ditbaro csak nem erti meg, amit irosgatok, es se nem reagal ra, csak
irja a mon
ologjait, amiben nagyon sok a butasag. mindezt filozofia cimszoval.
nevetseges
okoskodas.
ime:
"Mindazok a problémák, amelyek nem válaszolhatók meg egy
meghatározott tudomány
on belül, a filozófia tárgyát alkotják. Ha nem így lenne, akkor lenne egy
kérdé
shalmaz, amit sem a filozófiához, sem a tudományhoz nem tudnánk
hozzárendelni.
Vagyis lenne egy kezelhetetlen problémahalmaz. Ez önmagában
elsőrendű filozófia
i kérdés lenne, mivel a filozófia szakaterülete
az ismeretlemélet, vagyis a problémák általános kezelésének elmélete.
Vagyis ab
ból a feltevésből, hogy vannak olyan kérdések, amelyek sem a
tudományhoz,
sem a filozófiához nem tartoznak, vagy az következik, hogy a filozófia
nem fogl
alkozik ismeretelmélettel, vagy az, hogy nincsenek a tudományos és
filozófia pr
oblémákon kívül más problémák. Mindkettő abszurd, mert
ellentmond az ismert tényeknek."
nos
1) mint irtam, a filozofianak szerintem ket ertelmes feladata van:
a) metatudomany, azaz a tudomany modszertananak kerdese, ami
alkalmazott logika
. igy a tudomanytol nem abban ter el, hogy nem logikus, hanem abban,
hogy felul
rol nezi azt,hogy targya a tudomany. ekeppen ezt a funkciot lehet
tudomanynak n
evezni, mas szempontbol reszt nem.
b) pre-tudomany, azaz homalyos kerdeseket elvisz odaig, hogy
tudomanyosan kezel
heto kerdes legyen, vagy hogy kialakuljon a megfelelo tudomany ra.
2) "hogy nincsenek a tudományos és filozófia problémákon kívül más
problémák. M
indkettő abszurd, mert
ellentmond az ismert tényeknek."
pedig igy van. pontosabban a tudomanyon es filozofian kivul nincsen
ertelmes, e
ldontendo problemak. van rajtuk kivul nem ertelmes kerdes, ez teny.
igazabol ol
yan problema egyaltalan nincs, ami ne volna tudomanyosan
megvalasozlhato, az eg
yetlen felig-meddig kivetel a tudomany modszertana maga, ami viszont
szinten al
a van rendelve a logikanak, ilyen szempontbol tudomanyos. csak ez
egy analitiku
s tudomany, nem szintetikus. ertsd, nem a valosagot erinto, nem
tapasztalati tu
domany.
"A tudományok közül a halállal csak a biológia foglalkozik. De nem
abból a szem
pontból, hogy mit jelent a cselekvő ember számára, hanem csak annyit
állapít me
g jó esetben, hogy mi a halál organikus oka egy speciális esetben."
azzal a kerdessel,h ogy az ember szamara mit jelent a halal a
kozvelemenykutata
sok foglalkoznak. ez egyszeru tenykerdes, nemt udomanyos kerdes, es
nem filozof
iai kerdes.
" Általánosságban és szükségszerűséggel azonban nem tudja
kimutatni, hogy minde
n élőlény halandó,"
mint ahogy ez nem is feltetlenul igaz.
" sőt még azt sem, hogy az élet hogyan hozhat létre saját magával
összeegyeztet
hetelen állapotokat."
erre a biologia eleg jol valaszol. itt nem nagyon van problema, csupan a
felule
tes gondolkodo lat itt valami paradoxont, holott nincs.
"A halál konkrét organikus oka szempontjából ugyanakkor egy csótány
vagy egy cs
irke halála ugyanaz, mint az emberé."
bizonyos szempontbol hasonlo, bizonyos szempontbol kulonbozo.
felszines megalla
pitas.
" Az embernek azonban a csótányoktól és
más élőlényektől eltérően tudata is van, sőt öntudata is."
valoban. erre a neurobiologia ma mar tud jo elmeletet adni.
mindenesetre ez tar
gya a biologianak.
" Ennélfogva az ember nemcsak biológiailag hal meg, hanem
metafizikailag is, me
rt megszűnik
a tudata és az öntudata is."
igen, megszunik.
" Mindkettő túlmutat a testen, és közvetlenül
hozzáférhetetlen bármiféle tudományos megközelítésnek. "
nem.
"Ezért nevezem metafizikainak. (A pszihológia sem a tudat és az
öntudat mibenlé
tével, hanem
csak a működésével foglalkozik.)"
de.
szoval tajekozatlan vagy es butasagokat irsz.
"A tudat és az öntudat együtt az ember sine qua non-ja. "
Platonista esszencializmus valaminek a lenyeget allitani. elavult. a
dolgoknak
nincs lenyeguk.
"Már maga az elsőrendű
filozófiai probléma tehát, hogy van egyetlen olyan élőlény, amely olyan
tulajdonsággal rendelkezik, amivel a többi nem."
hulyeseg. sok eloleny rendelkezik olyan tulajodnsaggal, amivel masik
eloleny ne
m.
" Hogyan hozhatta létre az
evolúció, ha nincsenek előzményei?"
vannak eloformai. masreszt minden dolog megjelenik valamikor, es
abban a pillat
aban az elso. tehat megitn butus a kerdes.
" Akár tudományos, akár filozófia alapon
állunk, ez felvet egy sor kérdést, amelyek közül én csak egytelen egyet
emeltem
ki."
ezek kozul, ami jol definialt kerdes, az targya a tudomanynak, es
valaszok is v
annak mar ra. aztan irtalmeg egy csomo butuska kerdest. ezekrol
kimutattam, hog
y miert butuskak.
"Azt ugyanis, hogy miképpen cselekedhet racionálisan egy olyan lény,
amely tudj
a, hogy rációjának eszköze megsemmisül?"
lehet. a racionalitasnak nincsenek ilyen kikotesei.
" Bármi legyen ugyanis a tudat és
az öntudat keletkezésének oka, semmi esetre sem lehet olyan, amelyik
felelőssé
tehető lenne az elpusztításáért. Vagyis felmerül a következő
probléma is: ha létezik valamilyen rendszer, ami létrehozta a
tudatomat, akkor
léteznie kell egy olyannak is, amelyik elpusztítja."
van. eleg automatikus dolog: entropia. de ez nem szuksegszeruen
pusztitja el a
tudatot, csak ilyeniranyban mukodik. amig a tudat a testtel egyutt tudja
magat
szervezni, addig fennmarad es el.
" Ha azonban van egy ilyen rendszer, akkor a világ olyan, hogy nem
engedi a rac
ionális
vselekvést."
de engedi. az elozobol nem kovetkezik, hogy nem engedi.
itt megint felszinesen es homalyosan ervelsz. a gondolatmenetednek
nincs szigor
u logikaja, szigoruan analizalva szetesik.
" Amit állítottam: filozófiai probléma az, hogy nemcsak testileg, de
tudatilag
(metafizikailag) is meghalunk. Ez ugyanis az emberi léthelyzet
irracionális vol
tára mutat rá, vagyis alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt,
amit racionálisan építettünk fel: a tudományokat, a racionális filozófiát,
és e
zen belül a racionális cselekvés elméletét is, amit régebben erkölcsnek
neveztek."
nos
1) a vilag vagy valakinek az elet ertelme szubjektiv kerdes. nincs koze
a racio
nalitashoz. a racionalitas feltetelezi, hogy adottak celok. nem
fogllakozik a c
elok eredetevel. a celok nem tudomanyos, nem filozofiai kerdesek. nem
a vilagro
l szolo tenykerdesek, nem igazsag kerdesek. ertelmetlen az a kerdes,
hogy "mi a
z elet celja" vagy "mi a vilag celja" igy univerzalisan. az egyetlen
ertelmes k
erdes, hogy "mi az eletem celja szamomra?" erre te tudsz
megvalaszolni, szubjek
tiv dolgo, az erzelmeidtol fugg, az agyad allapotatol. egyszeru
tenykerdes.
"Az a fontos, hogy a cselekvés racionális legyen, vagyis
legyenek törvényei."
A cselekves csak bizonyos alapcelok kereteben racionalisak vagy
irracionalisak.
Az alapcelok megvalasztasa nem racionalitas kerdese. Nem
tudomanyos kerdes, ne
m filozofiai kerdes, nem a vilagrol szolo kerdes, hanem szemelyes
dontes. Tehat
nem igazsagkerdes, hanem dontes. Nem valaszt kell kapnod, hanem
dontest kell v
eghezvinned!
"Ha mindez nem kielégitő alap egy filozófiai probléma
megfogalmazásához, akkor
hálás lennék, ha általában megadnátok a helyesen megfogalmazott
filozófiai prob
lémák kritériumait."
Helyesen megfoglamazott filozofiai kerdes az, amelyik igazsagkerdessel
foglalko
zik, es a kerdes jol definialja azt, hogy mi alapjan es hogyan kell
eldonteni,h
ogy a valasz helyes.
A "mi a vilag celja" nem ilyen kerdes, mert ha azt modnom, hogy "a
vilag celja,
hogy minel tobb viragoskert legyen a Foldon", akkor te erre vagya zt
mondod, h
ogy helyes, vagy nem, de hogy mi alapjan dontod ezt objektiven el,
arrol foglal
mam sincs. nem rogzitett, a kerdes nem definialt, nem lehet rola
ertelmesen vit
atkozni.
math
|
