Eva,
ditbaro egyszeruen kicsit hulyen provokativ, onkenyes, szuklatokoru. nem
kell v
ele foglalkozni.
az ido iranyarol feltett kerdesemre ugy tudom, nincs kielegito es vegleges
vala
sz. ha volna, akkor jo volna, ha fizikai lenne. az, hogy az ido egy
dimenzio, e
s egyreszt osszefugg, masreszt elter a terbeli dimenzioketol, az fizikai
teny (
tudas).
de az iranya nagy kerdes. miert? mert hatarozottan el tudjuk kuloniteni a
multa
t es a jvoot. egeszen mast jelent szmaunkra: a multat ismerjuk, emlekszunk
ra,
de a jovot nem,, es bizonytalan. no de mit jelent ez pontosan?
1) a fizikai torvenyeket ugy irjuk le, hogy maultbeli allapot determinalja
a j
ovobelit (differnecialegyenletrendszer kezdeti ertekkel). latszolag ez a
memori
a alapja. ezert nem emlekezhetunk ajovore. de valojaban ez csak formai
dolog. u
gyanezeket a torvenyeket at lehet irni ugy,. hogy jovobeli allapotok
legyenek a
peremfeltetelek a kezdeti ertek helyett. vagy at lehet irni integralis
alakba
is. miert nem emlekezhetunk a jovore akkor?
2) egy eleg hatarozott valasz az, hogy a jovo az, amerre az entropia
atlagban c
sokken. ez egy ismert fizikai torveny, csak forditott modon. meg lehet
forditan
i ezt,e s az ido iranyanak definiciojakent venni. csakhogy az nem latszik,
hogy
ez hogy van kapcsolatban azzal, hogy a jvoore nem emlekezunk. masreszt
pedig P
opper erre adott valami elgondolkodtato kritikat a Szuntelen kereses c.
konyvbe
n. ha jol emlekszem raadasul Mar Boltzmannis felvetette ezt, ra hivatkozik.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
|
ditbaro csak nem erti meg, amit irosgatok, es se nem reagal ra, csak irja a
mon
ologjait, amiben nagyon sok a butasag. mindezt filozofia cimszoval.
nevetseges
okoskodas.
ime:
"Mindazok a problémák, amelyek nem válaszolhatók meg egy meghatározott
tudomány
on belül, a filozófia tárgyát alkotják. Ha nem így lenne, akkor lenne egy
kérdé
shalmaz, amit sem a filozófiához, sem a tudományhoz nem tudnánk
hozzárendelni.
Vagyis lenne egy kezelhetetlen problémahalmaz. Ez önmagában elsőrendű
filozófia
i kérdés lenne, mivel a filozófia szakaterülete
az ismeretlemélet, vagyis a problémák általános kezelésének elmélete.
Vagyis ab
ból a feltevésből, hogy vannak olyan kérdések, amelyek sem a tudományhoz,
sem a filozófiához nem tartoznak, vagy az következik, hogy a filozófia nem
fogl
alkozik ismeretelmélettel, vagy az, hogy nincsenek a tudományos és
filozófia pr
oblémákon kívül más problémák. Mindkettő abszurd, mert
ellentmond az ismert tényeknek."
nos
1) mint irtam, a filozofianak szerintem ket ertelmes feladata van:
a) metatudomany, azaz a tudomany modszertananak kerdese, ami alkalmazott
logika
. igy a tudomanytol nem abban ter el, hogy nem logikus, hanem abban, hogy
felul
rol nezi azt,hogy targya a tudomany. ekeppen ezt a funkciot lehet
tudomanynak n
evezni, mas szempontbol reszt nem.
b) pre-tudomany, azaz homalyos kerdeseket elvisz odaig, hogy tudomanyosan
kezel
heto kerdes legyen, vagy hogy kialakuljon a megfelelo tudomany ra.
2) "hogy nincsenek a tudományos és filozófia problémákon kívül más
problémák. M
indkettő abszurd, mert
ellentmond az ismert tényeknek."
pedig igy van. pontosabban a tudomanyon es filozofian kivul nincsen
ertelmes, e
ldontendo problemak. van rajtuk kivul nem ertelmes kerdes, ez teny.
igazabol ol
yan problema egyaltalan nincs, ami ne volna tudomanyosan megvalasozlhato,
az eg
yetlen felig-meddig kivetel a tudomany modszertana maga, ami viszont
szinten al
a van rendelve a logikanak, ilyen szempontbol tudomanyos. csak ez egy
analitiku
s tudomany, nem szintetikus. ertsd, nem a valosagot erinto, nem
tapasztalati tu
domany.
"A tudományok közül a halállal csak a biológia foglalkozik. De nem abból a
szem
pontból, hogy mit jelent a cselekvő ember számára, hanem csak annyit
állapít me
g jó esetben, hogy mi a halál organikus oka egy speciális esetben."
azzal a kerdessel,h ogy az ember szamara mit jelent a halal a
kozvelemenykutata
sok foglalkoznak. ez egyszeru tenykerdes, nemt udomanyos kerdes, es nem
filozof
iai kerdes.
" Általánosságban és szükségszerűséggel azonban nem tudja kimutatni, hogy
minde
n élőlény halandó,"
mint ahogy ez nem is feltetlenul igaz.
" sőt még azt sem, hogy az élet hogyan hozhat létre saját magával
összeegyeztet
hetelen állapotokat."
erre a biologia eleg jol valaszol. itt nem nagyon van problema, csupan a
felule
tes gondolkodo lat itt valami paradoxont, holott nincs.
"A halál konkrét organikus oka szempontjából ugyanakkor egy csótány vagy
egy cs
irke halála ugyanaz, mint az emberé."
bizonyos szempontbol hasonlo, bizonyos szempontbol kulonbozo. felszines
megalla
pitas.
" Az embernek azonban a csótányoktól és
más élőlényektől eltérően tudata is van, sőt öntudata is."
valoban. erre a neurobiologia ma mar tud jo elmeletet adni. mindenesetre ez
tar
gya a biologianak.
" Ennélfogva az ember nemcsak biológiailag hal meg, hanem metafizikailag
is, me
rt megszűnik
a tudata és az öntudata is."
igen, megszunik.
" Mindkettő túlmutat a testen, és közvetlenül
hozzáférhetetlen bármiféle tudományos megközelítésnek. "
nem.
"Ezért nevezem metafizikainak. (A pszihológia sem a tudat és az öntudat
mibenlé
tével, hanem
csak a működésével foglalkozik.)"
de.
szoval tajekozatlan vagy es butasagokat irsz.
"A tudat és az öntudat együtt az ember sine qua non-ja. "
Platonista esszencializmus valaminek a lenyeget allitani. elavult. a
dolgoknak
nincs lenyeguk.
"Már maga az elsőrendű
filozófiai probléma tehát, hogy van egyetlen olyan élőlény, amely olyan
tulajdonsággal rendelkezik, amivel a többi nem."
hulyeseg. sok eloleny rendelkezik olyan tulajodnsaggal, amivel masik
eloleny ne
m.
" Hogyan hozhatta létre az
evolúció, ha nincsenek előzményei?"
vannak eloformai. masreszt minden dolog megjelenik valamikor, es abban a
pillat
aban az elso. tehat megitn butus a kerdes.
" Akár tudományos, akár filozófia alapon
állunk, ez felvet egy sor kérdést, amelyek közül én csak egytelen egyet
emeltem
ki."
ezek kozul, ami jol definialt kerdes, az targya a tudomanynak, es valaszok
is v
annak mar ra. aztan irtalmeg egy csomo butuska kerdest. ezekrol kimutattam,
hog
y miert butuskak.
"Azt ugyanis, hogy miképpen cselekedhet racionálisan egy olyan lény, amely
tudj
a, hogy rációjának eszköze megsemmisül?"
lehet. a racionalitasnak nincsenek ilyen kikotesei.
" Bármi legyen ugyanis a tudat és
az öntudat keletkezésének oka, semmi esetre sem lehet olyan, amelyik
felelőssé
tehető lenne az elpusztításáért. Vagyis felmerül a következő
probléma is: ha létezik valamilyen rendszer, ami létrehozta a tudatomat,
akkor
léteznie kell egy olyannak is, amelyik elpusztítja."
van. eleg automatikus dolog: entropia. de ez nem szuksegszeruen pusztitja
el a
tudatot, csak ilyeniranyban mukodik. amig a tudat a testtel egyutt tudja
magat
szervezni, addig fennmarad es el.
" Ha azonban van egy ilyen rendszer, akkor a világ olyan, hogy nem engedi a
rac
ionális
vselekvést."
de engedi. az elozobol nem kovetkezik, hogy nem engedi.
itt megint felszinesen es homalyosan ervelsz. a gondolatmenetednek nincs
szigor
u logikaja, szigoruan analizalva szetesik.
" Amit állítottam: filozófiai probléma az, hogy nemcsak testileg, de
tudatilag
(metafizikailag) is meghalunk. Ez ugyanis az emberi léthelyzet irracionális
vol
tára mutat rá, vagyis alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt,
amit racionálisan építettünk fel: a tudományokat, a racionális filozófiát,
és e
zen belül a racionális cselekvés elméletét is, amit régebben erkölcsnek
neveztek."
nos
1) a vilag vagy valakinek az elet ertelme szubjektiv kerdes. nincs koze a
racio
nalitashoz. a racionalitas feltetelezi, hogy adottak celok. nem fogllakozik
a c
elok eredetevel. a celok nem tudomanyos, nem filozofiai kerdesek. nem a
vilagro
l szolo tenykerdesek, nem igazsag kerdesek. ertelmetlen az a kerdes, hogy
"mi a
z elet celja" vagy "mi a vilag celja" igy univerzalisan. az egyetlen
ertelmes k
erdes, hogy "mi az eletem celja szamomra?" erre te tudsz megvalaszolni,
szubjek
tiv dolgo, az erzelmeidtol fugg, az agyad allapotatol. egyszeru tenykerdes.
"Az a fontos, hogy a cselekvés racionális legyen, vagyis
legyenek törvényei."
A cselekves csak bizonyos alapcelok kereteben racionalisak vagy
irracionalisak.
Az alapcelok megvalasztasa nem racionalitas kerdese. Nem tudomanyos
kerdes, ne
m filozofiai kerdes, nem a vilagrol szolo kerdes, hanem szemelyes dontes.
Tehat
nem igazsagkerdes, hanem dontes. Nem valaszt kell kapnod, hanem dontest
kell v
eghezvinned!
"Ha mindez nem kielégitő alap egy filozófiai probléma megfogalmazásához,
akkor
hálás lennék, ha általában megadnátok a helyesen megfogalmazott filozófiai
prob
lémák kritériumait."
Helyesen megfoglamazott filozofiai kerdes az, amelyik igazsagkerdessel
foglalko
zik, es a kerdes jol definialja azt, hogy mi alapjan es hogyan kell
eldonteni,h
ogy a valasz helyes.
A "mi a vilag celja" nem ilyen kerdes, mert ha azt modnom, hogy "a vilag
celja,
hogy minel tobb viragoskert legyen a Foldon", akkor te erre vagya zt
mondod, h
ogy helyes, vagy nem, de hogy mi alapjan dontod ezt objektiven el, arrol
foglal
mam sincs. nem rogzitett, a kerdes nem definialt, nem lehet rola ertelmesen
vit
atkozni.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
|
