:
> Oct 30 2000 TUDOMANY #1283
 ...
> A masik gondolatom az, hogy valoszinuleg a H:D aranyra is vonatkozik
> az a felteves, hogy mi, elolenyek, azert erezzuk olyan jol magunkat a
> bioszferaban, mert alkalmazkodtunk e kornyezethez. Ha most kiderulne,
> hogy a D-szegeny viz csodaszer, akkor felvetodne a kerdes, hogy
> miert vagyunk meg mindig ilyen szerencsetlenek 3-4 milliard ev utan is,
> hogy egy kis D-csokkenes mar ilyen jotekony hatasu tud lenni, pedig
> a H:D arany feltehetoleg nem valtozott ez ido alatt.

Nem értem: a közönséges szervezetek sehogyan sem tudnak D szegény 
vizet csinálni, nem? Vagyis egy technológiai gát választja el szegény 
evolúciót attól, hogy felismerje ezt a szelekciós előnyt.

Józsi

Ez ugyanaz a Gordos Denes, aki a Pepo-fele Kornyezetgazdalkodasi Intezet
igazgatohelyettese volt? (Ahol a fouri dozsolesek folytak miniszteriumi
penzen) Mert akkor egy cseppet sem csodalkozom.

Sziasztok!

Felbatorodva, hogy valaszoltatok a "Van-e legkisebb pozitiv
szam?" kerdesemre, feltennek meg egy kerdest, amire a
papammal keressuk a valaszt, de nem igazan talaljuk.
A futesszezon beindulasaval igazan aktualissa valt a
futeshatekonysag, es a radiatoros futessel van nemi
hatekonysagbeli problemank.
Nagyon szeretem a Pallas nagylexikont, igy ebbol olloztam
par sort, es aztan kerdezek.


> A testek hosugarzasi v. hokibocsato kepessege (emissio)
> nagyon kulonbozo es lenyegesen fugg a felulet allapotatol.
> Melloni altalaban azt talalta, hogy valamely femlap annal
> tobb hot sugaroz ki, mennel kevesbe suru a felulete. Ontott
> femlap jobb hokibocsato, mint hengerelt, kovacsolt vagy
> csiszolt lap. Ha ilyen csiszolt lapot karcolnak, hokibocsato
> kepessege emelkedik, mert kisebb surusegu reszek kerulnek
> felszinre.

> Ha a test oly burkolattal volna korulveve, mely a hot at nem
> bocsatja, akkor a ho csupan a test belsejeben haladna
> retegrol-retegre.

> Legrosszabbul vezetik a hot az allat- es novenyorszagbol
> valo laza szerkezetu testek, mint p. fa, hamu, szalma,
> selyem, tollak, gyapju, hajzat. Jobb hovezetok a kovek,
> uveg, porcellan. A legjobb hovezetok altalaban a femek, de
> ezek kozt is nagy a kulonbseg.

Nos, elso kerdesem, az lenne, hogy akkor miert festjuk le az
ontottvas radiatorokat az esztetikan kivul, ha ezzel a
fentiek szerint dupla kart szenvedunk.

1. Megvaltozik az ontottvas radiator felszinenek szerkezete,
mivel a festes utan felszinnek a festekreteg felszinet kell
tekinteni, ami azonban hagyomanyos festek, es biztosan nem
olyan jo hosugarzo kepessegu mint az ontottvas.

2. Raviszunk a radiatorra egy olyan anyagot, ami egy
teljesen hagyomanyos, (nem specialis) reteget, aminek a
hovezetesi kepessege szerintem igen alacsony. Ket haromszori
festes utan, ha az elozo festekek nem voltak leszedve, ez
jelenthet akar kilenc reteg festeket, amivel szinte termoszt
csinalunk a radiatorbol. Ha pl. bevonnam 1 mm azbeszt, vagy
a modern parafas szigetelovel a radiatort, hat elegge keves
meleget arasztana.
Vagy nem jol gondolom?

Tehat miert nem fejlesztenek ki a radiatorokra egy specialis
festeket, aminek igen jo lenne a hovezeto kepessege, es a
leendo felszine is jobb holeado, azaz hosugarzo kepesseggel
rendelkezne mint a hagyomanyos festekek?

> Folyekony es legnemu testek altalaban rossz hovezetoknek
> bizonyultak.

> ...a hengerbe sooldatot tesznek, mely a meleget jobban
> vezeti mint a viz

Masik kerdesem, hogy miert nem specialis folyadekkal toltjuk
fel a rendszert a hetkoznapi csapviz helyett, aminek jobb
lenne a hovezeto kepessege? Lathatjuk, hogy ha csak
egyszeruen megsozzuk a vizet, mar akkor is javul a hovezeto
kepessege, bar itt figyelembe kell venni azt is, hogy magat
a rendszert ne bantsa.
Bantja egyaltalan a sos viz a rendszert?
Kepzeljuk el, ha raadasul a viz helyett mondjuk folyekony
fureszport keringetne a szivattyu..., nos akkor varhatnank,
hogy mikor melegszik fel a radiator...
Tehat ki kellene kiserletezni valami adalekanyagot a vizhez,
vagy egyszeruen elhagyni a vizet es mas folyadekok iranyaba
kellene menni, mig egy celnak megfelelo, jo hovezeto
anyaghoz nem jutnank.
Vagy van mar ilyen folyadek, csak nincs elterjedve, esetleg
rosszul gondolok valamit?
Elektromos olajradiatorrol mar hallottam, de hogy pl. olajat
hasznalnanak hagyomanyos rendszereknel, arrol meg nem.
Lehetne egyaltalan hasznalni, vagy robbanas lenne belole?

Nos a fenti kerdesek szorosan osszefuggnek az
energiamegtakaritassal, az pedig mint tudjuk a penzzel. Ez
utobbi mennyisege az en karacsonyi ajandekommal, de azert
nem csak ezert erdekelnek a fentiek...:-)
Kerlek titeket, segitsetek, mert ha kiserletkeppen besozom a
vizet a rendszerbe, es ettol valami gond adodik, akkor a
papam paprikas lesz.

Valaszotokra kivancsian varva sziasztok
Zotya

Kedves Tamas!
Kosz a precizebb definiciokat, termeszetesen igazad van. En azoktol kertem a fu
ggvenyerteket, akiknel ugy ertelmeztem, hogy arrol irnak, miszerint a dirac del
ta sima fuggveny. Az is lehet, hogy felreertettuk egymast valakivel. Termeszete
sen \, aki tisztaban van azzal, hogy a dirac delta nem szam-szam erteku fuggven
y, hanem funkcional, es, hogy mi az, az ok, en speciel egesz precizen nemis tud
om, csak emlekeztem valamire egyetemrol.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 213.222.140.5)

A csendgep vitaban hasznalta valaki a kov. idezetet:

"Emlekszunk, ugye, a levegonel nehezebb repulo testek esetere..."

Persze en is hallottam, de szegyen-szemre nem tudom, kitol
szarmazik. Tudja valaki? Nem egy olyan mendemonda
ez is, mint Einstein vallasossaga?

Azert persze az ilyen idezetekkel csinjan kell banni. Az
illeto, aki mondta (tenyleg mondta?), valoszinuleg eppen eleg
pipa lehetett.

Amikor lenyugodott, biztos nagyot rohogott mondasan,
es jatekosan megcelozta a kezeben levo kovel az elotte
elszallo madarat ;-)

Hrasko Gabor

[Math irta]

> A Terezvarosi Erkel Ferenc Altalanos iskolaban az igazgato Gordos Denes
> parancsara a diakoknak KOTELEZO azt tanulniuk es felelniuk, ohgy "az
> embert isten teremtette", a hittan rendes tantervi ora, es erkolcstan
> cimen bibliai ismereteket kell tanulniuk.
>

En az alabbiakat tudtam meg epp most, elegge autentikus helyrol:

Gordos Denes ezt a gyakorlatot 1991-ben probalta meg
igazgatokent megvalositani az iskolaban, de a kozfelhaborodas
miatt 1992-ben levaltottak. A neve azonban ma is 'kozkezen
forog' (he-he, kepzavar), mert o volt az igazgatoja a Kornyezet-
valami Intezetnek, amelynek hihetetlen penzherdalasara most
derult feny.

Hrasko Gabor

Tisztelt Lista!
Valaki tudna nekem egy olyan forrast mondani (internet, konyv de lehetoleg
magyarul) ahol az alapoktol kezdve, minel erthetobbenelmagyaraznak olyasmiket, 
mint
a gradiens, parcialis differencialas, Laplace operator, vektorterek stb.
Elore is koszonom,
peti