Ha alkalmas elveket valasztunk, akkor igen: pl. a klasszikus fizikaban. ;-)

Az mar egy mas kerdes, hogy a valosagban elofordulhat-e vagy sem. Erre
kulonfele elmeletek kulonfele valaszokat adnak:
- klasszikus fizika: IGEN
- specialis relativitaselmelet: ? (ld. alabb)
- altalanos relativitaselmelet: NEM (ld. alabb)
- kvantummechanika: NEM (mert egy *tokeletes* kormozgasnal pontosan tudnank
a helyet es sebesseget, hiszen epp attol tokeletes)

A gondolatkiserleted a specialis relativitaselmeletre epul: a gravitacio
"klasszikus", de a fenysebesseg veges. Ez nem egy konzisztens targyalas,
mert a specialis relativitaselmelet nem irja jol le a gravitaciot
(pontosabban nem foglalkozik vele a terjedesen kivul). Tkp. nem vilagos,
hogy mit mond ra, ezert tettem kerdojelet: ket egymas korul keringo test
egymas helyzetet mindig egy kicsit kesve erzekeli, tehat ha mondjuk
valahonnan nezve az egyik a 12-esnel van, a masik a 6-osnal, akkor a
12-esnel levohoz meg csak az jutott el, amikor a masik csak az 5-osnel volt,
ami egy picit elorefele gyorsitana. Hogy ebbol mi jonne ki, arrol gozom
sincs, de sok jo nem, mert azt merhetoen tudjuk, hogy a klasszikus
gravitacio+spec. relativitaselmelet onmagaban rossz eredmenyt ad a
gravitacios problemakra (pl. a klasszikus fenyelhajlas nagy testek mellett
kb. a fele a valodinak (amit az altalanos relativitaselmelet pontosan ad
meg)).

Viszont van egy erdekes analogia: a specialis relativitaselmelet tokeletesen
osszhangban van egy nagyon hasonlo jelenseggel, ami kis sebessegeknel
ugyanugy viselkedik, mint a gravitacio: ez pedig az elektromos ter, amelyet
a Maxwell egyenletek irnak le. Modositsuk ugy a kiserleted, hogy nem ket
tomeg, hanem ket ellentetesen toltott kicsi test szerepel benne
(toltes>>tomeg, tehat a gravitacio elhanyagolhato). Ez nagyon kis
sebessegeknel ugyanugy viselkedik, mint a gravitacio (Coulomb torveny,
statikus toltesek kozott, mint a Maxwell egyenletek hataresete). Ha viszont
elkezdenek korozni egymas korul, akkor elektromagneses hullamokat
sugaroznak, amivel energiat veszitenek, es egy pillanat alatt egymasba
zuhannak. Ha pl. az elektronok az atommag korul valojaban "keringenenek",
akkor a masodperc tortresze alatt beleesnenek. A valosagban persze nem esnek
bele; a termeszet mukodik, csak a klasszikus fizika nem (ilyen meretben). A
(linearisan) gyorsitott toltesek sugarzasahoz nem kell messzebbre menni egy
mobiltelefonnal. De a koroztetett toltesek sugarzasa is kozvetlenul merheto
gyorsitokban, ez az u.n. szinkrotron sugarzas.

Az altalanos relativitaselmelet valami hasonlot mond a gyorsulo (keringo)
tomegekrol, mint amit a Maxwell egyenletek mondanak a toltott testekrol:
hogy ugyanis energiat sugaroznak ki "gravitacios hullamok" formajaban, es
igy szep lassan egyre kozelebb kerulnek egymashoz. Ugyan a gravitacios
hullamokat meg nem sikerult megfigyelni, de a dolog jelentosege akkora, hogy
1993-ban mar azert osztottak egy Nobel dijat, hogy sikerult talalni egy
olyan iker-pulzart, amelyiknek a keringesi ideje jol merheto, es merhetoen
csokken, az altalanos relativitaselmelettel osszhangban! A csokkenes evi egy
masodperc 75-milliomod resze, tehat nem piskota kimerni. Itt van egy cikk
kicsit bovebben: http://www.nobel.se/physics/laureates/1993/press.html
Ez tehat egy kozvetett bizonyitek a gravitacios hullamok mellett.

Mindent osszevetve a valasz az, hogy eleg nagy tartomanyban (atommagmerettol
galaxishalmazmeretig) jol mukodo elmeletek szerint nem johet letre tokeletes
gravitacios kormozgas.

Udv,
Jozsi.

Kedves Zoli,

idealis kormozgas azert nem jon letre, mert a ket keringo
tomeg elsugaroz energiat. Ergo egymas fele kell spiralozniuk
(hacsak kivulrol nem taplalunk be energiat es impulzus-
momemtumot). Ha utanagondolsz, a gondolatmeneted pontosan 
ezt fejti ki. 

Extra lehetosegek a Holdon: ha a Hold helyett aszteroidat
irnal, mindjart egesz eletszeru lenne. Mekkora lehet az az
aszteroida, amirol meg sportosan eppen el tudunk rugaszkod-
ni izomerovel ?

udv
kota jozsef

Szervusztok.

<<<Idealis kormozgas egyaltalan
kovetkezhet belole azonnal, vagy csak kesobb, vesztesegek reven ?

Udv: zoli>>>

En nem ismerek a vilagurben semmilyen kormozgast, hanem csak latszolagosat..

1;  Ha a Foldon alok, akkor a Holdat korpalyan (megkozelitoleg) latom
keringeni, ha a Napon allnek, akkor az osszes bolygot korpalyan mozgonak
latnam. A Foldrol a bolygok nem korpalyan latszanak mozogni es a
Naprendszeren kivulrol, a bolygok sem korpalyan keringenek.
2;  A mozgovonaton leejtett targy fuggolegesen, szabadesessel esik ala es a
szabadeses keplettel szamolunk. A Foldi megfigyelo vizszintes hajitasnak
latja ugyan azt a jelenseget es azzal a keplettel szamol. Azonban, ha a
vonaton levo targynak nem
lenne meg a vonat altal kapott sebessege, a leejtett targy nem esne
fuggolegesen lefele (visszafele esne). A vonaton ulo megfigyelo nem kepes
erzekelni a targy
sebesseget, de ennek ellenere a targynak sebessege van, ezert esik le
fuggolegesen.
3;  A bolygok is azert latszanak korpalyan mozogni, a kozponti egitestrol,
mert az egesz
Naprendszernek van egy sebessege. A Napon nem erzekeled ezt a sebesseget, de
a kulsomegfigyelo "ballisztikus" palyamozgast lat. Igy minden periodusban,
minden bolygo egy lenditonyomatekot kap a Naptol.
4; A korforgas kepleteit meghataroztak, de abbol sehogy sem derul ki
szamomra, miert eliptikus a palya, ami azt is jelenti, hogy egy periodus
alatt a bolygo gyorsul es lassul is. Mi okozza? Ezert csinaltam egy
kiserletet: egy
ingat rarogzitettem egy bicikli kormanyara. Sok probalkozas utan (egy
kezdeti lenditas utan) megtalaltam azt a bicikli sebesseget, amelynel az
inga folyamatosan keringet a kormanyrud korul, de a valosagban ballisztikus
palyat irt le. Ezt megcsinaltam gumira rogzitett ingaval, amikor a
sebeseghez igazodott az inga hossza (nem volt konnyu begyakorolni).
5; A ballisztikus terbeli mozgasnak egyik feltetele az, hogy  legkevesebb
harom egitest kolcsonhatasa kell hozza. A kiserletben a Fold, az inga es a
bicikli. A Naprendszerben; a Nap, a bolygo es harmadiknak a Napot vonzo
tomeg, amely jelenleg a nyilas csillagkepben van.
6; Mindezeket szamitogepes programmal is illusztraltam (egy primitiv
program), kitunoen latszik miert gyorsul es miert lassul, es hol, a bolygo a
palyajan.

Mar latom az elitelo, megalazo velemenyeket is.

Udvozlettel Szocs



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
.
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.