Libia: visszaemlekezes 11 ev tavlatabol
(9. resz)

A masik hosszabb utam a Miszurata-Gadamesz utvonalon haladt 1989
nyaran. Ezt az 1600 km-t egy magyar munkatarsammal csinaltuk
vegig ket nap alatt. Az ido itt is kemeny korlatot szabott
terveinknek, de mivel a Szaharaban valo utazas onmagaban is
elmeny, nem ereztuk elvesztegetett idonek az autoban toltott
idot. Kozlekedesi eszkozkent vallalatunk 1200-as Lada tipusu
gepkocsijat, a szovjet ipar remeket hasznaltuk. Mikor ezt mondom,
csak felig ironizalok, mert ez az auto, bar nem tartozott a
csucsmodellek koze, ket embernek tokeletesen megfelelt egy hosszu
utazasra. Nyugati kollegaink, akik az akkori idoknek megfelelo
korszeru autokkal jartak Libiat, sokszor fitymaltak az ezekhez
kepest primitivnek tuno Ladat, de ez az orosz auto a maga
igenytelensegevel es egyszeru szerkezeti megoldasaival a libiai
viszonyokra termett. Az olyan orszagokban, ahol a
szervizszolgaltatasok finoman szolva is alacsony szinvonaluak,
mar ha egyaltalan leteznek, egy auto legfontosabb parametere a
megbizhatosag es minden mas csak ez utan jon. Sivatagi
kornyezetbe olyan kocsi valo, amelyet adott esetben az autos maga
is meg tud javitani az ut szelen vagy egy kis faluban. A mai,
elektronikaval kitomott autok, legyenek bar dogos terepjarok,
kevesbe valok terepre, mert szakszerviz nelkul lehetetlenseg oket
megjavitani. Ezek pedig kosivatagok vagy oserdok melyen
meglehetosen ritkan fordulnak elo. Leginkabb soha.

Tehat egy nyari hajnalon bevagtuk magunkat az autoba es
elindultunk. A tengerparti uton megtettuk a mar sokszor megjart
Miszurata-Tripoli szakaszt es Tripoliban delnek fordultunk
Azizija fele. E varos nevevel sokszor talalkozhatunk kulonbozo
foldrajzi szakkonyvekben, mert ez a hely tartja a Fold
melegrekordjat, 57,8 Celsius fokot. Kisse ketlem, hogy a Szahara
belso, ember nem jarta tersegeiben nem lehetne magasabbat is
merni, viszont ilyen helyeken nincs meteorologiai meroallomas,
ami regisztralna a homersekletet. Azizija utan nemsokara feltunik
a Nefusza-hegyseg, amely az elozo reszben mar emlitett Hammada
Al-Hamra meszkofennsik erozio altal szabdalt pereme. Az ut hosszu
kilometereken at a Dzsefara siksagbol hirtelen 700 m-es
magassagba szokkeno fennsikperem toveben halad. A
Dzsefara-siksag, amely nagyjabol Tripolitol kezdodik es a
tengerpart menten atnyulik Tuneziaba is, egy tajkepileg nem tul
vonzo terulet, viszont mezogazdasagilag muvelheto, mert a
sziklafal toveben sok forras fakad. Egymast erik a kisebb-nagyobb
telepulesek. Tidzsi utan az ut ismet delre fordul es egy
hatalmas, sok kanyarbol megepitett szerpentinen felkapaszkodik a
fennsikra, Nalut varosaba.

Itt Nalutnal hagyjuk el a civilizaciot es lepunk a
Magyarorszagnal nagyobb teruletu Voros Kosivatag teruletere.
Elottunk egy csak a peremi teruleteken lakott, vizben
szelsosegesen szegeny meszkoplato fekszik, amely delen egeszen az
Ubari homoksivatagig terjeszkedik. Belso reszet csak a hajdani
karavanutak szelik at, de az altalam vasarolt terkepen mar
szerepelt egy tervezett aszfaltut nyomvonala. Nalut utan 100
km-en keresztul nincs telepules, az auto monoton szaguld a
rendkivul gyer forgalmu uton, hol egy vadi feneken, hol a vadi
peremen. Halott, izzo videk, a tajban egyetlen zold folt sem
zavarja meg a sziklak uralmat. Szinavannal tunik fel az elso
telepules. Az ut menti dombon egy kisebb, torok kori var
maradvanya omladozik. A hosszu aszalodas utan itt alltunk meg
eloszor egy hosszabb pihenore. Eves, ivas es fenykepezes utan
atadtam a volant tarsamnak es hajtottunk tovabb, hogy estere mar
Gadamesz kozeleben legyunk. 150 km-rel kesobb Derdzsnel az ut
derekszogben nyugatra fordul es Gadameszig mar csak 110 km van
hatra. Kozben lassan delutanba hajlott az ido es elovettuk azt a
kezzel rajzolt kis terkepet, amit meg Miszurataban kaptunk, es
ami a Gadamesz elott talalhato Legyszem-tohoz vezeto foldut
kiagazasi pontjat mutatta. Ezt a pontot sikerult elsore
megtalalni, igy letertunk az aszfaltrol es egy jol kijart
folduton par kilometert eloremenve ratalaltunk az emlitett tora.

Mar tobbszor emlitettem, hogy milyen nehezen leirhato hatast tud
kivaltani a szabad vizfelulet latvanya a Szaharaban. Igy voltunk
ezzel most is. A csontszaraz meszkoplaton nyari, szaharai
homersekleten megtett hosszu ut vegen hirtelen egy melykek vizu
to csillogott elottunk. Furcsa nevet valoszinuleg alakjarol
kapta, mert ket, egymast erinto kor alaku tomedencebol all. Tobb
arab fiatallal talalkoztunk a parton, akik hatalmas fejeseket
ugraltak a vizbe. Eloszor mi is kedvet kaptunk a furdesre, de a
vizben nyuzsogtek a szunyoglarvak (vagy valami hasonlo lenyek),
ezert aztan nem kockaztattuk, hogy gyenge europai
immunrendszerunket valamilyen ismeretlen korokozo altal
terjesztett betegseggel terheljuk. A to koruli alacsony
dombocskakban egerek szazai laktak. Erre csak alkonyatkor
figyeltunk fel, mikor a hoseg elmultaval elobujtak az uregekbol
es nagyokat vihancolva kergetoztek. Aztan az arabok nemsokara
elmentek es ketten egyedul maradtunk a to partjan.

Ultunk nehany szikla mellett es csendben korulolelt minket az
ejszaka. Del fele magasan ragyogott az egen az egyik legszebb
csillagkep, a Skorpio, es akaratlanul is visszafojtottuk
hangunkat, annyira megigezett bennunket a feltarulo Vilagegyetem
es a latohatarig huzodo ejszakai sivatag misztikus hangulata.
Mintha kivulrol figyeltuk volna a Termeszet szinpadat, melyen
semmi mesterseges feny, zaj nem torte meg a szinjatek varazsat. A
termeszet jatszott onmagaval, megmutatta nekunk valodi nagysagat
es azt, hogy tokeletesen megvan az ember nevu, onmagarol
indokolatlanul sokat kepzelo leny nelkul. Es a csend: nem a
temetok halotti, suket csendje, hanem valami kulonos kozeg,
amelybe belefer a sziklakon sustorgo szel hangja es megis csend
marad. "A szel, amely kulonos modon neha a csendet idezi" - irja
Szurovy Geza roppant talaloan es a kivulallo szamara szinte
erthetetlenul.

Aztan erot vett rajtunk a faradtsag es lefekudtunk. Reggel a Nap
ebresztett minket. Kicsit rendbeszedtuk magunkat, ettunk, ittunk
es elindultunk vissza az aszfaltutra. Kozben egy helyen
megalltunk es egy kis vadiban gomb alakuva koptatott, viztiszta
gipszgombocokat gyujtottem. Hamarosan elertuk az utat es a
kilometereket hangosan szamolva megerkeztunk az osi berber
varosba, Gadameszbe, az Afrika belsejebol erkezo hajdani
karavanok celallomasaba. Elso utunk egy "Pepsi Cola" feliratu,
talponallo szinvonalu vendeglatoipari egyseg fele vezetett, hogy
aszalt onmagunkat kisse eletre galvanizaljuk. Elottunk egymas
mellett harom tuareg ballagott, jellegzetes vilagoskek, leomlo
ruhajukban. Fejukon a szemuk kivetelevel az arcukat teljesen
betakaro turbant hordtak. Szep emberek voltak, nagy kedvem lett
volna lefenykepezni oket, de nem ismertem reakcioikat, ezert
inkabb beken hagytam a fotomasinat.

Sok idonk nem volt varosnezesre, mert aznap meg vissza kellett
erkeznunk a 800 km-re levo Miszurataba. Az ovaros labirintusaba
azonban bemereszkedtunk. Az alacsony, feherre meszelt falak
kozott joleso huvosseg fogadott minket. A paranyi terecskeken
hallgatag oregemberek ultek, a falakba vagott alacsony ajtok
mogott Gadamesz mara mar elhanyagoltta valt, hajdan viragzo
kertjei huzodtak. Sajnos az ido rovidsege miatt alig egy orat
toltottunk itt, majd visszamentunk autonkhoz es korbeneztuk a
varost. Varosnezes utan visszafordultunk es nekivagtunk a
Miszurataba vezeto hosszu ut megtetelenek. Keso ejszaka ertunk
haza, porosan, faradtan, elgemberedve az orakon at tarto ulestol.

Ez volt az utolso nagyobb utam Libiaban. 1989-et irtunk, a vasmu
idokozben felepult es ontani kezdte az acelt. Vallalatunk
kirendeltseget felszamoltuk, a feleslegesse valt eszkozoket,
anyagokat eladtuk, a hazaszallitandokat behajoztuk. Keso osszel
felultunk a repulore es hamarosan megerkeztunk Magyarorszagra. A
libiai kaland veget ert.

vege