Igazan elgondolkodtato velemenyeket irtatok a zene
mibenleterol, lenyegerol. (Vegre egy kis aszubor!...)
En ehhez nem sokat tudok hozzatenni - engem csak _elkap_
a zene, a hallottaktol, a hangulattol, idegallapottol
fuggoen, de _megfogalmazni_ nem nagyon tudnam, mit
is erzek valojaban, az idonkenti "kezzelfoghato" torok-
szoritason kivul).
Azzal viszont nem igazan ertek egyet, amit az AntiSkating
altal idezett nagy zeneszerzok, muveszek allitottak.
Beethoven megis mit gondolt, mi mas lenne a zene(szerzes!)
lenyege, mint masok mulattatasa? (Persze, a _mulattatas_
szo onmagaban valoban felremagyarazhato, mert a
fogalomba sokminden belefer.) Ketsegtelen, hogy sok
nagy muvesz igen nehez korulmenyek kozott alkotott, de
ez igy volt mas muveszeti agakban is. Megis, en ugy tudom,
eppen a zene kapta a legtobb elismerest, tamogatast az
o koraban, a festeszet mellett - nem igazan ertem tehat
a "megalaztatast", meg muveszi ertelemben sem, sot,
abban a legkevesbe.
Picasso allitasaval - bevallom oszinten - eppugy nem tudok
mit kezdeni, mint a muvei legnagyobb reszevel. Ami nyilvan
nem az o hibaja...
Johann Strauss idezett szavai azonban nagyon igazak - sok
mai zeneszerzo, muvesz, politikus, stb, stb. megszivlelhetne!
Amin viszont elmerengtem a zene mibenleterol szolo
irasok kapcsan - es ugy altalaban is - , az az, hogy a halal
utani(?) elmenyekrol szolo beszamolokban _kivetel
nelkul_ mindenki megemlitette a csodalatos, semmihez
sem hasonlithato _zenet_...
Udv mindenkinek: Zozo
|
hali.ho.Hang (& Timpani)!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE: Amikor egy elven van a zenekar ( 17 sor )
>Agoston irta:
>> Vonos hangszerek eseten ezert a "hur-szor" viszony a felelos. Magyaran, a
>>hurlabhoz lehetoleg minel kozelebb es minel nagyobb erovel kell tudni ugy
>>megszolaltatni a hangot...
>>Leginkabb falusi muzsikusok kepesek igy jo hatasfokon jatszani.
>Ok biztos olvastak Tarnoczi Zenei akusztikajat :)), aki kiserletekkel
>bizonyitotta, hogy a vono nyomasanak novelese _csokkenti_
>a hangerot, mig a vono sebessege aktivan hozzajarul a hangero
>valtozasahoz. A gyakorlat az mas, mint az elmelet?
Te Timpani! En nem banom, Beethoven utan Tarnoczy Tamasrol is leszedheted
a keresztvizet, de elotte me'g mondanek valamit![:-)]:
1./ Tarnoczy altalad emlegetett konyve egyedulalloan erdekes olvasmany,
olyan szemleletesen irja le az egyes hangok, hangszerek, koncerttermek
lelkivilagat, s bennuk a hangok megszuletesenek folyamatat, hogy minden
hifi-buzinak kotelezove tennem az azonnali kive'gz... bocs, kiolvasasat!:-))
2./ A vononyomasrol tett kiserletet nem Tarnoczy vegezte, egy 1972-ben
folyoiratban megjelent L. Cremer tanulmanyra hivatkozva irta mindezt.
3./ A vonosok hurlabkozeli jatekarol Tarnoczy ezt irja konkretan:
"A legkenyesebb jatszohely a lab kozeleben van, ahol a minimalis és
maximalis lehetseges vonoero egybeesik. Itt azonnal el kell talalni a kivant
vonosebesseghez szukseges pontos vonoerot. Ugyanakkor a fogolap folotti
jateknal me'g eleg bo" a valasztasi lehetoseg; ezert szeretnek a kezdok
minel kozelebb jatszani a fogolaphoz..." A rutinos falusi muzsikusok meg
nyilvan magabiztosan eltalaljak a legjobb hatasfokhoz tartozo vonoerot es
sebesseget - en ugy ertettem, errol irt Agoston is, nem?
4./ Vegul, aki nem ismeri Tarnoczy konyve't, idezem a 426. (utolso)
oldalt, egy koncert elso masodpercenek(!) szemleletes leirasat:
"...Bent ulunk a teremben, es megszolal az elso zenei hang. A hangforras
berezgesi folyamata 40...100 ms (millisecundum) ideig tart, ekozben gyors
atmenetekkel oriasi hangszinvaltozason megy at, vegleges informaciotartalma
lassan alakul ki. De kozben mar az elso 1...5 ms alatt atadta rezgeseit a
kornyezo kozegnek, es a hullamok elindultak kozolni a hordozott informaciot
az emberrel. A hang mar csaknem vegleges alakjaban kiforrott a gerjesztesi
helyen, amikor az elso hullamhomlok elerte a mefigyelo ember fulet. Tovabbi
5 ms-on belul agya mar mindent tud a beerkezett hullam tulajdonsagairol, es
folyamatosan ugy koveti nyomon azt a felepulesi folyamatot, ami 100 ms
idovel azelott a hangforrasban lezajlott, mint a mai csillagasz tavcsovevel
a 100 millio evvel ezelotti csillagfejlodesi folyamatokat.
Mielott azonban mindezt teljesen feldolgozna, 20 ms-on belul ujabb hatas
eri valamelyik visszaverodesebol, s ekkor az uj, mas iranyu, mas szinkepu,
mas felepulesi jellegu hangjelet egy masik memoriatarolojaban szinten
tudomasul veszi. Majd ezutan egyre surubben erkeznek nemileg uj, nemileg
regi informaciotartalmu hangjelek, amelyek erkezesi szoge mind szelesebb
lesz, s nemsokara a teljes teret korulzarjak. A sok jel mar osszeolvad,
hiszen 1 ms alatt is tobb erkezik belole minden iranybol, de erezhetoen
fokent bizonyos kituntetett iranyokbol. A jelek osszegzese eleinte novelte
az egyuttes energiatartalmat, majd lassu elhalassal gyengulni kezd, amikor
egy mas informaciotartalmu uj hullamhomlok erkezik, es ezzel is lejatszodik
az elobbi folyamat. Ez me'g egyszer-ketszer megismetlodhet, de az is lehet,
hogy nem jon ujabb jel, csak a regiek csokkenese emlekeztet a regmult
esemenyekre.
Es ekkorra talan mar eltelt egy egesz masodperc. Mennyi informaciot
szereztunk be ez alatt az ido alatt, es mennyi munkat vegzett agyunk? Aligha
lehet megmondani. Talan csak 1000, talan 1.000.000 muveletet vegzett el, es
ugyanennyi dontest hozott. De annyi biztos, hogy teljes mertekben tudomasul
vette a tortenteket. Tudja, hogy mi az, ami szol, honnan es milyen iranybol
szarmazik, milyen a hang magassaga, milyen a hangossaga, milyen a hang
szine, milyen terbeli tortenete alakult ki a teremben, tehat, hogy milyen
maga a terem, milyen a kapcsolata az eloadassal. Azutan, hogy mit varhat a
kovetkezo hangtol, ismeros-e az az erzes, amit a hang okozott, elinditott-e
valamilyen gondolattarsitast; es me'g sok mindent vegigtapintott a vilagbol
ez alatt az 1 masodperc alatt a faradhatatlanul dolgozo agy.
A kovetkezo masodpercekben elozo tapasztalatat ellenorzi, megszuri,
ujakat gyujt hozza. Mar tudja, milyen az eloadott darab, hogyan jatszik a
zenekar, hogyan vezenyel a karmester, milyen helyen ul a teremben akusztikai
szempontbol, egyaltalan illik-e a darab hangulata, tempoja a teremhez, az
eloado egyenisegehez, a hallgato izlesehez. Mar meg tudja allapitani az
egyeni kvalitasokat is, a tonus melegseget, a hangzasbeli es ritmikai
feszultsegeket, mar benne el a zeneben, azonosult az eloadott darabbal,
egyutt el vele. Ez az, amit nem kovethetunk tovabb. Itt atadjuk a terepet a
zenei elvezetnek, az ember es zene bensoseges kapcsolatanak."
/Tarnoczy Tamas: Zenei akusztika - Bp., Zenemu Kiado, 1982/
|
