1. |
Re: Az ido mint memoria (mind) |
66 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Math gyatra kibuvoja (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Re: halal (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
re: Az ido mint memoria (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Az ido mint memoria (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia!
> Erdemes lenne elgondolkodni az ido mibenleterol.
> Talan az lehet az Univerzum olvashato memoriaja.
Biztos hogy nem. Memoria ugyanis csak anyagi dolog lehet, az ido pedig
nem anyagi, hanem nyelvi (gondolati absztrakcio).
> Ha barmely esemeny ket elegge kozeli idopontjat
> [nanosec.]vizsgaljuk a valtozas teljes biztonsaggal
> meghatarozhato.
Helyesebben:
Ha barmely esemeny ket nem tul kozeli es nem tul tavoli idopontjat
vizsgaljuk a valtozas az esemeny (terbeli,idobeli,stb) leptekebol adodo
biztonsaggal hatarozhato meg.
A teniszlabda leesett a foldre. Gondolom ez megfelel egy esemenynek.
Kepkockankent vegignezve a folyamatot megorokito (tv) filmet eleg jol
meg lehet mondani, hogy melyik az a kepkocka, amelyen az esemeny a
leginkabb lathato.
Persze minnel tobb kepkocka keszul masodpercenkent, annal nehezebb
kivalasztani azt a kepkockat, amin az esemeny a leginkabb lathato a
tobbi kepkockahoz kepest. Minnel tobb kepkocka keszul masodpercenkent,
annal nehezebb ertelmet talalni annak, hogy mit is jelent az, hogy: a
teniszlabda eppen le van esve a foldre.
Es minnel kevesebb kepkocka keszul masodpercenkent, annal nehezebb
kivalasztani azt a kepkockat, amin az esemeny egyaltalan lathato.
Szelsoseges esetben az esemeny epp ket kepkocka elkeszulte kozotti
idoben tortent meg, igy akar semmit sem latunk belole a filmen.
Azt lehet nagyjabol tudni, hogy bizonyos kepkockak azt orokitik meg,
amikor a teniszlabda meg nem esett le a foldre. Es azt is lehet
nagyjabol tudni, hogy bizonyos kepkockak azt orokitik meg, amikor a
teniszlabda mar nincs leesve a foldre (mert visszapattant). Azt is lehet
tudni, hogy valahol a ketto kozott kell legyen az, amikor a teniszlabda
le van esve a foldre. De hogy ez pontosan mit is jelent, meg hogy
pontosan mikor is tortent meg, azt nem lehet pontosan tudni.
Raadasul az sem segit, ha valaki reszletekbe menoen megadja a "le van
esve a foldre" kifejezes teniszlabdakra vonatkoztathato jelenteset.
Ezzel ugyanis "csak" annyit lehet elerni, hogy az eredeti egy esemenyt
reszesemenyek sorozatakent irja le. Ezekre a reszesemenyekre pedig
tovabbra is igaz marad a fenti gondolatmenet szerint, hogy idoben sem,
es jelentesukben sem pontosan behatarolhatok.
> Tehat elorelatunk ,utanna mar azt
> vehetjuk kiindulopontnak es az azt koveto mikro-,
> nano-,secundum esemenye hatarozhato meg stb...
> Ha ez egy barmely esemenyre igaz akkor mar csak
> szamitogep[halozat] kerdese a jovo megjelenitese.
Nem, nem igaz barmely esemenyre. Peldaul nem igaz a meteorologiai
elorejelzesre.
Kellemes elmelkedest,
z2
|
+ - | Re: Math gyatra kibuvoja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Zolta'n!
több napja nem olvashattam a fejlemenyeket, es kesve
reagalok arra, amit legutoljara lathattam:
>> Az intelligencia gepesithetonek latszik. Nem veletlen, hogy sokakat
>Csak a gepesitheto dolgok gepesithetok. A gepesitheto dolgokat
>pedig gepesithetonek nevezzuk, nem pedig intelligensnek.
Nem latom okat, hogy az intelligencia ne jelenhessen meg technikai
eszkozok viselkedeseben. Ha tudod, hogy tanulasra alkalmas
konstrukcio nem lehet intelligens, legyszives ird meg miert.
>Ha van valamire egy jo jellemzes, minek eroltetni egy rosszat?
Nem ertem mire vonatkozik a kerdesed.
>> En korrektnek velem, hogy mindenki neveben ne nyilatkozzak
>> igenyekol, ha nem vagyok meggyozodve rola. A spekulacio keves az
>Tegyuk fel, hogy Math is igy jart el. Kovetkezeskepp azert nyilatkozott
>az igenyek hianyarol, mert meggyozodott rola. Persze ezt meg is irta.
Irt valamit, amit egyoldalu megkozelitesnek tartok.
Az eletben sajnos gyakori az ilyesmi. Pl. valamirol kijelentik, hogy
karos, mikozben a pozitiv mellekhatasait elhallgatjak.
Demagogianak nevezik az ilyen tapasztalatlansagra es/vagy
fantaziatlan szuklatokorusegre utalo propagandafogast.
>Csak oda kene figyelni masok mondandojara is. Ertelmezni a
>szovegkornyezetnek megfeleloen, gondolkodni kicsit roluk, meg
>ilyesmi.
Erre altalaban turelemmel torekszem, es nem itelek elhamarkodottan.
MI kutatasok zajlanak vilagszerte, s ez maga is utal ra, hogy van
igeny. Aki ebbol kimarad - a fejleszteseket megszallottak jatekanak
tekintve, az kesobb lemaradva kiszolgaltatotta valik.
Nem idezem ujre, mennyi szempontot soroltam, hogy milyen
elonyokhoz juttatna a birtokloit. Az nem szamit ? Azon nem kell
elgondolkodni ?
Udv: zoli
|
+ - | Re: Re: halal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
kiring
>Mit jelent pontosan az intellektuális élet, ill.
>intellektuális halál?
Intellektualis elet: szandekosan probal talpon maradni s emlekszik
ezen probalkozasara.
A fizologiai halal: Amikor a szervezet mar nem alkalmas elbomlasanak
meg reszleges megallitasara sem.
intellektualis halal:
Amikor az ido mulasanak ellenorizhetosege vegleg megszunik _abban
az informatikai rendszerben, melyet onmagunkenak tartottunk ill.
addig, s valtoztatni mar szandekosan nem tudunk amin akarunk,
mert nincs ra eszkozunk, s nem tudunk jelekkel uzenni sem
ennek erdekeben, vagy nem is akarunk mar annak a vilagnak, amiben
naponta ebredve konstataltuk, hogy "tegnap is nap volt", s az a mi
napunk volt - legalabbis felidezheto emlekek alapjan az elmenyt
sajatunknak velve.
Udv: zoli
|
+ - | re: Az ido mint memoria (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
529:
>Ha barmely esemeny ket elegge kozeli idopontjat vizsgaljuk, a
>valtozas teljes biztonsaggal meghatarozhato.
Ha szigoruan monoton novekvo/csokkeno a jel, akkor igen. Amde ha
periodikus, akkor nem. Pl. atmenetileg szinuszosan valtozo jelet ket
pechesen kivalasztott idopontban megnezve, valtozatlansagot
tapasztalunk, de meg tobb periodikus mintavetelnel is
elofordulhat ez.
Udv: zoli
|
|