Kedves Jeszy,
Volna par kerdesem;
> Viszont a kambriumi robbanas es az elso
> vegyuletek megjelenese kozotti ido tul rovid ezekhez a feltetelezett
> hosszu idohoz kepest.
Nem ertem, hogy tulajdonkeppen mi is volt tul rovid ido,
es mihez??? Es miert pont a kambriumi robbanas idopontjahoz
viszonyitva allitod ezt a "tul rovid" idot?
Nezzunk konkret adatokat: A kambrium 570 millio evvel
ezelott kezdodott, es 505 millio evvel ezelott vegzodott.
Foldunk kb. 4,6 milliard eves. Az elso elo sejtek megjeleneset
kb. 3 milliard evvel ezelottre teszik a szakemberek. Kb. innen
kezdodott a biologiai evolucio. A prebiologiai evoluciora
ezek szerint a Fold keletkezesetol szamitva kb. 1,6 milliard
ev jutott. Szerinted ez tul rovid ido? Mivel tudod indokolni?
Valamint ismet felhivom a figyelmedet arra, hogy szerves
vegyuletek mar a Fold keletkezesekor _itt voltak_, es az
"ujszulott" Fold legkore reduktiv volt.
Csillagkozi gazokban mar par tucat (pontosabban nem tudom,
hogy hanyat) szerves vegyuletet mutattak ki szinkepelemzo
modszerekkel. Szoval - mi volt tul rovid, es mihez??
Es minek alapjan allitod azt??  
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

Kedves Burgonya:

> Ha nem jól gondolom, miben tévedek?
> Mi másra célozhatott Einstein, amikor írta, hogy a fényterjedés
> sebessége nem tarthat igényt általános érvényre - ha nem ilyesmire?

Ami azt illeti, a sajat - meglehet elfogult - olvasatomban Einstein
arra celoz, hogy ideje bevezetni a gorbult (nem Minkowski ) teridot!

Ha jol latom, a konyv azaddig meg egy szoval sem emliti a gorbult
teret. Az Einstein-konyv, amit en lattam angol forditas, de 99+
szazalek, hogy ugyanarrol a konyvrol van szo.  Nincs nalam a konyv,
de tegnap neztem. Szabad ertelmezesben az idezett mondatot rogvest
az koveti, hogy: "ettol [marmint attol, hogy a feny sebessege valto-
zik, ugy tunhet, hogy] az egesz relativitas elkepzelesunk a porba 
hull. De nem igy van." Hangsuly azon, hogy  *nem igy van*.
Ezutan kis kitero elmelkedes utan a fejezet azzal fejezodik be, hogy 
minden a legszebb remenyeink szerint gyonyoruen ossze fog allni, de 
ahhoz, hogy ezt tisztan lassuk, egy nehezseget le kell kuzdenunk, 
nevezetesen at kell ertekelnunk elkepzelesunket a teridorol.

Es egy-ket fejezettel kesobb Einstein elkezdi a melegedo marvany-
asztal analogiat a gorbult ter erzekeltetesere. Ugyesen elkeruli azt 
a csapdat, ami a gombfeluletnel van, azt hogy onkentelenul is csak 
magasabb dimenzioba agyazott (hiper)feluletkenre tudjunk gondolni.

A lenyeg az, hogy ha veszed az etalon meterrudat, orat es egy zold
fenyforrast, mindezekkel lemesz a banyaba, akkor ott is zold fenyt
latsz, ott is ugyanannyi hullamhossz a meter es ugyanannyi ido kell
arra, hogy a feny befussa a metert (mellozve azt a precizkedest, 
hogy a meter mar nem egeszen lokalis...). 
Ha mindezt mas szemlelo szemszogebol irod le, az olyan mintha tav-
cson nezned, megpedig jo esellyel torzito tavcsovon keresztul. Ha 
ismered a tavcsot, vissza tudsz mindent allitani. Ha eppenseggel a
horizonton allo ficko szemszogebol nezed, az olyan mint amikor a 
kepet elbol latod -- minden egymasra csuszik...  becsempeszel egy
nulla/nulla tenyezot.
 
udvozlettel, kota jozsef

>Feladó: krumplipure_uh.liameerf
>Tükrökkel lezárt csoben fény pattog.
 Sok idomero ora mukodesi elvet ismerek, az altalad szerepeltetett viszont
senkinek sem jutott eszebe, egy hatranya van espedig a jelenlegi
eszkozeinkkel egyenlore elkeszithetetlen, elvben igaz mukodhet de ami azt
illeti a pontossaga ennek is relativ :-).
> A csövet kötélen lógatjuk bele a gravitációba.
Itt egy kicsit santit. O az univerzum kereten belul mindenhol
gravitacioban van. Ha tomeg epp nincs korulotte, a hatas eppoly egyenlo
mint barmely tomeg kozeppontjaban. Az egyenlotlenseget a tomeg jelenlete
okozza, hol a tomeg alakjanak nincs is annyira jelentos szerepe. Az
alakokkal nem annyira foglalkozunk mert egy bizonyos mereten tul minden
tomeg gombalakot olt. Ha pedig letezhetne nagymeretu torzalaku (hosszu
henger stb.) tomeg, egy maximalis erteku nevezzuk feluleti 'g'nek, e
torztomeget is gomb alakban fogja korulolelni. Bizonyara e felszini g re
gondoltal, (mely tomegfuggo,) ahova leengedned a csovet vizszintes sikba.
> Ott lassabban kell ketyegnie, annyi bizonyos.
  Ezert irtam hogy nem lenne pontos az ora :-)
  Viszont nem biztos hogy vizszintes sikba is.
>A cso kintrol vélekedve megrövidült is kell legyen odalent.
  Szerintem csak ha fuggolegesen all. E kiserletet vegrehajtotta ket
kanadai csillagasz. Nem a csobezart fenyt, hanem bizonyitani tudjak,
hogy valtozik az ileto targy hosszmerete attol fuggoen hogy a g milyen
iranyba hat a tomegre (targyra).
>Ez a két dolog együtt számomra arra utal, hogy a fény lassabban
>közlekedik benne.  Így volna ez ?
  Ezek szerint csakis akkor ha a cso fuggoleges helyzetba all.
>Ha a csövet vízszintesen engedjük le, akkor görbének kell lennie,
 Ha a rogzites kozponti, a g hatasara vizszintes helyzetben a cso ket vege
lefele hajlik. E gorbulet nem azonos azzal a gorbulettel, mely korivet a
feny felveszi az ileto tomeg 'g' hatasara.
>mert a fény görbül benne - kinti megfigyelés szerint.
  Ha a csovet ket vegetol rogzitenenk, a gorbulet ellentetes a feny
elhajlasaval.
>Ha görbén jár-kel, akkor hosszabb az ide-oda útja.
 Barmely egyenest elgorbited, a hossz nem valtozik. Valtozna az ide-oda ut
ha a ket tukortavolsag alando maradna mig a cso tegyuk fel egy felkort
hajlana.
>Ha nem jól gondolom, miben tévedek?
 Nem tudom mire celzol. Ha az egyenlotlen (felszini) g lassitja a
fenysebesseget, akkor ugy nez ki a napfeluleti fenysebesseg kifele jovet
lassubb mint amikor mar jo tavol van tolle..   Es ez mind (nem a feny,
hanem) a ter tulajdonsaga.
>Mi másra célozhatott Einstein, amikor írta, hogy a fényterjedés
>sebessége nem tarthat igényt általános érvényre - ha nem ilyesmire?
  Amennyiben a ter kulonbozo helyeken mas es mas allaspontot foglal, a
feny tokeletesen koveti az utasitasat.
   Udv. Csaba.