ditbaro:
"Hadd kérdezzem meg a tisztelt naprakész filozófus listát, hogy vágják-e
már a
Gödel tételt?"
igen.
" Ha esetleg még nem, akkor érdekelné-e önöket egy erről
folytatott eszmecsere? Persze csak A magyar helyesírási szabályzat szigorú
beta
rtása mellett."
persze csak a logika szabalyai mellett, es nem olyan hisztisen, mint ahogy
te v
iselkedsz.
es ne irjal ekezettel, lathattad, hogy mi lehet az eredmenye!
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
|
ditbaro:
"Most olvasom Gárdonyi Géza: Az egri csillagok című műve 56.oldalán, hogy
"Nem
tudjuk, miért születünk, és nem tudjuk, miért halunk meg." Micsoda elavult,
gye
rekes marhaság! Ugye kedves listatársak? Mi már mind tudjuk a
választ."
attol fugg. a "miert" az egy pontatlan kifejezes.
ha miert=mi okbol, akkor persze ez meg mindig pontatlan kerdes, mert
mindennek
"tobb oka van". igy ma mar elavult egy okot emlegetni, vagy rakerdezni.
inkabb
szabalyszerusegekkel megadott magyarazatra szoktunk rakerdezni.
1) a halal jelensegenek magyarazata halalnemenkent sokfele lehet. a
termeszetes
halal magyarazata a biologiai tudasunk reszekent eleg jol meg van. a
"legfonto
sabb" magyarazat az telomerak mukodeseben rejlik, ami korlatozza a sejtek
oszto
dasainak szamat.
2) a szuletes magyarazata, hogy az ivaros szaporodas soran a petesejt
megtermek
enyul, ebbol zigota, majd gyerek fejlodik.
ha viszont a kerdes az, hogy "mi celbol", akkor erre nem tudunk objektiv
valasz
t adni, es nem is kell. nem minden kerdesre van objektiv valasz.
van egy olyan valasz,a mi ha nem is kovetkezik a tudomanybol, de azzal
nagyon s
zorosan harmonizal: az emberi elet celja az, mint minden mas eletnek, hogy
szap
orodjon es sokasodjon. ennek altalaban minden ember eleget is tesz, es
fotnos c
eljanak tekinti. nehez ezalol kivonni magad, de nem lehetetlen, egyaltalan
nem
szuksegszeru ez a cel sem.
a hisztis kifakadasodra valaszul pedig azt tudom mondani, hogy lehet, hogy
te n
em orulsz annak, hogy nincs megmondva, hogy mi a celod. lehet, hogy te nem
orul
sz a szemelyes szabadsagnak, hanem te a tervutasitasos totalitarianizmus
hive v
agy. ez esetben ajanlom neked, hogy keress magadnak egy totalitarius
szemelyt v
agy intezmenyt, ami/aki megmondja neked, hog ymit csinalj. peldaul lepj be
az i
degenlegioba, ott megmondjak, mi legyen a celod, nem kell magadnak donteni
erro
l, a szabadsag "terhetol" megszabadulsz. te ugy latszik, nem nottel meg fel
a s
zabadsaghoz onallosaghoz.
en annyit megtettem, hogy ezt az elso celt megmondtam neked.
orulj ennek, megiscsak kaptal valaszt a panaszkodasodra. ugyhogy ne
hisztizz to
bbet!
math
Ki a fene törődik ilyen elavult ifjúsági irodalommal? Sokkal
fontosabb, hogy a két semmi között eltöltött éveinkben Carnap és
Wittgenstein okos szövegein épülve egyre többet tudjunk meg arról, hogyan
kell tudományosan filozofálni. És amikor már egészen tudományosak leszünk,
akkor szó nélkül felfordulunk, és vagy elhamvasztanak, vegy elrohasztanak a
föld alatt. És akkor már végképpen gyerekes lesz a kérdés, hogy miért élünk
és halunk meg. Ha valakit mégis érdekelnének ezek a csecsemőnek való
problémák, akkor írjon az isten szerelmére! Itt vacogok, hogy a két sötétség
közötti villanás alatt elég tudományos leszek-e? Megáldana-e Carnap, aki már
régen elrohadt mostanra valahol a fene tudja hol.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
|
Ha szembeállítjuk a döntéseket a tényekkel, akkor lemondunk a társadalom
megértésének legalább a feléről. Az ugyanis állandóan mozgásban van. A
tények pedig rögzítettek. Azt állítani, hogy az ember cselekvése
tudományosan vagy filozófiailag értelmezhetetlen egyenlő azzal, hogy a
tények keletkezését sem értjük meg. Egy hasonlattal élve: tény az, hogy a
bal lábam előtte van a jobbnak, azután pedig tény az, hogy a jobb van előtte
a balnak, csak éppen a járás nem tény? Ez butaság. A mozgás éppen úgy tény,
ami magyarázatra szorul, mint az állapot.
Azt hiszem a tények és értékek, a van és a kell szembeállítása elavult. Az
ember két tette között kell lennie valamilyen (időben megnyílvánuló)
szükségszerűségnek, különben megmagyarázatlan marad az egyén változása és a
társadalom változása is. Persze lehet azt állítani, hogy sem az egyéni
cselekvésnek, sem a történelemnek nincsenek törvényei, más szóval nem
létezik racionális cselekvés. Csakhogy akkor a döntésnek nincs se tartalma,
se kritériuma. Vagyis dönteni sem lehet. Akkor az emberi tettek úgy
következnek egymásra, mint a kihúzott lottószámok. Ez ellent mond a
tényeknek. Az emberi cselekvés és a történelem is határozott folytonosságot,
összefüggést mutat. Mondjuk a véletlen cselekvés alapján nem létezhetne se
filozófiatörténet, sem tudománytörténet.
|
