Kedves Hunter!

  A 622-es számot nem kaptam meg, csak a 623-asból értesültem a létéről, 
így kissé késve válaszolok mindenkinek.

HIX NYELV #622, >:

> Amit pedig -- ha nem tévedek -- az MTA nyelvtudósai állítanak össze. 

  Egy bizottság. Az MTA más nyelvtudósai pedig ugyanolyan gyakran vitatják 
az ő ítéletüket, mint te.  Ezért aránytalan és igazságtalan az "MTA 
nyelvtudósai"-ra en bloc hivatkozni.

>  Nyilván ezért is nem emlékszem a "licenc" kiejtésre. 

  És a "kisebb" megy az "egy" kiejtésre még emlékszel a /kissebb/ meg 
/eggy/ helyett? Ez utóbbiaknak pedig nagyobb a táboruk, mint a /licensz/-
nek. Na és ezen túl küzdjünk a "szallag" szótarba kerüléséért is.

  N.B. Nem tudom, mennyi idős vagy: én a 30-as éveim végén járok, de én 
még emlkészem a "licenc" ejtésre. Ugyan nem használom, de egy csomó minden 
mást sem úgy használok, mint ahogy a normatív köznyelv teszi. A minap 
kaptam egy levelet az egyik 617-es számban tett hozzászólásom okán:
  > vallakozok - vallalkozom
  > Ezt most elirtad, vagy szandekosan igy hasznalod?
Be kellett valljam, hogy úgy használom szóban, hogy "vállakozok"; mikor 
leírom azonban emlékszem a régi ejtésére, így többnyire "vállalkozom" 
lesz. De ha sietek, vagy indiszponált vagyok, bizony leírom néha iktelenül 
is. Az egyén személyes beszélt írott nyelve szükségszerűen eltér a 
közösség által írt irodalmi nyelvtől. Lévén magyarok, ez a differencia 
olyan csekély, hogy gyakran lehet az a tévképzetünk, hogy nincs eltérés. 
Pedig van. És akkor is lenne, ha a normát te diktálnád, nem az MTA 
nyelvtudósai, mert a te nyelved éppúgy eltér a magyarság jelentős 
csoportjaiétól, mint a mai állapot...

> Sajnos nagy a rajongótábora a "30-al", "0-ás" és hasonló kifejezéseknek
> is. Remélem, nem fogják csak ezért megváltoztatni a szabályt. 

  Ez más: "30-al", "0-ás" helyesírási probléma, és annak sem tipikus, mert 
ha rendesen betűvel írjuk ki, akkor nem is létezik. Amit te kívánsz, az 
egy szó szótárban definiált hangtestének megváltoztatása. Az előző mögött, 
igazad van, egy szabály áll, az utóbbi mögött azonban nem áll szabály.

> Hmm, és akkor a műveltebbek szerint hogy kell ejteni? Nagyjából 10 éve
> viszonyom van az angol nyelvvel, de maximum erőltetett kelet-londoni
> akcentussal ejteném 'szváp'-nak. 

  Erre már válaszoltak, de én is megteszem. A nem kifejezetten kelet-
londoni American Heritage Dictionary szerint is [swOp]-nak ejtendő. Ami 
magyarul, betartva a Nádasdy által javasolt magyarosítási szabályokat 
/szvap/, vö. hasonló [wO] hangkapcsolat a <wash> szóban itt: 
<http://www.btk.elte.hu/delg/publications/hepd.html>;. 
  Aki nem követi Nádasdy ajánlásait, az ejthet /szvop/-ot is. (Sem a 
/szváp/, sem a /szvep/ nem jöhet szóba, ha az _angol_ szó magyaros ejtését 
tekintjük. Az átvett magyar szó kiejtése más kérdés.)

> Nem is akartam bántani őket, inkább csak morgolódtam egyet, hogy miért
> nem tud nekem az tetszeni, amire azt mondják, hogy helyes...

  Ilyen mindig lesz, amíg normatív szabályozás lesz. Ez ennek a 
velejárója: egy módszer van ellene, mindent eltörölni. Ez nekem sem lenne 
ellenemre, de azért a jelenlegi helyzetet sem találom túlzottan rossznak. 
Ha problémásnak érzem, akkor csak vigyázó szememet Párizsra vetem (értsd: 
a hasonló francia viszonyokra), rögtön jobban érzem magam :).

Kedves Hunter!

 #622, <huntah_uh.liameerf=szuro.hix.hu>:
> Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó. Kicsit fura, nem
> is tudom, hogy tetszik-e vagy sem, inkább csak annyit mondok rá: érdekes.

  Az <imágó> eredetére már válaszoltak, de a jelentésére még nem. Az 
<imágó> egy specializált szó, nem használhatód sem az <imázs>, sem az 
<imidzs> helyett. Az <imágó> szó a kifejlett rovart jelöli (szembeállítva 
az egyedfejlődésének korábbi különféle lárvaállapotaival).

> Ezek közül az imázst használom, annak ellenére, hogy angolul beszélek,
> franciául meg nem.

  Én is, de ez nem a francia vagy angol nyelvtudástól függ. Az <imázs> és 
az <imidzs> a magyar nyelven belül harcolnak egymással, ugyanúgy mint a 
<licenc> ~ <licensz> ~ <liszensz> triplet tagjai. A te választásodat nem 
az idegennyelvtudásod hogja meghatározni, hanem a környezeted és a 
szocializáltságod forrása.

> > Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végződések gyakoriságát;
> Csak egy technikai kérdés: ilyesmit hol lehet megnézni? Létezik olyan,
> magyar szavakat tartalmazó lista e-formában, ami ráadásul ingyenesen
> hozzáférhető? 

  Én kaptam egyet, arról azt mondják, hogy public domain: a neve DT2 
(Debreceni Tezaurusz II). Ezt hazsnáltam, és ez praktikusan ugyanaz, mint 
a Szóvégmutató szótár. Van hozzá -- Windows-os -- kezelőprogram is. A 
profiknak ugyanez megvan dBase adatbázis formájában.

  A <http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_prg.zip>; címről letölthető a 
program (938 kB), a dBase-es változat (398 kB) pedig elérhető, mint 
<http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_dbf.zip>;.

> Tökéletesen egyetértek. Szerintem viszont ebből az is következik, hogy
> nem kellene ilyen nagy súllyal értékelni az előfordulási frekvenciát.
> Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni. 

  Az előfordulási frekvenciák összességét fonotaxisnak nevezzük, amely 
komoly tudományterület, és segítségével könnyen rájöhetünk, hogy a <tkács> 
nem lehet magyar szó, ellenben szlováknak tökéletes. 

  Ha megfigyelted, az én példám az <-nsz> vs. <-nc> szóvégre vonatkozott, 
nem az azt megelőző magánhangzóra hosszára: az más tészta. De ha ebbe az 
irányba megyünk tovább, akkor az <-nsz> vs. <-nc> gyakorságból láthatjuk, 
hogy az <-nsz> végű szavak nem különösebben jólformált hangtestű szavak a 
magyarban, ami azt jelenti, hogy maguk a szavak valószínűleg még nem értek 
a magyarosodási folyamatuk végére. Ha ezt tekintjuk, akkor természetes, 
hogy a hangtestük egyes szegmentumai -- így az <a> ~ <á> is -- nagy 
változatosságban találhatók meg a beszélők nyelvében. Ha ehhez az idő 
dimenzióját hozzáadjuk, akkor észrevehetjük, hogy a magyarosodási folyamat 
az <á> rövidülése irányába hat, vagyis a jelenkorban a röviden ejtett 
változatok sokkal gyakoribbak, mint az Ért.Sz.-ben rögzített múltban. Ez 
arra mutat, hogy (1) ezek a szavak még nem magyarosodtak meg, (2) itt 
konkrét, kitapogatható fonotaktikai "folyamatok" zajlanak, tehát érdemes 
nagy súllyal értékelni az előfordulási frekvenciákat és időbeli 
változásukat, mert általuk szerezhetünk információt a nyelv mögöttes 
szerkezetéről.

Kedves Attila!

 #622, >:

> parázs és varázs [...] (A parázs eszperantó eredetű, paraj^o = "páros
> dolog", alig tíz perce láttam, ahogy a szemközti ház kéményén a hóvihar
> kettesével fújja ki a szikrákat...) 

  No és a <varázs> nem az? El Me, a spanyol nyelvkutató szerint ez is az. 
Gondolj például egy keleti bazárra vagy egy kínai piacra, milyen 
_varázs_latos árukat lehet ott kapni! És mi az 'áru' eszperantóul? <varo> 
ill. <komercaj^o>! E kettő vegyüléséből keletkezett a <varaj^o> /varázso/ 
szó 'kelendő, varázslatos áru' jelentésben. A mai 'varázslatos > varázs' 
jelentésváltozást a nyelvújítás során szenvedte el a szó.

>   Érdekelne, hogyan csináltad ki, hogy a szótárból végződés szerint
> kerüljenek elő a szavak. 

  Ld. Hunternek adott válaszomban.

Nyelv#621, Racskó T.
> > Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végződések gyakoriságát 
> 
>   <-ázs> = 15 (apanázs, bagázs, bandázs, blamázs, darázs, dekoltázs, 
> ekvipázs, garázs, grillázs, masszázs, montázs, parázs, szabotázs, varázs, 
> vitrázs),
etázs? persziflázs?

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Ovakodjatok a parasztvakitastol! (Szt. Hippopotamusz intelmeibol)

Valahol megevődött a 622. szám...

>>Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó.

  Ezt a szót még nem hallottam az imázzsal azonos "magunkról kialakított
kép" jelentésben használni. Számomra a rovar kifejlett, felnőttkori
alakját jelenti.

>>>még a szenvidzset is szendvicsnek ejti.
>>Attila, ezt nem egészen értem.
> Én sem. Ki ejti az angol "sandwich" szót dzs-vel? És miért kellene
> így ejteni?

  Aztat én, kérem, nem tudom. De ez áll a Czobor--Horlai 22., illetve
605. oldalán, ékes IPA leírásban. Ha nem jó, velük pöröljetek.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Húsevő denevér – útmutató a spam elleni védekezéshez a The Batban
KANDUR = Diszno hangnem.