Szocs,
>Nem iratkozom be az egyetemre, mert ott kotelezo megtanulni amit tanitanak
>es nem vonhatod ketsegbe a tanar Ur eloadasat.
Lehet, hogy osszekevered a kozepiskolaval....
Az en eloadasombol annyit vonhatsz ketsegbe, amennyit akarsz.
Ha a kifogas alapos, meg vagyok gyozve.
Ha nem, akkor a kerdezo van meggyozve.


>A vakumbol meg a garvitacios ter
>sem hianyzik, s miert ne lenne eter, vagy elektromagneses hullamokat vezeto
>kozeg.
S miert lenne?

Fotisztelendo Ur,

>Itt pedig kiderul, hogy ugyanazt a problemat amit Szocs nem ertett, azt te
>sem ertetted. Lasd fent: pontosan attol, hogy a ter tagul!
Ez nem inkabb filozofia?
Es akkor az elektromagneses sugarzasra nem ervenyes a Doppler keplet?
Es ha igen, es a ter tagulasabol adodo voroseltolodast is a Doppler
keplettel lehet szamolni, annak ellenere, hogy nem Doppler hatas, csak
olyasfele.....


>Az "eter" konstrukciojat, nem mint az EM hullamok terjedesi kozeget, hanem
>mint abszolut vonatkoztatasi rendszert, sem az MM kiserlet, sem semmi mas
>eleddig nem zarta ki.
De nem is teszi szuksegesse.

>Sot! A modern fizikaban egyre eroszakosabban felbukkan egyfajta uj
>"eter-konstrukcio", a kvantumvakuum. Nem ok nelkul.
A kvantumvakuum az kvantumvakuum. De mi is az?

Zoli,
>>a "szamtalan, kulonbozo frekvenciaju pirinyo komponens"
>>amplitudója (amirol nagyvonaluan elfelejtkeztél, pedig az is van neki)
>>igen sebösen tart a nullahoz.
>Ebbol nem kovetkezik, hogy tevedtem volna.
100%-ban igazad van elmeletben.
Gyakorlatban meg egyaltalan nincs.
Mint ahogy ramutattam a "szamtalan, kulonbozo frekvenciaju pirinyo
komponens" intenzitasa a spektrum egeszeben igen kicsi.
Ha ez kisebb, mint a molekulak homozgasabol adodo nyomasingadozas a
fuledben, akkor meg elmeletben se lesz igazad.

>Lehet, hogy a peldam mesterkelt volt, de a fizikaban ez nem lehet
>szempont, amikor elvi kerdesrol van szo! (Melyben a matematika
>dont)
Inkabb tul hosszu.
En mar az elso magyarazkodasodnal ertettem, mire gondolsz, csak a gyakorlat
oldalarol vizsgalva a dolgot, az a velemenyem, hogy amit irsz, az inkabb
osszezavarja Szocsot, mintsem segitene a megertesben.

Janos

Tisztel Lista!

Allasugyben talalkoztam Ozsgyani Laszlo fizikussal, aki azt allitja, hogy a gra
vitacios
allando fugg az anyagminosegtol is. Egy torzios ingaval 20-30 cm-rol meri 1-2 k
g-nyi
anyagok gravitacios hatasat. Elso kerdesem: tenyleg ilyen erzekenyek a torzios 
ingak?

Itt talalhato egy rovid ismerteto:
http://www.cegled.hu/kekujsag/2004-02-11/gravitator.htm

Ebbol idezve:
"..Ozsgyániék az általuk alapított heliocentrikus iskolákban a gravitációt olya
n
módon kutatják és oktatják, hogy figyelembe veszik a testeket alkotó atomok és
atomi részecskék minŃségi és mennyiségi meghatározottságát is. Kutatásaikban
nem használják az 1 kilogrammot mint tömegegységet, mert mesterséges. Helyette
a tömeg természetes egységét, a szén-12 atom magjában lévŃ hat proton és hat
neutron közül egyet használnak, amelyet az atomfizika is alkalmaz. Ilyen módon
láthatóvá válik, hogy a természetben a gravitáció minŃségfüggése jelen van, csa
k
eddig nem vették észre.
...állításuk szerint nemcsak a tömegtŃl és a távolságtól, hanem a tárgyak anyag
i
minŃségétŃl is függ a gravitációs erŃ."

Mi errol a velemenyetek?

Koszonettel



                       Aggod József

Kedves Janos!

>Mindazonáltal bacsánatért esedezem, es kérem a következo
>behelyettesítéseket: Moszkva=New York, Pravda=New York Times, a 
>vonat meg San Franciscoba megy az ujsagokkal.

Ez igy mar sokkal koltsegesebb gondolatkiserlet, mint a moszkvai.
Mit gondolsz, nem lehetne e sokkal olcsobban lebonyolitani a dolgot,
mondjuk Dakarban ? :)

>>kizart, hogy szabad volna hullamhosszrol beszelni 'zavaros'
>>jel eseten 
>Miert? Ha frekvencia szerint szabad sorbafejteni, akkor hullamhossz 
>szerint miert nem?
Egyremegy, de sokfele hullamhosszu kevert fenyre megsem mondjuk, 
hogy monokrom.  Mindossze errol van szo. Ugy szokott lenni,
hogy 1 szinunek latjuk, de vizsgalat nelkul illetlenseg egyetlen
hullamhosszt megjelolni. 

>>Mint irtam, amplitudomodulalt - aperiodikus jelet eszlelunk, ha
>>mozgunk.
>Mint irtam, erzekelunk egy periodikus jelet, szigoruan Dopplernek
>megfeleloen, valamint vagy erzekelunk egy masik, aperiodikus jelet 
>is, vagy nem.
Ezt magam is igy gondolom, viszont ha olyan kiserlet tanui vagyunk,
mely az altalanosabb - azaz aperiodikus osszetevo is jeln van,
akkor ne keltsuk  hamis illuziot azzal, hogy onkenyesen
elhanyagoljuk. Hiszen meg valaszolni se tudnank, ha 
feltennek a kerdest: miert epp azt hanyagoltuk el ?
Engem olykor pongyalasaggal vadolnak, de amikor alapos probalok 
lenni, akkor meg gyakorlatilag lehulyeznek. Szamomra nem 
megszokhato ez az eloiteletesseg.  

Udv: zoli

Kedves Feri !

Koszonom a reagalast.
>Bar Zoli ervelese nehol pontatlan, de valos ertelmezesi problemat 
>fed fel. Az eszlelt jel valoban nem szabalyos periodikus jel. 
>Mindazonaltal azt sem lehet allitani, hogy szabalytalan, hiszen 
>egeszen pontosan leirhatjuk azt az egy-egy ertelmu transzformaciot, 
>amellyel szabalyos periodikus jelle transzformalhatjuk. 

Minden amirol van leirasunk, az  izlesunk szerintire konvertalhato.
A szabalyos jelzo mindossze csak az objektum vagy jelenseg altalunk 
viszonylag rovidnek talalt, tomor leirhatosagara utal.
Csak megjegyzem, hogy pl. Dirac impulzusbol vagy sin(x)/x 
fuggvenybol egyszeru szabalyok szerint felepitheto 
kulonfele 'fazistolokkal' szamtalan, szabalytalannak  _latszo_ 
fuggveny allithato elo. 

>... aperiodikus jelnek (ami nem feltetlenul jelenti azt, hogy zavaros 
>jel) is lehet alapfrekvenciaja, csak azt maskeppen ertelmezzuk, mint 
>a periodikus jeleket. 
Agyunk szamara a sin(t)/t grafikus kepe szabalyos,
mig a hangfeldolgozo agytevekenysegunk ezt a  jelet  a  0...f0-ig 
egyenletes ('feher') savos spektruma miatt - zajnak minositi, 
csak mert a jel roppant egyszeru (szabalyos) fazisfuggvenye agyunk 
szamara ismeretlen, analizalatlan.

>... lehet alapfrekvenciaja, csak azt maskeppen ertelmezzuk, mint a 
>periodikus jeleket. 

A radiotechnikaban pl. vivonek nevezik azt a spektrumvonalat,
mely AM eseten, a modulacios melysegtol fuggo intenzitasu jelnek
felel meg.
Hasonlo modon kaphatna nevet a szoban forgo doppler-eltolodott
jel onkenyesen kituntetheto vonalas komponense, s akkor a tudomany
ujra sziklaszilard epitmennye valna. 
Fogalmam sincs mibol jott,  de van egy otletem:
Nevezzuk privat-frekvencianak ! 
(Hany alairast is kell gyujteni tudomanyos nepszavazas kiirasahoz? :)

Udv: zoli