> Felado : Szakacs-Vass Sandor

<<A lenyeg egyebkent egyszeru: a beteg egyetlen dolgot tud kozolni: igen
(hasznalja a rendelkezesre allo izmo(ka)t) vagy nem (nem hasznalja). Ezzel
barmilyen binaris kommunikacios rendszert ki lehet alakitani, de a
legegyszerubb az hogy felsoroljak neki az abece betuit, es ahol akar, ott
pislant. Biztos nem tul gyors, de mukodik.>>>

Ha jol visszagondolok, lattam a korhazban egy olyan esetet, amikor a beteg
(afazias), nem tudott beszelni es a felesegevel hasonloan kommunikal, de
hogy ebbol hany evmulva lett volna regeny, nem tudnam megitelni.
Csakugyan lassu folyamat volt, de ez a beteg mar tudott volna hasznalni mas
technikai szerkentyuket is, de nem rendelkztek semmivel. Elhiszem azokat a
modszereket, amit leirsz, mert lehetseges. Valamikor olvastam a Monte Cristo
grofja
regenyt, de nem tunt fel nekem ez a jelenseg leirasa akkor.Csak ezert most
nem tudom beszerezni, Talan elarulod. Attol fuggetlenul, hogy ez mukodik
igy, meg nem gyozott meg arrol, hogy nem vesznek reszt a visszacsatolasban
olyan izmok, amelyek szemeink szamara, lathatatlanul ingert vezetnek.
Ilyenek a tonusos izmok, amelyek nem produkalnak radikalis valtozast, mind a
fazisos izmok (pld szemhe)k. Ha szembenezel egy ilyen beteggel, az arca
elarulja, hogy el, tehat reagal a kornyezetre. Reagalni csak izmok altal
lehet.

Ajanlottad a fordito programot. Honnan lehet letolteni, lehetoleg ingyen,
mert a levelezes is eleg nagy teher, a jovedelmemhez kepest.
Szocs




---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

Origo hir   (az erdekessege kesztetett, hogy egyben tovabitsam)

Megkezdődött a gravitációs hullámok kimutatását célzó adatgyűjtés a LIGO
mérőrendszerrel az Egyesült Államokban.

A gravitációs hullámok létezését Einstein már 1915-ben kikövetkeztette az
általa megalkotott általános relativitáselméletből, de közvetlen kísérleti
bizonyítékot mindeddig nem találtak. Az utóbbi ötven évben egyre nagyobb,
egyre érzékenyebb rendszerek épültek a hullámok kimutatására és újabbakat
is terveznek. Ha a legérzékenyebb rendszerek sem észelnek majd gravitációs
hullámokat, ha nem lennének gravitációs hullámok, akkor az alapjában
rengetné meg a mai fizikát.

Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsuló tömeg gravitációs
hullámokat bocsát ki, ezek a hullámok fénysebességgel terjednek. A
gravitációs hullámok kimutatására csak akkor van remény, ha a forrás
nagyon erős, vagyis hatalmas a tömege és a gyorsulása, továbbá az érzékelo
műszer is rendkívül érzékeny. A világegyetemben jónéhány objektum kelt
intenzív gravitációs hullámokat. Ilyenek a viharos kozmikus kataklizmák,
pl. a szupernova robbanások, a csillagok gravitációs összeomlása, vagy a
fekete lyukak egymásba olvadása. Neutroncsillagokból álló kettős
csillagrendszerek is erős gravitációs hullámforrások lehetnek. A várható
frekvenciák a tízezred hertztől a néhány ezer hertzig terjedő tartományba
esnek (1 hertz másodpercenként 1 rezgést jelent.)

Az első kísérletekben, az 1950-es évek végétől a gravitációs hullámok
által nagy tömegű, több tonnás fémdetektorokban kiváltott rezgéseket
próbálták meg észlelni. Több tonnás alumíniumhengert függesztettek fel
vákuumban, rázkódásmentesen, a hatalmas anyagtömb parányi megmozdulása
jelezte volna a gravitációs hullámokat. A kísérletek nem vezettek
értékelhető eredményhez. 1995-től működik Ausztráliában egy 3 méter
hosszú, 1,5 tonnás nióbium érzékelő. A rendszerrel egyetlen atom
átmérőjénél is százmilliószor kisebb kilengéseket képesek lennének
kimutatni. A rendszer csak egy adott hullámhossz tartományban érzékeny,
itt legjobb esetben öt évenként, de lehet, hogy csak száz évenként várható
egy megfigyelhető esemény. (Még nincs jó statisztikánk a különféle
kozmikus kataklizmák gyakoriságáról.)

 A LIGO rendszer

Nagyobb hullámhosszakon többféle kozmikus esemény észlelése remélhető.
Sikerült olyan érzékeny berendezéseket építeni, amelyek képesek egy
"közeli", a Tejútrendszerben lezajló szupernovarobbanás észlelésére. Az
Egyesült Államokban megépített LIGO (Laser Interferometer Gravitational
Wave Observatory - lézer interferometriás gravitációs hullám
obszervatórium) rendszerben egymástól háromezer kilométerre telepítettek
két azonos észlelőt, az egyiket Louisiana, a másikat pedig Washington
államban. Az építés 1996-ban kezdődött, a berendezések 2000-re lettek
készen, azóta a rendszer beállítása zajlott és próbaméréséket végeztek. A
rendszer kiépítése közel 300 millió dollárba került.

Mindkét mérőrendszer két egymásra merőleges, egyenként 4 km hosszú, 1,2
méter átmérőjű csőböl áll, a csövekben lézerfény halad, majd a cső végén
visszaverődik egy tükörről. A két csőben oda-vissza verődő fénynyaláb
egymással találkozva interferál, az összeadódó hullámok kioltják ill.
erősítik egymást, bonyolult mintázatot, interferencia képet alakítanak ki.
A fény által befutott távolság legkisebb megváltozására ez az
interferencia-kép megváltozik. A kutatók arra számítanak, hogy a
gravitációs hullámok hatására az egyik 4 kilométeres cső parányit
megnyúlik, a másik pedig összehúzódik és a fényút parányi megváltozása
kimutatható lesz. (A parányi szó itt elképzelhetetlenül kicsit jelent: a
rendszer az atommagot alkotó részecske, a proton átmérője ezredrészének
megfelelő elmozdulást képes kimutatni.) A mérések során csak azt tekintik
gravitációs hullám jelének, ha mindkét rendszer egyszerre jelez, így
zárják ki a véletlen hibákat.

Európában is épülnek lézer interferometriás rendszerek. Hamarosan egy
német-olasz együttműködésben épített, a LIGO-hoz hasonló, 3 km
karhosszúságú lézer-interferenciás mérőrendszer kezdi meg az adatgyűjtést
Pisa közelében. Hannover közelében sikeresen zárultak le a GEO 600 nevű
rendszer első részegységének próbái. A Föld egymástól távoli pontjain
működő mérőrendszerek adatainak összevetéséből meghatározhatják majd a
gravitációs hullámok érkezésének irányát is.

A földi rendszereket égiek követik majd. Remélhetően tíz éven belül
napkörüli pályára állítják a LISA rendszer 4 űrszondáját (LISA: Laser
Interferometer Space Antenna - lézer interferométer urantenna), a LISA a
mai LIGO rendszernél jóval kifinomultabb, pontosabb észleléseket tesz majd
lehetővé. A földi interferométer 4 kilométeres karjával szemben az űrbeli
interferométer karja 5 millió kilométeres lesz, ilyen távol lesz egymástól
két űrszonda. A LISA programban az alacsony (tized - tízezred hertz)
frekvenciájú gravitációs hullámokat keresik. Ezeket a Földön nem tudjuk
észlelni, viszont éppen ilyen jelekre lehet számítani, ha két galaxis
összeütközésekor a közepükön elhelyezkedő óriás fekete lyukak eggyé
olvadnak.
              Jéki László

Kerdesek:
>Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsuló tömeg gravitációs
>hullámokat bocsát ki, ezek a hullámok fénysebességgel terjednek.
 Maga a tomeg bocsajt ki gr. hullamokat, vagy a ter alkotoelemei alakulnak
hullamokka a tomeg gyorsulasa soran?
>Sikerült olyan érzékeny berendezéseket építeni, amelyek képesek >egy
"közeli", a Tejútrendszerben lezajló szupernovarobbanás észlelésére.
 Ha akkora tavolsagbol erzekelunk gr. hullamokat, bizonyara sokkal erosebb
hatasokat kelene merjunk egy-egy helybeli foldkereg beszakadaskor
(foldrenges).
>...és a fényút parányi megváltozása kimutatható lesz.
>Csohossz valtozas: a proton átmérője ezredrészének megfelelő elmozdulást
>A várható frekvenciák a tízezred hertztől a néhány ezer hertzig terjedő
tartományba esnek
 A tavolsag valtozasa alando jellegu? (tehat amig a gr hullam hat), Vagy
felveheti az ileto gr. hullam ferkvencia rezgesszamat?
      Udv. Csaba.