1. |
Re: Femkereso (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
re 0/0 (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: femkereso (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: gallup / szoras (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
5. |
0/0 (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Femkereso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tibcsi(R):
>Javitsatok ki, ha tevedek, de en ugy tudom, hogy azok piezo elven
>mukodnek.
Az 1.5V-rol mukodo oraknal koltseges volna eloallitani a piezohoz
szukseges viszonylag nagy jelfeszultseget, hogy ebreszteshez
elfogadhato hangteljesitmenyt nyujtson, kis befoglalomeret mellett.
Az elmelet probakove a gyakorlat, felboncoltam tehat egy kinai
oraban levo pittyegot. Kozepen kis vasmagos tekercs, korulotte
magnesgyuru, felul acelmembran. PC alaplapokon is ilyen szokott
csipogni, valszeg oriasi szeriaban gyartjak, talan meg a telefonokban
is ilyen mukodik hangszorokent.
(boncolasra itelt telefonom sajna nincs :)
Udv: zoli
|
+ - | re 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Joska !
>Talalos kerdes: mi van ha F(0)=0 es F(x)=sin(x)/x mindenhol mashol
>-- az minek lenne a Fourier transzformaltja ?
Az idoben vegtelen tartamu, 1:1 kitoltesu, periodikus, F(0) komponens
nelkuli idealis negyszogjelsorozat spektruma vonalas.
(asszem az ilyen jelet bipolarisnak nevezik)
Ha elrontjuk ugy, hogy aperiodikus legyen, de ugyanugy bipolaris es
idodiszkret maradjon, akkor folytonos spektrumu jelet kapunk, s a fenti
eset teljesul. Jobb otletem nincs.
Udv: zoli
|
+ - | Re: femkereso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Aggod Jozsef:
>A Radiotechnika folyóirat utóbbi 1-2 évi számaiban, és az
>évkönyveiben volt egy elég hosszú és kimeríto sorozat a
>fémkeresokrol.
Ugy tudom, nagyobb melyseghez nagyobb teljesitmenyre
van szukseg, tobbszaz vattos katonai keszulekek is vannak, de
azok mar vetekednek a radioadokkal. Az oszcillatorok jelenek
'uttetese' egyszeru megoldas, de a hallas erzekenysege kis
frekvencian rohamosan csokken. Ott viszont lehet tovabb
trukkozni, de minden bonyolitas zajt hoz be, s a mindenkori
felvezetok zajai is korlatozzak az elerheto erzekenyseget. Vannak
hosszuideju meresekkel sem kiatlagolhato felvezeto zajok, melyek az
oszcillatorok fazis-zajaban dominanssa valva hatart szabnak az
elerheto erzekenysegnek. Ahogy az uj felvezeto technologiak
fejlodnek, mindig felul kell vizsgalni a korabbi megoldasokat. Sosem
lezarhato fejlesztesi terulet ez is, es muveszet kihozni az aktualis
csucsmegoldast, ami mindig kompromisszumok aran valosithato csak
meg. A kommersz eszkozoknek is eleg szep aruk van, es nem art
tudni, hogy a komolyabbak hasznalata engedelyhez kotott. (erre a
katalogusokban nem biztos, hogy figyelmeztetnek)
A bombak es aknak pedig veszelyesek, hiaba regiek.
Pista meg nem irta meg, hol vesztette el a ferritgyurut.
Leteritett medvebundaba hullott, vagy hevereszo 40*40-es
torpeuszkarba, aki azota karantenba zarva varja hogy atvizsgaljak ?
A repteri biztonsagi rendszerek mit tudnak ?
Be kell csomagolni a kutyat es feladni poggyaszkent.
A vamosok felkialtanak: Hoppa, mi az a potty abban a gyanus
csomagban ? :)
Jut eszembe, egyszer mindent tuve tettem egy orabol kiesett
csavarert ifjukoromban, mely a nadragom hajtokajaba esett, de csak
orak mulva jottem ra.
Udv: zoli
|
+ - | Re: gallup / szoras (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Laci:
>igen, jobb lenne, ha kiszurnenek minel tobb hibat.
>de az egyik legnagyobb hibat nem tudjak kiszurni
>(az 1000-es mintanagysagbol fakado veletlen hibat),
>az ennel kisebb hibakra aranyosan kevesebb energiat
>kell forditani.
ez egy olyan eleg nagy hiba, amit ki lehet szurni, es a kiszuresere forditott e
nergia nagyon kicsi.
szoval ennek a hibanak a kiszurese eri meg e legjobban.
"egyebkent a teszthez mellekelt kiertekelesbol kiderul
hogy nem volt kotelezo minden kerdesre valaszolni
(az igaz + hamis valaszok aranya kevesebb mint 100%)."
ami meg egy torzito tenyezo.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
+ - | 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Math:
: szerinted az:
: f R->R: f(x)=
: 0, ha x<>0
: 1, ha x==0
: akkor nem fuggvgveny?
A funkcional definicioja az, hogy az [a,b] intervallumon folytonos
fuggvenyek lekepzese a valos szamok halmazara. Pl. a Dirac-delta mernoknek
"fuggveny", matematikusnak "funkcional". A fenti lekepzes kisertetiesen
hasonlit a Dirac-deltara, de mivel x=0 helyen f(x) veges, ezert aztan a
"mit lehet tudni" allaspontra kell helyezkednem a pontatlan ismereteim
miatt. ;-) [marmint, hogy fuggveny-e vagy sem]
: >integral exp(a*x) * dx = 1/a*exp(a*x) es nincsen >kikotes a-ra a
: hat akkor a konyv matematikailag pontatlan.
En meg azt hittem, hogy ezek a matematikusok olyan ugyesek, es mindent
kepesek kiszamolni. :-) Viccet felreteve, attol meg, hogy 1/0 a
hatarozatlan integral (x helyett), meg talan ki lehet szamolni az
1/0 - 1/0 -t valami ravasz modon, ha hatarozott integralt szamolunk.
Udv,
marky
|
|