> Esetleg leírhattad volna, A.....r, hogy a történetet Karinthy Frigyes
> írta.

Hasonló "szép" példákat hoz M. Twain Az a fránya német nyelv-e:
|Generalstaatsverordnetenversammlungen| =
|általánosállamképviselőgyűlések|
|Unabhängigkeitserklärungen| = |függetlenségnyilatkozatok|
|Waffenstillstandsunterhandlungen| = |fegyverszünettárgyalások|

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Vannak helyzetek, amikor pont az igazsag tunik a legkevesbe hiheto 
hazugsagnak.

Kun Pál írta:

>arra jelensegre akartam felhivni a figyelmet, amikor az a fontos,
>hogy _kimondja_ es nem az, hogy mit mond.

Ez a halo-effektus v. holdudvarhatás.

>olyan szamitas, mint amikor egy miniszoknyas lanyt kuldenek
>targyalni, hogy oldottabb legyen a legkor es konnyebben bele-
>egyezzen a partner a szerzodesi feltetelekbe.

Ez pedig a holdudvarhatás gyakorlati alkalmazása.

Ld. http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/izsolajos/tarsas_viselkedes.pdf

Balázs
Ui.: (Van egy kérdésem: a 'partner' szó Magyarországon 'tárgyaló fél'
      értelemben is használatos lenne manapság?)

> Emlékeztetlek a
> definíciódra: "Peldaul egyutt iszik a celszemellyel es raveszi
> valamire, egyutt lumpolnak, vagy akar luxusszallokban toltik
> az idot".

Ez nem definicio volt, hanem egy pelda a sok kozul, hogy milyen
pillanatnyi modszer reven er el sikert. 

A "definicio" a te fogalmaid szerint az lehetne, hogy valamilyen
"szemelyes vonzero" ervenyesul, azaz a kozlo szemelye a fontos,
a kozlemeny erdektelen ebbol a szempontbol.


>   Én némi összeesküvés-elméletekre kihegyezett világlátást
érzek
> soraidból. 

En pedig azt, hogy direkt nem akarod meglatni a lenyeget.

Tudod mit, nezz meg levelezesi listakat, es ha meg akarod latni
a lenyeget, akkor rajohetsz. Rengeteg pelda van arra, hogy 
x vagy y tesz fel egy kerdest, rovid es gyors valaszt kap ra,
hamarosan megkoszoni, hogy ez volt a jo valasz.

Azutan vannak olyanok, akik hiaba kerdeznek barmit, nem
nagyon kapnak valaszt, mire meltatlankodnak.

Azutan vannak olyanok, akik ha kerdeznek valamit, azzal
lavinat inditanak el, rengeteg poenkodo megjegyzest kapnak,
majd nehany valaszra adott valasz utan mar egeszen mas
temarol esik szo ugyanazon cim alatt.

Nezz meg egy nagy forgalmu linux listat, ha nem is tudod,
mirol van szo, lathato, hogyan fut ki egy ema, vagy hogyan
kezd el onallo eletet elni.


 Nos, ennél az attitűdnél mi sem áll távolabb
> tőlem, így
> sajnos, nem nagyon értem továbbra sem a feladatmeghatározást.

Akkor a sajat attitudod megadta a valaszt, miert kotozkodsz:
Valamiert az en szemelyemet ugy iteled meg, hogy "ennek aztan
nem adok ertelmes valaszt".
Azaz nem azt nezed,mit kerdeztem - tema - hanem azt, hogy
ki kerdezte - en.

Ha ugyan ezt a kerdest egy csaladtagod, vagy fonokod tette
volna fel, akor valoszinu, hog mar regen valaszt adtal volna ra.
Ezt azert feltetelezem, mert a leveledben nagyon erdekes,
gepeles soran nem nagyon hasznalt karakterek vannak, azt
feltetelezem, hogy valami lexikonbol masolsz at bekezdeseket,
tehat energiat fektetsz a valszodra, utana nezel a temanak.

Csak picit nagyon emlekeztet arra az onkormanyzati hivatalnoknak
a tevekenysegere, aki rengeteg aktat vesz le a polcrol, hogy 
minenki lassa, hogy mennyit gurizik a megoldas erdekeben,
de hat sajnos nem sikerul - mikozben ha akarna, rogton fel
tudna csakni azt az oldalt, amin ott a megoldas es ket perc
alatt megoldodna az ugy.;)

Ennyi az egesz. :-)))


Az eredeti kerdesem ugyan az:
Hogyan lehet azt definialni, amikor a tema azert intezodik el,
mert nem a tema, hanem az azt kozvetito szemely a fontos
azoknak, akin mulik a dolog.

Kun Pál

Kedves István!

HIX NYELV #968, >:

> eddigi ismeretem szerint a szó eleje külön szavakbó áll,
> azaz "szivattyú nélküli ", utána pedig a 7 szótag miatt kell
> egy kötőjel, tehát higanygőz-egyenirányító lenne a folytatás,
> a gyártás szót megint külön írnám.

  A |gyártás| szót nem írhatjuk külön, mert a helyesírási szabályzat 
(AkH.) 128. c) pontja szerint: "A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) 
nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: 
_ablaküveg_, [...] _csapágyfémgyártás_ [...]".

  Fenti analízised akkor lenne igaz, ha az utolsó szó nem |gyártás|, 
hanem |gyártása| lenne, ekkor valóban |szivattyú nélküli higanygőz-
egyenirányító(nak a) gyártása| lenne az írásmód.  Csak hát nem ezt kell 
leírni, hanem egy egybeforrott, jelöletlen birtokos jelzős kifejezést.

  Ekkor jönnek képbe az ún. mozgószabályok, melyek közül az első kettő 
(AkH. 139 a), b)) épp azt mondja ki, hogy hogyan kell írni a 
szóösszetételeket, ha valamelyik tagjuk (a) többszavas kifejezés, ill. 
(b) kötőjellel tagolt összett szó. 

Vö. "129. [...] a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén 
kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet (mivel közszói 
alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) 
kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új 
alakulatokban egybeírjuk: _anyagcsere-vizsgálat_, de: 
_anyagcserevizsgálat-kérés_" --- Ez intézkedik a |higanygőz-
egyenirányító| kötőjel nélküli írásáról szóösszetételekben, ill.

"129. [...] b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. _hajlított bútor_) 
olyan utótagot kap (pl. _gyár_), amely az egészhez járul, az egyébként 
különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot 
(a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: _hajlítottbútor-
gyár_." --- Ez pedig azt definiálja, hogy az akárhogyan írt |higanygőz(-
)egyenirányító| szavat öszetételbe lépve egybe kell írni az egyébként 
különírandó jelzőivel.

  Egyébként az awender által citált német szó egybeírása ugyanúgy 
pusztán helyesírási kérdés, mint a fenti magyar szóé, azt az |-s| 
birtokragok mentén nyugodtan lehetne külön szavakra tagolni.  Pusztán a 
német helyesírás intézkedik arról, hogy az |-s| (|-(e)n| stb.) ragos 
birtokos jelzőt (rendszerint) egybeírjuk az alapszóval; miként a magyar 
a jelöletlen kapcsolat esetén.  Ahogy mi is kiválthatnánk a túl hosszú 
összetett szavakat jelölt birtokos (ill. egyéb) jelzős szerkezetes 
kifejezésekkel, úgy a németeknek is 
lehetőségük van az |-s| (|-(e)n| stb.) ragos összetételek helyett |von| 
elöljárós 
szerkezeteket használni.  Igaz, a két megoldás -- sem nálunk, sem a 
németeknél -- nem 
mindig azonos stílusértékű.