Szia Vuf, sziasztok,

Nora:
>> Igen, azt hiszem, igazad van. Nem kerhetjuk szamon egymas multjat,
>> viszont az oszinteseghez szerintem hozzatartozik, hogy magunktol,
>> onkent meseljunk a tarsunknak a multunkrol (beleertve a korabbi
>> kapcsolatainkat is). Viszont barmit is tett a masik, kiakadni nem
Vuf:
>Azt nem ertem, hogy titeket miert erdekel ennyire a masik multja?
Ahhoz, hogy a masikat meg jobban megismerjuk es megertsuk, foleg az elso
evekben. Mert a megismeres nem csak szamonkerest jelenthet..

Egyebkent meg nem hinnem, hogy lehet annyira tiszta alappal kezdeni egy
kapcsolatot hogy a multat kitorloljuk (amit ugye nem is tudunk mert az
formalt es abbol lettunk azok akik most vagyunk - ugy altalaban mint a
kapcsolatainkbol is) es csak a matol fogva osztjuk meg az eletunket a
parunkkal (nem a fizikai ertelemben gondolom :-), mert az csak egy resze).

Ezen kivul engem speciel erdekel a tarsam gyerekkora is, meg hogy mi minden
tortent vele mielott megismertem, merre jart, hogyan nott fel - egy szoval
mi tortent vele amikor meg nem lehettem mellette (amit sajnalok). En meg
azert szeretnek magamrol meselni, mert meg akarom vele osztani azokat a
napokat is amikor meg nem lehetett mellettem. De persze ez az en
bealitottsagom, kinek mi es mennyire a fontos.

Ha ez az erdeklodes kolcsonos, a meseles pedig szabad akarat szerint
tortenik es lehetoleg fuggetlen minden elvarastol (amiktol magunkat
fuggetleniteni is tudjuk, na de ez mar egy masik tema), akkor megint csak
nem latok problemat.

>Es milyen jogon utitek bele az orrotokat masok maganugyeibe?
Nem errol irt a Nora - o epp arrol irt hogy a masik mesel magatol magarol
(na jo, belatom nem mindig egyertelmu kulonvalasztani hogy mi az a
"magatol" :-)) ). En nem ugy itelem meg hogy itt arrol lenne szo hogy
beleutne valaki az orrat a masik maganugyebe. Apropo maganugy. Hol huzod
meg a hatart a kettotok dolga es a sajat maganugyed kozott ? Es nem
lehetseges, hogy ez a hatar eleg egyeni, sot kapcsolatonkent is valtozik ?

>Ugyanis ez
>a tarsad es az o regi partnere maganugye, nem szep dolog kiteregetni,
>ugyanugy, ahogy te sem orulnel ha minden hibadat elmeselne a tarsad a
>haveroknak baratoknak stb...
Ebben is van valami, foleg ha rovidtavu kapcsolatokrol van szo illetve az
orientalodas es az ismerkedes idoszakaban vagyunk. Viszont ezen tul nem
latok problemat abban, hogy magunkrol elmondunk nagyon sok mindent a
parunknak aki mellett kikotottunk - hogy mennyire reszletesen, az mar
egyeni megiteles dolga, es persze hogy nem szukseges minden apro reszletet
kiteriteni, es en is azt mondom hogy tartsuk tiszteletben az elozo
kapcsolatainkat is.

Meg egy kis reszlet: olyan plussz informaciokat is lehet peldaul kapni
abbol hogy hogyan szakadtak meg a parunk elozo kapcsolatai, hogy mennyire
emberkent kezelte a tarsait, ami valahol utal arra is hogy mit varhat az
ember tole, es az ertekrendjere is ramutat szelsoseges szituaciokban.
Persze csak ha oszinte a masik. :-)

De a multunkrol szolo informaciok ki tulajdona tulajdonkepp ? Azert mert
masokat is erintett a sorsunk, azert nem a mienk es nincs jogunk magunkrol
meselni ?



     Tamas

Sziasztok!

Gy/ngyi:
> En legalabbis tobbszor hallok olyasmit, hogy "igen,
> tudtam en, hogy o ilyen, de azt hittem, hogy majd
> a hazassag..."

Igen, ezzel egyetertek. Lattam egynehany hazassagot,
ahol oriasi volt a szerelem, ket-harom evvel kesobb
pedig jott a valas...

Volt egy ismerosom, aki tobb mint 10 evig jart egyutt
baratnojevel, ket eve augusztusban ott voltam az
eskuvojukon, erre nem reg tudtam meg, hogy mar el is
valtak.

Olvastam egy k/nyvben, hogy ha valaki olyat mond
pssrjssr<=l hsszassssg el/tt, hogy egy-ket apro valtozassal
tokeletes lesz, akkor az a hazassag mar kudarcra van
itelve. Lehet, hogy ez egy kisse tulzas, de szvsz a
legtobb esetre biztos ervenyes. Ugyanis nem hogy
nem jon el a vart valtozas, de idovel egyre nehezebb
lesz elturni a helyzetet.

Szamomra eleg elszomorito, hogy itt Mo-n milyen rosszak
a hazassagi-valasi statisztikak, rengeteg hazassag
vegzodik valassal.
De az, hogy ez mennyire igy van, azt latom a kozvetlen
kornyezetemben is. Keves olyan ismerosrol tudok, aki
boldog harmonikus hazassagban elne parjaval.

Sziasztok: Gyula

Sziasztok,

Vuf:
>Nem kerjuk szamon egymason a multunkat, csak onkent elmeseltetjuk? :)
>Azt nem ertem, hogy titeket miert erdekel ennyire a masik multja? Es
>milyen jogon utitek bele az orrotokat masok maganugyeibe?
Miert baj az, ha beleuti? Egyszeruen arrol van szo, hogy masok
vagyunk, van akit erdekel (esetleg zavar) a masik multja, van akit
nem. Van aki elfogadja es nem erdekli, hogy a kedvese prositualtkent
kereste a kenyeret par evvel korabban, van aki nem tudja ezt
elfogadni. Tenyleg fiuk, melyikotok tudna elfogadni ezt, es
melyikotok nem? (Mostanra mar teljesen megvaltozott, es eliteli a
korabbi eletet, de nem tud mit csinalni, pornofilmekben szerepelt,
stb.). Kit zavarna annyira, hogy nem tudja elfogadni?

Szia,
Juan

Szia HIX,

Gyongyi, jut eszembe arrol amit irtal:
>En legalabbis tobbszor hallok olyasmit, hogy "igen, tudtam en,
>hogy o ilyen, de azt hittem, hogy majd a hazassag...", mint azt,
>hogy pl.: "ugy megvaltozott, nem olyan, mint regen".

A hazassag kezdetekor, a feleseg azt remeli, hogy a ferj megvaltozik.
Csalodni fog. A ferj azt remeli, hogy a felesege nem valtozik meg. O
is csalodni fog.

Sziasztok,
Juan

 irta:

> A parkapcsolat szerintem azt is jelenti, hogy a maganeletuket
> is megosztjak. Nem ?
> Ha nem osztjak meg a maganeletuket, akkor csak baratok, vendegek.

Ez szerinted ilyen fekete-feher dolog? Te a partneredtol elvarod, hogy ne
legyenek tobbe sajat baratai, ne menjen nelkuled sehova es minden percerol
szamoljon be amit nem veled tolt? Ez szvsz biztos recept a kapcsolat
tonkretetelere...

> Lehetnek azert titokban tartott dolgok, de nem biztos hogy jo dolog
> elhallgatni azokat.

Persze. Mint ahogy az sem biztos, hogy elmondani jo dolog. Vagy szerinted
igen?

> Vannak dolgok, amik visszatartva csak feleslegesen novelik a 
> feszultseget (ami nagyon veszelyes), mig aprankent adagolva
> el lehetne mondani, es megkonnyebbulten sokkal jobban erzi magat
> az ember.

Vagy sokkal rosszabbul. Embertol fugg. Bizonyos dolgok befogadasahoz
megfelelo erettsegre es bolcsessegre van szukseg, es ez nem mindig van meg.
Peldaul: ha valaki valamikor (tegnapelott, egy honapja, harom eve) megcsalta
parjat, az ugy lezarult es nem lesz folytatasa, a masik akkor nem tudott
rola (vagy legfeljebb gyanakodott de semmi tobb), es ez mindenfele
ertelemben mar a mult resze, szerinted el kell-e mondania a parjanak utolag?
Az en valaszomat egyelore nem irom le, lassuk elobb, masok mit mondanak...
Peter