A cim folyamatosan valtozik: ember legyen a talpan, aki ossze tudja 
szedni az osszes cikket :-(

>  Sajnos a programot nincs alkalmam modositani, hogy a grafikont az inga
> valtozasaival parhuzamosan a homerseglet valtozasaval parhuzamosan kulon
> gorbevel bovitsem, de ertelmetlen, mert amig a kinti hoingadozas 20 fok,
> a benti egyet sem er el.
Azt mondod, hogy a torony belseje es kulseje fuggetlenul mozog?
Szerintem erre ne vegyel merget. :-)
Masreszt erdemes lenne a kinti homerseklet es a benti mozgasok kozotti 
korrelaciot is megnezni - lehet, hogy erdekes dolgok derulnenek ki :-)
Szerintem jobban jartal volna, ha torony helyett egy mely pincebe (pl. 
ovohelyre) szereled az ingat.

>  A masodik, magyarazat kelene a ho ingadozasa mikent forgatna az ingat,
> hisz a fuggesztoszal torzioja nem befolyasolja az allasiranyt.
Szerinted a szallal nem lehet elforditani az ingat?

>>> Ugyanigy, ha azt mondjuk, hogy a felfuggesztesi pont mozgasa okozza.
>  Ez akkor lenne igaz, ha a fuggesztesi pont mesterseges elmozditasanal is
> korbeforogna az inga.
Ugy mozgatod, ahogy az egyeb hatasok tennek? Ehhez minimum merni kene 
oket...

>>> Ha pedig azt mondjuk, hogy az inga jellemzoi befolyasoljak a mozgasokat,
>>>akkor fel kene szerelni meg 3 ilyen ingat kulonbozo helyeken -
>   Ezt javasoltam es talan a korulmenyek is azonosak kelene legyenek, azaz
> nagyjabol ne legyen a kozelben azonos szinten aszimetrikus elhelyezesben
> nagy tomeg, epulet hegyvonulat stb. Sajnos nekem nem all modomban, de
> lehet meg valahol akad egy szenvedelyes kiserletezo, esetleg erdekelt
> kutatocsoport.
Ha nem akad, akkor megiscsak Neked kene megtenni.

>>>es csak azt az eredmenyt elfogadni, amelyet _mindegyik_ inga jelez).
>  Kulonben meggyozodesem, hogy barhol merek, az emlitett hatas eszlelheto.
Ezt a tudomanyban ugy mondjak: "sejte's".

>>>Kertuk azt is, hogy elmeleti szamitasokkal tamassza ala a kiserleteit
>  Ez mar komoly szakmai tudast is igenyelne, es csakis egy kutatocsoport
> tudna megtenni.
Elsore csak az elemi grav. torvenyre gondoltam: ez kozepiskolai anyag. 
Ki lehetne szamolni, hogy a kulonbozo hatasok (maszkalo emberek, 
jarmuvek, tavoli foldrengesek, Hold, bolygok) milyen nagysagrendu 
erovel rangatjak az ingat. Azt pedig le lehet merni, hogy az inga 
elmozditasahoz mekkora ero kell. Ezeket Te is meg tudod tenni, ha mar 
mas nem szanja ra magat...

>   Szivesebben olvasnam azt a kritikat, hogy 'figyelj Csaba en is
> felakasztottam egy rudra ket tomeget, de az en szerkezetem meg a
> zavarokra sem reagal- Ugymond a kritika is akkor lenne hatasos, ha
> egyszinten lennenk a kiserletekkel is. Miert nem probaljuk meg???
Valoszinuleg a "mazsaval merni sejteket" effektus miatt ekkora az 
erdeklodes :-) - vagy azert, mert a modszered csak egy fokkal jobb, 
mint aze a "kutatoe", aki az oxigent es hidrogent tartalmazo vizet 
szerette volna elegetni :-)
Egyetlen dologban van igazad: attol, hogy a szkeptikusok nem hisznek 
benne, meg letezhet a jelenseg. VISZONT azt Neked kell _bizonyitani_ 
(nem csak kijelenteni), hogy nem a szkeptikusok altal emlegetett 30, 
sokkal erosebb zavaro jelenseg all a hatterben!

Szerintem a kiserleti eszkozod a jelenlegi kiepitesben elerte a 
lehetosegei csucsat: szukseg lenne egy kis fejlesztesre. Elsonek - 
ahogy mar irtam - egy lezerdiodas elmozdulasmerot javasolok a 
felfuggesztesi pontra szerelve es lenn merve a beeso lezerfeny helyet. 
Filleres "beruhazas" - de sokat segitene. Masodiknak pedig a toronyban 
levo legaramlassal kellene foglalkoznod: hiaba allando a homerseklet, 
ha kulonbozik a torony egyes pontjain. Pl. be kellene tokozni a torzios 
szalat is, hoszigetelo tokba. Ez is olcso fejlesztes lenne.
Amig legalabb ezeket nem teszed meg, addig hiaba irsz uj meg uj 
kiserleti eredmenyekrol...

>Felado : Szakacs-Vass Sandor
>On Thursday 22 May 2003 16:43, franko--mail.rgstudio.hu wrote:
>>erdekes dolgokat tudnak meselni a homerseklet hatasara bekovetkezo
>>mozgasokrol. 20 fok kulonbseg 1 meteren 0.2mm meretvaltozast tud okozni,
>>10 meteren az 2mm, nyaron akar 60 fokos kulonbseg is lehet a torony ket
>>oldala kozott, az 6mm elteres... mivel a torony szilard alapokon all, ez
>>a mozgas a tetejen okoz deformaciot... ott, ahol a felfuggesztes van.
>Errol jut eszembe nehany masik adat, amelyeket az Eiffel tornyot
>meglatogatottak biztos ismernek, de a tobbiek esetleg nem. A 300m magas,
>vasbol epult szerkezet csucsa 6cm-es kilengeseket vegez a szellokesek
>hatasara es mintegy 18cm sugaru (vagy atmeroju, nem tudom mar) kort ir le
>a napsutes hatasara.
>Termeszetesen egy 30m-es kobol epult torony ezekre a hatasokra kevesbe
>erzekeny, de azert nyilvanvalo hogy par millimetert ott is mocorog a
>felfuggesztesi pont.
 Kedves Sandor. Ugylam hiaba a magyarazat, nem gyoz meg senkit. A
fuggesztesi pontot hiaba mozgatom 'mestersegesen' akar vizszintes vagy
fuggoleges iranyba, meg akarva sem tudok produkalni korforgast a
fuggesztett tomegeknek, meg akkor sem ha epp a fuggesztesi pontot
korbeforgatom.
 Ezert ket dolgot tudok javasolni: Vagy elkesziti mindenki az inga
hasonmasat, vagy mindenkit varok szeretettel hogy megtekintse a
jelenseget.
> Ehhez kepest a gravitacios hullamok kb 10^-19m nagysagrendu elmozdulast
>okoznak ugyanott.
 Nem allitom, hogy a gr. hullamok az epulet elmozditasat okozza. De valami
hasonlo tortenhet mint a villamossagban, azaz egy aram alatt levo vezetek
korul magneses erok lepnek fel. Itt a fotonok utkoznek a kulso
faltomeggel, mig gr. hullamok szabadulhatnak fel energia formaban, melyek
a belterben korforgast okozhatnak. A hohatas hosszas folyamat, a majusi
reggel 6:20 orakor torteno forgaskezdetekor meg szo sem lehet hohatasrol.
>Plusz meg ha Mizsei Janos azt allitja hogy huzat meg homersekletkulonbseg
>is van arrafele, hat sok jot nem iger...
 Ezert utaltam a szemelyes latogatasra, ne bizzunk meg egy(etlen) szemely
allitasaban. Kulonben huzat vagy homerseglet kulonbseg akkor is fennallhat
amikor kint epp felleges van, es fuj a szel es megsem mozdul el az inga.
 Dezso is volt Nagyvaradon, egeszen mas a velemenye, no nem azert mert
gulyas 'osztogatas' volt :-)
 Valoban Janos elismert elmeleti szakember, mig en gyakorlati szemmel
figyelem az esemenyeket, es mind ami kritikat kapok, mar reg eszrevettem
volna.  Ami meg biztos, hogy a gravitacio egy elegge ismeretlen
birodalom, es hasonlo aprocska tenyek lassu lepeskent kozelebb engednek a
megismeresehez.
 Az elmult alkalommal emlitettem, hogy maga az eszlelt naphatas
kozbejatszhat a bolygo tengelykoruli forgasanak karbantartasaban. Itt meg
megemlitenem, hogy akar a mag es a kereg sebessegkulonbsegeinek is az
eloidezoje lehet. Akkor pedig meg nagyobb valoszinuseggel osszekothetem a
megfigyelt esemenyeket a foldrengesekkel. Szinte borzalmas volt az azota
torteno Algeriai foldrenges is.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor:  inga
>Tisztelt "Ingasok",
 Eloszor is koszonjuk Pista jelentkezeset. Semmikep sem akartam volna
megserteni, hogy kiserleterol emlitsek engedelye nelkul.
>Jomagam is epitettem aszimetrikus, torzios ingat, de jelentosen elter a
>Csaba baratom szerkezetetol.
>Ezek a tenyek eleg hihetoen kizarjak a termikus hatast.
>Valaszinunek tartom, hogy Csaba ingaja tenyleg a GR. 'deklinaciot' mutatja.
  A kov. lepes mar csak az lenne, hogy egy hasonlo mgagaslatu epuletben
szereld fel, a pinceben sokkal gyengebb az emlitett hatas.
>Sajnos azonban en sem tudom kizarni az O ingaja eseten a termikus hatast.
>Azert nem, mert damilt hasznal! Valoszinu, hogy a Nap infra sugarai
>"melegitik" fel a szalat, ami nem csak ott fejti ki a hatast, ahol
>kozvetlenul napfeny eri az adott objektunot.
 Nem kell felednunk, hogy az elso stadiumban kifejlesztett szabadteri
nagytomegu inga nekem is hosszu acelszalon fuggott es azonos hatasokat
eszleltem, melyek kesztettek tovab az inga erzekenysegenek fokozasaban.
De a hatas jol kimutathato olajmedences uszoingaval is.
    Tovabi jo kiserletezgetest!
         Udv. Csaba.

Origos hir:
 <<<Egy kaliforniai kutató meglepő megoldást javasol a földmag közvetlen
vizsgálatára. Szerinte egy narancs méretű eszközt lehetne a Föld
belsejébe küldeni, ha egy hasadékot robbantanának a Föld felszínén, és
abba óriási mennyiségű olvadt vasat töltenének.
 Földünk belsejéről nagyon kevés közvetlen információval rendelkezünk. Bár
hatalmas összegeket költöttek már az ilyen irányú kutatásokra, a
legmélyebb fúrások is alig haladják meg a 10 kilométert. A Föld belsejére
vonatkozó jelenlegi elméletek elsősorban a földrengések során
összegyűjtött szeizmikus adatokon alapulnak. Ezért aztán a tudomány
számára nagyon fontos információkat biztosítana egy mérőberendezés
lejuttatása a Föld belsejébe, ami közvetlenül tudná mérni a
hőmérsékletet, vagy akár a kőzetek összetételét. Igen ám, de hogyan
lehetne egy ilyen berendezést a rendeltetési helyére eljuttatni?
 Egy most publikált javaslat szerint egy narancs méretű eszközt lehetne a
Föld belsejébe küldeni, ha egy hasadékot robbantanának a Föld felszínén,
és abba óriási mennyiségű olvadt vasat töltenének. Az enyhén szólva is
furcsa elképzelés szerint az olvadt fém a tömegénél és a környező
kőzeteknél jóval nagyobb sűrűségénél fogva tovább repesztené a
földkérget, és a hasadék akár 3000 km mélységig is lehatolna.
 A szonda mérné a hőmérsékletet, az elektromos vezetőképességet, a kémiai
összetételt, az adatokat pedig kódolt hanghullámok formájában sugározná
vissza a felszínre. >>>


 Allitolag Foldunk magneses tere a mag es a kereg korforgaskulonbsegenek
koszonheto. A multkoraban csak egy Origos cikk beszamolt arrol, hogy a
Fold belsejeben erthetetlen dolgok mennek vegbe, emiatt felcserelhetodnek
a magneses polusok. A lassu folyamat akar ezer evbe is beletelhet.
 Kerdesem: ezesetben megvaltozhat a Fold magjanak forgasiranya is?
      Udv. Csaba.