Sziasztok,
akkor ide valaszolok tomegesen. ;)
> Felado : 
> A nyelvtani kifejezeseket hiaba keresed a SZTAKI
> szotarban... Nem arra van
> az kihegyezve.
kozben rajottem, hogy nem megbizhato a sztaki szotara.
> turelem, turelem, turelem. Meg sok tanulas.
utobbi kelleen, de keves az idom, es egyre jobban ketteszakad
a csoport. :-(
> Felado : 
> kell tudni. Mar csak az a kerdes, alapfokra mit NEM kell
> tudni.
A tanarom szerint alapfokon nem kell tudni nemetul forditani
es nincsenek tesztek, csak szituacios gyakorlatok es leveliras.
> Felado : 
> - A nehmen ige sokfele jelentese nagyon zavar,
kozben kiderult, hogy a magyarban eredetileg a "veszek" az
a kinalas elfogadasat jelentettek, csak mostanaban terjedt
el a "vasarolok" helyett, a nemetben megmaradt a kulonbseg.
Istvan
|
Kedves Lista!
Hajba Károly egyszer már megkért, hogy postázzam a levelét, mert az ő
e-mail kliensével összeakad a HIX. Mivel úgy tűnt, lesz megoldás, így
végülis nem adtam fel. De mivel most a 894. számban sem sikerült neki,
beidézem itt a hozzászólását:
-----------------------------
Kedves Hunter!
> Van a kertben egy saját padlóval, tetövel rendelkezö faépítmény.
A leírásod szerinti kerti építmény neve inkább filagória, mely tetővel
és az azt tartó oszloppal rendelkezik, azaz, ha esik az eső, be lehet
állni alá és mindenképpen pihenési célra szolgáló esztétikusabb
kivitelű. Általában központosan szimetrikus szerkezet. Ez szerkezetében
megfelel a magyar színnek, de az egyenes tetőgerincű és főleg gazdasági
célt szolgáló, s kevésbé esztétikus építmény. Ezzel szemben a pergola
összefüggő tető nélküli építmény, teteje helyett élire állított
vízszintes gerendasor képezi a fedést, mely valamennyi árnyékot ad és
futónövényekkel szokták befuttatni. Ez alatt esőben még vígan
megázhatsz. Ez egyfajta, jellegzetes formájú és esztétikusabb lugas.
Nos feltehetően ennél több magyarban ismert szót nem találsz a hasonló
kerti építményre, átnéztem két szakszótárt is.
Üdv: Hajba Károly
|
Kedves István!
hix.nyelv #894,  >:
> A kérdésem, illetve a véleményt várom arra, hogy mivel ez nem írott,
> hanem beszélt nyelv, mennyire kell tartanom magam az idegen
> helyesíráshoz, mennyire magyaríthatom el a szavakat írásban? Hiszen én
> így ismertem meg ezeket.
> Érdekeség: amelyik szót matrózként, angol tudás nélkül tanultam meg
> (csátrum) ott nem zavar a magyar írásmód. Amit tisztként, pl. fríbord
> (freeboard) abba beletörik az ujjam amíg leírom...
>
> Szóval hogyn szerepeljenek a szótárban?
A magam részéről olyanféle megoldást javasolnék, amilyet Bakos
alkalmazott az idegen szavak szótárában. Ez az volt, hogy ahol az
idegen szókép (pl. |freeboard|) messze esik a _szótárban_ a kiejtett
alaktól, pl. |fríbord|, ott az kiejtett alakot is felvette önálló
címszóként []-k között, odautalva a főcímszóra, azaz az írásos alakra.
Pl.
[fríbord] -> freeboard
Először is azt javasolnám neked, hogy osztályozd a szavakat -- ha ez
egyáltalán lehet: (1) olyan szavak, amelyeket már magyarnak érzel (mint
pl. az informatikában a |hardver|, |szoftver|), ill. (2) olyan szavak,
amiket még nem érzel magyarnak (mint pl. az informatikában a |firmware|
'a hardver rendszerszoftvere', |orgware| 'informatikai szervezet').
Tudnivaló, hogy ez szubjektív lesz, de ezzel éppen ezért az a plusz
információ is jár, hogy pl. az (1) csoport az alapszókincs része (tehát
egy matróznak is kell ismernie), a (2) csoport pedig "műveltségszó"
jellegű, (csak) a tiszteknek kell elsajátítania. N.B. Ha viszont ilyen
megkülönböztetést aggályosnak érzel, akkor mindent kezelj a (2) csoport
tagjaként.
A címszóba így két alak kerülne be: egy ejtett-magyaros és egy írt-
eredeti. A sorrendjük határozná meg, hogy a szó az (1) csoportba
tartozna, vagy a (2)-be. Konkrét megvalósításra két megoldás
kínálkozik.
(A) Heterográf jelölés:
(1) csátrum <chatroom> ....
(2) freeboard [fríbord] ....
(B) Homográf jelölés:
(1) _csátrum_ *chatroom* ....
(2) *freeboard* _fríbord_ ....
A heterográf jelölésben az első alcímszó, azaz az elsődleges alak
(tehát (1) esetén a magyaros, (2) esetén az eredeti) jelöletlen lenne,
a másodlagos alcímszó lenne megjelölve kétféleképpen: ha kiejtett
magyaros alakról van szó, akkor pl. []-k között, ha leírt eredetiről,
akkor pl. <>-k között (de más jelek is elképzelhetők).
A homográf jelölésben minden alcímszó a sorrendjétől függetlenül
eltérően lenne formázva az alapján, hogy magyaros-e avagy sem (pl. a
magyaros dőlten, az eredeti félkövéren; de ezek helyett lehet az is,
hogy előttuk egy csillag, ill. egy kereszt -- vagy más jel -- áll).
Ehhez jön még az, hogy szerintem minden másodlagos címszót (akár
magyaros, akár eredeti) utaló címszóként fel kellene venni pluszban.
Ettől csak akkor lehet célszerű eltekinteni, ha a kifejtett címszó és
az utaló címszó egymás után esne. De az ilyen esetek utólag is
eltávolíthatók (a szótár nyomda-, webkész stb. publikálásakor), és
szerintem ezt is kell tenni, mert a bővítéskor még becsúszhatnak új
címszavak a kettő közé, és akkor kellene pótolni a hiányt.
Még valami: a |csátrum|-ban az angol |chatroom| szót véltem felfedezni.
Ha ez igaz, akkor a magyarosodott alak annyira eltér az eredeti
magyaros kiejtéstől /csetrúm/, hogy mindenképpen fel kell tüntetni azt,
még akkor is, ha az eredeti |chatroom|-ot választod főcímszónak. Ha meg
ez így van, akkor ott sem érdemes "spórolni" a kiejtett forma
feltüntetésével, ahol a kiejtés szárazföldi patkányoknak is
megjósolható, mint pl. a |freeboard| esetén. A fenti példákat már e
teljes kétirányúság jegyében állítottam össze.
> Üdv mindnekinek, kellemes nyarat és a szabira jó pihenést, a novemberi
> viszontírásig:
Rég olvastam már Dékány-könyveket, mit kell behajózás előtt kívánni?
|
