Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2308
Copyright (C) HIX
2003-09-28
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re Gombok + scanner + HP (mind)  21 sor     (cikkei)
2 Re: Gombok (mind)  21 sor     (cikkei)
3 radi- es bibli-okulare (mind)  45 sor     (cikkei)
4 Re: f-orditas (mind)  8 sor     (cikkei)
5 jopenzert csapvizet? (mind)  10 sor     (cikkei)
6 Gaz kiaramlas (mind)  101 sor     (cikkei)

+ - Re Gombok + scanner + HP (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>>Mit tudtok a fenykepeken neha megjeleno, szabad szemmel lathatatlan
gombok keletkezeserol?<<<

valamelyik HIX-en mar felbukkant a tema, de nem ertettem akkor se, hogyan
lehet ketseges: ezek porszemek,  szoszmoszok. Hat nem plazma, meg aura az
biztos ;)
Viszont gozom sincs, hogyan lesznek gombok, talan a fokusz tavolra allt be,
es ennyire elmosodtak.
Ki kell problani ugyanitt manual fokusszal 10-20 cm-re allni, vagy makrozni.
Bar van olyan gep,  amin vagy manual fokusz nincs, vagy makronal nem csinal
kepet, amig nem talalt fokuszt. pl. az enyemre mindketto igaz, buta HP735.

Hasonlo tema: HP4570 scanner, elvileg 2400dpi optikai. Namost ezt ugy ertik,
hogy a ccd pixelekbol visszaszamolva ennyi lenne? Ezt mondjuk neveznem ccd
felbontasnak, nade elotte van egy optika, ami ha gyengebb, akkor hiaba van
akarmennyi pixel. Szerintem 1000dpi-t se er el optikailag, kellene nyomtatni
egy 2540dpi felbontasu levilagitoval olyan racsot, ami 1 device pixel csik,
1 device pixel szunet. csak nem tudom, hogyan lehet ezt megoldani. Valszeg
ennek a felevel, (2 device pixel, 1200dpi) se birkozna meg.

Sanyi
+ - Re: Gombok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

:
>http://www.telectronic.hu/gombocok/
>Mit tudtok a fenykepeken neha megjeleno, szabad szemmel 
>lathatatlan gombok keletkezeserol? 

>Elso ranezesre tukrozodes a lencseken, 

Inkabb targyrol visszatukrozodes lehet ez, legalabbis az 1. kep 
eseteben ugy tunik. A parkettan pedig a fenyfolt tukorkepet latni.
A 2. kepen esetleg sotet utcai lampak tukrozik vissza a vaku fenyet.

>de ezek allitolag mozognak is
Ha tudni lehetne mikent, az talan segitene. Ha egyidejuleg 
2 kep keszulne, az meg tobbet. Ha a gyartok egyszer
elohalasszak a 3D-s gepek elfektetett dokumentacioit es beindul 
a termekvaltas, a titokra valszeg hamar feny derul.
(Megjegyzem egy 60-as evekbeli Ezermester ujsag lekozolte, 
hogyan lehet szappantartobol es tukrocskekbol sztereo elotetet 
kesziteni fotomasinakhoz.)

Udv: zoli
+ - radi- es bibli-okulare (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A 60-as evek egyik Ezermesterenek cimlapjan radios 
napszemuvegben napozik egy derus holgy. Manapsag ugyanez 
napelemes lehetne,  felszemes pislogasokkal vezerelheto szintezerrel.

Ugyancsak ottani elfeledett otlet az olyan  trukkos tukros 
olvasoszemuveg, mely lehetove teszi a hanyattfekve olvasast, 
mikozben a hason all a konyv/ujsag/villanyszamla/idezes, stb. 
Valszeg ilyesmit nem fognak mar gyartani, hanem olyan 
csipkartyas 'szemuveg' lesz helyette, mely kacsintgatassal felolvaso 
szoftverre is at tud valtani. Elalvaskor a szemuveg felebreszt, hogy 
nem artana levenni, nehogy rafekudve megtorjon az ertekes iromany. 
Ugyancsak elfedett talalmany a lapos, fembol keszult cigaretta-tarca 
melybol elokeloskodo mozdulattal kaptak elo a  'mezitlabas bagot' 
hajdanan a megrogzottek.
Ujra gyartani kellene ilyeneket, LCD kijelzovel ellatva, de nem cigi 
szamara, hanem csipkartya-dozni lenne, azaz csaladi konyves-
polckent szolgalna.
Az ilyen konyvszemuveg megvalositasahoz minden alkatresz es 
reszegyseg adott mar evek ota, de valszeg nem hazankban szuletik 
meg a prototipusa, csak mert en nem merek belevagni. A modern
technikahoz valamelyest konyito ismeroseim nem tapsolnak, hanem 
egybol az akadalyokat keresik es soroljak (penz, penz es penz), 
s egybol nem a lehetosegeket latolgatjak.
Ami nem sajat otletuk, az nem lelkesito szamukra es nem
inditja meg a kiskapu-hormon termelest, de ha onmagukrol 
van szo, akkor vag az eszuk es dicsekednek.
Masreszt pedig aki pici es megbizhato dolgokkal foglalkozik regota 
elmelyulten (ld. elektronika), annak agya atprogramozodik.
Pitianer technikai reszproblemak optimumait keresgelik, s a leheto 
legkisebb kockazattal jaro megoldasok okoznak csak lelki gyonyort 
nekik, szemben azokkal akiket a nagy dobasok erdekelnek (ld. 
penzforgatok).  Ok meg a piti dolgokhoz - pl. az elektronikahoz nem 
ertenek, ezert kozonyosek vagy gyanakvoak az ismeretlennel
szemben.
Csak az ektronikahoz es penzforgatashoz egyutt cseppet sem 
erto 'kisemberek' bologatnak biztatoan, gondolom mert nem tartanak 
attol, hogy konkret kozremukodesuket  (toke-injekcio :)  vagy 
tanacsaikat valaha is kernem. No es ok meg szeretnek 
szepirodalmat olvasni, ami fekve is jo, mert nem kell belole
kijegyzetelni ! :-)))
Tehat, ahogy az lenni szokott, ki kell varni, hogy nagyhitu orszagban 
talaljak fel, fejlesszek ki es tavolkeleten kezdjek el gyartani
almaim bibliokulare'jat.

Udv: zoli
+ - Re: f-orditas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Laci:
>En viszont lattam mar olyan filmet ahol egy automatat "er2de'2"-nek 
>neveztek viccesen... (A csillagok haborujara valo utalast ugyesen 
>kicselezve a magyar forditasbol....) 

Nekem nem vilagos, hogy kell ejteni ? 

Udv: zoli
+ - jopenzert csapvizet? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Volt ido, amikor az elelmiszerek egy reszen feltuntettek, hogy
megfelel bizonyos MSZXXXX szabvanynak, de pl. a hentesnel vett 
kimert arukon ilyesmi sose volt feltuntetve. 
Szobeszed szerint a husokat, parizsit, stb. ma is ugyanugy beaztatjak, 
vagy vizeslepedoben tartjak ezeket a kereskedok, hogy a parolgas 
miatt 'ne veszitsenek' ( no es az aznapi inflacio miatt se :).
Mikent erheto tetten vasarlaskor - vagy azutan - husaruk 
tulvizezettsege ? Egyaltalan van valami norma a minimalis surusegre ?

Udv: zoli
+ - Gaz kiaramlas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Vamos Janos sokat segitett a tartalybol karamlo gaz sebessegenek 
meghatarozasaban. Sajnos az O altal ajanlott levezetesek mindenhol azt 
felteteleztek, hogy a tartalyban nem valtozik lenyegesen semmi (belso 
energia, nyomas), azaz az aramlas stacioner. Ez a mernoki gyakorlatban 
(tobbnyire) igaz (van gozutanpotlas), de esetemben nem jo, hiszen pont azt 
szeretnem megnezni, hogy amikor egy palackbol kiaramlik a benne levo 
suritett levego es evvel csokken a tartalyban marado gaz mennyisege, akkor 
mi tortenik. Mind allapotjellemzo jelentos valtozason megy keresztul 
(tomeg, belso nyomas, gaz homerseklet, kiaramlasi sebesseg). 

Mar megvoltak az elso kiserleti "reptetesek" :-) 2 literes 7up-os palack 
volt a nyertes. Nagyon erdekes, hogy a repules utan a visszaeso palakban 
suru kod gomolygott, mivel a lehulo levego miatt kicsapodott a para.

Janos segitsege es par mas egyetemi jegyzet alapjan megprobaltam sajat 
hasznalatra alkalmassa tenni ezeket a kepleteket. Az O altala elkuldott 
doksik mellett az alabbiakat hasznaltam fel:

Muszaki hotan, Godolloi Agrartudomanyi Egyetem, 1984
Muszaki hotan, BME, 1991
Gazdinamika: http://www.ara.bme.hu/oktatas/letolt/lljegyzet/

Arra szeretnem kerni a lista tagokat, hogy nezzek at, jok-e az 
elgondolasaim/levezeteseim.
Elore is nagyon kosz!

Adva vagyon egy Vx (allando) terfogatu palack. T_b homersekletu, p_b 
nyomasu, m tomegu levego van benne (u_b = cv * T_b belso energaiaval). Kint 
pk nyomas (Tk homerseklet, de ez nem erdekes :-) van. 

kappa = cp / cv, R/M = cp - cv (M Molaris tomeg)

1. Kiaramlo gaz sebessege (c):

Nezzunk egy kis adag gazt egy ellenorzo felulettel korulzart terfogatban. A 
gaz energiaegyenlete egysegnyi tomegre (v_b (fajterfogat) = 1 / ro_b = V_b 
/ m):

u_b + p_b*v_b = u_k + p_k*v_k + c^2/2, azaz i1 = i2 + c^2/2

(a helyzeti energiat es a belso gaz mozgasi energiajat elhanyagoltam)

c^2/2 = i1 - i2 = wt (technikai munka). A belso energia es az adiabatikus 
valtozast felhasznalva nemi atalakitas utan kijon, hogy

wt = kappa/(kappa - 1) * p_b * v_b * (1 - (p_k / p_b)^((kappa - 1) / 
kappa))

Ez eddig nyilvanvaloan jo (hiszen Janos altal kuldott doksi es a jegyzetek 
is ezt a kepletet tartalmazzak)

Azaz c = sqrt(2 * wt)

--- itt jon az en elkepzelesem ---

delta_t ido alatt delta_m = A * c * ro_k (ebben a ro_k - ban nem vagyok 
tulzottan biztos, hiszen a luk vegen nem vagyok egeszen biztos, hogy ott 
p_k nyomas van) gaz aramlik ki. Ki kellene szamolnom, hogy a delta_t ido 
elteltevel a kiaramlo gaz miatt hogyan valtozik meg a bennmarado gaz belso 
energiaja (homerseklete, nyomasa).

Megprobalom felirni a gaz energiamerleget az "esemeny" elott es utan (immar 
nem egysegnyi tomegre vonatkoztatva):

Elotte: U_e + p_e * Vx , Utanna: U_u + p_u * Vx

A ketto kulonbsege egyreszt a delta_m tomeggel elvitt belso eneriga 
(delta_U = cv * delta_m * T_e) es a gaz megszerzett mozgasi energiaja 
(delta_m * c^2 / 2).

Azaz (ebben sem vagyok egeszen biztos): 
cv * m * T_e + p_e * Vx - cv * (m - delta_m) * T_u - p_u * Vx = cv * 
delta_m * T_e + delta_m * c^2 / 2

Picit rendezve: cv * (m - delta_m) * (T_e - T_u) + (p_e - p_u) * Vx = 
delta_m * wt [1]

Az egyesitett gaztorvenybol (p*V/m/T=const) T_u-t kifejezve:

T_u = p_u/p_e * m_e/m_u * T_e = p_u/p_e * m/(m-delta_m) * T_e

Ezt visszahelyettesitve [1]-be:

cv * (m - delta_m) * T_e * (1 - p_u/p_e * m/(m-delta_m)) + (p_e - p_u) * Vx 
= delta_m * wt

Itt csak a p_u az ismeretlen. Ezt kifelyezve megkapjuk, hogy delta_m tomegu 
(azaz delta_t ideju) kiaramlas utan mekkora nyomas marad a palackban. Ebbol 
kijon (mivel a maradek m es a V ismert), hogy mekkora homerseklet lesz a 
palackban. 

Ezekkel az adatokkal pedig ujra kezdhezdhetem a c, majd p_u szamitasat.


Kerem, hogy nezzetek at, hogy jol gondoltam-e az energiaegyensulyok 
felirasat, valamint azt, hogy a kiomlesi pontnal valoban p_k-nak vehetme-e 
a kulso nyomast, vagy valamit nagyon osszezagyvaltam!

EIK && udv From:, a rocket-man

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS