Vera helyett dolgozom:
PINTER VERA alias PUMA irta a kovetkezo cikket (amire egy girbegurba,
nehezen "kiegyenesitheto" link utalt a multkor). Vagyok olyan kedves,
aranyos, szorgos, okos, hogy megteszem nektek ezt a szivesseget:
elvacakoltam vele, mig harom reszbol osszeszedtem, megvartam, mig
elindul a browser (20 masodperc), betolti a szokasos zagyvasagot,
aztan uj ablak, cimsorba bemasolgattam, osszeallitgattam a
mozaik-cimet, megvartam, mig letoltodik a site a kepeivel egyutt
(szerencsere itt Kinaban gyors, mert a szerver valoszinuleg
Shanghai-ban van), aztan az ottani kis fontokkal elolvastam.
Na most EHELYETT legkozelebb nem lehetne-e egyszeruen az uzenet
tartalma (ti. link) helyett magat a cikket bemasolni? Mennyivel
egyszerubb a szememmel olvasni, mint klikkelgetni, varni, macerazni?
Ha egy 500 oldalas regenyrol lett volna szo, de par bekezdest kibir a
HIX AZSIA, jomagam szoktam haromszor ennyit rofogni mindenfajta
hulyesegrol, amikor ramjon az irhatnek...
CONSIDERATION, kedves barataim, CONSIDERATION. Gondolj arra, mi lenne
a jobb az olvasonak: kiegyenesitgetni vagy tovabb olvasni? :-)
Egyszeru kerdes, egyszeru valasz. Olyan, mint amikor valaki rovidit.
Pl. van, aki igy rovidit: INTERNAT. BUSIN. CORP...
Vera mentsegere probalok okokat talalni, miert egyszerubb neki egy
linket idenyomni, mint copy-paste-tel bemasolni a sajat cikket? Talan
elromlott a jobb mouse gomja? Vagy elfelejtette a Ctrl-X-C-V (mar
Windows 3.1 ota standard) billentyu-kombinaciokat? Vagy egyszeruen
csak masolja, amit a "nagyoktol" lat (paran, akik nagy
szamitogep-guru hireben allnak, ugyancsak linkeket (jo hosszuakat)
irnak a HIX AZSIA-ra, ahelyett, hogy a tartalmat (sokszor csak par
sor) masolnak ide)? Isten tudja.
En tovabbra is szolgalok, tanitok, nepoktatok. Ha esetleg valaki most
hosszu fejtores utan kitalal valami okot, hogy miert NE masolja be
valaki a parbekezdeses cikket ide, hat jo, vitatkozzunk rola, hogy
miert nem jo az, amit tkp jo. Addig is, amig jo magyar virtus szerint
ki nem talalja valaki, hogy miert jobb kiegyenesitgetni es lassu,
reklamokkal teli browser-ablakokat nyitogatni, itt van nektek a cikk
(azoknak, akik lustak voltak kiegyenesitgetni):
-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=
PINTER VERA CIKKE, NEM AZ ENYEM, COPY/PASTE ARROL A LINKROL:
Csalódott a kommunista diktatúrákat is parodizáló
Állatfarm kínai változatának rendezoje. A George Orwell
muvét bemutató Shang Chengjunt nem a cenzorok, hanem a
közönség ejti kétségbe. A november közepe óta épp,
hogy félházzal játszott Orwell-darab nézoinek reakciói,
Shang szerint, teljes értetlenségrol árulkodnak.
"Nem 'fogják' a darab mondanivalóját" - értékelte az
Állatfarm kínai közönségének magatartását Shang
Chengjun rendezo, aki szerint a jelenség oka, hogy a hosszú ideig
elszigeteltségben élo kínai társadalom még csak most
ismerkedik a külföldi kultúrával. Az Állatfarm
eloadásán a közönség általában csak az önmagukban is
komikus, bohóckodásnak látott jeleneteken nevet, amivel
egybecseng, hogy a darab után megkérdezett látogatók azt
nyilatkozták, egyáltalán nem értették a történetet és
Orwell regényérol sem hallottak korábban. Az egyik 20 éves
drámahallgató jelentett csak kivételt, szerinte "kissé
reakciósnak tunik" a darab.
Shang az értékeléssel kapcsolatban elmondta, az eloadásra
veszélyt jelenthet, ha a közönség, értetlenség vagy
dicséret helyett, bírálni kezdi a látottakat, és ez a
cenzorok fülébe is eljut. "Tulajdonképpen nagyon aggódunk, ha
nem tetszik nekik, nem mehet tovább a darab" - utalt a bizonytalan
helyzetre Shang. A máskor szigorú kínai kulturális
kormányzat ennek ellenére szinte azonnal, a kérelem után
három nappal engedélyezte George Orwell muvének
színrevitelét. Han Jia, a darab producere, aki egyben a rendezo
felesége, úgy véli, a gyors engedélyezés oka, hogy a
cenzorok csak a forgatókönyv egyes részeit olvasták, amiben
nem találtak hibát, emellett azt gondolták, mivel az
Állatfarm könyv alakban megjelenhetett, a színdarab is
elfogadható.
Az Orwell-muvek kínai fogadtatásának történetéhez
tartozik, hogy míg a nagyobb ismertségnek örvendo 1984-et
Kínában is szabad olvasni, az Állatfarmból csak egyes
részletek, és azok is csupán hétezer példányban
jelenhettek meg. Az elso széria után ugyanis a kiadó
figyelmeztetést kapott, így a kifejezett tiltás hiányának
ellenére is elmaradt a folytatás. "Hivatalos személyek
közölték velünk, hogy az Orwell több írását
tartalmazó kötetben feltunt Állatfarm-részletek
publikálása helytelen volt, mert az írás nem tesz jót a
Kínai Kommunista Pártnak" - mesélte a kiadó képviseloje. Az
1984 iránti nagyobb megértésben része lehet annak is, hogy a
Nagy Testvér kifejezésnek, ami az Orwell-muben a mindent látó
diktátor neve, Kínában hivatalosan pozitív jelentést
tulajdonítanak. A kínai muvészek helyzetét egyébként
nemcsak a hatalommal szembeni taktikázás kényszere nehezíti,
hanem a piac változása is. Egyre kevesebb a kultúrára
fordított állami támogatás, így sokszor csak szponzorok
segítségével valósulhat meg egy-egy eloadás, film, vagy
könyv. A támogatók viszont csak olyan mure adnak pénzt, ami
biztos, hogy nem kerül tiltó listára.
A kínai cenzorok által végül útjára bocsátott
Állatfarm eredeti története szerint az egyik falusi
gazdaságban három disznó átveszi az uralmat az állatok
felett, késobb pedig a Napóleon nevu vérengzo kan egyeduralomra
jut. Orwell a forradalmár disznókkal a szovjet vezetés három
vezéralakját, Lenint, Sztálint és Trockijt gúnyolta, Shang
azonban úgy döntött, egyértelmuvé teszi a cselekményt,
ezért a darabot a kínai viszonyokhoz alakította: a kínai
rendezo változatában az egyik disznó nonemu, és a vezér
felesége. A két karakter utalásként értelmezheto a
kommunista Kína alapítójára, Mao Zedongra, illetve
házastársára, Jiang Qingre, akit, férje halála után, a
kulturális forradalom alatt elkövetett gyilkosságok miatt,
perbe fogtak és halálra ítéltek.
A változtatások ellenére Shang a darabról adott
nyilatkozatában kerülte a kommunista Kína bírálatát. A
rendezo szerint a darab nem a kínai politikáról mond
véleményt, hanem általában az önelégültségrol; Shang
azt állítja, a színmu emellett a társadalmi problémák
fontosságára felhívó egyetemes figyelmeztetés is. "Ez a
fajta lelki beállítódás ugyanúgy megvan Európában és
Amerikában. Aláveted magad az elnyomásnak és feladod a
jogaidat" - magyarázta a darab értelmezését a rendezo.
END OF PASTE
-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-
Egyebkent egy olyan orszagban, ahol az allampolgarok mindennel (!!!)
alkudoznak, nem kepesek veszelytelenul atkelni egy uton meg akkor
sem, ha ott a zebra es a kozlekedesi lampa, ahol az egesz orszag tele
van elektromomssaggal es 99%-nak fingja nincs, hogy mi az az
elektron, stb stb, en nem csodalkoznek, hogy egy kulfoldi szindarabot
nem ertenek.
En azon csodalkoznek, ha talalnek egy darab nezot, aki MEGERTI. Na,
azzal le is ulnek egy kicsit beszelgetni, hogy ezt a bravurt hogyan
is csinalta???
Egyebkent ilyen meglepetesek engem is ernek minden nap. Mar
megszoktam, hogy agyilag zoknik. De neha, egy-egy diak, egy-egy
kollega, ismeros nagyon fel tud izgatni. Mindenfajta direct input
nelkul valahogy eljutottak egy olyan darwini szintre (es ez
tudomanyos szempontbol is erdekes, bar a quantummechanika torvenyei
szerint mikro szinten mar ismert, de makro szinten meg nem
bizonyitott a valoszinusegi eloszlas), ahol a nagy atlagot
meghazudtolva teljesen erthetetlenul intelligens dolgokat muvelnek.
Konnyu intelligensnek, okosnak lenni ott, ahol ezt elvarjak, ahol ez
a standard. De ott, ahol a taplo, az ugyeskedo, az izzadsagszagu, a
hazug es a csalo tud csak ervenyesulni, neha teljesen ledobbenek,
amikor egy-egy ilyen kis kulturalis "szigetre" bukkanok: par ember,
akiknek nem a penz a lenyeg, nem a csillogas, nem a talmi dolgok,
hanem jeeeee... valahogy kapiskaljak az emberi elet ertelmet. Na,
ezeken kell csodalkozni, nem a begeto birkakon, akik csak szajkozzak,
amit hallanak es csinaljak, amit a tobbi...
Benoe
Del
Kind regards,
Zsolt Barczy
EZ Solutions
|
