Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 153
Copyright (C) HIX
2002-06-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 szovjet himnusz (mind)  20 sor     (cikkei)
2 Honapnevek (mind)  91 sor     (cikkei)
3 Re: regi szovjet himnusz (mind)  71 sor     (cikkei)
4 Re: finn honapnevek (mind)  57 sor     (cikkei)

+ - szovjet himnusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Egy baratnom keresi a regi szovjet himnusz _magyar_ szoveget,
fogalmam
>sincs miert kell neki.
>Ferencben kulonosen bizok, mert o minden ilyesmit szokott tudni:-)

Szabadda tett nepek orok szovetsege,
a nagy Oroszorszag nagy muve e frigy,
hogy eljen a Szovjet hatalma, egysege,
a nep igy akarta, s megalkotta igy.
Szalljon, szabad hazank,
dicsoseg fenye rad,
nepek baratsagat vivod ki te,
zaszlod a Szovjetet,
zaszlod a nepeket
gyozelemrol gyozelemre vigye.

Meg kell mondanom, eleg gyenge forditas... : - ))) Ugy remlik, van egy
masik forditas is, de azt nem ismerem. Annakidejen ezt tanitottak...

Ferenc
+ - Honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

El vagyok bűvölve ismereteitektől, rövidesen hozzálátok az olvasottak
feldolgozásához. Köszönöm.
  Tamás kérte, hogy szállítsam, ami még kimaradt, de ezek már kevésbé
lényegesek, jelen pillanatban sem szerepelnek a könyvben és hiányozni
se fognak senkinek. Inkább csak az érdekesség kedvéért közlöm.

Oromó:
amajjii, guraandhala, bitootessa, caamsaa, ebla, waxabajjii,
adoolessa, hagayya, birraa, onkoloolessa, saddasa, arfaasaa

Rundi:
ukwambwere, ukwakabiri, ukwagatatu, ukwakane, ukwagatanu,
ukwagatandatu, ukwindwi, ukwumunani, ukwicenda, ukwicumi,
ukwicuminarimwe, ukwicuminakabiri

Thai:
mokarakom, gumphaphan, meenakom, mesayon, persapakom, mithunayon,
galakgadakom, singhakom, ganyayon, tulakom, persajigayon, thanwakom

Zulu:
uNhlolanja, uNdasa, uMbasa, uNhlaba, uNhlangulana, uNtulikazi,
uNcwaba, uMandulo, uMfumfu, uLwezi, uZibandlela, uMasingana

  Ezek megfejtése helyett (szabólegény legyek, ha a rundi neveknek
legalább egy része nem számnév) inkább kérdeznék tovább. Ugyanabban a
könyvben, ami miatt kérdéseimet föltettem (a naptárakról szól), más
nyelvészeti vonatkozások is előfordultak már. Már akartam kérdezni, de
össze kellett előbb gyűjteni. Ím la.

  Előfordul-e más nyelvekben is, hogy a Föld forgásának irányába eső két
égtájat a magyarhoz hasonlóan a "felkelni" és "lenyugodni" szavakból
eredezteti, megőrizve ezzel a geocentrikus világkép hiedelmének
nyomát?

  Ismerjük-e a hét napjainak babiloni neveit? Istenek nevét adták nekik,
ezt tudom.

  Mit jelent a latin _idus_ szó, ami egy hónap 13. vagy 15. napját
jelölte?

  Hogyan szólnak pontosan a római dátumok? Az akkori naptár szerkezetét
ismerem, de nem tudok latinul ragzani, forrásaim pedig e tekintetben
nem látszanak megbízhatónak. A római naptár a következőképpen épül
fel. Egy hónap első napja: "martius calendája", "quintilis calendája"
stb. Ez nyilván birtokos eset. Hasonlóképpen a hónap 13. vagy 15.
napjának neve: "december idusa", "februarius idusa". Az idus előtti
kilencedik nap neve: "aprilis nonája", "maius nonája".
  Az összes többi napot a következő calenda, nona vagy idus előtti
napként jelölték: ante diem XVII calendas martius, ante diem IV nonas
aprilis. A megelőző nap pedig: pridie idus ianuarius. Nos, itt van a
problémám, mert ezeket aligha így mondták rómaiul, valamilyen ívuszok
egész biztosan szerepet játszottak benne.

  Mit jelentenek vajon az izlandi THriDHjudagur "kedd", fimmtudagur
"csütörtök", föstudagur "péntek" napnevek? Ezeket a többi germán nyelv
rendre Tiu/Tyr, Thor, illetve Freyja nevéről hívja, de az izlandi
nevek nem egyeztethetők össze velük.

  Van-e etimológiátok a hét napjainak észt neveire? Esmaspäev,
teisipäev, kolmapäev/kesknädal, neljapäev, reede, laupäev, po~hapäev.
Ebből a kolma és a nelja egyértelműen 3 és 4, a kesknädal pedig vö.
finn keskiviikko, a -nädal utótagban szláv eredetet alítok.

  Mi a görög paraszkeií "péntek" eredete? A többi nap számneveket,
illetve a sabbat és az úrnapja nevét viseli.

  Ki tud-e segíteni valaki a hét napjainak arab neveivel? Ugyanis
megvannak a héber, indonéz, szomáli és urdu napnevek, amik mind az
arabból erednek vagy rokonságban állnak vele, de nincsenek meg maguk
az arab napnevek. A társalgási zsebkönyvemben megvannak, de a
zsebkönyv Pest megyében ücsörög.

  Van-e etimológiátok a zsidó hónapnevekre? Tisri, hesván, kiszlev,
tévet, sevat, ádár, niszán, ijjár, sziván, tammuz, áv, elul. Némelyik
már szerepelt az arabbal való rokonsága okán, de a többit is
szeretném.

  Hát az arabokra? Mármint az iszlám naptár, a hidzsra kamari neveire,
nem a keresztényekre. Muharram, szafar, rábi al-avval, rábi isz-szání,
dzsumádá al-avval, dzsumádá isz-szání, radzsab, sabán, ramadán,
savvál, dzú al-avval, dzú isz-szání.
  (Közben azon töröm a fejemet, vajon miért van az, hogy az arabok
kétféle naptárban is előszeretettel alkotnak első--második párokat
hónapokból. Az iszlámban három ilyen pár van, a Tamás által bemutatott
keresztényben kettő.)

  (E levél megírása közben egyetlen hónapot sem bántalmaztak vagy öltek
meg.)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A diktaturaban finomodik az ember humora, a demokraciaban zullik. (Verebes)
+ - Re: regi szovjet himnusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0152-ban írta :
>Egy baratnom keresi a regi szovjet himnusz _magyar_ szoveget, fogalmam
>sincs miert kell neki.
Több szövegváltozat létezik, Sztálin bukása után ugyanis átírták (amúgy a
mai Oroszország újra a szovjet himnusz zenéjére írt szöveget énekel
himnuszként, szövegét ugyanaz a [jól emlékszem?] Szergej Mihalkov írta,
mint a szovjet himnuszét). Az alábbi a brezsnyevi korszak szövegváltozata,
Gábor Andor fordításában (egy 1964-es kottából), a triviális helyesírási
hibákat javítottam:

Szövetségbe forrt szavad köztársaságok:
A nagy Oroszország kovácsolta frigy,
Hogy éljen a szovjet egysége, hatalma,
A népek akarták s alkották meg így!

Szálljon, szabad hazánk, dicsőség fénye rád,
Népek barátságát vívtad ki te,
Zászlód a szovjetet, zászlód a népeket
Győzelemről győzelemre vigye!

Az általam iskolában tanult változat ettől kicsit eltér (ezt sajnos csak
memóriából írom, de nagyobb tévedés biztos nincs benne):

Szövetségbe forrt szavad köztársaságok:
A nagy Oroszország kovácsolta frigy,
A szovjet hatalma és egysége éljen,
Sok nép így akarta, s megalkotta így!

Szálljon, szabad hazánk, dicsőség fénye rád,
Népek barátságát vívtad te ki,
A lenini párt vezet, láng, mely a népeket
Győzelemről győzelemre viszi!

Ugyanennek a szövegnek egy jóval korábbi fordítása, szintén Gábor Andortól
(ebből adódóan már ez sem a Sztálin-korabeli változat, bár a nyomdatechnika
alapján időben azt tippeltem volna; tehát e változat státusát illetően
bizonytalan vagyok; az is lehet, hogy csak a későbbi strófákba nyúlt bele
Sztálin, és akkor tényleg ez a sztálini változat -- én most ezt tartom a
legvalószínűbbnek):

Szabaddá tett népek örök szövetsége,
A nagy Oroszország nagy műve e frigy.
Hogy éljen a Szovjet (!) hatalma, egysége:
A nép így akarta, s megalkotta így.

Szálljon, szabad hazánk, dicsőség fénye rád,
Népek szabadságát vívod ki te,
Zászlód a Szovjetet (!), zászlód a népeket
Győzelemről győzelemre vigye!

Itt van még 2. meg 3. strófa is:

Vészfelhőkön át a szabadság felívelt,
Utunkat Lenin megmutatta nekünk,
S Sztálin úgy nevelt föl, hogy népünkhöz hívek
És munkán is, harcon is hősök legyünk.
  Szálljon, szabad hazánk...

Ha harcokban edzett hadunk vérit önti
Elpusztul a raból, ki földünkre lép,
Csatánk nemzedékek jövőjét eldönti,
Dicsőségre visszük a Szovjet (!) ügyét!
  Szálljon, szabad hazánk...

Még végül egy gyanúmat megosztom a fordítással kapcsolatban: az, hogy
minden szövegváltozatot Gábor Andor csinált volna, elképzelhető, de kicsit
furcsa. Valószínűbbnek tartom, hogy ő készítette el az első fordítást,
aztán mindenféle emberek, egyszóval mindenki pofozgatott rajta egy keveset.


Üdv: Attila
+ - Re: finn honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Erzsébet, Fu!

--- maali -----

hix.nyelv #152, :
> Igen régi finn tanulmányaimra visszaemlékezve talán inkább a
> _maa_ 'föld, vidék, falu(hely)'szóval függhet össze az előtag.

Erre én is gondoltam, csak nem tudtam, hogy ki lehet-e "sakkozni" a 
'maalis' előtagot belőle. Talán szemantikai oko miatt ez a 
legvalószínűbb.

hix.nyelv #152, :
> Valószínűleg a "maali" 'festmény' újabb jövevényszó annál, minthogy. 

Természetesen nekem is feltűnt a n. "mahlen", sv. "maala" :> f. 
"maali". Ennek ellenére ezt azért nem zártam ki [eddig], mivel a 
_keresztyén_ naptárról beszélünk, tehát így összességében ez a 
hónapnévrendszer nem lehet korábbi, mint kb. a XIV. sz. Addigra pedig 
a szó *elvileg* már meg lehetett a finnben. (Ez persze nem zárja ki, 
hogy az egyes nevek -- köztük maga a "maaliskuu" is -- sokkal korábbi 
datálásúak.

--- touko -----

hix.nyelv #152, :
> A _toukokuu_ mint minegyik finn hónapnév összetett szó, így az
> összetétel előtagjának is önálló jelentése kellett, hogy legyen. Papp
> István szótára a 'tavaszi földmunka/veteményezés' mellett a '(tavaszi)
> vetés, gabonatermés' jelentést veszi fel. 

Nem állítom, hogy igazam van, csak a "tammipakkanen" 'metsző hideg' 
szó járt az eszemben. Ez szó szerint fordítva 'tölgyfagyos', ahol a 
'tölgy' bízvást 'januári, télközepi'-t jelent éppen a január 
"tammikuu" nevéből elvonódva. Tehát az analógiás lehetőseég meg lett 
volna.

hix.nyelv #152, :
>De ha így lenne, honnan eredezteted a "toukokuu" alakot?

Most már nem eredeztetem onnan, de eredetileg a "toukka" 'hernyó, 
lárva, pajor' szóval kötöttem össze. Úgy véltem erre két dolog adna 
alapot: Egyrészt a "syyskuu" 'szeptember' hónapnévben a "syksy" 'ősz' 
szó gyenge fokon áll, így *elvileg* a "toukka" is állhatna gyenge 
fokon a "toukokuu" 'május' szóban. Másrészt szemantikailag is 
tartható lett volna, hiszen a "férgek" június hó megnevezésére a 
szlávságban elterjedtek, lehetett volna finn-orosz párhuzam. 
Most már az érveitek hatására úgy látum, hogy valószínűbb, hogy a 
"toukka" szó származhat a "touko"-ból. [Hja, vennem kell egy jó 
szótárt, ugyanis az én forrásaim a "touko"-t nem ismerték, csak a 
"toukotyöt" 'tavaszi vetés' összetételben. Emiatt gondoltam, hogy 
ennek előtagja jelentésátvitelből származik.]

hix.nyelv #152, :
> Egyébként a "touko"-ban a magyar "tavasz" szó köszön vissza.

Ez igen súlyos érv. Kár, hogy az én figyelmemet elkerülte.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS