Kedves Listatagok! Kedves Margó!
> Érdeklődve olvastam álláspontotokat a fekete mágiával
kapcsolatban.Az én véleményem és tapasztalatom a következő:
A fekete mágia negatív energia bumeráng, ami szuggesztió formájában
ölt testet.
Amíg belemegyünk a "játékba" valóban árthat. Hogyan? Saját
hitünkön, negatív önszuggesztiónkon keresztül!
- Egyetértek. Azonban nem biztos, hogy tudunk arról, hogy valaki
feketézik ellenünk. Ekkor az önszuggesszió kizárva, viszont mégis
marad az eredmény: pech sorozat.
> AZ "ÁTOK" BETELJESÜLÉSÉT NEM A RÁNK NEGATÍV
ENERGIÁT,SZUGGESZTIÓT BOCSÁJTÓ OKOZZA!
- Ismét az előző probléma: Ha hallom az átkot, akkor csak rajtam múlik,
hogy hiszek-e a beteljesülésében.
> A fekete mágusnak semmivel sincs több hatalma fölöttünk, mint egy
szemtelen légynek. Legfeljebb bosszúságot okozhat, de nem árthat.
- A törzsi varázslóknak tudtommal az is a hatáskörükbe tartozott, hogy
ártsanak az ellenségnek. És ezt meg is tették, anélkül, hogy az illető
ellenség beszuggerálhatta volna magának.
Sajnos én is átéltem már hasonlót. Írtam róla korábban. Ez volt a
polipos eset.
> Tudatos beleegyezésedre van szükség: a beteljesüléshez
dédelgetned kell az idegenből jött szuggesztiót. Ekkor az a te
gondolatoddá válik, és te gerjeszted a megvalósulását.
- Nem tartom teljes verziónak. Egyetértek vele, de hozzá kell tennem,
hogy nagyon sok olyan történik körülöttünk, amihez általában nem
kérik a véleményünket, beleegyezésünket.
> Miért lenne fekete mágia, ha vissza szeretném kapni azt, ami az
enyém, vagy pénzt szeretnék kérni valamilyen nemes célra attól,
akinek van?
- Ha csak kéred, akkor nem fekete mágia. Ezt írtam is. De ha már kérés
nélkül csak szuggerálod neki, akkor már az. Ezért fontos, hogy csak
KÉRNI SZABAD!
Amikor én gyógyítok, sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy tudom,
hogy segíthetnék valakin, akár meg is gyógyíthatnám, de ő nem kéri,
mert nem hisz benne.
Ha én ennek ellenére gyógyítanám, ezzel karmát halmoznék fel
magamnak. Még a feketézést is rá lehetne sütni.
> Hunyd be a szemed, ülj nyugodtan, mozdulatlanul. Idézd fel azt a
személyt, akivel szemben a legkérlelhetetlenebb vagy. Mit szeretnél
tenni vele? Mivel nyerhetné el bocsánatodat? Játszd le ezt az
eseményt. Időzz el a részleteknél. Meddig kell ennek az embernek
szenvednie, vagy vezekelnie?
Ha elégtételt vettél, azonnal hagyd abba, és soha többé ne gondolj
arra, ami történt köztetek. Most könnyűnek érzed magad,
megbocsátanod is könnyebb.
EZT A GYAKORLATOT NE VÉGEZD RENDSZERESEN,MERT SOKAT
ÁRTHAT!"
- Még szép, hogy ne csinálja sokszor, mert feketemágia-gyanús
megoldás. Az a gondolat, amit kínzás közben kibocsátottál, az bizony
életre kelhet.
Ettől sokkal humánusabb megoldásnak tartom, ha egyszerűen
átgondolom az egész esetet. Az én és az ő szemszögéből egyaránt.
Ekkor rájöhetek, hogy én sem vagyok olyan ártatlan, mint amilyennek
hittem magam.
Ha idáig eljutottam, akkor simán, minden kínzás nélkül megbocsátok
neki. Nálam ettől szabadulnak fel energiák, ettől leszek könnyű.
Ha a kínzást, vagy bosszúállást agykontrollos berkekben tanítják,
szerintem nagyon rosszul teszik. Én nem dicsekednék ilyesmivel.
> Utána javaslom neked, hogy azonnal végezd el azokat a
gyakorlatokat, amiket eddig is csináltál,:küldj neki fényt, szeretet, vagy
csináld végig a "Szeretetfa" c. kazettát!
Ezzel semmi bajom. Ha eddig még nem szabadult el az ártó a gondolat,
akkor igazán szép levezetés.
Márk írta: > Kedves Sophie!
Ez sokkal egyszerűbb annál, mint ahogy Te látod. Először csak bocsáss
meg neki. Hidd el, csak azt tette, ami abban a helyzetben elvárható volt
tőle. Nincs miért haragudnod rá. Gyógyítsd meg a lelkét, hogy ne
tegyen ilyet többé, hisz azzal saját magának árt a legtöbbet.
- Ezzel a megoldással 100%-ig egyetértek, és nem is tudok mást
elképzelni.
Kedves Laci!
> Az egyes személyek ("valóság-teremtok") döntéseiken keresztül
leképezik, kivetítik ezeket 3 dimenziós fizikai világunk vetületeként
(ahogy egy bonyolult 3 dimenziós tárgyat egy fényforrással
megvilágítva 2 dimenziós árnyképet kapunk).
- Miért tennének ilyet? Mi értelme van ennek?
> Ez tulajdonképpen filozófiailag jól megfelel egyfajta modern platonista
szemléletnek és a védikus "teremtett illúziók világa" szemléletének is.
- Ha minden csak illúzió, akkor bármilyen párhuzamos világok
létezhetnének, de minek?
> A fentiekbol két dolog következik:
- amennyire közvetlen kapcsolatban vagyunk a fizikai világgal,
számunkra annak - itt és most - csak egyféle változata létezik;
- Ebből úgy tűnik, hogy Te is kizárod azt a lehetőséget, hogy
döntéseink alkalmával ténylegesen létező, fizikai valósággal ellátott
párhuzamos világ jönne létre.
>> HOGYAN FOG TÖBB MILLIÓ PÁRHUZAMOS VILÁG SZÁMÁRA
LEGYÁRTÓDNI?
> Ahogy az árnyjátékos a falra elvben több millió változatban
tud "árnyékvilágot" kivetíteni.
Anélkül, hogy ez a fényforrást egy pillanatra is befolyásolná.
Ez igaz, de ehhez kell egy játékos, akinek semmi más gondja nincs,
csak árnyjáték gyártása. De azt nehezen tudom elképzelni, hogy
nekem, vagy bárki másnak a tanulási folyamat kellős közepén a
problémáim mellett több száz, vagy ezer árnyjáték lejátszásával
kellene terhelnem a tudatalattimat.
> Tudom, kissé meredek ez a felvetés, de gondoljunk csak pl. Hitler
életére.
Mivel minden leszületés elott készül "odaát" egy precíz, jól átgondolt
életterv, ezért nem valószínu, hogy Hitler Magasabb Énje elozetesen
mondjuk egy békés tájképfesto kispolgári életét tervezte volna, csak
éppen az egója - mintegy "balesetként" - csinált belole milliók életére-
halálára kiható diktátort.
Annál is inkább, mert a - gyakran "véletlennek" nevezett - Gondviselés
(?) igencsak jelentos erokkel segítette küldetésének végrehajtásában:
túlélt több golyózáport az I. világháborúban, majd több, mint 40
merényletet (!) került el és élt túl szinte sértetlenül (a
legjelentosebbnek éppen 60 éve - ld. a most megjelent HVG-t).
- Erre már nem is a saját gondolataimmal válaszolok, hanem Major
István nagyszerű magánba küldött levelét idézem:
A "Történelem" témakörben én is azzal értek egyet, hogy az egész
olyan, mint egy cd játékprogram. Minden lehetséges pálya előre rajta
van. A szabad akarat akkor van, amikor még Odaát, a megszületés
előtt bevállaljuk a következő életünket. Pontosabban választunk
néhány "pályát" a lehetséges összesből, ami elég sok, sőt nagyon sok,
de nyilván nem végtelen...
Bár én úgy vélem, ha a Lélek nem eléggé fejlett még, akkor segítenek
neki a következő élete kiválasztásában, mikor, milyen testbe, milyen
körülmények közepette, milyen feladatokkal szülessen le...
Szabad akarata van, pontosabban szabad döntése, hogy a számára
kívánatos lelki fejlődéshez a felvonultatott néhány testből és szerepből
melyiket választja.
Nem probléma, ha olykor-olykor nem fogadja el a Lélek a felkínált
következő élet lehetőséget. Akkor választhat a "cd-ről" egy másik,
könnyebb pályát... Azután előbb utóbb, mind sorra kerül :-))
A lényeg a folyamatos fejlődés, a Tökéletesség felé, a Tapasztalás ami
kinek -kinek hol gyorsabb, hol lassabb tempójú. Fejlődési "kényszer"
nélkül nem volna éltető erő, nem volna mozgató rugó, a Lélek sem
létezne, valószínűleg enélkül.
Úgy vélem, (és olvasmányim is megerősítenek ebben), hogy az ember
élete olyan szinten van előre megtervezve, mint egy ház tervrajza. A
fő, és lényeges dolgok bizony le vannak előre "osztva", mintahogy a
ház tervrajzán is szerepelnek a falak, az ablakok, a tető, stb. (Ilyen fő
dolog például, hogy ki lesz a felesége, gyereke, szülei az embernek,
milyen foglakozása
lesz talán, stb) De a ház tervrajzában sem szerepel, hogy a tapéta itt
piros, itt meg sárga legyen, és a virág milyen cserépben, hol legyen
elhelyezve... Ezért tűnhet úgy, hogy szabad akaratunk van az
életünkben, itt a Földön is, mert az apró részletek kidolgázásában
elmélyedhetünk, feltehetőleg...
Egyébként olyan értelemben "szabad akaratunk" van,
hogy_bármit_megcsinálhatunk, de a következmények (Földi és égi
törvények, Karma, "amire rezonálsz, azt kapod vissza, stb...) alól
semmiképpen sem bújhatunk ki! Például, egy szélsőséges példát
hozva: ha valakinek kedve szottyan, megölheti a szomszédját, és
sikerül is neki, ha elég ügyes, megölhet akár 10-20 embert is, de a
következményekkel számolnia kell: Valószínűleg elkapják, és elitélik
emberölésért, ezen felül egy olyan karmát is " megteremtett" magának,
ami szerint majd őt is megfogják ölni egyszer, valamikor, hogy
megtapasztalhassa, milyen is volt annak, akit ő ölt meg...
Ebből az adok-kapok ördögi körből elég nehéz kiszállni, és csak a
SZERETET útján lehetséges...
Kedves András!
Amikor valakit váltásra akar ösztökélni a sors, de az illető nem akarja a
változást, pontosan ez szokott történni.
Itt már teljesen befejezted a leckédet. Nincs több tennivalód.
Kontrollozz tovább szorgalmasan, és keresd a folytatást!
Meglásd, sokkal jobb lesz! (Tapasztalatból tudom. Én is átéltem
hasonló helyzeteket.)
Kedves Zoli!
Igazán nagyszerű, a pozitív állításod. Gratulálok hozzá!
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
