert en mondom - a szaguldo
tukorben olyan nehezsulyu kajakgyerek atomok ulnek, hogy barmilyen
gammak is azok a fotonok, ha kiutnek onnan akar egyet is,
az csak bunda lehet, es akkor a Doplerrel felfujt sugarberciknek
velem gyulik meg a bajuk ! *

Ez itt pelda volt egy bizonyos fajta jellegzetes filozofiai
megkozelitesre. :)

Udv: zoli

Tisztelettel mindenkinek!

Amikor ismertettem,  egy web oldalrol levett peldat,
amelyben ket auto
50—50  km/h sebesseggel halad szembe es a relativ
sebesseguk 100 km/h,
azt kerdeztem, hogy a 100 km/h minek a sebessege, mert az
csak egy szam,
akkor azt a valaszt kaptam, hogy keverem a fogalmakot,
felremagyarazom, stb.
Arra is kioktattak, hogy az az igazi fizikai torveny,
amellyel meglehet itelni
a jovo esemenyeit

Azert hogy ilyen ne tortenjen, segitsetek.

Megkerek ket vallalkozot, hogy kuldjek el soforjuket a
kocsival egy utra.
Az egyik jon egy Mercedesszel, a masik egy Trabantal.
A megfigyelest akkor kezdjuk, amikor a Mercedesz a
Nullakilometerkonel van.
A ket kocsi kozotti tavolsag 10 km, valamint a relativ
sebesseguk 10 km/h.
Van ket eset; eloszor a ket kocsi egymassal szembe halad,
Masodik esetben a ket kocsi egy iranyba halad.
Lehet utkozes vagy  elmennek egymas mellett. Ertekelni kell
mind a ket esetet.
Mivel en folyamatosan kell ertesitsem a tulajdonosokat a
kiserlet kimenetelerol,
megkerek egy olyen fizikust, aki nem keveri a fogalmakat,
szamolja ki a
kiserlet kimenetelet felorankent, ket oran keresztul.
Erdekel; hol vannak a kocsik,, ha osszeutkoznek,
 milyen az utkozes kimenetele  es hol kovetkezett be
(melyik kocsi tolta el a masikat , mennyire, milyen
iranyba),
az utkozes merete.
Milyen sebesseggel haladnak a kocsik, kulon- kulon,
s mennyi a fogyasztasuk..
Mivel a sebesseg relativ, miert ne csinaljuk meg,
csak a  Mercedesszel, melynek relativ sebessege 67,004 km/m.
Hat ennyi. Meg lehet mast is kiszamolni?

Koszonettel Szocs.

> Felado : Takacs Ferenc
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: Modositott gravitacio ( 69 sor )
> Idopont: Tue Feb 12 16:33:50 CET 2002 TUDOMANY #1736
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Ferenc!


>Bodonyi egeszen hatarozott kijelenteseket tesz arra vonatkozolag, >hogy
>csak a nagyobb tomeg vonza a kisebbet, a kisebb tomeg nem vonza >a
>nagyobbat.
Errol a Dezso velemenyet, megallapitasait kivancsian varjuk, (lehet hogy mar
ir is)
>igy kenytelen vagyok feltetelezni, hogy Bodonyival egyutt elvetetted >a
>kolcsonhatas elvet.
>Newton 3. torvenye szerint minden erohatashoz egy azonos nagysagu, de
>ellentetes iranyu masik ero tartozik.

  Amig nem elenorzom, nem ketelkedem Bodonyi velemenyeben.
A kolcsonhatas elv pedig akkor sem dol meg, ha Bodonyinak van igaza.
  Ugyanis egyre jobban tisztazodik, hogy a szokatlan jelensegek,
'megallapitasok' csakis valamilyen belso, eddig figyelmen kivul hagyott
(eszre nem vett) kisugarzasok a hibazhatok.
  Mindezeket valamilyen modon elenoriznunk kelene.

  Udv Csaba.


_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

Szia Csaba!

 >de talan eppen ezert a kov.mondatod nem helyallo:
 >>2. A Foldre a Hold nagyobb arapalyerot gyakorol, mint a Nap.
Ha tenger(part)i medvek volnank, es nem szarazfoldi patkanyok,
akkor ez nem volna vitas, mert magunk tapasztalnank, hogy
amikor a Hold delel ("ejfelel"), akkor jon a dagaly, amikor kel,
vagy nyugszik, akkor van apaly.
Egy test arapalykelto ereje e test tomegevel egyenesen,
a tole mert tavolsag KOBEVEL forditottan ara'nyos, ezert tud
a kis tomegu Hold a Napenal nagyobb dagalyokat okozni.

 >Azt hiszem az apaly dagaly kidudorodas a nap iranyaban van a 'vonzas' miatt
 >es ellentetben a centr. erok hatasara.
Hozzatennem: forgo koordinatarendszerben, mert centrifugalis erorol
csak ekkor beszelhetunk. S vegyuk a Nap helyett a Holdat.

 >>Legfeljebb mas korulmenyek kozott mast hanyagolnak el.
 >Medium vagy korulmeny ugyanaz, megis erosen meghatarozoja lehet kulombozo
 >rendszereknek.
A korulmenyeket tagabban ertelmezem, mint a kozegeket.
Pl. nagy sebessegek esetere vonatkozo torvenyekre nem jo
a kis sebesseges kozelites - mediumrol itt nincs szo.
Vagy: erosen gorbult ter eseten sem helyes az euklideszi
geometriaju kozelites - de a teret nem tudom mediumnak
tekinteni.

 >>A statisztika sem erositi meg a bolygoegyuttallasok ilyen hatasat.
 >Konkret okot, allitasokat meg korai lenne kijelenteni. A kiserlet meg nagy
 >erofeszitesekkel folyamatosan folytatodik.
Mivel a bolygoknak a Foldre gyakorolt arapalykelto hatasa a Holdehoz
es a Napehoz kepest elhanyagolhato (ezt konnyen ki lehet szamitani),
mar az is nagy eredmeny volna, ha valaki a Hold es a Nap ilyen
hatasat statisztikailag ki tudna mutatni. Arra szamitok, hogy megno
a foldrengesek gyakorisaga, ha a Hold foldkozelben van - de nem
tudok arrol, hogy ezt valakinek sikerult volna kimutatnia.
Valoban letezo hatasrol lehet szo, de ez olyan gyenge a Fold
melyeben jelentkezo hatasokhoz kepest, hogy valoszinuleg a
kimutathatosag hatara alatt marad. Errol egy szeizmologust
kene megkerdezni.

Udv, Kalman