Sziasztok!

Dilemmaba kerultem egy matematikai kerdessel kapcsolatban,
kerlek benneteket, segitsetek, es ha butasag az egesz,
tudjatok be 11 eves koromnak.
Tanaromtol nem igazan merem megkerdezni, mert mar igy is
elegge pikkel ram hulye kerdeseim miatt.
Szoval a problemam a kovetkezo lenne:
Egy izben arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy ha veszek
egy pozitiv szamot, azt a vegtelensegig felezhetem, ugyanis
szerintem nincs olyan kicsi szam, amit meg azert meg ne
lehetne felezni.
Mas megkozelitesbol:
Ha felrajzolok egy szogszarat, annak meghuzom a
szogfelezojet, ezen a metszesponttol mert tavolsag egyenes
aranyossagban fog allni a k‚t szogszar egymastol valo
tavolsagaval. Tehat a metszesponttol 10 centire a ket
szogszar egymastol ketszer olyan messze lesz, mint a
metszesponttol 5 centire. Tehat itt is ervenyesnek kellene
lenni a szabalynak, hogy a vegtelensegig felezhetem a
tavolsagot, az apszolut nullat sohasem tudnam elerni.
A rajzbol viszont egyertelmuen latszik, hogy hatarozottan
talalkozik a metszespontnal a ket szogszar, ami azt jelenti,
hogy egymastol mert tavolsaguk azon a bizonyos helyen nulla.
Most akkor mi az igazsag?
Vagy van olyan pozitiv szam, ami mar annyira kicsi, hogy
tenyleg nem lehet megfelezni, vagy szogszarak nincsenek?
Oszinten egyik variaciot sem tudom elfogadni, foleg az
utobbit...
De akkor mi az igazsag?

Valaszotokat varva, sziasztok:
Zotya

Zoli:
>Igen, sejtettem, hogy az *egy-egy* valoszinuleg olyasfele
>eroszakolt kepzodmeny, mint  leg- helyett a legesleg-,
>vagy optimalis helyett a *legoptimalisabb*,

nos, rakjuk tisztaba a dolgokat:
ket halmaz rendezett parosainak halmaza a descartes szorzat. ennek egy
valamilyen halmazat hivjuk a ket halmaz kozotti relacionak
(megfeleltetes). ezen relaciok egy resze olyan, hogy az egyik iranyban
egyertelmu. abba az iranyba ez a relacio fuggveny. a fuggveny tehat
olyan megfeleltetes, (amelyben a halmazok szerepe nem szimmetrikus)
amely egyertelmuen feleltet meg (rendel hozza) pontosan egy
ertekkeszletbeli elemet az argumentumhalmaz egy elemehez.

peldaul: a x^2 relacio fuggveny, mert mindegyik szognek pontosan egy
erteket rendel hozza, minden szam negyzete egyetlen szam, es nem ketto.
ha egy szamhoz ket erteket is hozzarendelne, akkor mar nem volna
fuggveny, hanem csak relacio. peldaul az {(x,y): x=y^2, x eleme R+0, y
eleme R} relacio, ami az x^2 fuggveny "inverz relacioja", nem fuggveny.
ugyanakkor az {(x,y): x=y^2, x eleme R+0, y eleme R+0} fuggveny, mert ez
a negyzetgyok.

ennel szigorubb az, amikor kulonbozo elemekhez kulonbozo elemeket rendel
hozza, azaz nem "rendeli ki" ugyanazt az elemet ketszer. ekkor a
fuggveny kolcsonosen egyertelmu, ha jol emlekszem, ezt nevezik
egy-egyertelmunek is regiesen. belathato az is, hogy a kolcsonosen
egyertelmu fugveny a masik iranyban is fuggveny, azaz az a teljes
ertelmezesi tartomanyan invertalhato. az f: R->R+0 f(x)=x^2 fuggveny nem
ilyen, de az f:R+0->R+0 f(x)=x^2 fuggveny ilyen.

math

Zoli:
az, hogy bizonyos nyugati helyeken igeny lehet a keleti orszagok
otleteire igaz lehet, csak eppen nem akarhogyan fognak ehhez az
otletgyujteshez hozzakezdeni. a HIX figyelese szerintem nem tul
gazdasagos, masreszt pedig mar maga is egy kisse meredek otlet, ami nem
biztos, hogy eszebe jut valakinek egy otletszegeny helyen.:)

viszont elmondok egy erdekes tortenetet. nalunk itt a SZTAKIban volt
egyszer egy eloadas a telefonkartyakrol, es fermelultek biztonsagi
dolgok. itt hangzottal el olyankozismert anekdotak, miszerint francia
telefonkartyakat, amelyekodakint biztonsaggal uzemeltek, a Schonhertz
koleszban napok alatt feltortek. a hackeles es crackeles
ankdotakincsebol is latszik, hogy bizony bizonyos "elithelyek" sokszor
hasznosan igenybe vehetnek a korlatozott korulmenyek miatt zsenialisan
kifinomult otletgyarak tehetseget. de nem biztos, hogy ez megtortenik
csupan emiatt.

math

Egyetertek Peterrel.
az "olajfalo" es a "csendgep" filmeknel joval nagyobb nepbutitas az, ami
a mediakban manapsag tortenik. az elobbi filmeknel pedig, mint kiderult
mindket esetben legalabbis helyes demonstartiv cel "szentesitette az
eszkozt". szerintem a "polgarpukkasztasnal" nem a polgarpukkasztok a
bunosok, hanem az, akit effelekeppen lehet "pukkasztani". ha lehet,
akkor kell is.

math

Takacs Feri:

>Ugyanis ha a deuterium jelenlete a rakos sejtek osztodasanak fontos
>feltetele, es a normalis sejtek osztodasara a deuterium jelenlete
teljesen
>kozonbos, akkor arra kellene kovetkeztetni, hogy ket teljesen kulonbozo
>sejtosztodasi mechanizmussal allunk szembe. Csakhogy a sejtosztodas
>mechanizmusa nemcsak egy szervezeten belul tortenik azonosan, hanem az
>egesz elovilagra nezve altalanos.
eleslato gondolat, de amennyire en tudom, a premisszad,a mit itt
magyarazol bizony nem igaz. a rakos sejtek szaporodasa bizonyos
ertelemben egeszen mas abnormalis folyamat, mint a normalis sejtek
szaporodasa. azt mar nem tudom, hogy a deuterium ez alapjan valoban
tud-e szelektiv hatassal lenni.

math

Kedves Balazs!

> Funkcional: fuggvenyhalmazon ertelmezett szamerteku fuggveny.
>
> > hatarerteke, csak ez a hatarertek valoban fuggveny, mig a dirac
delta
> > maga tulajdonkeppen nem.
>
> Az is fuggveny, legfeljebb nem ertelmezett mindenhol.

nos, akkor egy default dirac deltanak mennyi a szamerteke a 0 pontban,
es azon kivul?

math

> > hatarerteke, csak ez a hatarertek valoban fuggveny, mig a dirac delta
 > > maga tulajdonkeppen nem.
 > 
 > Az is fuggveny, legfeljebb nem ertelmezett mindenhol.

Emlekeim szerint nem volt fuggveny. Ertelmezve van a 0-ban,
de fuggvenykent nem meghatarozhato az erteke. Csak ugy lehetett
definialni, hogy -0 es +0 kozott az integralja 1.

Zoltan

> Felado : Takacs Ferenc irta:

>Az egeszseges sejtek szaporodasanak gatlasa nyilvanvaloan kritikus,
>eletveszelyes lehet a test allapotatol, es a gatlas merteketol >fuggoen, 

Es ugyanezektol fuggoen nem lehet eletmeghosszabbito is?
Mert ugy hallottam, hogy az emberi sejtek csak korlatozott szamu
alkalommal [szazas nagysagrend] kepesek osztodni, ez az oka a
laepulesnek, majd a halalnak. Sot orvosi velemenyek szerint van egy
modja az elet meghosszabbitasanak. Eszmeletlenul keveset kell enni.
Ehezni kell. Eletfogytig. Talan ez is a sejtek osztodasanak gatlasan
keresztul hathat. Nem? Mert akkor maris veszek a deuteriumszegeny
sort gyarto vallalkozas reszvenyeibol. :-)

Udv, Peter.

Kalman irja:

>A un. deuteriummentes vizbol aligha lesz hivatalosan engedelyezett
>gyogyszer, de ha megis, akkor sem fog hatni. Meg akkor sem,
>ha laboratoriumi korulmenyek kozott tenyleg gatolja a rakos sejtek
>osztodasat. A hatashoz ugyanis az emberi (kutyai) szervezet teljes
>vízkészletét (ez egyeseknel 40, masoknal 80 liter) le kene cserelni.
>Nem volna eleg napi par liter konnyuviz (konnyutej, konnyubor, kinel hogy)
>megivasa, az kellene hozza, hogy a vagasra szant allatok szervezete
>is csak konnyuvizet tartalmazzon, mert hiaba iszom konnyukolat,
>ha deuteriumos hamburgert eszem kozben, stb. De ha nem eszem, csak
>lelegzem, mar a levego paratartalma altal is deuteriummal "fertozodom".
>Szumma szummarum: az egesz bolygot deuteriummentesiteni kell :-)

Igazad van, soha sem tudod deuterium mentesiteni a pacienst.
A kerdes, hogy el tudod-e erni, hogy a testeben a deuterium aranya mondjuk
150ppm-rol 100 ppm-re csokkenjen, azzal, hogy az ivo- (es fozo-) vizet
lecsereled 50ppm-es vizre? 
Egy gyors szamolas Excelben nekem azt mutatja, hogy ha egy 50l (150ppm)
viztartalmu emberke nali 1liter 50ppm-es vizet fogyaszt (es tobbi bevitel
150ppm-es), akkor 21 nap mulva mar csak 100ppm lesz a testeben a D
koncentracioja.
 
Ha jol tudom, Gabor csokkentett D tartalmu vizzel kiserletezik, nem D
mentes vizzel. Ha a 150-rol 100-ra csokkentett deuteriumszint hatasos
(fejbol, onkenyesen valasztottam ezeket a szamokat, csak a szemleltetes
kedveert), akkor van eselye...

tobias